keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Szántó Piroska     ☰ Kiskunfélegyháza 1913.12.07   ☷ Budapest 1998.08.02   |   festő, festőművész, grafikus, író
649283
Szántó Piroska (2772067 | - )
Vas Istvánné (1034782 | - )
 
kitüntetések

Kossuth-díj
1983.03.15
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Kiskunfélegyháza, 1913. dec. 7.-Bp., 1998. aug. 2.): festőművész, író.M.: Bálám szamara, visszaemlékezések, 1982; Golgota, 1987; Forradalmi szvit, próza 1956-ról és rajzok 1956 október-decemberből, 1989; Akt, emlékezések, 1994; Bálám szamara és a többiek, 1997.Munkácsy-díj II. fokozat, 1958, I. fokozat, 1971; Certaldó Ezüstérem 1965; Munka Érdemrend arany fokozata 1973; Érdemes Művész 1973; Kossuth-díj 1983; Szocialista Magyarországért 1983; Kiváló Művész 1985; Pro Urbe 1992 [Vas Istvánnal]; Déry Tibor-jutalom 1998.SZÁNTÓ PIROSKA [Vas Istvánné][ÚMIL,MNBCD]

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1931-ben felvették a Magyar Iparművészet Főiskolára, majd egy év után átiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István osztályába, ahonnan baloldali politikai tevékenysége miatt kizárták. Ezt követően Rázsó Klára magániskolájában Vaszary János tanfolyamát látogatta. 1958, 1971: Munkácsy-díj; 1965: ezüstérem, Certaldo; 1973: nívódíj; érdemes művész, a Munka Érdemrend arany fokozata; 1983: Kossuth-díj; 1992: Pro Urbe Budapest kitüntetés; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Középkeresztje. Első férje Seiden Gusztáv fotóművész, második férje Vas István költő volt. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművész Csoporthoz, majd annak 1939-1940 táján megalakuló jogutódjához, a Szocialista Képzőművészek Társaságához. 1937-ben Bálint Endre hívására ment először Szentendrére, ahol a Korniss Dezső és Vajda Lajos körül csoportosuló fiatalok köréhez csatlakozott. Ettől kezdve haláláig a szentendrei művészélet szereplője volt. 1945-től 1948-ig, feloszlásáig az Európai Iskola tagja volt. Korai tájábrázolásait, figurális kompozícióit, rajzait későbbi munkásságában is fel-feltűnő expresszív hangvétel jellemzi (Staravoda, 1938). Kiemelkedik közülük a több változatban megfestett Kofahajó (1939) c. festménye, melyen a Szentendréről Pestre menő, vásározó asszonyok monumentálissá növelt alakjait ábrázolja Derkovits képszerkesztési módszerét továbbgondolva. A 40-es évek elejétől Vajda késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat: száradó kukoricák, burjánzó káposztafejek, konok, kemény mákok, elhullott pillangók vallanak a művész érzelmeiről (A hold árnyéka, 1947-48; Mese, 1969; Atalanta, 1975). A természettel kialakított bensőséges kapcsolat a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profana c. nagyméretű gobelinjében (1969-1971, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolába tervezte). Az 50-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy, Radnóti műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1956 eseményeit nyers riportrajzokban örökítette meg. Az 50-es évek második felében új stiláris vonások jelentek meg műveiben. A sziporkázó színek testes, fekete vonalak konstrukcióiba kényszerülnek. Az 1963-as nagysikerű kiállításán bemutatott, e felfogásban készült művek, tárgyi utalásaik ellenére a francia lírai absztrakció - többek között - A. Manessier által képviselt vonulatával mutatnak rokonságot (Holdas kert, 1962). Bár művészi gondolkodását már korábban is jellemezte az a tendencia, hogy sorozatokban dolgoz fel egy-egy témát, a 60-as évektől kezdődően azonban mindez felerősödik, a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Így születtek például a 60-as évek elején a század eleji aktivisták lendületét idéző, tussal készített, konstruktív tájrajzai (Forgó táj, 1964). A rohamosan pusztuló népi kultúrával és a tradicionális morális értékek felszámolódásával való szembesülés inspirálta a 60-as évek végétől kezdődően esendő útszéli keresztekről, meggörbült pléhkrisztusokról, málladozó temetői piétákról lapidáris egyszerűséggel festett csoportját (Csonka feszület, 1969; Pléhkrisztus és Mária, 1985). Hasonló élményekben és a háborús emlékekben gyökerezik a bajóti asszonyokról a 70-es évek második felében készített, monumentális, a pasztell technikától líraivá szelídült figuráinak sora (Templomablak, 1977). A 70-es években indította ~ életpályájának hátralévő idejét átívelő Szerelmesek c. sorozatát, mely két jól körülhatárolható csoportra bomlik. A sorozat korai darabjain indázó vonalakkal rajzolt, arany, ezüst, fekete és fehér színekkel, dekoratívan festett, csurgatással készült, a csontvázukig lemeztelenített, ölelkező figurák mind tematikailag, mind stilárisan a szecesszióban fogant előképek továbbgondolásai ("Terminus vitae sed non amoris", 1971). A sorozat második csoportjának darabjai a művészi pálya utolsó évtizedében keletkeztek, és a korai művek hűvös izzásával szemben - a posztmodern festészettől is megérintve - színekben gazdagabban, és az ún. tupfolással készült képein pedig matériában is érzékibben jeleníti meg egymásnak feszülő párjait (A kispárna, 1989). Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta 1988- ban. Irodalmi értékű elbeszéléseiben életének fordulópontjairól vall és kortársainak állít emléket.1945 • Szociáldemokrata Párt Képzőművészeti Társasága és meghívott vendégei, Ernst Múzeum, Budapest1946 • A Magyar Képzőművészetért mozgalom I. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Fiatal Magyar Képzőművészetért, Fővárosi Képtár, Budapest • Az Európai Iskola, Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete1946 • Európai Iskola kt., Budapest1948 • "Mi magunk", Európai Iskola XXXIII. kiállítása, Budapest, Üllői u. 11. • Száz magyar művész kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest1957 • Csók Galéria, Budapest (kat.)1958 • Exposition des Peinture, Sculpture et Arts Graphiques Hongrois d'aujour d'hui, Antwerpen1958 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár1959 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest1963 • Csók Galéria, Budapest (kat.)1964 • Szocialista Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1966 • Dürer Terem, Budapest • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza1966 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Petit Palais, Párizs1967 • Művészklub, Kecskemét1968 • Certaldo (OL)1969 • Mai magyar egyházművészet, Róma1970 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.) • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen1971 • Műcsarnok, Győr1972 • ~. grafikai kiállítás, Helikon Galéria, Budapest • Zodiákus Klub, Esztergom1973 • Európai Iskola, Csók Képtár, Székesfehérvár1974 • Szerelmesek, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.)1977 • Ajka1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.)1980 • Várszínház Galéria, Budapest • Kernstok Terem, Tatabánya1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely1982 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt., kat.)1982 • Szocialista grafika 1918-1945, Szombathely1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Budapest Galéria, Budapest1984 • Gulácsy Galéria, Budapest1985 • Madách I. Művelődési Központ, Vác1986 • Keresztény Múzeum, Esztergom • Csikász Galéria, Veszprém (kat.)1987 • Szombathelyi Képtár, Szombathely (gyűjt., kat.) • Gulácsy Galéria, Budapest • Műhely Galéria, Szentendre1990 • Szentesi Művelődési Központ Kisgaléria, Szentes1992 • Liebende, Blumen, Collegium Hungaricum, Bécs (kat.) • Szerelmesek, Vigadó Galéria, Budapest1993 • Certaldo • Milánó • Siena (kat.) • Városi Hangverseny és Kiállítóterem, Zalaegerszeg • Városi Galéria, Nyíregyháza • Retrospektív kiállítás, Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.)1996 • Barcsay Iskola Galéria, Szentendre • Erdész Galéria, Szentendre1996 • Genius loci (Szentendre