Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Wlassics Gyula, báró (Bp., 1884. nov. 19. – Bp., 1962. szept. 16.): kultúrpolitikus, író. Jogot végzett Bp.-en, majd külföldi tanulmányutat tett. 1908-tól a vallás- és közoktatásügyi min.-ban teljesített szolgálatot az irodalmi és művészeti osztályon. A tanácshatalom bukása után 1919-ben ő szüntette meg és számolta fel a szocializált színházak biztosságát. 1922 után az állami színházak főig.-ja. 1925-ben helyettes államtitkár, a Tankönyvügyi Bizottság elnöke, a Nemzeti Filmbizottság tagja. Szépirodalommal is foglalkozott. 1945 után nyugdíjasként Bp.-en élt. – F. m. Füst (színmű, Bp., 1907); Az én gályám (versek, Bp., 1911); Meduza (színmű, Bp., 1913); Háború és színház (tanulmány, Bp., 1915); A hatósági művészetápolás feladatai (Bp., 1916); A vörös szalón (Bp., 1919); Régi fiók (vers, Bp., 1927). – Irod. Marconnay Tibor: W. Gy. (Napkelet, 1927.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1884. nov. 19.–Bp., 1962. szept. 16.): kultúrpolitikus, író. 1908-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szolgálatába lépett; a színművészeti ügyek előadója, 1913-ban a vidéki színészet országos felügyelője lett. 1918-ban visszatért a minisztériumba. 1920-tól miniszteri tanácsosként az állami színházak kormánybiztosává, 1922-ben főig.-jává nevezték ki. 1925-től helyettes államtitkárként más területen dolgozott. 1938-ban a minisztérium államtitkáraként a Színház- és Filmművészeti Kamara miniszteri biztosa lett. Színműveket, verseket is írt. Drámái: Füst (1907); Medúza (1913). Könyvei: Háború és színház (1916); A hatósági műpártolás feladatai (1916).Wlassics Gyula, báró ifj.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

államtudományi doktor, a m. kir. közoktatásügyi miniszterium hivatalnoka,államtudományi doktor, a m. kir. közoktatásügyi miniszterium hivatalnoka, előbbinek és Csengery Etelkának (Csengery Antal író lányának) fia, szül. 1884. nov. 19. Budapesten; középiskolai tanulmányait a tanárképzőintézet gyakorló főgymnasiumában, a jogot a budapesti egyetemen végezte, hol megszerezte az államdoktori oklevelet; ekkor a vallás- és közoktatásügyi miniszterium kötelékébe lépett, hol előbb a tudományos és irodalmi osztályban működött, majd a színházi ügyek előadója lett.Budapesri Hirlap 1913. 3., 5. sz. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.Írt egy «Füst» cz. társadalmi szinművet is 3 felv. Először adták a Nemzeti Színházban 1907. ápr. 19.-1913. márcz 7. «Meduza» cz. 3 felv. színműve került előadásra szintén a Nemzeti Színházban. Mind a két darab megjelent nyomtatásban is.M. Állam. 1906. 239. sz.Munkája: Az én gályám. Versek. Bpest, 1911. (Ism. Budapesti Szemle 147. k.)szül. 1884. nov. 19. Budapesten;Tárczaczikkeket írt a politikai hírlapokba; czikkei a Vasárnapi Ujságban (1901. 29. sz. Ingó talajon, 1902. 28. sz. A föld alatti Bréma, 46. sz. A játéksziget, 1903. 18. sz. Kopár földön. Montenegrói kép, 1905. 27. sz. ld. Szentiványi József életéből), a kolozsvári egyetemi kör Évkönyvében (1904. Diáksajtó és diákirodalom); a Pesti Hirlapnak, a Budapesti Hirlapnak és később Az Ujságnak is munkatársa volt, melyekben legtöbbször külföldi utazásainak benyomásait írta meg.Wlassics Gyula (ifj.)

• Kultúrpolitikai kérdések, [1904]
• Deák Ferenc válogatott munkái, [1906 körül]
• Parlamenti dolgok, 1908
• Gróf Andrássy Gyula, 1910
• Az én gályám, 1911
• Meduza, 1913
• Wlassics Gyula beszéde a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetsége közgyűlésén Sopronban 1913. okt. 5-én, 1913
• A hatósági művészetápolás feladatairól, 1917
• A vörös szalon, 1919
• The territorial integrity of Hungary and the League of Nations, 1919
• Régi fiók, [1927]
• Salotto rosso, 1929
• A pokol, [1930]
• Lotz Károly emlékkiállításának képes tárgymutatója, [1933]

• A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny. 406 o., ()
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• MFI 1039 (r.: , 1944)