A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona
Ir.: Csáky Károly: Szülőföldi vallomások, 1989; Liszka József: Magyar néprajzi kutatás Szlovákiában (1918–1938), 1990.L. J.MANGA János (Pereszlény, 1906. jún. 24. – Budapest, 1977. szept. 2.): néprajzkutató. Ipolyságon érettségizett, a po.-i tanítóképzőben pedagógusi oklevelet szerzett. A szécsénkei és pozsonyligetfalui népiskolákban tanítóskodott, 1940-ben az ógyallai iskola igazgatója lett. A bp.-i Néprajzi Múzeum tud. munkatársa (1941–1949), közben a bp.-i egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1942). 1945 után Mo.-on telepedett le. Abalassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója (1949–1959), a bp.-i Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese (1960–1963), majd haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tud. munkatársa, néhány évig osztályvezetője volt. – Fő érdeklődési területe a népszokások, népzene, hangszerek, népművészet. Már szlovákiai tevékenysége idején ezekben a témakörökben végzett alapvető kutatásokat; eredményeit a korabeli kulturális sajtóban közölte. Jelentősek voltak a po.-i rádió magyar adásában elhangzott előadásai. Mo.-ra kerülve korábbi kutatási eredményeit rendezte sajtó alá, s foglalkozott a mo.-i szlovákok néprajzával és a magyar– szlovák etnokulturális kapcsolatok vizsgálatával is. Írásai különböző tanulmánykötetekben, évkönyvekben, szaklapokban jelentek meg magyar, szlovák, német, angol és orosz nyelven.M.: Nótafa, 1935; Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén, Bp. 1942; Ünnepek, szokások az Ipoly mentén, Bp. 1968; Vanyarc múltjából, Bp. 1978; Palócföld, Bp. 1979.
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Manga János (Tereszlény, 1906. jún. 24. – Bp., 1977. szept. 2.): néprajzkutató, a történelemtudományok kandidátusa (1960). Tanítói diplomát, majd Kolozsvárott bölcsészdoktorátust szerzett (1941). Szlovákiai magyar falvakban (1929-38), ill. Érsekújvárott tanított (1938–41). A bp.-i Néprajzi Múz. muzeológusa (1941–49). A balassagyarmati Palóc Múz. ig.-ja (1949–57, 1958–59). A bp.-i Népművelési Intézet ig.-ja (1960–63), nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos főmunkatársa, osztályvezetője (1963–1973). 1932-től a pozsonyi rádió m. adásának első szerk.-je. Az 1930-as években a rádió munkatársaként kezdett népzenét gyűjteni szlovákiai falvakban. Elsősorban ünnepi népszokásokkal, népi hangszerekkel, r. k. vallásos néprajzzal és pásztorművészettel foglalkozott. Az Ipoly és a Garam mente, Zoborvidék és Mátyusföld m. vidékeit kutatta. Vizsgálta a jeles napok magyar-szlovák interetnikus vonatkozásait. Tanulmányokat tett közzé a mo.-i szlovákok néprajzáról. – F. m. Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén (Bp., 1942); A magyar katolikus népélet képekben (Bp., 1948); Egy dunántúli faragó pásztor (Bp., 1954); Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968); Magyar népdalok – népi hangszerek (angolul, németül is, Bp., 1969); Magyar pásztorfaragások (angolul, németül is, Bp., 1971); Palócföld (Bp., 1979). – Irod. Bakó Ferenc utószava a Palócföld c. kötetben.
- Felvidéki betlehemes játékok, 1940
- Zoborvidéki lakodalom, 1940
- Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén, 1942
- Adatok a nyugati palóc házassági szokásokhoz, 1943
- A kánai menyegző változatai, [1947]
- Magyar katolikus népélet képekben, 1948
- Nógrádi dudások, 1950
- Tájékoztató színjátékszerű népszokásaink gyűjtéséhez, 1953
- Egy dunántúli faragó pásztor [Tóth Mihály], 1954
- A magyar falu szocialista fejlődésének néprajzi kérdései, 1954 [!1955]
- Nógrádmegyei szabadrajzú hímzések, 1954 [!1955]
- A török háborúk emlékei a magyarországi szlovák népdalokban, 1956
- Cserhát, 1957
- Die Hochzeitsbräuche der Paloczen und ihre slowakischen Analogien, 1957
- Balassagyarmat a Tanácsköztársaság idején, 1959
- Erntebräuche und Erntelieder der Palozen, 1959
- A dunántúli pásztorművészet, 1960
- Hirtenkunst in Transdanubien, 1961
- A hasznosi tömegpszichózis, 1962
- Die Harfner der Plattenseegegend, 1962
- Pásztorművészet, 1963
- Hungarian bagpipers, 1965
- Hirtenkunst im Tiefland und im Oberland, 1967
- Néprajzi tanulmányok, 1967-
- Magyar duda, magyar dudások a XIX-XX. században, 1968
- Ünnepek, szokások az Ipoly mentén, 1968
- A magyarországi "kiszehajtás" történeti rétegei, 1969
- Egy magyarországi szlovák falu, 1969
- Hungarian folk song and folk instruments, 1969
- La musique populaire hongroise et ses instruments, 1969
- Magyar népdalok, népi hangszerek, 1969
- Ungarische Volkslieder und Volksinstrumente, 1969
- Magyar pásztorfaragások, [1972]
- Die Slowaken in Ungarn, 1972
- Herdsmen's art in Hungary, 1972
- L'art des bergers, 1972
- Ungarische Hirtenschnitzereien, 1972
- "Emlékül hagyom az unokáknak, dédunokáknak, lássák, hogyan éltünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer...", 1974
- Hungarian folksong and folk instruments, 1975
- La musique populaire hongroise et ses instruments, 1975
- Magyar népdalok, népi hangszerek, 1975
- Ungarische Volkslieder und Volksinstrumente, 1975
- Eger, 1976
- Ungarische Hirtenschnitzereien, [1976], cop. 1972
- Herdsmen's art in Hungary, 1976, cop. 1972
- L'art des bergers, 1976, cop. 1972
- Magyar pásztorfaragások, 1976, cop. 1972
- Z minulosti Veňarcu, 1978
- Palócföld, 1979
- Hungarian folk songs and folk instruments, [1988]
- Hungarian folk songs and folk instruments, [1988], cop. 1969
- Ungarische Volkslieder und Volksinstrumente, 1989
- A hitvilág és a hitélet változása,
- A magyarországi szlovák etnikai csoportok,
- Díszítőelemek, díszítmények a dunántúli pásztorművészetben,
- Paraszt- és pásztorfaragások,
- Typy gájd v kárpatskej kotline,
- Virágvasárnapi zöldág-hordás a magyar és a szlovák nyelvterületen,
- Výročné zvyky v obci Rudná a Kružná,
- A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997. 384 o., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Öreg hangszerek |☰ 1963 |☰ szakértő
- Pásztorművészet |☰ 1964 |☰ szakértő
OSZK MEK
PIM
wikipedia
Amicus: 3245