Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Nemeskéri János (Bp., 1914. ápr. 9. – Bp., 1989. szept. 5.): antropológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952). A Pázmány Péter Tudományegy.-en 1939-ben szerzett doktori diplomát Adatok a hajdúk antropológiájához c. tanulmányával. 1937-1945 között előbb a Magy. Nemzeti Múz. Néprajzi Múz.-ának munkatársa, majd az Orsz. Történeti Múz. Régészeti Tárában az antropológiai gyűjtemény gondozója volt. 1945-ben megszervezte a Természettudományi Múz. Embertani Tárát, amelynek vezetőjeként dolgozott 1965-ig. 1965-től a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetében működött, és mint tudományos tanácsadó innen ment nyugdíjba 1983-ban. Az egy.-i oktatásba 1947-től kapcsolódott be, a bp.-i tudományegy. bölcsészkarán a régészeknek antropológiát adott elő. 1971-től 1983-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegy. (KLTE) Állattani és Embertani Tanszékén (ma Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék) látta el az antropológiai részleg oktatási és kutatási munkájának vezetését. Pályája kezdetén etnikai és történeti antropológiai kutatásokkal foglalkozott. Így jutott el a biológiai rekonstrukció problémájának feldolgozásához. Az Embertani Tárban töltött két évtized alatt kiemelkedő szakmai eredménye volt a nem- és életkor-meghatározás komplex módszerének kidolgozása, a paleodemográfiai kutatások új irányának megindítása, amely a paleodemográfiai rekonstrukcióhoz vezetett. Acsádi Györggyel közösen írt könyve History of human life span and mortality nagy nemzetközi siker volt, a szakmában még ma is ezt az 1970-ben megjelent munkát tekintik a paleodemográfia alapművének. Kiemelkedő tudományos jelentőségűek a bodrogközi demogenetikai és populációgenetikai, ill. az ivádi izolátum komplex humángenetikai, demográfiai vizsgálatai is, amelyeket széles körű hazai és külföldi kollaborációban végzett. 1976 és 1983 között a Népességtudományi Kutató Intézetben biodemográfiai témaként foglalkozott az egy.-i (főisk.), ipari szakmákra jelentkező és a sorköteles fiatalok testfejlettségével. Ezek a monografikus jellegű munkái a Népességtudományi Kutató Intézet közleményeiként jelentek meg. 1972-ben megszerezte és vezette a Bp.-en egy naptári évben halállal végződött öngyilkosságok vizsgálatát (Harsányi László és Szuchovszky Gyula közreműködésével). Ismeretlen nemű és életkorú személyazonosságának megállapítására a „szuperpozíciós” vetítésű eljárás antropológiai kérdéseit dolgozta ki. 1962-ben a biológiai rekonstrukció kidolgozásáért, illetve antropológiai alkalmazásáért MTA elnöki jutalmat kapott. 1977-ben MTA-díjban részesült munkatársaival a Budapesten halállal végződött öngyilkosságok vizsgálata című monográfiájáért. 1953-58-ig, majd 1960-80-ig elnöke volt az MTA Biológiai Tudományok Osztálya mellett működő Antropológiai Bizottságnak. Tagja volt az MTA Demográfiai Bizottságának, az Ember és környezete (Man and Biosphere) Nemzeti Bizottságának, 1954-1957 között a Magy. Biológiai Társ. Embertani Szakosztályának titkára, 1985-től a Szakosztály elnöke. 1968-1976 között szerkesztette az Antropológiai Közleményeket. Több külföldi antropológiai társ. választotta tagjának, szerkesztőbizottsági tagja volt az Indoeuropeans Studies és a Journal of Human Evolution folyóiratoknak. – F. m. Ivád község – Ivády család (1944); Honfoglaláskori magyarság – Árpádkori magyarság (Bp., 1947); Ivád község népességének embertani vizsgálata (társszerzőkkel, Bp., 1953); A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról (Harsányi Lászlóval, Bp., 1958); History of human life span and mortality (Acsády Györggyel, Bp., 1970); Az 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata (Bp., 1970); A Budapesti öngyilkosok vizsgálata 1972 (többekkel, Bp., 1976); A székesfehérvári királysírokról. Pro memoria az 1936-1937. évi ásatásról (Bp., 1983); Principles of paleodemography (Göttingen, 1986). – Irod. Eiben Ottó-Valkovics Emil: Megemlékezés N. J.-ról (Statisztikai Szle, 1989. 12. sz.); Frayer, D. W.: N. J. Obituary (American Journal of Physical Anthropology, 1991. nov. 2.); Kralovánszky Alán: In memoriam J. N. (Éry Kinga összeállításával N. J. szakirodalmi munkásságáról, Anthropológiai Közl., 1989-90); Lipták Pál: A magyarság őstörténetének embertani problémái (Magy. Tud., 1990. 3. sz.); Tóth Tibor: The beginning of modern trends in Hungarian anthropology. In memoriam N. J. (Anthropologia Hung., 1990. 5. sz.).
Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004
Nemeskéri János (Bp., 1914. ápr. 9. – Bp., 1989. szept. 5.) antropológus, a biol. tud. kandidátusa (1952). 1939-ben szerezte meg antropológusi és doktori oklevelét a bp.-i Pázmány P. Tudományegy.-en. 1937–1945-ben az MNM néprajzi, majd az Orsz. Tört. Múz. régészeti tárában az antropológiai gyűjt. kezelője. 1946–1965-ben a Természettud. Múz. embertani tárának a vezetője, 1965–1983-ban a Közp. Statisztikai Hiv. Népességtud. Kutató Int.-ben tud. tanácsadó. 1947-től az ELTE-n, 1971-től a debreceni Kossuth L. Tudományegy.-en az antropológia előadója. Előbb történeti és technikai antropológiával foglalkozott, majd a biológiai rekonstrukció kérdéskörét tárta fel. Megteremtette a nem- és életkor-meghatározás komplex módszerét, kutatásai megalapozták a paleodemográfiai rekonstrukció módszerét. Jeles demo-, popoláció-, illetve humángenetikai, demográfiai kutató. Nevezetes eredménnyel járt a Bodrogközben végzett demo-, illetve populációgenetikai vizsgálata. 1976–1983-ban széles körű biodemográfiai kutatást végzett az ipari szakmákra jelentkező és korköteles fiatalok testfejlettségével kapcsolatban. 1972-ben megszervezte és vezette az egy naptári évben halállal végződött öngyilkosságok kérdésére irányuló vizsgálatot. Kidolgozta az ún. szuperpozíciós vetítési eljárás antropológiai módszerét, amellyel ismeretlen korú és nemű személyek azonosságát lehet megállapítani. Nevéhez fűződik a székesfehérvári királysírok feltárása (1981). Élete végén részt vett Nagy Imre és Maléter Pál csontvázának exhumálásában és azonosításában. 1962-ben MTA-aranyérmet, 1977-ben MTA-díjat kapott. 1953–1958-ban, majd 1960–1980-ban elnöke az MTA Antropológiai Bizottságának, tagja az MTA Demográfiai Bizottságának, az Ember és Környezet Nemzeti Bizottságának, 1954–1957-ben a M. Biol. Társ. Antropol. Szakoszt. titkára, 1985–1989-ben elnöke, 1968–1976-ban szerkesztette az Anthropológiai Közleményeket. Az Indoeuropeans Studies és a Journal of Human Evolution szerk. biz. tagja. Több külföldi társaság tb. és lev. tagja. – Fm.: Adatok a hajdúk antropológiájához (Bp., 1938); A győri avartemető koponyáinak antropológiai vizsgálata (Győr, 1943); Ivád község – Ivády család (1944); Honfoglaláskori magyarság – Árpádkori magyarság (Bp., 1947); Ivád község népességének embertani vizsgálata (társszerzőkkel, Bp., 1953); A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről... (Harsányi L.-val, Bp., 1958); History of human life span and mortality (Acsády Gy.-gyel, Bp., 1970); A budapesti öngyilkosok vizsgálata (Bp., 1976); A székesfehérvári királysírokról (Bp., 1983); Principles of paleodemography (Göttingen, 1986) – Irod.: Eiben O. – Valkovics E.: Megemlékezések N. J-ról (Statisztikai Szle, 1989, 12. sz.); Kralovánszky A.: In memoriam N. J. (bibl.-val, Anthropológiai Közl., 1989–1990); Tóth T.: In memoriam N. J. (Ann. Hist.-Nat. Musei Nat. Hung., 1990); Farkas L. Gy. – Dezső Gy.: A magyar antropológia története a kezdettől napjainkig (Szeged 1994).
