ABCD - Mérei Ferenc

Mérei Ferenc ☰ Budapest 1909.11.24 ☷ Budapest 1986.02.23 | pszichológus

648580

Mérey Ferenc (2773568 | - )
Mérei Ferenc (1033558 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, II. fokozat
1949.03.15

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Mérei Ferenc (Bp., 1909. nov. 24. – Bp., 1986. febr. 23.): pszichológus, a pszichológiai tudományok doktora (1982), Kossuth-díjas (1949). Középiskolái elvégzése után 1928-34-ig Párizsban a Sorbonne-on H. Wallon tanítványa volt. Két oklevelet szerzett: a Pályaválasztási Tanácsadó Főiskola (Institut National ďOrientation Professionnelle) oklevelét 1933-ban, bölcsészkari tanári oklevelet filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szaktárgyakból 1934-ben. Hazatérése után 1934-38-ig az Áll. Gyermeklélektani Intézet fizetés nélküli pszichológusa. 1938-40-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főisk.-n Szondi Lipót Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában az egyik kutatási részleget vezette, ugyancsak fizetés nélkül. Ennek megszűnte után 1941-42-ig a Patronázs Egyesület ambulanciáján György Júlia mellett dolgozott. Ezekben az években a nyelvtanítás és a pszichodiagnosztikai tanfolyamok (Rorschach, Szondi) biztosították megélhetését. A háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton. 1944-ben átszökött, és a Vörös Hadsereg századosaként, valamint az Új Szó munkatársaként tért haza. 1945-1948-ig a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője, a Pedagógiai Főiskola és az Eötvös Kollégium tanára, a NÉKOSZ központi szemináriumának vezetője, ill. 1948-ban a Kollégiumi Tanács elnöke. 1949-50-ig az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója. 1950-ben a pedológia ellen hozott párthatározat alapján elbocsátották és kizárták az MDP-ből, amelynek 1927-től (illegális Kommunista Párt) tagja volt. Ettől kezdve 1956-ig állástalan, fordításokból élt, 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia és a pártszervek rehabilitálták, majd kiemelt tudósként 1957-ben kinevezték az MTA Lélektani Intézetébe. 1956. okt. 25-én az ELTE bölcsészkarán megalakult Egy.-i Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője. 1958. okt.-ban szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték. 1963. márc.-ban amnesztiában részesült. 1964. febr.-tól az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Intézet (OIE) vezető pszichológusa. 1976-ban történt nyugdíjazásáig a Pszichodiagnosztikai, ill. a Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője. Nyugdíjazása után tanítványaival pszichodráma műhelymunkát végzett, valamint részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetének szociálpszichológiai értékorientációs novellaelemzési vizsgálataiban. 1978-ban az MTA irodalompszichológiai munkabizottságának elnöke, 1982-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) bölcsészkarán irodalompszichológiai speciálkollégiumot vezett. 1984-ben megkapta a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg-emlékérmét. – F. m. A gombozó gyermek (Kalocsa, 1937); A pályaválasztás lélektana (Bp., 1942); A gyermek világnézete (Bp., 1945); Az együttes élmény (Bp., 1947); A Rorschach-táblák felszólító jellege (Bp., 1947); Gyermektanulmány (Új Nevelés Könyvtára, 1948); Rorschach próba I-V. kötet (OIE, Vademecum-sorozat, 1966); A pár és a csoport (Pszich. Tanulmányok, Bp., 1967); Gyermeklélektan (társszerző: V. Binét Ágnes, Bp., 1930); Ablak-Zsiráf. Képes gyermeklexikon (Binét Ágnessel, Bp., 1971); Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); A klinikai pszichológia gyakorlata (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); Szociálpszichológiai vizsgálatok az iskolában (Bp., 1974); Adalékok egy társas szempontú gyermeklélektanhoz (Bp., 1985-1986); Lélektani napló (1-4. 2. bőv. kiad., Bp., 1985-1986); „…Vett a füvektől édes illatot” (Művészetpszichológia, Bp., 1986).– Irod. M. F. tudományos munkái (készítette Mérei Vera, Erdélyi Ildikó, Pszichológia, 1987. 11. sz.); Bagdy Emőke: Beszélgetés a 75 éves M. F.-cel (Magy. Pszich. Szle, 1985. 3. sz.); Epizódok M. F. tanár úr életéből (Video-interjú, rendező-riporter Forgách Péter, 1984-1986; megjelent: Filmvilág, 1988. 8. sz.); Hernádi Miklós: Elköszönés M. F.-től (Élet és Irod., 1986. 10. sz.); Illyés Sándor: M. F. (Magy. Tudomány, 1986. 11. sz.); Sarkadi László: M. F. (Kritika, 1986. 4. sz.); M.-Mák párizsi évei (közreadja Bajomi Lázár Endre, Kritika, 1986. 11. sz.); Tóth György: Emlékezés M. F.-re (Gyógypedagógia Szle, 1986. 2. sz.); Szakács Ferenc: M. F. (Ideggyógyászati Szle, 1987. 1. sz.); Ember Mária: A tanár úr álmai (Élet és Irod., 1989. 48. sz.); Konrád György: Emlékezés M. F. emberkutatóra (Élet és Irod., 1989. 52. sz.); Erős Ferenc: M. fényben és árnyékban (Buksz, 1990. 2. sz.); Muhi Klára: „A képek mögött a gének” (Filmkultúra, 1990. 1. sz.); Balassa Péter: M. F. műelemzéseiről (Magy. Hírlap, 1990. jan. 6.).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Kapcsolatok |☰ 1967 |☰ szakértő
Ki a barátod? |☰ 1967 |☰ szakértő
Gyerekválaszok | Módszerek | Példakép |☰ 1968 |☰ szakértő
Vakfegyelem, szabadosság, önfegyelem |☰ 1968 |☰ szakértő

filmszereplés

linkek

PIM

Amicus: 3856