ABCD - Illés Béla

Illés Béla ☰ Kassa 1895.03.22 ☷ Budapest 1974.01.05 | író, lapszerkesztő, publicista, újságíró

647750

Ileš, Bela (1032119 | - )
Illés Béla (1032120 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, I. fokozat
1950.03.15

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

ILLÉS BÉLA(Kassa, 1895. márc. 22.-Bp., 1974. jan. 5.): író.Kossuth-díj 1950, 1955; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Tanácsköztársasági Emlékérem 1969; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1970.M.: Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásai < Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott íratai*ÚMIL>, kisr., 1917; Spartacus élete, tan., 1919; A szellemi munkások és a szocializmus, politikai publ., 1919; Ruszin Petra temetése, elb., Pozsony, 1921; Stephans Teppich. Eine Erzählung aus dem Leben der Wolgadeutschen, Berlin, 1925 [oroszul: 1925]; Az aranyliba, elb. [oroszul: 1925, magyarul: 1946]; Die Generalprobleme, Berlin-Bécs-Zürich, 1929; Ég a Tisza, r., 1929 [Moszkva-Leningrád, 1929-1933, oroszul: Moszkva-Leningrád, 1929-30, cseh nyelven: 1960; lengyelül: 1960; németül: 1959]; Fekete völgy, bolgárul: 1929 [oroszul: 1928]; Nem mese, elb., Moszkva, 1932; Minden út Moszkvába vezet, oroszul: 1936 [bolgárul: 1945]; Tűz Moszkva alatt, elb., oroszul: Moszkva, 1937 [szlovákul: 1951; cseh nyelven: 1951]; Új bor, r., oroszul: Moszkva, 1939; Tüzek a Verhovinán, oroszul: 1939; A vörös viking, r., oroszul: 1940; Erdei emberek, r., oroszul: Moszkva, 1940; Kárpáti rapszódia [tart.: Tűz Moszkva alatt, Új bor, Zsatkovics Gergely királysága], r., 1939 [oroszul: 1941; bolgárul: 1947; litvánul: 1948; németül: 1948; lengyelül: 1950; románul: 1950; kínaiul: 1951; hollandul: 1956; héberül: 1959; ]; Szkipetárok, kisr., oroszul: Moszkva, 1941 [lengyelül: 1947; bolgárul: 1948; cseh nyelven: 1948; angolul: 1949; szlovákul: 1949; lengyelül: 1950]; Magyar-orosz történelmi kapcsolatok [Fogarasi Bélával], tan., 1945; Zalka Máté, tan., 1945; Találkozások, visszaemlékezések, 1946 [cseh nyelven: 1952]; A Guszev-ügy, elb., 1947 [Bk., 1949; lengyelül: 1951]; Emberek vagyunk, elb., rajzok, 1948; A derűlátás hatalma, elb., 1949; Fegyvert s vitézt éneklek, elb., 1949 [bolgárul: 195?; szlovákul: 1951; cseh nyelven: 1953; hollandul: 1951; lengyelül: 1950; németül: 1955; spanyolul: 1954]; Mit jelent a győzelmes októberi forradalom a magyar dolgozó parasztságnak, politikai publ., 1949; Sztálin a dolgozó parasztságért, politikai publ., 1949; Kerekes Pista világkörüli utazásai, ifj. kisr., 1949; A szovjet hadsereg - a szabadság és a béke fegyveres ereje, politikai publ., 1950; A vígszínházi csata, r., 1950; Lenin és a magyar dolgozó parasztság, politikai publ., 1951; Sztálin és az irodalom, politikai publ., 1951; Válogatott elbeszélések, 1951; Honfoglalás I-III. r., 1952-1954 [cseh nyelven: 1951; németül: 1956; románul: 1956; szlovákul: 1956; oroszul: 1959; bolgárul: 1978]; Népünk szabadságáért. Rákosi Mátyás elvtárs életéből, életrajz, 1952; Történelmi lecke, cikkek, tan., 1952; Rákosi Mátyás elvtárs harcos élete, életrajz, 1953; Tűz Moszkva alatt, két elb., 1953; Háztűznéző, elb., 1955; Harminchat esztendő, elb., 1956; Válaszúton, elb., 1958; Anekdoták könyve, 1959; Szivárvány, d., 1959; Andekdoták könyve és újabb egészen rövid történetek, 1960 [szlovákul: 1961]; Hétköznapok, elb., Bk., 1960; Ahogy a kortárs látta, cikkgyűjt., 1961; Kenyér, elb. 1920-1960, 1961; Válogatott elbeszélések, 1962; Életműsorozat, vál. és szerk. Jászberényi József 1962-1968; Anekdoták, találkozások, történetek, 1964; Az aranyliba, ögy. elb. (1920-1964), 1965; A 339-es szoba, kisr.-ek, 1966; Lövészárokban, cikkek, publ. írások, karcolatok, 1967; Pipafüst mellett, esszék, kritikák, 1967; A pemétei csoda, elb., kisr., d., arcképvázlatok, 1968; Varázsló inasok, vál. elb., 1978.[MIL,ÚMIL,KMIK,MÉL3]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Illés Béla (Kassa, 1895. márc. 22. – Bp., 1974. jan. 5.): író, újságíró, Kossuth-díjas (1950, 1955). Jogi tanulmányokat a bp.-i tudományegy.-en folytatott, doktorált (1916). Első írásait Ady Endre közbenjárására a Nyugat közölte (1916). Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásai c. munkája (1917) humanista tiltakozás a háború ellen. 