- Adatok a hajdúk anthropológiájához, 1938
- Érsekújvár-Naszvad határában előkerült honfoglaláskori csontvázak embertani vizsgálata, 1941
- Kocs község népének antropológiai vizsgálata, 1941
- A faji kérdés, [1942]
- Metrikus és somatikus jellegek adatainak feldolgozási módszere a családantropológiában, 1942
- Rétközi magyarság fajisága, 1942
- Ivád község - Ivády család, 1944
- Típuskutatás - jellegkutatás, [1947]
- Ein Gräberfeld der Badener Kultur bei Alsónémedi, 1951
- Le cimetière du XI. siecle de Kérpuszta, 1954
- Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz, 1954
- A magyarországi kelták embertani vizsgálata, 1954 [!1955]
- Le cimètiere du XIe siècle de Kérpuszta, 1954 [!1955]
- A Természettudományi Múzeum Embertani Tára történeti embertani gyűjteményének gyarapodása az 1950-1954. években, 1955
- Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars, 1955
- Árpád-kori lakóház Répcevisen, [1956]
- Vizsgálatok a koraközépkori halandósági viszonyok megállapítására, 1957
- Contributions à la reconstruction de la population de Veszprém, 1957 [!1958]
- A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról, 1958
- Palaeopathologiai vizsgálatok ó-egyiptomi múmiákon, 1958 [!1959]
- Természettudományi alapismeretek, [1959]
- Természettudományi alapismeretek, [1959]
- Le cimètiere du XIe siècle de Kérpuszta, 1959
- Jelentés az 1959. október 8-10. között tartott anthropológiai symposionról, 1959 [!1960]
- A magyarországi jelképes trepanáció, 1960
- Paleopathological studies on copper age skeletons found at Alsónémedi, 1960
- Die wichtigsten antropologischen Fragen der Urgeschichte in Ungarn, 1961
- Probleme der paläobiologischen Rekonstruktion der früheisenzeitlichen Population von Neszmély, 1961
- The population of Zalavár in the middle ages, 1962
- Anthropologia Hungarica, 1962-1992
- Fejős Pál, 1963
- Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja, 1963
- Újabb biológiai módszerek a történeti népességek rekonstrukciójában, 1963
- Das langobardische Gräberfeld von Mohács, 1964
- Evolutionary trends in fossil and recent hominids, 1969
- 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970
- Abstracts of the lectures delivered at the 9th Hungarian Congress of Biology, 1970
- Demographic and physical-development study of those who applied for admission to universities higher schools - in 1966, 1970
- History of human life span and mortality, 1970
- A 18 éves sorköteles fiatalok testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota, [1983]
- A székesfehérvári királysírokról, 1983
- Physical development, biological and health status of men in serviceable age of 18 years, 1983
- Razvitostʹ tela, biologičeskoe sostoânie i sostoânie zdorovʹâ molodyh prizdvnikov v vozraste 18 let, 1983
- A embertan és a magyar őstörténet,
- Analyse des trouvailles anthropologique sous du cimetière de Kérpuszta,
- Az ember és a társadalom biológiája, a humánbiológiai kutatások kérdései,
- Distribution of the new-borns with low birth-weight by seasons and by settlement type according to live-births in 1970,
- Győr a népvándorláskorban,
- Preliminary results of the demographic and humanbiological investigations of the agglomeration of Budapest,
- Survey of 10 years activity in Hungary,
- The inbreeding tendencies of the Ivády clan and their effect on the population history of the village Ivád,
- A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeáll. az Országos Ösztöndíjtanács. Bp., 1927-1944. Kir. M. Egyetemi Nyomda. 17 db., ()
- Biológiai lexikon. Szerk. Straub F. Brunó. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975. 4 db.; 2. utánnyom. 1978.; 2 kiad. 1982., ()
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Ivád I-II. |☰ 1963 |☰ szakértő
