Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vajda Ernő (Pápa, 1889. máj. 27. – USA, 1964): színpadi szerző, író. Több napilap (Világ) és folyóirat számára dolgozott, majd áttért a színműírásra és az egyik legismertebb színpadi szerző lett. A 20-as években Mo.-ról kivándorolt, darabjai a világon sokfelé sikert arattak. Hosszabb ideig élt Hollywoodban mint filmíró. – F. m. Hajtóvadászat (színmű, bem. Thália Társ., 1908); Ludas Matyi (vígjáték, bem. Nemzeti Színház, 1911); Fata Morgana (színmű, bem. Bergen, Norvégia, Oslo, 1917; Hamburg, 1918); A válóperes hölgy (vígjáték, bem. Magyar Színház, Stockholm, 1923; Hamburg, Kairó stb.); A trónörökös (színmű, bem. Renaissance Színház, Barcelona, 1923); Farsangi lakodalom (vígopera, Poldini Ede zenéjére, bem. Operaház, 1924); Servise of Ladies (filmszöveg, 1927); Innocents of Paris (filmszöveg, 1929); The Mary Widow (filmszöveg, 1934); The Great Garrick (filmszöveg, 1937); Marie Antoinette (filmszöveg, 1939); Stars and Stripes Forever (filmszöveg, 1952).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Komárom, 1887. máj. 27.–Woodland Hills, USA, 1954. ápr. 3.): színpadi szerző. Újságíróként kezdte pályáját. Első színművének bemutatását a Thália Társaság tervezte, amelynek 1908–1909-ben titkára volt. Később bp.-i magánszínházak játszották műveit, amelyek közül több külföldön is sikert aratott. 1927 k. az USA-ba költözött, ahol filmforgatókönyv-író lett. F.M. Hajtóvadászat (zene: Huszka J., 1908); Rozmaring néni (1910); Lúdas Matyi (1911); A váratlan vendég (1917); A trónörökös (1923); A válóperes hölgy (1923); A hárem (1924); Délibáb (1925).Vajda Ernő

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Czikkeket írt a M. Hirlapba (1898. 175., 186., 273., 356. sz.). a Műcsarnokba (1899–1901), a M. Geniuszba (1899.), a Fővárosi Lapokba (1901. 4., 8. sz.). az Alkotmányba (1901), a Művészetbe (1902), a Grafikai Szemlébe (1902), a Komáromi Ujságba (1907-ben belső munkatársa, 1909. 36. sz.), az Életbe (1909) sat.hirlapíróhirlapíró Budapesten, komáromi származású.Komáromi Ujság 1908. 2., 1910. 9. sz. M. Könyvészet 1901.Munkája: Csőd előtt. Bpest, 1908-ban elfogadott; Rozmarin néni cz. darabját a budapesti M. Színházban 1910-ben előadták.Vajda Ernő

Veszprém megyei életrajzi lexikon

filmíró, színpadi szerzőI.: Harmath–Katsányi. – ÚMÉL VI. köt.Iskoláit részben Pápán végezte. Előbb vidéken, később Budapesten újságíró. Több napilap és folyóirat számára dolgozott. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, de igazi sikereit a kitűnően megírt, ötletes és fordulatos színdarabjaival aratta. Egyik legismertebb színpadi szerző volt. A 20-as években kivándorolt és sokáig filmíróként élt Hollywoodban. Darabjait szinte a világ minden színpadján játszották, így a legnagyobb magyar színházakban is. Irt Sidney Garrick álnéven is.( Komárom, 1887. május 27. - Woodland Hills [USA], 1954. április 3. )M.: Mr. Bobby. (kom.) 1914. – A váratlan vendég. (d.) 1917. – Szerelem vására. 1920. – A válóper és a hölgy. 1923. – Délibáb. 1925. – Farsangi lakodalom. 1925.VAJDA Ernő

• Huszonöt vasárnap, [1914]
• Mr. Bobby, [1914]
• Képes újság, 1915-1921
• Fata morgana, [1916]
• A majomember és az embermajom, [1917]
• A váratlan vendég, [1917]
• Konfetti, 1917
• A boszorkány, [1918]
• A Képes újság naptára az ... évre, 1919
• Szerelem és házasság, [192?]
• A majomember és az embermajom, [1920]
• A szerelem fizikája, [1920]
• Szerelem vására, 1920
• Szerelem vására, 1920
• Szerelem vására, 1920
• Szerelem vására, 1920
• Szerelem vására, 1920
• Geständnis, 1921
• Die Dame mit dem Scheidungsgrund, [1922]
• Fata morgana Mirage, 1924
• Hochzeit im Fasching, [1924 után]
• A szerelem fizikája, [1925]
• Délibáb, [1925]
• Poldini Ede: Farsangi lakodalom, [1928]
• Farsangi lakodalom, 1928
• Nyugat kapuja, [1947]
• Szénaboglyák között, 1947
• Farsangi lakodalom, 1962
• Gabriela y sus maridos, 1965
• Hochzeit im Fasching, 2000
• Farsangi lakodalom, s.a.
• Farsangi lakodalom, s.a.
• Farsangi lakodalom,
• Farsangi lakodalom,
• Melusina,

• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1996. 91. o. (Jókai füzetek / Jókai Mór Városi Könyvtár 19.), ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Víg özvegy   |☰  1912   |☰  forgatókönyvíró