Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Egressy Béni, Galambos Benjámin (Sajókazinc, ma Kazincbarcika, 1814. ápr. 21. – Pest, 1851. júl. 17.): zeneszerző, író. ~ Gábor öccse. Tanító volt, majd színész lett. 1834-től a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult. Hogy hangját képezhesse, 1838-ban gyalog elment Milánóba. Itáliai útja után mint karénekes és kartanító működött. 1843-tól a Nemzeti Színház tagja. Baritonszerepeket énekelt. Részt vett az 1848–49-i szabadságharcban. Kápolnánál megsebesült. Felgyógyulva Komáromba került. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. Kora legkiválóbb m, dalszerzője, Petőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844): A népies m. műdal és a csárdás zene művelője. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri c. népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán c. operájának ő írta a szövegkönyvét. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. – M. Dalok (Ereszkedik le a felhő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb.), magyar nóták, csárdások, körmagyarok, orgonaátiratok,színdarabok, népszínművek zenéje (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.), Fogadj Isten e. művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. – Irod. Major Ervin: Adalékok E. B. életéhez (Zenei Szle, 1929); Major Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai (Bp., 1930); Isoz Kálmán: E. B. (A Zene, 1931–32. 15. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Egressy Béni; Egeresi Galambos, Egressy(Sajókazinc, 1814. ápr. 21.–Pest, 1851. júl. 17.): énekes színész, zeneszerző, librettista, színműíró és fordító. Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte. 1831-től tanított, majd 1834-ben színésznek állt, Kassán, Kolozsvárott játszott. 1835-ben Pesten a Várszínházban, 1837-től a Nemzeti Színház kórusában és kisebb prózai, később bariton szerepekben lépett fel. 1838-as itáliai tanulmányútja után kartanító is lett. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. A Petőfi-versek első megzenésítője. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, melynek leverése után menlevelet kapott és visszatért a Nemzeti Színházba, ahol haláláig tag volt. Népies műdalai zeneszerzőként is ismertté tették. Zenés- és prózai darabok fordítója. Erkel-operák librettistája (Báthory Mária, Hunyadi László, Bánk bán). Számos népszínmű zenéjét írta és állította össze. F.Sz. Figaro (Rossini: A szevillai borbély); Oloferno (Donizetti: Lucrezia Borgia). F.M. Tündérlak (szöveg); Két Sobri (szöveg és zene). – Ir. Bérczessi B. Gy.: Tollal – Lanttal – Fegyverrel (1986).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Ernani, opera 4 szak., irta P., olaszból ford., zenéje Verditől. U. ott, 1847.11. Lammermoori Lucia, opera 3 szak., olaszból ford., zenéje Donizetti Kajetántól. U. ott, 1856. (és Bpest, 1886. M. kir. Operaház Könyvtára 8.)12. Próféta, nagy opera 5 szak., ford. Szerdahelyivel, zenéje Meyerbeertől. Pest, 1856. (Bpest, 1885. M. kir. Operaház Könyvtára 3.)13. Hunyady László, opera 4 szak., szövegét irta, zenéje Erkel Ferencztől. Pest, 1862. (Bpest, 1886. M. kir. Operaház Könyvtára 13.)14. Nabukodonozor, opera 3 f., Cammerano Salvator után olaszból ford., zenéje Donizettitől. Pest, 1863.15. Bánk-bán eredeti opera 3 felv., irta, zenéjét szerzé Erkel Ferencz. Bpest, 1878.1. Lorenzino, dr. 5 felv. Dumas S. után francz. ford. Pest, 1842. (Szinműtár III. 43. sz.)2. A puritán család, dr. 5 felv., Mallefille Felicián után francz. ford. U. ott, 1843. (Szinműtár IV, 47. sz.)3. Az ördög naplója, vígj. 3 felv., Arago és Vermond után fr. ford. U. ott, 1843. (Szinműtár IV. 49. sz.)4. Hiszen csak tréfa! dr. 5 f., Rougemont után francz. ford. U. ott, 1843. (Nemzeti Szinház Zsebkönyve 1843-ra.)5. Lucrecia, szomj. 