ABCD - Csiky Gergely

Csiky Gergely ☰ Pankota 1842.12.08 ☷ Budapest 1891.11.19 | akadémikus, drámaíró, dramaturg, férfi, író, költő, műfordító, szerkesztő, színműíró, római katolikus pap

648884

http://keptar.oszk.hu/052900/052985/181_276_pix_Oldal_12_Kep_0001.jpg

http://dka.oszk.hu/031700/031767/vende2_52_e.jpg

http://dka.oszk.hu/039300/039376/1898_Oldal_367_g.jpg

http://dka.oszk.hu/031700/031765/vende2_52_c.jpg

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1879.05.22 - 1891.11.19

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csiky Gergely (Pankota, 1842. dec. 8. – Bp., 1891. nov. 19.): drámaíró, műfordító, az MTA l. tagja (1879). 1859-től kat. papnövendék. Pappá szentelése (1864) után 1868-ig a bécsi Augustineumban tanult. Nyolc idegen nyelvet sajátított el, jogtudományi és világirodalmi műveltséget szerzett. 1870-től egyházjogot tanított a temesvári papneveldében és mint szentszéki ügyész sok család problémáival ismerkedett meg. Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat c. vígjátékát. Ezzel s a két évvel későbbi Janussal Teleki-díjat nyert. 1878-ban Bp.-re költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. 1879-ben egyházi hatóságaival súlyos ellentétbe kerülve fél évre Párizsba utazott. Hazatérte után 1880-ban kilépett az egyházi rendből, és a következő évben megházasodott. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiak. tanára, a Kisfaludy Társ. másodtitkára lett. Első darabjaival az újromantikus irányt követte, első nagy hatású realista színművét 1880-ban adták elő Proletárok címmel (1945 után Ingyenélők c.-mel adják). Ettől kezdve a Nemzeti Színház legtöbbet játszott szerzője. Írt tragédiákat (Spartacus, 1886), társadalmi színműveket (Cifra nyomorúság, 1881; Stomfay család, 1882); vígjátékokat (Mukányi, 1881; A nagyratermett, 1890, Az udvari kalap címmel, 1964, Vígszínház; A nagymama, 1891); bohózatokat (A kaviár, 1882; Buborékok, 1884). Regényei, főleg Az Atlas család (1889) és a Sisyphus munkája(1892) a kritikai realizmus figyelemre méltó alkotásai. Lefordította Szophoklész, Plautus műveit. – M. Színművei (I-XVIII, Bp., 1882-94); Cs. G. Válogatott művei (Magy. klasszikusok, Bp., 1955) – Irod. Janovics Jenő: Cs. G. élete és művei (I. Kolozsvár, 1900. II, Bp., 1902); Gáspár Margit: Cs. G. és a franciák (Debrecen, 1928); (Solt) Speneder Andor: Cs. G. a regényíró (Bp., 1928); Hegedűs Géza: Cs. G. (Bp., 1953.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Csiky Gergely(Pankota, 1842. dec. 8.–Bp., 1891. nov. 19.): író, műfordító. Felszentelt pap volt. 1874-ben írta első drámáját A jóslat c. Szerkezetében világos, a drámai és komikai jelleget elegyítő, a realista ábrázolás felé közelítő vígjátékai és társadalmi drámái a dzsentri életmódot nagy jellemismerettel ábrázolták. Közel harminc drámai művet írt. Ő írta Konti József Királyfogás c. nagysikerű operettjének a szövegkönyvét (1886). 1880-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett; az MTA drámabíráló bizottságának is tagja volt. 1889 és 1891 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt és műv. titkári munkakört is betöltött. 