Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fenyvesi Emil (Ternye, 1859. más. 31. – Bp., 1924. márc. 20.): színész, a Vígszínház első gárdájának jelentős tagja. 1876-ban lépett színpadra vidéken; működött Sopronban (1878), Miskolcon (1884), Győrött (1884), Kassán (1886), Kolozsvárott (1887–1891), Debrecenben (1892). 1896-ben az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződött és könnyed, elegáns játékával nagyban hozzájárult a színház stílusának kialakításához. Legnagyobb sikere az Ocskay brigadéros címszerepében volt. – Sz. professzor (Csehov: Ványa bácsi), Csebutkin (Csehov: Három nővér), János (Molnár Ferenc: Ördög), Oroszi (Molnár Ferenc: Farsang), esküdtszéki elnök (Lengyel Menyhért: Tájfun), ifj. Nagy István (Bródy Sándor: Tanítónő), Bächer (Gerhard Hauptmann: A takácsok). – Igen sok némafilm főszerepét játszotta el. Berlinben is filmezett. – I. f. Fekete gyémántok (1917); Karenina Anna (1918); Fehér rózsa (1919); Sapphó (1920); Tavaszi szerelem (1921). – Irod. Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Fenyvesi Emil; Teidelbaum(Ternye, 1859. máj. 31.–Bp., 1924. márc. 20.): színész. 1876-ban lépett színpadra Gerőfy Andor társ.-ában Miskolcon. Húszévi vidéki színészkedés után, főként Kolozsvárott, Nagyváradon, Debrecenben aratva sikereket, 1895-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, de mivel nem foglalkoztatták eleget, a következő évadban átszerződött a Vígszínházhoz, melynek haláláig tagja maradt. Bonviván és kiváló jellemszínész volt, aki a könnyed komédiákban és a történelmi darabokban egyaránt megállta a helyét. Játékát átgondoltság, erő, szenvedély és fölényes mesterségbeli tudás jellemezte. Szerepeit természetesen, finom humorral, ízléssel és eleganciával alakította. F.Sz. Don Caesar de Bazan (Dumanoir–D’Ennery): Tarján Gida (Herczeg F.: A dolovai nábob leánya); Des Prunelles (Sardou–Najac: Váljunk el!); ifj. Nagy István (Bródy S.: A tanítónő); Svengali (Potter: Trilby); Csebutikin (Csehov: Három nővér); Anderson (Shaw: Az ördög cimborája); Herodes (Wilde: Salome); Justin (Bernstein: Izrael); Ocskay brigadéros (Herczeg F.); Szabóky Zsigmond Ráfáel (Szomory D.). Huszonhat korai hazai némafilmben szerepelt, pl. A csikós (1912), Lyon Lea (1915), Karenina Anna (1918), Az egyhuszasos lány (1923). – Ir. Somló I.: F. E. (Kor- és pályatársak, 1968).

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A csikós | Hortobágyi életkép   |☰  1912   |☰  író
• Féltestvérek   |☰  1918   |☰  író

• Az egyhuszasos lány | Egy dollár | Per un Dollaro (r.: Krafft, Uwe Jens, 1923)
• Masamód (r.: Márkus László, 1920)
• Halálítélet (r.: Justitz Emil, 1917)
• Fabricius úr leánya (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Víg özvegy (r.: Góth Sándor, 1912)
• Júdás fiai (r.: id. Uher Ödön, 1920)
• Az elátkozott család (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Péntek este (r.: Deésy Alfréd, 1922)
• Fekete gyémántok (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Dr. Lauffen (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Fehér rózsa (r.: Korda Sándor, 1919)
• Tavaszi szerelem (r.: Bolváry Géza, 1921)
• Sárga árnyék (r.: Garas Márton, 1920)
• Yamata (r.: Korda Sándor, 1919)
• A tragikus vég | Karenina Anna | Karenin Anna (r.: Garas Márton, 1918)
• Küzdelem a múlttal (r.: Garas Márton, 1917)
• A szerető (r.: Garas Márton, 1918)
• Sappho (r.: Garas Márton, 1918)
• A hieroglifák titka (r.: Garas Márton, 1917)
• Páter és Péter (r.: Góth Sándor, 1912)
• A gyanú (r.: Garas Márton, 1917)
• A csikós | Hortobágyi életkép (r.: Góth Sándor, 1912)
• A táncosnő | Idill (r.: Garas Márton, 1918)
• Névtelen vár (r.: Garas Márton, 1920)
• Barbárok (r.: Garas Márton, 1918)
• Marhakereskedő (r.: Góth Sándor, 1912)
• Lyon Lea (r.: Korda Sándor, Pásztory M. Miklós, 1915)
• Mi a legjobb üzlet? (r.: , 1917)