Kürthy György     ☰ Budapest 1882.02.24   ☷ Budapest 1972.12.20   |   díszlettervező, író, színész, színházigazgató
648997
Kürthy György, fajkürthi és kolthai (1034294 | - )
Kürthy György (1034293 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kürthy György (Bp., 1882. febr. 24. – Bp., 1972. dec. 20.): színész, díszlettervező, író. ~ Emil újságíró fia, Vízvári Mariska színésznő második férje. A század elején Münchenben építészetet tanult. Hazatérve az Alkotmány c. lap színikritikusa volt. 1905-ben lépett színpadra műkedvelőként a Thália Társ. előadásán. 1906-ban a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek megszakításokkal tagja volt 1935-ig, nyugdíjazásáig. Közben Kolozsvárott főrendező (1908–09), Pécsett (1923–24), Szegeden (1930–31) színházig. volt. Díszleteket is tervezett. 1915-től 1923-ig a színiak.-n maszkírozást, 1927–30-ban az Iparművészeti Isk.-ban színpadtervezést tanított. 1935–45-ben több fővárosi színháznál volt szerződése. A II. világháború után a bp.-i Kis Színházban, a József Attila Színházban, a győri Kisfaludy Színházban szerepelt 1955-ig. Számos filmszerepet alakított. Színházi anekdotákat gyűjtött össze Derű a deszkán (Bp., 1969) címmel. Regényeket is írt. – F. sz. Hlesztakov (Gogol: A revizor); Kalb (Schiller: Ármány és szerelem); Polezsajev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Ridegváry Bence (Jókai M.: A kőszívű ember fiai). – I. f. Egyenlőség (1918); Emberek a havason (1942); Föltámadott a tenger (1953). – Irod. Cenner Mihály: Derű a deszkán – derű az életben (Magy. Hírlap, 1972. febr. 24.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1882. febr. 24.–Bp., 1972. dec. 27.): színész, színházigazgató, díszlettervező, író. Müncheni építészeti tanulmányok után színészi pályáját 1905-ben a Thália Társaságnál kezdte, innen 1906-ban a Nemzeti Színházhoz került, 1908 ápr.-ától 1909 júl.-áig Kolozsvárott játszott, majd ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Egy-egy évadon át a pécsi (1923–24) és a szegedi (1930–31) színház ig.-ja volt, de nyugdíjazásáig (1935) mindig visszatért a Nemzeti Színházba. 1953. szept.-től két évadon át a győri Kisfaludy Színház tagja volt, az 1955–56-os évadban a József Attila Színházban játszott. 1916-tól 1923-ig a SzAk-n maszkírozást, 1927-től 1930-ig az Iparművészeti Főiskolán színpadtechnikát tanított. Díszlettervei elsősorban a Nemzeti Színház, a Kolozsvári Nemzeti Színház és a győri Kisfaludy Színház előadásaihoz készültek. Színészi pályája során a hagyományos naturbursch- és szerelmesszerepektől a komikus-, bonviván- és karakterszerepekig mindent eljátszott. F.Sz. Gerando (Wedekind: A hőstenor); Hlesztakov (Gogol: A revizor); Polezsájev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Örkényi báró (Csiky G.–Máder R.: A nagymama). F.T. Stevenson: Öngyilkosok klubja (díszl.); Puccini: Bohémélet (díszl.). Könyvei: Flamma vestalis (vers, Kolozsvár, 1908), Az ős (regény, 1924); Visszhang (dráma, 1925); Derű a deszkán (anekdoták, 1969); Komédiások (rajzalbum Major Henrikkel, Békéscsaba, 1911).Kürthy György

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek