Páger Antal     ☰ Makó 1899.01.29   ☷ Budapest 1986.12.14   |   színész
649152
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. – Bp., 1986. dec. 14.): színész, Kossuth-díjas (1965), kiváló művész (1963). Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy műkedvelő előadáson tűnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerződtette Székesfehérvárra. További állomásai: Kecskemét, Pécs, Nagyvárad, Szeged. Népszerűségét itt szerezte meg operett és naturbursch szerepekben, pompás humorával, tánckészségével és karikírozó képességével. 1929-ben Bárdos Artúr szerződtette az igazgatása alatt működő Andrássy úti, illetve a Belvárosi Színházba. Itt már drámai szerepeket is játszott, mint pl. a Dauphint Shaw Szent Johanna c. darabjának hazai ősbemutatóján, vagy Molnár Ferenc Liliomának címszerepét. A harmincas években játszott a Magyar, a Király és a Vígszínházban. 1939-ben vendégként fellépett a Nemzeti Színház Kamaraszínházában (Zoltán, Bókay János: A feleség). A második világháború idején az Andrássy Színház tagja volt. 1944 végén feleségével, Komár Júliával és családjával külföldre távozott; Argentínában telepedett le és festészettel foglalkozott, kiállításokon szerepeltek képei. 1956 aug.-ában kormányengedéllyel hazatért, a Vígszínháznak lett a tagja. Elsőnek Molnár Ferenc A hattyú c. vígjátékában lépett fel 1957-ben, utána Kodolányi János Földindulásában Kántor Jánost alakította. Miután elvált Komár Júliától, feleségül vette Szilágyi Bea színésznőt (1958). Az eltelt évtizedek alatt színészi eszközei leegyszerűsödtek, szuggesztív ereje megnövekedett. Mindent tudott a színpadon: klasszikusokat, modernet, tragikusat, komikusat, humorosat, groteszket és a kisember ábrázolásának számtalan változatát. Időskori szerepeiből mélységes humánumot sugárzott. 1932-től több mint száz filmben szerepelt. 1964-ben a Cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját (megosztva) kapta Vajkai Ákos alakításáért a Pacsirta c. filmben.– F. sz. Styx Jankó (Offenbach: Orfeusz az alvilágban); Dauphin (Shaw: Szent Johanna); Percy (Benatzky: Az esernyős király); Liliom (Molnár Ferenc: címszerep); Zoltán (Bókay János: A feleség); Bors István (Hunyady Sándor: címszerep); Kántor János (Kodolányi János: Földindulás); Taláros úr (Kohout: Ilyen nagy szerelem); Az író (Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat); Bors Dezső (Thurzó Gábor: Záróra); Starbuck (Nash: Az esőcsináló); Bolkonszkij herceg (Tolsztoj–Piscator: Háború és béke); Turai (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban); Atyus (Williams: Macska a forró bádogtetőn); A vándor (Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen); Bódog (Szakonyi Károly: Adáshiba); Lapaglia (Aldo Nikolaj: Hárman a padon); Eugéniusz (Mrožek: Tangó). Halála napján ez utóbbi szerepét a plakátok és a színlapok még hirdették. – I. f. Bors István (1939); Dr. Kovács István (1941); András (1941); Földindulás (1939); Igen vagy nem? (1940); Dani (1957); Don Juan legutolsó kalandja (1958); Kálvária (1960); Fűre lépni szabad (1960); Felmegyek a miniszterhez (1961); Mici néni két élete (1962); Isten őszi csillaga (1962); Elveszett paradicsom (1962); Hattyúdal (1963); Pacsirta (1963); Húsz óra (1964); Honfoglalás (1-3. rész 1963, tv-film); Vízivárosi nyár (1-3. rész 1964, tv-film); Az orvos halála (1966); Utószezon (1966); Isten hozta, őrnagy úr (1969); Fuss, hogy utolérjenek! (1972); Nyulak a ruhatárban (1972). – Negyvennél több tv-filmben is játszott. Az utolsó Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom c. darabjának tv-feldolgozása volt, amelynek felvételén 1986. december 12-én még részt vett, de az ő részéről befejezetlen maradt. A tv játékot így is sugározták. – Irod. Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés P. A.-lal (Magy. Nemzet, 1981. júl. 26.); Gergely Ágnes: Ami nyolcvan év alatt történik. P. A. (Huszonegy, Bp., 1982); Szakonyi Károly: Üres öltöző (Film, Színház, Muzsika, 1987. jan. 24); Koltai Tamás: P. A. alakváltozásai (Kritika, 1987. 2. sz.); Molnár Gál Péter: A Páger-ügy (Bp., 1988); Kutasi Kovács Lajos (London): Makói vándorszínész Dél-Amerikában (Délvilág, 1990. nov.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Makó, 1899. jan. 29.–Bp., 1986. dec. 14.): színész. Műkedvelő előadáson tűnt fel. Pályáját vidéki társ.-oknál kezdte: 1919–1922 között Székesfehérvárott, 1922-től 1924-ig Kecskeméten, 1924–25-ben Pécsett, 1925–26-ban Nagyváradon, 1926-tól 1930-ig Szegeden játszott. 1931–32-ben az Andrássy úti Színházban, 1931–32-ben a Magyar Színházban, 1932-től 1937-ig a Belvárosi, 1937-ban a Művész Színházban szerepelt. 1934-ben a Magyar Színházban, 1936-ban a Budai Színkörben is fellépett. 1937–1939 között a Vígszínház tagja volt. Ezt követően szerepekre szerződött: 1939-ben a Nemzeti és a Belvárosi, 1941–42-ben az Andrássy, 1943-ban az Új Magyar Színházba. 1944 végén elhagyta Mo.-t. 1948-ban Argentínában telepedett le, ahol a 1948–1954 között a Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1956 szept.-ében visszatért Bp.-re. A Magyar Néphadsereg Színházának, ill. a Vígszínháznak volt a tagja. Páger Antal pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélőképességgel formálta meg hőseit. Klasszikus művekben is bizonyított, de legszívesebben a m. drámák paraszti és népi eredetű figuráit bízták rá. Ezt a típust számos filmen is eljátszotta. Kitűnő epizódszerepeket is megformált. 1965-ben Kossuth-díjat, 1963-ban kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz.: Perdy D’Avencourt (Benatzky: Az esernyős király); Dauphin (Shaw: Szent Johanna); Liliom (Molnár F.); Bors István (Hunyady S.); Kántor János (Kodolányi J.: Földindulás); Karenin (Lev Tolsztoj–Horvai I.–Németh L.: Karenina Anna); Bódog (Szakonyi K.: Adáshiba); Csebutikin (Csehov: Három nővér); Eugeniusz (Mrożek: Tangó). – Ir. Molnár Gál P.: A Páger-ügy (1988).Páger Antal

könyvei
róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek