Szendrő József     ☰ Budapest 1914.08.18   ☷ Budapest 1971.10.22   |   költő, műfordító, rendező, színész, színházigazgató
648999
Szendrő József (1034296 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1914. aug. 18.-Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, költő.Jászai Mari-díj 1970.M.: 17 év, v., 1931; Bravó Ézsau, v., 1933; Rikkancs szerelem [Szenkár Dezsővel], d., 1957.SZENDRŐ JÓZSEF[ÚMIL,MÉL3]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szendrő József (Bp., 1914. aug. 18. – Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, műfordító, Jászai Mari-díjas (1970). Költőként kezdte, 1931-ben verseskötete jelent meg (17 év), melyet 1933-ban egy újabb követett (Bravó, Ézsau). 1936-ban végezte el a színiisk.-t. A Nemzeti Szinház ösztöndíjasa lett (1937), majd Miskolcra szerződött. Részt vett a baloldali színjátszómozgalomban, közreműködött a Független Színpad előadásain. 1947–48-ban a Nemzeti Színház tagja volt, 1948-ban a Madách Színházban is fellépett. 1949-től váltakozva vidéken és Pesten működött. A pécsi színház ig.-ja (1949–51), a bp.-i Néphadsereg Színház főrendezője (1951–52). A Néphadsereg Színháza kamaraszínházának főrendezője (1952–55), később a színházból alakult József Attila Színház ig.-ja. Ezután a debreceni Csokonai Színház igazgatója (1957–60), a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője (1960–61), az 1961–62-es évadban a bp.-i Petőfi Színházban játszott és rendezett, innen a Fővárosi Operettszínházhoz került színésznek. 1966-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Rendszeresen filmezett és számos televíziós játékban is szerepelt. Alkata és színészegyénisége karakterszerepekre tette alkalmassá. A hatvanas évek második felében előadóestjeivel aratott sikert, ezeken saját írásait is előadta. Életrajzi vonatkozású írásai a Film, Színház, Muzsika c. lapban jelentek meg: Pályámról (1959. nov. 13.), Maszk és toll (1966. jan. 7.). Több színművet fordított (A. Ny. Osztrovszkij: Erdő; V. Zorin: Varsói melódia). Lefordította Sztanyiszlavszkij Beszélgetéseit (1949). – F. sz. Jepihodov (Csehov: Cseresznyéskert); Jegor Bulicsov (címszerep, Gorkij); Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt); Volpone (címszerep, B. Jonson); Giskra (Vörösmarty M.: Czillei és a Hunyadiak); Első szenátor (Shakespeare: Athéni Timon). – Főbb rendezései: E. Rostand: Cyrano de Bergerac; A. Ny. Osztrovszkij: Erdő; Kodolányi J.: Földindulás. – I. f. Állami áruház (1952); Dollárpapa (1956); Két félidő a pokolban (1961); Mindenki ártatlan? (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Lujzi (televíziós film, 1970); Hétköznapi történet (televíziós film, 1966); A veréb is madár (1968); Zűrzavaros éjszaka (televíziós film, 1971). – Irod. Barabás Tibor: Búcsú Sz. J.-től (Film, Színház, Muzsika, 1971. okt. 30.); Galsai Pongrác: Élő holtak (Élet és Irod., 1974. 34. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1914. aug. 18.–Bp., 1971. okt. 22.): színész, rendező, színházigazgató. 1937-ben a SzAk elvégzése után a Nemzeti Színház művésze volt. 1938-ban Miskolcra szerződött, 1947-től 1949-ig ismét a Nemzeti Színház tagja. 1949-től három éven át a Pécsi Nemzeti Színház ig.-ja, 1952-től A Magyar Néphadsereg Színházának a tagja. 1955-ben a József Attila Színház alapító vezetője, 1956–57-ben A Magyar Néphadsereg Színházának főrend.-je, 1958-tól a debreceni Csokonai Színház ig.-ja volt. 1960-tól a Szegedi Nemzeti Színház főrend.-je, 1963-tól egy évadra a Petőfi Színház, 1964-től 1966-ig a Fővárosi Operettszínház színésze, rend.-je, 1966-tól haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. Termete, jellegzetes orgánuma kitűnően érvényesült karakterszerepekben. Sokoldalú, igazi színházi szakember volt. Több darabot fordított. Pályámról c. életrajzi írásait a Fim Színház Muzsika c. hetilap jelentette meg (1959). Jászai Mari-díjas (1970). F.Sz. Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Böffen Tóbiás (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok); Volpone (Jonson). F.R. Rostand: Cyrano; Osztrovszkij: Erdő; Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek; Sh.: Rómeó és Júlia; Csiky G.: A nagymama. Ford.: Osztrovszkij: Erdő; L. Zorin: Varsói melódia.Szendrő József

könyvei
róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek