Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fedák Sári (Beregszász, 1879. okt. 26. – Bp., 1955. máj 5.): színésznő. Rákosi Szidi színiisk.-ját végezte, 1899-ben a Magyar Színház színpadán a Gésák (Jones) c. operettben lépett fel először. 1902-ben a pozsonyi társulattól szerződtette a Népszínház. A Bob herceg (Huszka) címszerepében aratott siker után a következő évadban a Király Színházban nagy sikert aratott a János vitéz Kukorica Jancsijának alakításával. Négy évig Berlinben, Londonban, Párizsban lépett fel, gyakran varieték, music-hallok színpadán. Hazatérése után ismét a Király Színház tagja és legnépszerűbb primadonnája. 1917-től gyakran alakított prózai szerepeket. Vendégszerepelt Bécsben, Berlinben és az USA-ban is. 1922-ben, 1925-ben, 1934-ben részben maga szervezte társulattal, részben egyedül bejárta az USA magyarlakta városait. Molnár Ferenccel kötött házassága néhány év múlva felbomlott. Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezetője. Az 1919-es forradalom idején a forradalmi eszmék propagálójaként mutatkozott, szerepelt az 1919. máj. 1-i népünnepélyen is. A II. világháború idején mindinkább az irredenta-nacionalista nézeteket hirdette, rokonszenvezett a nemzeti szocializmussal, végül a Donausender német fasiszta rádióban a háború folytatására uszított. Ezért 1945 után a bp.-i népbíróság jogerősen egyévi börtönre ítélte, amelynek letöltése után a Pest m.-i Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. Ellentétben az addigi érzelgős, édeskés operetthősnőkkel, az új típusú, merész és talpraesett leány- és asszonyalakokat állította színpadra egyéniségének vonzó és kifejező erejével. – F. sz. Bob herceg (Huszka); János vitéz (Kacsóh); Szibill (Jacobi); Antónia (Lengyel Menyhért); továbbá Borcsa Amerikában, Pompadour, Mágnás Miska, Vihar az egyenlítőn stb. c. darabokban. Mint filmszínésznő is sikert aratott. – I. f. Márta (1913); Rab lélek (1913); Három hét (1917); A szerető (1918); A nőstény farkas (1918); Iza néni (1933); Mámi (1937); Az örök titok (1938); Érik a búzakalász (1938); Hazafelé (1940); Tokaji aszú (1940). – M. Útközben (Emlékiratok, I–II., Bp., 1929). – Szi. Kellér Andor: Bal négyes páholy (r., Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Beregszász, 1879. okt. 26.–Bp., 1955. máj. 25.): színésznő. Rákosi Szidi színésziskoláját végezte, 1900-ban lépett színpadra a Magyar Színházban. Egy évadot töltött már Pozsonyban, amikor 1900-ban a Népszínház szerződtette. A következő évadban a Magyar Színházban aratott nagy sikert, majd 1901–02-ben a Vígszínház, végül 1902–06-ban a Király Színház tagja lett. 1908-ban Berlinben, 1909-ben Bécsben, 1910-ben Londonban és Párizsban lépett fel. Hazatérése után 1909–1914 között ismét a Király Színház tagja és legnépszerűbb primadonnája lett. 1911–12-ben járt Párizsban és Bécsben. 1915–1919 között a Magyar, ill. a Vígszínház művésznője volt, majd 1920-ban a Király, 1921-ben a Vígszínház, 1923-ban a Fővárosi Operettszínház és 1924-ben ismét a Vígszínház primadonnája lett. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi eszmék propagálója volt, ezért 1920–21-ben csak Bécsben játszhatott. 1922-ben, 1924-ben, 1925-ben, majd 1934-ben részben maga szervezte társ.-ával, részben egyedül bejárta az USA magyarlakta városait. 1929-ben és 1931-ben ismét Bécsben lépett fel. Közben 1926–27-ben a Víg-, 1928-ban a Városi és a Belvárosi Színházban, 1929–30-ban a Király, a Városi és a Magyar Színházban, 1932–33-ban a Vígszínházban játszott. 1935-ben a Royal Orfeum és a Magyar Színház, 1936-ban a Vígszínház, a Royal és a Pesti Színház színpadán játszott. 1939-ben és 1941-ben ismét a Vígszínház, 1940–41-ben a Magyar Színház is szerződtette. 1942–1944 között az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender rádió aktív munkatársa volt, ezért a népbíróság egy év börtönre ítélte. Büntetése letöltése után Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. Újszerű felfogásban, sajátos pózokat alkalmazva új típusú, merész lány- és asszonyalakokat állított a színpadra. Egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját. Több filmben is játszott. F.Sz. Molly (Jones: Gésák); Bob herceg (Huszka J.); János vitéz (Kacsoh P.); Leányka (Verő Gy.); Rab Mátyás (Czobor K.); Ilona grófnő (Lehár F.: Cigányszerelem); Sybill (Jacobi V.); Antónia (Lengyel M.); Kamilla (Molnár F.: Farsang); Fehér Anna (Gárdonyi G.); Koltay Babu (Eisemann M.: Ezüst menyasszony); Victoria (Ellis: Vihar az egyenlítőn); Tarcali Darázs Katalin (Eisemann M.: Tokaji aszú). F.M. Útközben, 1–2. (1929). – Ir. Bános T.: Aki szelet vet... (1986); Vörös T.: A Fedák (1990).Fedák Sári

• Mézeskalács, 1924
• Útközben, [1929]
• Útközben, [193?]
• "Te csak most aludjál, Liliom...", 2009
• Antónia, c. 1924
• Cigányprímás, s.a.
• Müvész muri 1-2., s.a.
• Müvész-Muri 1-2., s.a.
• Művész muri 3-4., s.a.

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()

• Iza néni   |☰  1933   |☰  ötlet

• Érik a búzakalász (r.: Gaál Béla, 1938)
• Japán táncz (r.: , 1901)
• Bent az erdőben | Nőstényfarkas (r.: Garas Márton, 1918)
• Mámi (r.: Vaszary János, 1937)
• Tokaji aszú (r.: Bánky Viktor, 1940)
• Az örök titok (r.: György István, 1938)
• Három hét (r.: Garas Márton, 1918)    
• A szerető (r.: Garas Márton, 1918)
• Rablélek | Slaved Soul (r.: Kertész Mihály, 1912)
• A tánc | A táncz (r.: Zsitkovszky Béla, 1901)
• Márta (r.: ifj. Uher Ödön, 1913)
• A gazdag ember kabátja (r.: , 1912)
• Hazafelé (r.: Cserépy Arzén, 1940)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)