Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Feleki Kamill; Feleky Camill(Törökbálint, 1908. aug. 21.–Bp., 1993. okt. 18.): színész. 1926-ban felvették Rákosi Szidi színiiskolájába. Rendkívüli tánctehetségének köszönhetően 1927-től másod-táncoskomikusi szerepkörben szerződtette a Király Színház. Akrobatikus ügyességét tudatosan fejlesztette. A Barokaldi Cirkusz híres Boross bohócától vett órákat. Színháza egyre gyakrabban bízta meg koreográfusi feladattal, és meghívást kapott Bécsbe is egy Lajtai Lajos-operett táncainak betanítására. 1929-ben külföldre szerződött. Artistaként excentrikus táncszámaival mint Camillo Feleky, a csodatáncos hódított Európa előkelő lokáljaiban. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárja, de szívesen vállalt szerepet a nagy prózai színházak zenés produkcióiban is. A Fővárosi Operettszínházban 1931–1935 között játszott, 1934-től szerződött tagként, a Royal Orfeumban 1933–34-ben, a Royal Revü Színházban 1935–36-ban, a Royal Színházban 1936-ban és 1939-ben, a Vígszínházban 1939–1941 között, a Városi Színházban 1937-ben és 1939-ben, a Komikusok Kabaréjában 1931–32-ben, a Pódium Írók Kabaréjában 1940–41-ben, és állandó szereplője volt a bp.-i nyári színházaknak, a Márkus Parkszínpadtól az Erzsébetvárosi Színházig. A háború után, 1945–1949 között játszott a Víg, a Művész, a Magyar, a Belvárosi és az Operettszínházban, a Pódium Kabaréban, és a Medgyaszay, ill. Modern Színházhoz szerződött, 1960-ban a Szinetár Miklós alapította Petőfi Színházban játszott. A színház megszűntével, 1964-ben visszatért az Operettszínházba. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején többször vendégszerepelt a Víg, a József Attila és a Madách Színházban. 1972-ben megvált az Operettszínháztól, 1977-ben mégis szerepet vállalt a Kabaré c. musicalben. 1978. jún. 9-én lépett utoljára színpadra. Filigrán alkata, apró termete, kedves beszédhibája, boszorkányos tánctudása sokáig meghatározta szerepkörét. Színészi erényei azonban ezekben a figurákban éppúgy megmutatkoztak, mint későbbi nagy karakterszerepeiben. Alakításainak, táncának, koreográfiájának könnyed eleganciája, fölényes szellemessége, gazdagon árnyalt jellemábrázolása az artistáktól tanult fegyelem, pontosság, nagyon sok aprólékos, gondos munka eredménye. Kossuth-díjas (1953), érdemes (1952) és kiváló művész (1961). 1986-ban Gárdos Péter Uramisten c. filmjében nyújtott teljesítményéért elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításáért járó díjat. 1991 óta a Fővárosi Operettszínház örökös tagja. F.Sz. Sylvester (Schwab–Sylva: Diákszerelem); Titi bohóc (Eisemann M.: Én és a kisöcsém); Csöpi (Ábrahám P.: 3:1 a szerelem javára); Alfonz herceg (Eisemann M.: XIV. René); Lipi (Kővári Gy.: Lipi-Lupi). Dr. Szekeres (Gábor A.: Dollárpapa); Puzsér (Molnár F.: Doktor úr); Tvorogov (Dosztojevszkij–Láng Gy.: Két férfi az ágy alatt); Glauziusz bácsi (Kerekes J.: Állami áruház); Styx Jankó (Offenbach: Orfeusz az alvilágban); Sir Basil (Lehár F.: Luxemburg grófja); Miska (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Peacock (Brecht–Weill: Koldusopera); Gusztáv bácsi (Burghard: Tűzijáték); Terbanks (Aszlányi K.: Hét pofon); Igazgató (Dunai F.: A nadrág); Vandergelder (Herman: Helló, Dolly!); Kormányzó (Jacobi V.: Sybill); Kalosin (Vampilov: Kaland a főmettőrrel); Willie Clark (Neil Simon: A Napsugár-fiúk); Schultz úr (Kander–Ebb: Kabaré). – Ir. Sas Gy.: Kamillka (1988).

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs magyar színészlexikon. Szerk. Fábri Magda, B. Bp., Magazin Kiadó, 1991. 390 o., ill., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Első fecskék (r.: Bán Frigyes, 1952)
• Csapj az asztalra! (r.: Szemes Mihály, 1953)
• Pesti mese (r.: Gaál Béla, 1937)
• Beszterce ostroma (r.: Keleti Márton, 1948)
• Te vagy a dal (r.: Rodriguez Endre, 1940)
• A gyilkos a házban van (r.: Bán Róbert, 1970)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Bűvös szék (r.: Gertler Viktor, 1954)
• A tökéletes család (r.: Sipos László, 1942)
• A megfelelő ember (r.: Révész György, 1959)
• Othello Gyulaházán (r.: Zsurzs Éva, 1966)
• Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
• A csodacsatár | A kormányválság elodázása | Csalók és vesztesek (r.: Keleti Márton, 1956)
• Gerolsteini kaland (r.: Farkas Zoltán, 1957)
• Uramisten (r.: Gárdos Péter, 1984)
• A Fővárosi Operettszínház a Szovjetunióban (r.: , 1956)
• Éva rendet csinál | Mátyás rendet csinál (r.: Bán Frigyes, 1939)
• Költözik a hivatal (r.: Boglár András, 1953)
• Forog az idegen (r.: Pásztor Béla, 1936)