látványa és motívumai festményeken és fotókon), Szentendrei Képtár, Szentendre1997 • A cirkusz világa a magyar művészetben, Kassák Lajos Múzeum, Budapest.1997 • Városi Könyvtár, Győr1998 • Bálint Zsidó Közösségi Ház, Budapest • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (kat.).Acsay J.: Konfliktusok nélkül, Művészet, 1984/7.Akt, Budapest, 1994Artner T.: ~ művészetéről, Új Írás, 1963/9.Bálám szamara, Budapest, 1982Béládi M.: A józan derű írója, Jelenkor, 1983/11.Csapó Gy.: ~, in: uő: Művészek, műhelyek, Budapest, 1978Csűrös M.: ~ kiállítása, Művészet, 1993/1.Dévényi I.: ~ újabb munkái, Vigilia, 1963/6.Egyéni kiállításokÉletemből, Vigilia, 1971/5.~ Emlékszobája (Budapest Várkert rakpart 17.).E. Nagy L.: A legnagyobb bűn a közöny. Interjú ~val, Új Forrás, 1988/2.Ferenczy Múzeum, Szentendrefestő, grafikus, (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. - Budapest, 1998. augusztus 2.)Forradalmi szvit, Budapest, 1989Fővárosi Képtár, BudapestFrank J.: (kat. bev., Műcsarnok, 1977)Frank J.: (kat. bev., Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1987)Frank J.: ~ műtermében, Élet és Irodalom, 1966. január 8.Frank J.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1991. február 8.Frank J.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1998. február 6.Havas L.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, in: Képzőművészeti Almanach 3., BudapestHavas L.: ~ kiállítása, Népakarat, 1957. május 23.Hegyi B.: Beszélgetés ~val, Vigilia, 1971/5.Horváth Gy.: ~ képei és rajzai, Tükör, 1977. április 17.IrodalomIstvánnéJanus Pannonius Múzeum, PécsJuhász F.: (kat. bev., Csók Galéria, 1957)Juhász F.: ~, Új Írás, 1976/10.Kemény K.: A kukoricaistennő, in: Hamvas B.-Kemény K.: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Budapest, é. n. (1947)(Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. - Budapest, 1998. augusztus 2.)Körner É.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1970/8.Körner É.: Zeichnungen von ~, Budapester Rundschau, 1976. december 13.Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMándy I.: Szerelmesek, Élet és Irodalom, 1992. október 2.Mazányi J.: (kat. bev., Szentendrei Képtár, 1993)Mazányi JuditMestereiMucsi A.: (kat. bev., Művészetelepi Galéria, Szentendre, 1974)Mucsi A.: (kat. bev., Szentendrei Képtár, 1982)Művek közgyűjteményekbenmuvesz_235muvesz_283Néray K.: Arcok a virágágyból, Művészet, 1963/7.Néray K.: ~ kiállításáról, Művészet, 1970/11.N. N.: ~. képei, Kis Újság, 1946. augusztus 9.Ottlik G.: ~ kukoricái, Élet és Irodalom, 1996. május 3.Passuth K.: ~ kiállítása a Csók Galériában, Élet és Irodalom, 1963. április 24.Passuth K.: ~ kiállítása, Művészet, 1966/8.Perneczky G.: Sirály, Élet és Irodalom, 1970. május 16.PiroskaPogány G.: (kat. bev., Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, 1998)P. Szűcs J.: Követőből örökös, in: uő: Művészettörténés, Budapest, 1985PublikációiRónay Gy.: (kat. bev., Csók Galéria, 1963)Rónay Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1970)Rónay Gy.: ~ kiállítása, Népművelés, 1966/5.Rózsa Gy.: ~ fekete hátterei, in: uő: Nyitott Galéria, Budapest, 1980Salamon N.: ~ festőművész ajándékának szerződési krónikája, Vasi Szemle, 1993/1.Sármány I.: (kat. bev., Collegium Hungaricum, Bécs, 1992)Sümegi Gy.: Forradalmi szvit 1956. Beszélgetés ~val, Új Művészet, 1996/10.Szabadi J.: ~ újabb képeiről, Vigilia, 1974/8.Szabó Gy.: ~, Budapest, 1985Szabó Gy.: ~ grafikái, Élet és Irodalom, 1966. március 6.Szabó Gy.: (kat. bev., Csikász Galéria, Veszprém, 1986)Szabó M.: ~ képeiről, Kortárs, 1974/9.SZÁNTÓSzombathelyi Képtár, SzombathelyTágas ég alatt, Forrás, 1977/8.Takács Gy.: ~ könyvillusztrációi, Somogy, 1996/1.Vadas J.: ~'s exhibition, Hungarian Review, 1974/6.Válogatott csoportos kiállításokVASVaszary János.

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek
ISNI
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 10331