1882-től 1891-ig dramaturgiát és lélektant tanított a SzAk-n. F.M. A proletárok (1880); Mukányi (1880); Cifra nyomorúság (1881); A Stomfay család (1882); Szépleányok (1882); Bozóti Márta (1883); Buborékok (1884); Spartacus (1886); A vasember (1888); A nagyratermett (1890); A nagymama (1891). – Ir. Janovics. J.: Cs. G. élete és művei. 1–2. k. (1900, 1902); Hegedűs G.: Cs. G. (1954).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Athalia, tragoedia 5 f. Racine után ford. U. ott, 1876. (2. kiadás. Pest, 1877. Ism. Bud. Szemle XVII. 3. kiadás. U. ott. 1886. Olcsó K. 221.)11. A trachisi nők, Sophokles tragoediája, ford. Temesvár, 1876.12. Janus, trag. 5 f. U. ott, 1877. (2. kiadás. Bpest, 1886. N. Szinház Könyvtára 157.)13. Thalia megváltása, drámai epilog az aradi szinház megnyitására 1877. okt. 4. Temesvár, 1877.14. Oedipus Kolonosban. Sophokles tragoediája. Bpest, 1877. (N. Szinház Könyvtára 111. és 1891. Olcsó K. 193.)15. A magusz, trag. 1 f. Temesvár, 1878.16. Az ellenállhatatlan, vígj. 3 f. U. ott, 1878. (Ism. Bud. Szemle XVIII. Gyulai Pál.)17. A patak hidja. Elbeszélés. U. ott, 1879.1879-ben egy kis időre Párisba utazott a szinházak tanulmányozása végett. Onnan haza térve megirta nagy hatású társadalmi drámáját a Proletárokat (először adatott a nemzeti szinházban 1880. jan. 23. s a Karácsonyidíjból 1887-ben utólagos jutalmazásúl 200 aranyat nyert.) Ezután következtek többi szinművei a nemzeti szinházban és másutt, a következőkben első előadatásuk szerint felsorolva: Mukányi, vigj. 4 felv., székfoglalója a Kisfaludy-társaságban 1880. jan. 28. (először adatott okt. 22.); A kincs, szinmű 1 felv. Coppée Ferencz után ford. (a Részvétalbumban jelent meg 1881. Először adatott a n. szinházban 1880. decz. 13.); Czifra nyomorúság, szinmű 4 felv. (1881. okt. 28.); A kaviár, bohózat 3 felv. (1882. márcz. 24.); A Stomfay család, szinmű 3 felv. (1882. okt. 20.); Bozóti Márta, szinmű 3 felv. (1883. febr. 23.); Cecil házassága, szinmű 3 felv. (1883. nov. 23.); Nóra, dráma 4 felv. (1884. ápr. 18.); A sötét pont, dráma 4 felv. (1885. nov. 20.); Zilah herczeg, sz. Claretie után ford. (az aradi szinházban 1886. márcz. 10.); Spartacus, tragédia 4 felv., a Teleki-féle 100 arany díjat nyerte (1886. ápr. 9.); Petneházy, tört. szinmű 3 felv. (1886. szept. 1. a m. kir. operában); Királyfogás, operette 3 felv., zenéje Konti Józseftől (a népszinházban 1886. okt. 29.); A jó Fülöp, vigj. 3 felv. (a nemzeti szinházban 1887. jan. 7.); A komédiás, a Kisfaludy-társaság által jutalmazott vigjáték 1 felv. (1887. febr. 25.); A vadrózsa, szinmű 3 felv. (1887. aug. 26.); Az esernyő, vigjáték 1 felv. Bayle után (1888. febr. 10.); A vasember, dráma 3 felv. (1886. Teleki-díjat nyert; először 1888. jan. 14.); Divatkép, szinmű 3 felv. (1888. okt. 26.); A nagyratermett, vigjáték 3 felv. (1890. nov. 21.); Az atyafiak, szinmű 4 felv. (1891. nov,. 27.) Elbeszéléseket, költeményeekt, tárczákat irt a Magyarország és a Nagyvilágba (1877. költ. és a Janusból mutatv., 1880. 