História TT

Apja malomipari technikus volt. Fia 1934-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet; 1944-ben bölcsészdoktor lett. 1937-től az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa volt. 1939-ben lett a magyar királyi légierők meteorológiai tisztje. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, 1947-ben tért haza, belépett a Magyar Kommunista Pártba; MDP, majd MSZMP tag. 1948-tól a Magyar Néphadsereg Meteorológiai Szolgálata megszervezője és 1951-től parancsnoka. 1953. júniustól az Országos Meteorológiai Intézet, majd az abból 1970-ben alakult Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke volt 1974. évi nyugdíjazásáig. A fizikai és műszaki tudományok kandidátusa, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1958. november 16. és 1967. január 28. között országgyűlési képviselő, mindkét alkalommal a Hazafias Népfront budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1963 és 1967 között az Elnöki Tanács tagja volt.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Dési Frigyes (Bp., 1912. jan. 11. – Bp., 1978. márc. 26.): meteorológus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a műszaki tudományok doktora (1967). A bp.-i tudományegy.-en matematika-fizika szakos tanári oklevelet (1934), majd doktorátust (1944) szerzett. 1937-ben az Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézethez került, a légierőknél repülő-meteorológusként dolgozott. A II. világháborúban katona volt, hadifogságba került. 1948-ban a Magy. Néphadsereg meteorológiai szolgálatának szervezésével és vezetésével bízták meg. 1950-1974 között az Orsz. Meteorológiai Intézet ig.-ja, ill. 1970-től az akkor alakult Orsz. Meteorológiai Szolgálat elnöke volt. 1953-ban kandidátus és a meteorológiai tanszéken egy.-i tanár lett. 1958–69-ben ogy.-i képviselő, 1963–67-ben a Magy. Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, 1960-tól az Interparlamentáris Unió magyar-olasz tagozatának elnöke volt. Főbb kutatási területei a légkör egyensúlyi feltételeinek értelmezése, különös tekintettel a zivatarok előrejelzésére; a meteorológiai állomáshálózatok sűrűségének meghatározása; a meteorológiai kutatások, szolgáltatások és a környezetvédelem meteorológiai modelljének gazdasági hatékonysága. Szerkesztette az Időjárás c. folyóiratot (1953–75), s színvonalát nemzetközi szintre emelte. Több mint 150 szakcikk, ill. jegyzet és tankönyv szerzője. Jelentős szerepe volt a meteorológia népszerűsítésében. Elnyerte a Steiner Lajos-emlékérmet (1951). – F. m. A nedves hőmérséklet alkalmazása a zivatarelemzésben (Bp., 1944); A barométer, a felhő és az eső (Bp., 1951); Természetes és mesterséges eső (Aujeszky Lászlóval, Bp., 1954); A légkör dinamikája (Rákóczi Ferenccel, Bp., 1970). – Irod. D. F. 60 éves (Időjárás, 1972. 1-2. sz.); D. F. nyugalomba vonul (Időjárás, 1974. 3. sz.).

• A meteorológia viszonya a természettudományokhoz, [1938]
• Néhány megjegyzés egy klimatológiai tételhez, [1938]
• A határréteg elméletének alkalmazása a Gallenkamp-féle párolgásmérőre, 1938
• Enyhe március: hűvös nyár, 1938
• A ködképződés újabb elméletéről, 1939
• A modern természettudomány világképe, 1939
• A szabad felállítású Wild-féle párolgásmérőről, [1941]
• A szabad felállítású Wild-féle párolgásmérőről, 1941
• A légrétegződés egyensúlyi helyzeteiről, [1944]
• A nedveshőmérséklet alkalmazása a zivatarelemzésben, 1944
• A barométer, a felhő és az eső, [1951]
• Beszámolók az ... végzett tudományos kutatásokról, 1951-1993
• Meteorológiai összefoglaló a Hidrológiai és Meteorológiai Kongresszus záróülésén, [1953]
• Természetes és mesterséges eső, 1954
• A magyar meteorológiai kutatás időszerű feladatai, 1956
• A meteorológiai ismeretek hiányának káros hatása mezőgazdasági termelésünkben, 1956
• A légkör fizikája 2., 1959
• A légkör fizikája 1-2. félév, 1962
• A légkör fizikája 2., 1962
• A légkör fizikája 2., 1963
• A légkör fizikája 1-2., 1964
• A légkör fizikája 2., 1964
• Bevezetés a meteorológiába, 1965
• Bevezetés a meteorológiába, 1966
• A légkör dinamikája, 1970
• Meteorológia, 1986

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• A Meteorológiai Intézet jelenti   |☰  1950   |☰  író