Kortárs magyar írók, 1945-1997
(Bp., 1914. aug. 18.-Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, költő.Jászai Mari-díj 1970.M.: 17 év, v., 1931; Bravó Ézsau, v., 1933; Rikkancs szerelem [Szenkár Dezsővel], d., 1957.SZENDRŐ JÓZSEF[ÚMIL,MÉL3]
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Szendrő József (Bp., 1914. aug. 18. – Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, műfordító, Jászai Mari-díjas (1970). Költőként kezdte, 1931-ben verseskötete jelent meg (17 év), melyet 1933-ban egy újabb követett (Bravó, Ézsau). 1936-ban végezte el a színiisk.-t. A Nemzeti Szinház ösztöndíjasa lett (1937), majd Miskolcra szerződött. Részt vett a baloldali színjátszómozgalomban, közreműködött a Független Színpad előadásain. 1947–48-ban a Nemzeti Színház tagja volt, 1948-ban a Madách Színházban is fellépett. 1949-től váltakozva vidéken és Pesten működött. A pécsi színház ig.-ja (1949–51), a bp.-i Néphadsereg Színház főrendezője (1951–52). A Néphadsereg Színháza kamaraszínházának főrendezője (1952–55), később a színházból alakult József Attila Színház ig.-ja. Ezután a debreceni Csokonai Színház igazgatója (1957–60), a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője (1960–61), az 1961–62-es évadban a bp.-i Petőfi Színházban játszott és rendezett, innen a Fővárosi Operettszínházhoz került színésznek. 1966-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Rendszeresen filmezett és számos televíziós játékban is szerepelt. Alkata és színészegyénisége karakterszerepekre tette alkalmassá. A hatvanas évek második felében előadóestjeivel aratott sikert, ezeken saját írásait is előadta. Életrajzi vonatkozású írásai a Film, Színház, Muzsika c. lapban jelentek meg: Pályámról (1959. nov. 13.), Maszk és toll (1966. jan. 7.). Több színművet fordított (A. Ny. Osztrovszkij: Erdő; V. Zorin: Varsói melódia). Lefordította Sztanyiszlavszkij Beszélgetéseit (1949). – F. sz. Jepihodov (Csehov: Cseresznyéskert); Jegor Bulicsov (címszerep, Gorkij); Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt); Volpone (címszerep, B. Jonson); Giskra (Vörösmarty M.: Czillei és a Hunyadiak); Első szenátor (Shakespeare: Athéni Timon). – Főbb rendezései: E. Rostand: Cyrano de Bergerac; A. Ny. Osztrovszkij: Erdő; Kodolányi J.: Földindulás. – I. f. Állami áruház (1952); Dollárpapa (1956); Két félidő a pokolban (1961); Mindenki ártatlan? (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Lujzi (televíziós film, 1970); Hétköznapi történet (televíziós film, 1966); A veréb is madár (1968); Zűrzavaros éjszaka (televíziós film, 1971). – Irod. Barabás Tibor: Búcsú Sz. J.-től (Film, Színház, Muzsika, 1971. okt. 30.); Galsai Pongrác: Élő holtak (Élet és Irod., 1974. 34. sz.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1914. aug. 18.–Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, színházigazgató. 1937-ben a SzAk elvégzése után a Nemzeti Színház művésze volt. 1938-ban Miskolcra szerződött, 1947-től 1949-ig ismét a Nemzeti Színház tagja. 1949-től három éven át a Pécsi Nemzeti Színház ig.-ja, 1952-től A Magyar Néphadsereg Színházának a tagja. 1955-ben a József Attila Színház alapító vezetője, 1956–57-ben A Magyar Néphadsereg Színházának főrend.-je, 1958-tól a debreceni Csokonai Színház ig.-ja volt. 1960-tól a Szegedi Nemzeti Színház főrend.-je, 1963-tól egy évadra a Petőfi Színház, 1964-től 1966-ig a Fővárosi Operettszínház színésze, rend.-je, 1966-tól haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. Termete, jellegzetes orgánuma kitűnően érvényesült karakterszerepekben. Sokoldalú, igazi színházi szakember volt. Több darabot fordított. Pályámról c. életrajzi írásait a Fim Színház Muzsika c. hetilap jelentette meg (1959). Jászai Mari-díjas (1970). F.Sz. Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Böffen Tóbiás (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok); Volpone (Jonson). F.R. Rostand: Cyrano; Osztrovszkij: Erdő; Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek; Sh.: Rómeó és Júlia; Csiky G.: A nagymama. Ford.: Osztrovszkij: Erdő; L. Zorin: Varsói melódia.Szendrő József
- Diák-kürt, [1928]-1932
- Bravo Ézsau, 1933
- Sztaniszlavszkij beszélgetései a Nagy Színház színiiskolájában, 1949
- Sztaniszlavszkij beszélgetései a Nagy Színház színiiskolájában, 1949
- Az ifjú gárda, 1950
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Cyrano de Bergerac, [1952]
- Kaviár, [1955]
- Kaviár, [1955]
- Kaviár, [1955]
- Kaviár, [1955]
- A néma levente, 1958
- Harmadévesek, 1958
- A nagy mutatvány, [1962]
- Varsói melódia, 1984
- Varsói melódia, 1984
- Varsói melódia, [1987]
- Varsói melódia, 1987
- Varsói melódia, 1987
- Erdő, [ante 1973]
- A veréb is madár,
- Az oroszlán ugrani készül,
- Butaságom története,
- Fűre lépni szabad,
- Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját ... BUÉK 1967!,
- Napfény a jégen,
- ,
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
- Légy jó mindhalálig | Misi valamit megért (r.: Ranódy László, 1960)
- Butaságom története (r.: Keleti Márton, 1965)
- Ünnepi vacsora (r.: Révész György, 1956)
- A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)