1883. Visszaemlékezés Szigligetire), a Kolozsvári Hölgyfutárba (1877. Antigone, tanulmány); a Fővárosi Lapokba (1878-tól), Havi szemlébe (1878), Egyet. Philol. Közlönybe (1879.), Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba (XV. 1880. Az angol Bánk-bán, Mukányi), Koszorúba (IV. 1880.), Ország-Világba (1880. Anna, dr. 1 felv.). Bud. szemlébe (1882. Plautus nőalakjai, akadémiai székfoglalója 1881. okt. 24.; 1884 Nyilt levél A bögre, Plautus vigj.; 1885. Mult és jövő, drámai allegoria; 1887. A komédiás, vigjáték; A szinésznő, drámai költemény, 1888. Arnold, regény; 1888. Pindar szelleme, Villemain után; 1889. Az Atlasz-család, regény és 1891. Az atyafiak, regény); M. T. Akadémiai Értesítőbe (1880. 1883. 1888. Jelentései a Teleki-pályázatról és 1891. a Kóczán-pályázatról), Egyetértésbe (1882. 268–270. Plautus igjátékai). Irt még az Aradi Közlönybe, Arad és Vidékébe (1883. Otthon, Kóbor lovag, 1885. Mult és jövő, drámai prolog az aradi szinház megnyitásán.)1891: Corvina 18. 34. P. Napló 319. 320. (Bartók L.) N. Pester Journal 322. (Alexander B.) Egyetértés 319. 320. sz. M. Hirlap 241. 242. sz. Pester Lloyd 300. 301. sz. (Dr. Silberstein A.)18. Elbeszélések. Bpest, 1880. (Ism. Havi Szemle VII.)19. Sophokles tragoediái. U. ott, 1880. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. (Birálati jelentések a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban XV. Ism. M. tanügy IX. Koszorú III. Egyet. Philol. Közlöny.)1. Két kis szinmű Wisemann Miklós után ford. Pest, 1864.20. Az angol irodalom története Taine Hypolit Adolf után francziából ford. U. ott, 1881–85. Öt kötet.21. Pry Pál, vígj. 5. f. Poole János után angolból ford U. ott, 1882. (Olcsó Könyvtár 132.)22. Csiky Gergely szinművei. U. ott, 1882–88. (I. kötet. Czifra nyomorúság II. A proletárok. III. Mukányi. IV. Szép leányok. V. A kaviar. VI. A Stomfay család. VII. Bozoty Márta. VIII. Cecil házassága. IX. Nóra. X. Buborékok. XI. A sötét pont. XII. Spartacus. XIII. Petneházy. XIV. Királyfogás. XV. A jó Fülöp. XVI. A vadrózsa. XVII. A vasember. [1887-ben 100 arany Teleki-díjat nyert.] XVIII. Divatkép.)23. Barátságból, vígj. Taylor Tamás után ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 144.)24. Az első és második. Elbeszélés. U. ott, 1883. (Olcsó K. 153.)25. Anna, dr. 1 f. U. ott, 1883. (Olcsó K. 167.)26. Rosenkranz és Güldenstern, vígj. 4 f. Klapp Mihály után ford. U. ott, 1883. (Olcsó K. 168.)27. Kisebb szinművek. (A kincs. Tedd kötelességedet) Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1884. (Olcsó K. 173.)28. Plautus vígjátékai. U. ott, 1885. Négy kötet. A m. tud. akadémia által 1883-ban a Karácsonyi-alapítványból 400 aranynyal jutalmazott fordítás. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Külön megjelentek: A foglyok (Captivi) és A kincs (Trinummus).29. Görög-római mythologia. A szöveg közé nyomott képekkel. U. ott, 1885.2. Az életből. Beszélyek. U. ott, 1872.30. Két házaspár, vígj. 3 felv. Picard után francziából ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 185.)31. A szégyenlős, vígj. 2 felv. Moncrieff után angolból ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 192.)32. Dramaturgia. Az országos zeneiskola növendékeinek használatára. U. ott, 1886. Két füzet.33. Flipper és Nobbler, vígj. 1 felv. Brough William után angolból ford. U. ott, 1886. (Olcsó K. 224.)34. Severo Torelli, dráma 5 felv. Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 232.)35. Clermont, vagy a művész neje, szinmű 2 felv. Scribe és Vander-Burch után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 233.)36. Pindar szelleme és a lantos költészet. Villemain után francziából ford. U. ott, 1888.37. Az elvált asszony. Regény. U. ott, 1888. Két kötet. (Egyetemes Regénytár IV. 1. 2. Ism. Bud. Szemle LVIII. Főv. Lapok 277. Alföld 251. Vasárn. Ujság 42. sz.)38. Az öreg tánczmester. U. ott, 1888. (Monologok 9.)39. Az esernyő, vígj. 1 felv. Bayle Bernard után ford. U. ott, 1888. (Olcsó K. 247.)3. Fényképek. Temesvár, 1872. (2. kiadás. U. ott, 1875.)40. Arnold, regény. U. o. 1888.41. Az atlasz-család, regény. U. o. 1890. (Előbb a Bud. Szemlében. Ism. Főv. Lapok 25. sz.)42. A zokoli uraság két leánya. U. ott. 1890. (Olcsó K. 280.)43. Örök tövény. U. ott, 1890. (az 500 frtos Hertelendy-díjat nyerte 1891-ben. Nemzeti Szinház Könyvtára 163. Első előadása febr. 7.)44. Kyklops. Euripides satyr drámája. A Kisfaludy-Társaság a Lukács-Krisztina díjjal jutalmazta. U. ott, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)45. A nagyratermett, vígj. 3. felv. U. ott, 1890. (Olcsó K. 284. Az 1890. Karácsonyi-féle pályázaton 200 arany jutalmat nyert.)46. Az atyafiak, regény. U. ott, 1891. (Előbb a Bud. Szemlében.)47. A római költészet története. Ribbeck Ottó után ford. U. ott, 1891. (M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalatában.)48. A nagymama, vígj. 3. felv. U. ott, 1891. (Olcsó K. 285.)49. Elektra, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 288.)4. Az egyházjog tankönyve. U. ott, 1873. Három kötet.50. Oedipus király, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 292.)52. Antigone, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 294.)53. Sisyphus munkája, regény. U. ott, 1892. (Előbb a Budapesti Hirlapban.)5. Egyházügyekre vonatkozó magyarországi törvények és kormányrendeletek 1867–1873. U. ott, 1874. (4. kiadás. U. ott, 1875.)6. Kath. házasságjogtan. Tekintettel a magyarországi jogviszonyokra s a gyakorlatra. U. ott, 1874.7. A jóslat, vígj. 5 f. U. ott, 1875. (2. kiadás, Bpest, 1879.)8. Beszélyek. Temesvár, 1876.9. Antigone. Sophokles tragédiája. Pest, 1876. (N. Szinház Könyvtára 99. és Jeles Irók Iskolai Tára 20. 1883.)Akadémiai Értesítő 1890. 134. 136. 137. 240.a Kisfaludy-társaság másodtitkáraa Kisfaludy-társaság másodtitkára s a m. tudom. akadémia lev. tagja, Cs. János megyei főorvos és Verzár Helena fia, szül. 1842. decz. 8. Pankotán Aradmegyében; a gymnasiumot Aradon végezte; már itt kitünt tehetségével, különösen pedig az irodalom és költészet iránti előszeretetével. Első versét nyolcz éves korában mint első gymnazista irta anyjához (az Egyetértésben 1891. 355. sz. van közölve.) Marosi Gyula név alatt küldött a lapokba dolgozatokat; legelső kisérletei franczia és angol beszélyfordítások. A Napkelet már 1858-ban nevével közölt tőle verset. Mint VIII. oszt. tanulónak az ifjuság által kiadott Zsenge Mutatványokban (Arad, 1859) 12 költeménye jelent meg. A magyar irodalmon kivül a római és görög klasszikusok tanulmányozását űzte legnagyobb szenvedélylyel. A papi pályára szánván magát, 1859-ben a Csanád-egyházmegye temesvári seminariumába lépett, honnan két év után a pesti központi papnevelőbe küldték. Az ifju pap itt még közelebb lépett az irodalomhoz s a theologiai tudományok mellett már a drámaköltészet terén is tett kisérleteket. A seminariumban fennálló magyar egyházi irodalmi iskola buzgó munkása s később elnöke volt. Ezen növendékpapság Munkálataiban (XXVI. 1862.) jelent meg Szent Athanáz életrajza (ford.) és Csajághy Sándor életrajza. A központi papnevelőből, hol a theologiai tanfolyamot elvégezte, püspöki rendelettel Temesvárra hivatott, hol 1864. végén pár hónapig igtató volt a püspöki hivatalban. Mihelyt a 23 éves (kanonikus) kort elérte (1865), pappá szenteltetett és püspöke által a bécsi Augustinaeumba küldetett. Itt 1865–68-ig tartózkodott, mire 1868 végén theol. doktor lett. Visszakerülve egyházmegyéjébe, 1869-ben pár hónapig káplán volt Tornyán, 1869 végén és 1870-ben gymnasiumi tanár Temesvárt s 1870 közepén az egyházjog és történet tanára lett az ottani papnevelőben, hol 1878-ig működött. A lelkes fiatal pap, ki már tanuló korában franczia és angol beszélyeknek (de egyebek közt Wisemann bibornok kisebb erkölcsi szinműveinek is) fordításával és eredeti versekkel kisérleteket tett az irodalmi pályán, mint tanár először az egyházi irodalom terén kezdett működni, s a Csanád cz. egyházmegyei lapnak (1870) munkatársai közé lépett. Az irói világot azonban csak Jóslat cz. szinművével lepte meg, melylyel 1875-ben a m. tudom. akadémia 100 aranyos Teleki-pályadiját megnyerte. 1877-ben Janus szinművével ismét ő kapta a 100 aranyos Teleki-dijat; ugyanezen évben került szinre A magusz cz. 1 felvonásos tragédiája; ezt követte az Ellenállhatatlan, melylyel 1878-ban a 400 aranyos Karácsonyi díjat nyerte el (először adatott a nemzeti szinházban okt. 11.); 1879-ben a Bizalmatlan cz. 4 felv. verses vígjátéka nyerte el a 100 aranyos Teleki-pályadíjat. Ugyanazon év jan. 29. a Kisfaludy-társaság rendes tagjává, febr. 19. másodtitkárává, máj. 22. a m. tud. akadémia lev. tagjai sorába választotta. Később a szini iskolának lett tanára s drámabiráló a nemzeti szinháznál. Arad városa 1881. márcz. 10. közgyűlésén díszpolgárává választotta. E közben (1878 végén) püspöki engedélylyel állandóan a fővárosba költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte; feltünő szorgalommal dolgozott a hirlapokba, fordított a nemzeti szinház és a Kisfaludy-társaság számára. Bonnáz csanádi püspök nem jó szemmel nézte egyik felszentelt papjának profán foglalkozását a szinpadon; tudtára is adta ezt Csikynek egy hivatalos levélben, melyre ez azzal felelt, hogy 1880-ban kilépett az egyházi rendből. 1881. nov. az ágostai ev. vallásra tért át és nőül vette Villeczné Bakody Amandát, Bakody Tivadar orvos-tanár leányát és azon év karácsony estéjén, a kicsike Villecz Erna ragyogó karácsonyfája alatt rögtönzött oltár előtt esküdött választottjának örök hűséget. Meghalt 1891. nov. 19. Budapesten. Ravatala fölött nemzeti szinház csarnokában Beöthy Zsolt a m. t. akadémia és Kisfaludy-társaság, Paulay Ede pedig a nemzeti szinház szemlyzete nevében mondtak rövid gyászbeszédeket.Álneve: Vándori.Arad és Vidéke 1883. 46. 60. 1885. 73. 1887, 67. 68. sz.Aradi Közlöny 1886. 61. 356. 1888. 1. sz. (Törös T.) 1890. 239. (Nord u. Süd után.) 1891. 276. 279. 304. sz.Armenia 1888.A Szinpad 1878. 14. sz. arczk. 1883. (Apróságok irodalmi életéből.)Barlanghy BenczeBeőthy Zsolt, Szinmüirók 72. 81. 88. 96. 197.Budapesti Hirlap 1888. 300. 1891. 319. sz. Budapesti Napilap 1877. 91. sz.Budapesti Szemle XVIII. 1878.Családi Kör 1878. 39. sz. arczk.Csiky GergelyEgy elbeszélése német fordításban Die kleine Viola cz. Lugoson 1889-ben jelent meg, Der Rosenkranz czímű novelláját adták ki a Bibliothek der Gesammt-Literatur des In-und Auslandes cz. gyűjteményben (136. Halle, 1887.) és Alte Sünden a Reclam-féle Universal-Bibliothekben jelent meg.Figyelő II–XXV.Fővárosi Lapok 1883. 39. 1885. 73. (Bartók L.) 88. 89. 1891. 320. sz.Horváth Ignácz Könyvészete 1886–1889.Irodalmi Szemle 1879. 15. l.Kézirata a M. Salonban (VI. 1887. 479. l.), Pesti Hirlapban (1891. 242. sz.) és az Ország-Világban (1891. 48. sz.)Kiadta Csajághy Sándor csanádi püspök Vegyes műveit (Temesvár, 1870–73. Három kötet) és Shakespere színműveit bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezte. (Díszmunka 600 illusztráczióval. Bpest, 1886–91. Ráth Mór kiadásában 36 szinmű 6 kötetben jelent meg.)Kisfaludy-Társaság Évlapjai XIV. 37. XV. 18.Koszorú 1880. arczk. (Irmei).Lakatos Ottó, Arad Története III. 9.Magyarország 1881. 19. sz.Magyarország és a Nagyvilág 1877. 16. sz. arczk.Meghalt 1891. nov. 19. Budapesten.M. Könyvészet 1876.M. Könyvészet 1876–1890.M. Könyv-Szemle 1876. 279. XX. l. 1879. XX. l. 1880. XXXVIII. l.M. salon 1885. (Bartók L.)M. Sion 1889. 466.Munkái:Munkája: A vadember. Regény. Temesvár, 1876.Nemzet 1883. 319. 320. sz. (Dóczi.)Ország-Világ IV. 1883. arczk. (Ifj. Ábrányi K.) 1891. 48. sz. arczképekkel. (Törös T.)Pesti Hirlap 1880. 33. 1883. 46. 1887. 55. sz. (Cs. ifjuságából.)Petrik Könyvészete.Szabadkai Közlöny 1888. 20. sz.Szerkesztette a Csanád cz. egyházmegyei közlönyt 1870–72-ben Temesvárt, a Lehel Kürtje cz. politikai heti néplapot Budapesten, 1873. márcz. 12-től jun. 24-ig, mikor a lap megszünt, s a Műkedvelők színpadját (I–X. füzet Bpest, 1889. Ism. Bud. Szemle LVIII.)szül. 1842. decz. 8. Pankotán Aradmegyében;Theodora szomorújátékával 1882-ben. Két szerelem szinművével 1891-ben nyerte a Teleki-díjat. Összesen 2000 darab aranyat nyert; harminczöt eredeti szinművet, két prologot s egy monologot irt és a Moličre Urhatnám polgárjával együtt harminczkilencz szinművet fordított.Utolsó művét, «Válóper után» cz. regényét, a Magyar Hirlap hozza 1891. 276. sz.-tól kezdve. Szabadkán a Sötét pont szerb fordításban került szinre néhány év előtt Csiky jelenlétében, mely alkalommal a koszorús költőt babérral és egyéb kitüntetésekkel halmozták el; selyemre nyomtatott szinlapot nyujtottak át neki és emlékűl arany irókészlettel lepték meg. Prágában (1891.) a Proletárok cseh fordításban került szinre és azóta folyton a cseh nemzeti szinház műsorán van. Amerikában kevéssel ezelőtt a Jóslatot adták angolúl és a Nagymama fordítási jogának átengedésére is felkérték a szerzőt. A Nagymama különben nem sokára német és olasz fordításban is szinre fog kerülni.

tudósportál

levelező tag(1879.05.22.)

könyvei