1918-ban A szellemi munkások és a szocializmus, valamint Spartacus élete c. írásaiban már szocialista nézeteket hangoztatott. 1918-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a polgári demokratikus forradalom idején a Katonatanács tagja lett. A Tanácsköztársaság idején Újpest kulturális életét irányította, majd az újpesti fegyveres erők politikai parancsnoka volt. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált, 1920–21-ben Kárpát-Ukrajnában a Munkás Újság munkatársa volt. Riportjait betiltotta a csehszlovák cenzúra, anyagukat ezért novellákban dolgozta fel. 1921-ben Pozsonyban jelent meg Ruszin Petra temetése c. elbeszéléskötete. Letartóztatták, majd kiutasították Csehszlovákiából. 1921–22-ben Bécsben élt mint alkalmi munkás és filmstatiszta. Novelláit a bécsi kommunista Rote Fahne és a reichenbergi (Csehszlovákia) Vorwärts, valamint az amerikai Új Előre közölte. 1923-ban kiutasították Ausztriából, a SZU-ba utazott. A Sarló és Kalapács gyár munkása volt. 1924-ben novelláskötete jelent meg oroszul, a művelődésügyi népbiztosság sajtóosztályának munkatársa lett. 1927-ben a Szovjet Írók Szövetsége titkárságának tagja. 1929-ben jelent meg Kun Béla előszavával Ég a Tisza c. regénye. Kárpáti rapszódia (Moszkva, 1939) c. regénye Bp.-en először különálló kötetekben: Új bor (1945), Erdei emberek (1945), Zsatkovics Gergely királysága (1946), majd 1946-ban együttesen jelent meg. A trilógia a Kárpát-Ukrajna népei: m.-ok, ukránok és szlovákok összefogását ábrázolja. A II. világháborúban a moszkvai 2. Népfölkelő Hadosztály önkéntese volt. Harcolt a moszkvai csatában. 1942-től őrnagyként a magyar hadifoglyok ügyeit intézte. 1944. szept. 26-án Lvovban az ő szerkesztésében jelent meg a Magyar Újság, amelyet 1945 után Új Szó címen szerkesztett tovább. Őrnagyként részt vett Bp.-i harcokban, 1949-ben alezredesi rangban szerelt le. Szerepe volt az irodalmi élet megindításában. Az Írószövetség vezetőségi tagja, az Irodalmi Újság (1950–56) főszerk.-je volt. 1949-ben jelent meg Fegyvert s vitézt éneklek c. kötete, 1950-ben folytatása: A vígszínházi csata. 1954-ben adta közre regénytrilógiáját: a Honfoglalást. 1957–59-ben az Élet és Irodalom szerk. bizottsági tagja. 1957-ben az Irodalmi Tanács, 1959-ben az Írószövetség elnökségének tagja lett. 1961-ben megjelent Kenyér c. kötetét negyven esztendő (1920–1960) novellisztikájából válogatta. Írásaira jellemző a mesélő hang, a humor, az optimista szemlélet és a cselekményekben gazdag előadás. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Cikkeit Ahogy a kortárs látta (1961) c. kötetében gyűjtötte össze. – M. Harminchat esztendő (vál. elbeszélések, 1956); Válaszúton (novellák, 1958); Anekdoták könyve (1960); Lövészárokban (cikkek, publicisztikai írások, karcolatok 1916–1966, vál., szerk. Jászberényi József, Bp., 1967); Pipafüst mellett. Írók irodalomról, írókról, könyvekről, színművekről, filmekről, képzőművészetről (összegyűjtötte Jászberényi József, Bp., 1967); Varázsló inasok (elb., vál. Kónya Judit, Bp., 1978). – Irod. Diószegi András: I. B. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1966); Kortársak I. B.-ról (bibliográfia, szerk. Vasvári István, Bp., 1965); Katona Éva: I. B. (Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Bp., 1968); Lunacsarszkij I. B.-ról (Élet és Irod., 1968. 12. sz.); Vas Zoltán: „Én” és I. B. (Kortárs, 1970. 3,. 4., 5., 6. sz.); Kellér Andor: A szemtanú (Az élet édes tarkasága, Bp. 1973); Tarján István: Béla bácsi (Napjaink, 1974. 4. sz.); Illés Lajos: I. B. (Kezdet és kibontakozás, Bp., 1974); Búcsú I. B.-tól (Máriássy Judit, Kahána Mózes, Thurzó Gábor írásai, Élet és Irod., 1974. 2. sz.); Garai Gábor: I. B. halálára (Új Írás, 1974. 3. sz.); Barabás Tibor: Emlékezés I. B.-ra (Magy. Nemzet, 1974. febr. 1.); Hámos György: Moszkvától a Vígszínházig (Kritika, 1974. 2. sz.); Szemlér Ferenc: Pipafüst mellett. Emléksorok I. B.-ról (A Hét, 1974. 6. sz.); Jász Dezső: A forradalom írója (Kortárs, 1975. 1. sz.); Major Ottó: I. B.-ról (Arcok és maszkok, Bp., 1975); Király István: Vázlat I. B.-ról (Irodalom és társadalom, Bp., 1976). – Szi. Vasvári István: I. B.-nak (vers, Élet és Irod., 1965. 12. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Honfoglalás I-II. |☰ 1963 |☰ író

linkek

PIM

Amicus: 8783