História TT

Értelmiségi családban született. 1943-ban érettségizett a pestlőrinci állami gimnáziumban. 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, MDP, majd az MSZMP tagja volt. Az egyetemi tanulmányai befejezése után az MDP pártiskolájában, majd 1954-ig az MDP Pártfőiskolán tanított. 1954-ben lett a Moszkvai Állami Egyetem aspiránsa; 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. Hazajövetelét követően az MSZMP KB Pártfőiskola tanára 1957-1958-ban. 1958-ban került be a pártirányításba; előbb az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály alosztályvezetője, majd osztályvezető-helyettese 1961-ig, majd a Tudományos és Kulturális Osztály osztályvezető-helyettese volt. A Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztály osztályvezetőjeként 1966. december 3. és 1970. november 28. között tevékenykedett. Az MSZMP Központi Bizottság póttagja 1962. november 24-én lett, a testület rendes tagja 1966. december 3. -1988. május 22. között volt. Az MSZMP PB tagja 1975-től 1988-ig volt, egyúttal ideológiai KB-titkár 1970 és 1985 között. A KB Agitációs és Propaganda Bizottsága tagja 1966-tól, elnöke és Kultúrpolitikai Munkaközössége elnöke 1970-től 1985-ig, majd a KB titkársága tagjaként a KB Iroda vezetője 1988. júniusig. Aczél György mellett a magyar kulturális élet egyik irányítója. Országgyűlési képviselő volt 1979. június 10-étől 1988. június 29-i lemondásáig. Előbb Budapest 28. számú, 1980. június 8-án Budapest 29. számú egyéni választókerületében került megválasztásra, majd 1985. június 8-án az országos listáról jutott be a törvényhozásba. 1985-től 1988. októberig az országgyűlési pártbizottság titkára. 1988. júliusban tagja lett az MSZMP KB Tudománypolitikai Bizottságnak.

Politika CD

Pestimrén született, 1925. augusztus 24-én, eredeti neve Manninger. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1945-ben belépett a kommunista pártba. 1948-tól a pártfőiskolán tanult, majd 1949-től ugyanott tanított. 1954-től a Szovjetunióban volt aspiráns. Miután visszatért, 1957-től a pártfőiskola tanára. 1958-ban a pártközpontba került. Előbb a KB Agitációs és Propaganda Osztály alosztályvezetője, majd osztályvezető-helyettese. 1961-től a KB Tudományos és Kulturális Osztály helyettes vezetője. A VIII. kongresszuson (1962) KB-póttag lett. A következő kongresszuson (1966) a KB Tudományos Kulturális és Közoktatási Osztály vezetője, a KB rendes tagja és a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja lett. A X. kongresszuson (1970) ideológiai KB-titkárrá választották és a KB Agitációs és Propaganda Bizottság valamint a Kultúrpolitikai Munkaközösség elnöke lett. Ekkortól Aczél György mellett a kultúrpolitika második embere. A XII. kongresszuson (1980) összevonták a kulturális és az ideológiai titkári reszortot úgy, hogy az addigi ideológiai titkár, Győri lett az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője, Óvári a KB-titkár. A XIII. kongresszuson (1985) Aczéllal együtt kiszorultak a kulturális irányítás éléről, Óvári eddig volt ideológiai KB-titkár, eddig volt a KB Agitációs és Propaganda Bizottság valamint a KB Kultúrpolitikai Munkaközösség elnöke, tagja. Ezután továbbra is a Titkárság tagjaként a KB-Iroda vezetője, e tisztet régen így nevezték volna: őfelsége személye körüli miniszter. A kongresszuson az országgyűlési pártbizottság titkárává is megválasztották. Az országos pártértekezleten (1988) nyugdíjazták, kimaradt a PB-ből, a Titkárságból és a KB-ból is. (Június 14-én nevezték ki utódját a KB-Iroda élére). A KB 1988 júliusi ülésén tagja lett a KB Tudománypolitikai Bizottságnak és 1988. szeptember 30-ig volt az országgyűlési pártbizottság titkára.

• A nemzetközi munkásmozgalom története, 1848-1939, 1960
• A nemzetközi munkásmozgalom története, 1961
• A nemzetközi munkásmozgalom története, 1962
• Hazafiság és nemzetköziség, 1968
• Az MSZMP IX. kongresszusa és az ideológiai munka fejlődése, [1969]
• Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás, 1972
• Országos Agitációs, Propaganda és Művelődési Tanácskozás, 1973
• Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás, [1975]
• Ungheria, 1975
• A Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusa, 1979
• Revolûciâ i demokratiâ, 1980
• Történelem, ideológia, kultúra, 1980
• Ifjúság, értelmiség, szocialista kultúra, 1981
• Az értelmiség helyzete és szerepe a gazdasági és művelődési viszonyok alakításában, [1982]
• Az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatai és a közoktatás további fejlesztésének irányelvei, 1982
• Az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatai és a közoktatás további fejlesztésének irányelvei, 1982
• Gazdaságpolitikánkról, 1983
• A nép erőfeszítéseit támogassák,
• Az MSZMP XIII. kongresszusa,
• Együtt a néppel a szocializmus útján,
• Felszólalás a Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén,
• Kulturális forradalmunk három évtizede,
• Kun Béla, a cselekvő internacionalista és hazafi,
• Marx és a jelenkor,
• Művelődéspolitikai feladataink a XII. kongresszus után,
• Nemzeti összefogással szocialista céljainkért,
• Novyj ètap stroitelʹstva razvitogo socializma,
• Szövetségi politika és pártirányítás a kulturális életben,
• Szövetségi politika és pártirányítás a kulturális életben,
• Tájékoztató időszerű politikai, ideológiai kérdésekről,
• The freedom to perceive truth is the great opportunity of socialist society,

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Thousand Oak, Malomfalvi Kiadó, 1994. 303 o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• Nyomkereső   |☰  1992   |☰  zene