
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Fényes Imre (Kötegyán, 1917. júl. 29. – Bp., 1977. nov. 13.): elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora (1959). Fényes Elek leszármazottja. Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Debrecenben és Kolozsvárott végezte, ott szerzett doktorátust (1943). 1945-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegy. Elméleti Fizikai Intézetét vezette. 1950-től 1953-ig Debrecenben az Elméleti Fizikai Tanszéken volt tanszékvezető docens. 1953-ban áthelyezték az ELTE-re, ahol 1960-ban kapott újra egy.-i tanári kinevezést. Itt dolgozott haláláig. Munkássága a kvantumelmélet, statisztikus fizika és az irreverzibilis termodinamika területét ölelte fel. Eredményeit igen sok filozófiai munka is tárgyalja. 1974-ben W. Heisenberggel együtt vezetett egy szemináriumsorozatot Dubrovnikban a kvantummechanika elvi kérdéseiről. Mo.-on ő tartott először előadást (1950) és ő írt először könyvet (1952) az irreverzibilis termodinamikáról, sok vonatkozásban messze megelőzve korát. Eredményei lehetővé tették a statikus szemlélet dinamikussal való felcserélését, ezzel a termodinamikai folyamatok időbeli lefutásának a leírását. A termodinamikai mozgásegyenletek megoldásának eljárását elsőnek dolgozta ki (1958). Felfedezte az ún. „oszcillációs effektust”, a termodinamikai egyensúly stabilitásának valódi mechanizmusát, valamint korrigálta a Helmholtz és Pauli által megadott termodinamikai variációs elvet és megmutatta az eljárás irreverzibilis esetre való kiterjesztését is (Helmholtz-Fényes-elv). Kiváló pedagógus volt. Utolsó, befejezetlenül maradt műve szintézis az egzakt fogalmi megismerés kialakulásáról: egy jelentős gondolkodó természettudományos, filozófiai tapasztalatait összegzi. Számos, a modern fizika eredményeit általánosító filozófiai munkát, didaktikai, valamint tudománynépszerűsítő tanulmányt, művelődéspolitikai eszmefuttatást is írt. Szerk. a Modern fizikai kisenciklopédiát (Bp., 1971). – F. m. Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata (Cillagászati L., 1943–44); Zur wellenmechanischen Herleitung des statistischen Atommodells (Múz. Füzetek, Kolozsvár, 1945, 1948); Az elméleti fizika alapjai (Kolozsvár, 1948); A termodinamika alapjai (Bp., 1952); Stochastischer Abhängigkeitscharakter der Heisenbergschen Ungenauigkeitsrelation (Die Naturwissenschaften, 1952); Die Anwendung der mathematischen Prinzipierz der Mechanik in der Thermodynamik (Zeitschrift für Physik, 1952); Ergänzungen zur axiomatischen Begründung der Thermodynamik (Zeitschrift für Physik, 1952); Eine wahrscheinlichkeitstheoretische Begründung und Interpretation der Quantenmechanik (Zeitschrift für Physik, 1953); A termodinamika mozgásegyenleteinek integrálása (oroszul, Zsurnal Ekszperimentalnoj i Tyeoretyicseszkoj Fiziki, 1958); Entrópia (Bp., 1962); Fizika és világnézet (Bp., 1966); Termosztatika és termodinamika (Bp., 1968); Modern fizikai kisenciklopédia (szerk., Bp., 1971). – Irod. Nádasdy László: Egy tudós gondjai (Új Írás, 1973. 1. sz.); Nagy Károly: Búcsú F. I. professzortól (Népszabadság, 1977. nov. 26.).
- Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata, 1943
- Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata, 1944
- Elméleti mechanika, 1950 [!1951]
- A statisztikai mechanika analitikus módszerei, 1951
- Über das Divergenzproblem der W.K.B. Methode, 1954 [!1955]
- Die Bestimmung der radialen und azimutalen Teile der Nullpunktsenergie beim statistischen Atommodell, 1955
- Eine Näherungsmethode vom WKB-Typ, 1955
- Fizika és világnézet, 1957
- Über das Prinzip von Le Chatelier und Braun, 1958
- Mikrofizika, 1959
- Termodinamikai folyamatok időbeli lefolyása az egyensúlyi állapot közelében, 1959
- Über das Verhältnis des wellenmechanischen Energieelgenwertproblems zur klassischen Mechanik, 1959
- Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről, 1960
- Über die quantenmechanisch möglichen physikalischen Zustände, 1960
- Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről, 1960 [!1961]
- Entrópia, 1962
- A kvantummechanika klasszikusai, 1966
- Fizika és világnézet, 1966
- Termosztatika és termodinamika, 1968
- Modern fizikai kisenciklopédia, 1971
- Modern fizikai kisenciklopédia, 1971
- A fizika eredete, 1980
- Mi az idő?, 1980
- Szocialista közművelődés, 1980
- A természettudományok és a művelődés,
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