- Angyalok földje (r.: Révész György, 1962)
- A veréb is madár (r.: Hintsch György, 1968)
- Alfa Rómeó és Júlia (r.: Mamcserov Frigyes, 1968)

- Hattyúdal (r.: Keleti Márton, 1963)
- Megöltek egy leányt (r.: Nádasy László, 1961)
- A tizedes meg a többiek (r.: Keleti Márton, 1965)
- Hahó, öcsi! (r.: Palásthy György, 1971)
- Délibáb minden mennyiségben (r.: Szinetár Miklós, 1961)
- Miért rosszak a magyar filmek? (r.: Fejér Tamás, 1964)
- A tanár úr és a lányok | Esős vasárnap (r.: Keleti Márton, 1962)
- Egy autóbusz nem áll meg | Mindenki ártatlan? (r.: Palásthy György, 1961)
- Ítélet (r.: Kósa Ferenc, 1970)
- Pacsirta (r.: Ranódy László, 1963)
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? | Szelistyei asszonyok (r.: Makk Károly, 1964)
- Csak egy telefon (r.: Mamcserov Frigyes, 1970)
- Napfény a jégen (r.: Bán Frigyes, 1961)
- Hatholdas rózsakert (r.: Ranódy László, 1978)
- Nem (r.: Révész György, 1965)
- A megfelelő ember (r.: Révész György, 1959)
- Bolondos vakáció | Frumoasale Vacante (r.: Makk Károly, 1967)
- Mici néni két élete (r.: Mamcserov Frigyes, 1962)
- Jaguár (r.: Dömölky János, 1967)
- Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
- Az oroszlán ugrani készül (r.: Révész György, 1969)
- Egri csillagok I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1968)

- Utazás a koponyám körül (r.: Révész György, 1970)
- Másfél millió (r.: Palásthy György, 1964)
- Asszony a telepen (r.: Fehér Imre, 1962)
- Legenda a vonaton (r.: Rényi Tamás, 1962)
- Micsoda éjszaka | Pesten történt (r.: Révész György, 1958)
- A varázsló (r.: Palásthy György, 1969)
- Hannibál tanár úr | Külvárosi úszító-e a békés kispolgár? (r.: Fábri Zoltán, 1956)
- Zsebek és emberek (r.: Bán Frigyes, 1956)
- Eltüsszentett birodalom (r.: Banovich Tamás, 1956)
- Az utolsó vacsora (r.: Várkonyi Zoltán, 1962)
- Két félidő a pokolban (r.: Fábri Zoltán, 1961)
- Der Dollarpapa | Dollárpapa (r.: Gertler Viktor, 1956)
- Meztelen diplomata (r.: Palásthy György, 1963)
- Utószezon (r.: Fábri Zoltán, 1966)
- Elsietett házasság (r.: Keleti Márton, 1968)
- Tücsök (r.: Markos Miklós, 1963)
- Fűre lépni szabad (r.: Makk Károly, 1960)
- A szélhámosnő (r.: Kalmár László, 1963)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (r.: Gertler Viktor, 1960)
