Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1920-1924: Bauhaus, Weimar, mestere: Gropius; 1962: AIA/American Institute of Architects/Award of Merit; National Honor Awards. 1965: az AIA New York-csoportjának érdemérme; 1968: AIA-aranyérem; Budapesti Műszaki Egyetem doctor honoris causa. ~ a Bauhaus asztalosműhelyének vezetőjeként kezdte pályáját (1925-1928). Ő tervezi és készíti munkatársaival 1925-1926-ban az új dessaui épület és a tanári lakások egész berendezését. Elsősorban székmodelljei teszik ismertté. Szakítva a hagyományos formákkal, afrikai és De Stijl hatásra jut el saját megoldásaihoz: Wasilly-karosszék, B 32, a hajlított acélcső teherbíró képességére építve merész konzolos formát alakít ki. 1928-1931 közt Gropius berlini irodájában dolgozott. 1930-ban részt vett a harkovi színház pályázatán. Építészeti műveiben Le Corbusier purizmusához közelítő, konstruktivista stílust képviselt (Harnischmacher-ház, Wiesbaden, 1932). 1932-1935 közt vándor életmódot folytatott, a Földközi-tenger vidékén és Észak-Afrikában utazott. 1933-ban székeivel két első díjat nyert Párizsban, a nemzetközi alumínium bútor-pályázaton. 1934 őszén visszatért Magyarországra, Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár és főbb pavilonjai koncepciójára kiírt pályázat első díját, ennek megvalósítására csak kis részben került sor. 1935-től Angliában működött, elkészítette A jövő városának központja ideáltervét, mely későbbi építészeti megoldásait előlegezte, rétegelt falemezből készített ülőbútorokat tervezett az Isokon cégnek. 1937-ben Gropiusszal együtt meghívják tanítani a Harvard egyetem építészeti fakultására. 1941-ig Gropius társaként magántervezői tevékenységet folytatott, majd önállósult. 1946-ban az egyetemtől is megvált, és irodáját New Yorkba helyezte át. Hatott rá a New England-i vernakuláris építészet anyaghasználata, gyakran alkalmazta a terméskő falak és a finoman vakolt felületek, a fa és a beton kontrasztját lakóházaiban, ahol igen érzékenyen formálta meg az enteriőröket. A Bauhaus-ideálok szellemében minimális alapterületű lakások létrehozására törekedett, minimális költséggel, iparilag előállított szerkezeti elemekkel, sorozatgyártásra is alkalmas típusokat keresve. Dolgozott az ipari építészet terén is, s kiemelkedő műveket alkotott a középület-tervezésben. Az UNESCO székháza Párizsban nemzetközileg is ismertté tette, a folyamatos balkonsorral oldott homlokzatú, Y alakú monumentális tömeg egyesíti magában az irodaházként való használhatóság és az intézményi reprezentáció szempontjait. Az IBM Kutató Központ természeti közegbe helyezett épületét (1960-61) kettős Y-ná fejlesztette, minden oldalon szép kilátást, világos helyiségeket biztosítva a mélyített, hajlított oldalfalakkal képzett ablakfülkéken át. A Whitney Museum of American Art New Yorkban (1963-66) konzolosan előrelépő homlokzatszintjeivel, geometrikusan keretezett kiülő ablakaival, komoly szürke gránitburkolatával különül el a környező irodaépületektől. Talán egyházi épületeiben aknázta ki legteljesebben, Le Corbusier nyomán, a vasbeton szobrászi megformálásának lehetőségeit, hatásos, figyelemkeltő homlokzatokat és puritánul visszafogott, méretükkel imponáló belsőket alkotva (Szt. János Apátság és Egyetem, 1953-68). ~ életműve hagyományos és modern anyagokat összekapcsoló, korszerű ipari technológiát felhasználó, mozgalmas homlokzatalakítású, plasztikus tektonikájú épületeivel jelentős helyet foglal el a XX. századi építészet történetében.1947: Breuer-ház I., New Canaan, Connecticut1949 • Ház a múzeumkertben, Museum of Modern Art, New York1953-1957, 1953-1958: UNESCO-székház, Párizs1953-1957: De Bijenkorf-áruház, Rotterdam1953-1968: Szt. János Apátság és Egyetem, Collegeville, Minnesota1954-1959: Convent of the Annunciation, Bismarck, North Dakota1956-1961: New York University, Technology Building I., - Bronx Campus, New York1960-1961, 1968-1969: IBM Kutató Központ, La Gaude (FR)1961-1967: St. Francis de Sales Church, Muskegon, Michigan1963-1966: The Whitney Museum of American Art, New York1967-1969: Geller-ház II., Long Island, New York.1967-1970: The Cleveland Museum of Art, Cleveland, Ohio1972-1973 • Metropolitan Museum of Art, New York1981 • Furniture and Interiors, Museum of Modern Art, New York1992 • Bauhaus Achiv, Berlin.Argan, G. C.: ~ disegno industriale e architettura, Milánó, 1957~ at the Metropolitan Museum of Art (kat., New York, 1972)BREUERBreuer, M.: Sun and Shadow, London-New York-Torontó, 1956Droste, M.-Lude, M.-Wig-Bauhaus Archiv: ~ Design, Köln, 1994Egyéni kiállításoképítész, bútortervező, (Pécs, 1902. május 2. - New York, 1981. július 1.)Főbb műveiGropius.IrodalomJones, C.: ~ 1921-1962, New York-Stuttgart, 1962Major M.: ~, Budapest, 1970.MarcellMestereimuvesz_41Nagy ZoltánPapachristou, T.: ~ New Buildings and Projects 1960-1970 and Work in Retrospect 1921-1960, London, 1970Wilk, Ch.: ~ Furniture and Interiors (kat., MOMA, New York, 1981)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Breuer Marcel Lajos (Pécs, 1902. máj. 21. – New York, 1981. júl. 1.): építész. Alsó- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1920-ban a bécsi Művészeti Akad.-a kezdett szobrászati tanulmányokat, de egy fél év után Weimarba utazott, és a Bauhaus keretében Walter Gropius tanítványa volt. 1925-ben mesterlevelet kapott, és az isk.-val együtt Dessauba költözött, ahol az iskola asztalosműhelyének tanár-vezetője lett. Ekkor tervezte első csőszékét, amely ismertté tette nevét. 1928-ban Berlinbe költözött. 1932-ben készült el első kivitelezett épülete Wiesbadenben. 1933-ban egy párizsi nemzetközi pályázaton két első díjat is nyert, és Zürichben elkészült egy lakóépülete, mely az új elvek mintaszerű megvalósítását tükrözte. 1934-ben hazaköltözött Bp.-re. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva I. díjat nyertek a Bp.-i Nemzetközi Vásár tervpályázatán és Várnai Marian bevonásával a szegedi OTI-kórház tervpályázatán. A Mérnöki Kamara azonban nem vette fel tagjai közé, így építészi tevékenységet nem folytathatott. 1935-ben Angliába ment, 1937-ben Gropiusszal együtt meghívták az USA-ba, a Harvard Egy. építészeti fakultására tanárnak. Magántervezői gyakorlatot is folytatott Gropiusszal, 1941-től pedig önállóan. 1946-ban megvált az egy.-től és New Yorkban nyitott önálló irodát. Az ötvenes években Párizsban is nyitott irodát. 1947-ben tanácsadóként tevékenykedett a Buenos Aires-i és a bogotai egy. építészeti fakultásainak újjászervezésénél. 1970-ben a Bp.-i Műszaki Egy. díszdoktorává avatta. Minden művében kitűnő ízléssel érvényesítette a modern művészet racionális felfogását. Rendkívül sok megvalósult épülete közül a legfontosabbak: két lakóház, Doltertal, Zürich (1934); Museum of Modern Art, New York (1949); Breuer-ház, New Canaan, Connecticut (1951); Grammar School, Litchfield, Connecticut (1953-56); UNESCO székház, Párizs (Nervivel és Zehrfusszal, 1953); St. John's Abbry temploma, Collegeville, Minnesota (1953-61); De Bijenkorf-üzletház, Rotterdam (1957-58); IBM France kísérleti központ, La Gande, Franciao. (1960-61); Whitney Museum, New York (1963-66). Sun and Shadow (New York, 1955) c. könyvében saját műveit mutatta be. – Irod. Major Máté: B. M. (Bp., 1970); Tician Papachriston: M. B. New buildings and projects 1960-1970, and work in retrospect 1921-1960 (London, 1970); Christopher Wilk: M. B. Furniture and interiors (London, 1981); Balog János: Egy nagy magyar építész halálára (Magyar Hírek, 1987. 25-26. sz.); Fischer József Emlékezés B. M.-re (Magy. Építőművészet, 1981. 6. sz.); Az építészet szolgálatában (B. M. levelezéséből közreadja Major Máté, Jelenkor, 1982. 1-3., 9-11. sz.).

• Marcel Breuer, 1962
• Unesco, 2003
• Dizájn és építészet, 2007
• Dizájn és építészet, 2007
• A hiány emlékműve, [2010]
• Scientists face to face, cop. 1978
• Wissenschaftler im Scheinwerferlicht, cop. 1978

• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
• Bútorművészeti lexikon. Szerk. Kiss Éva. Corvina, Bp., 2005. 219 o., ill., ()
• Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. 4 db., ()
• Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. VIII [IV], 606 o., ()
• Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, The Kossuth, Inc, 1966. VIII, 488 o. (Eastern European Biographies and Studies. Series, Vol. 2.), ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. 423 o., ()
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1978. 365 o., ill., ()
• Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Bauhaustól a Szentföldig | Építészeti film Molnár Farkasról (r.: Madzin Attila, 2000)