5 felv., Ponsard után francz. ford. U. ott, 1843. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1844-re.)6. Linda, nagy opera 3 szak., olaszból ford., zenéje Donizetti Kajetantól. U. ott, 1844.7. A párisi naplopó házassága, vígj. 2 f., Vanderburk és Laurenian után francz. ford. U. ott, 1844. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1845-re.)8. Don Pasquale, víg opera 3 felv., olaszból ford., zenéje Donizettitől. U. ott, 1845.9. Az ügyvéd, dr. 5 felv., Durantin és Fontaine után francziából ford. U. ott, 1846. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1847-re.)Arczképe: Kőnyomat, a Nemzeti Szinház Zsebkönyvében 1845-re.Bayer József, Nemz. Játékszin Története II.Budapesti Hirlap 1859. 101. 102. 104. sz. (E. B. dalai, Bartalus István.)Deryné Naplója II. 390. l.Egressy BenjaminEgykorú szinlapok és szinházi Zsebkönyvek.Értesítő 1852. 27. sz.Figyelő VI. XIII. XVII.Greguss Ágost, Shakespere Pályája. Bpest, 1880.Hölgyfutár 1851. 164. sz.Irodalmi munkássága inkább csak mint fordítóé nevezetes; a nemzeti szinház drámai s operai műtárát majdnem százra menő idegen művel gazdagította; nemcsak szerencsével folytatta az idegen dalművek meghonosítását, hanem mint önálló libretto-költő is kitünt. Szindarabjai s operaszövegei, melyeket a m. n. nemzeti szinház számára eredetiben irt és fordított első előadatásuk sorrendjében a következők: Tündérlak, eredeti regényes víg opera 2 felv., zenéje Szerdahelyi Józseftől (először Pesten a m. n. szinházban 1840. júl. 11.), Bátori Mária, nagy hősi opera 2 felv., zenéje Erkel Ferencztől (1840. aug. 8.), Chivri Diana, dr. 5 felv., Soulié után francziából ford. a m. t. társ. költségén (1841. decz. 31.), Házasság XV. Lajos alatt, vígj. 5 f. Dumas S. után francz. ford. (1842. márcz. 16.), A fehérek, dr. 5 f., Malefille és Artigues után fr. ford. (1842. márcz. 29.), Egy szinész élete, szinjáték 4 felv., Desnoyer Károly és Labat Eugen után francz. ford. (1842. jún. 3.), Seneterre marquisné vagy egy napi kaczérság, Melesville és Duveyrier után francz. ford. a m. tud. társ. költségén (1842. jún. 15.), Lorenzino, dr. 5 felv., Dumas S. után ford. (1842. jún. 20.), A velenczei nő. dr. 5 felv., Anicet-Bourgeois után ford. és a csajkás-dal melodiáját szerzé (1842. július 25.), Paul Jones a kalóz, dr. 5 f., Dumas S. után ford. (1842. augusztus 16.), A puritán család, dr. 5 f., Malefille után fr. ford. (1842. aug. 26.), Oscar, vagy megcsaltam nőmet. vigj. 3 f, Scribe és Duveyrier után fr. ford. (1842. okt. 21.), Az ördög naplója, vaudeville 3 f., Arago és Vermond után fr. ford. zenéje Szerdahelyitől (1842. nov. 7.), Hiszen csak tréfa, dr. 5 f., Rougemont után fr. ford. (1842. decz. 10.), Tabarin, vaud. 3 f., Dumanoir és Deslandes után fr. ford., zenéje Szerdahelyitől (1842. decz. 29.), Egy úr és egy asszonyság, vigj. 1 felv., Xavier, Duvert és Lausanne után fr. ford. (1843. jan. 30.), Az árva fiú és a londoni koldusok, dr. 5 f., Dinaux és Lemoin után fr. ford. (1843. febr. 25.), Páris éjjel, népi dr. 5 f., Dupeuty és Cormon után fr. ford., zenéje Artustól (1843. máj. 8.), A két lakatos, dr. 5 f., Pyat után fr. ford. (1843. máj. 17.), Charlotte kapitány, vigj. 2. f., Bayard és Dumanoir után fr. ford. Csepregivel együtt (1843. júl. 22.), Lucrecia, szomoruj. 5 f., Ponsard után fr. ford., (1843. szept. 23.), Humoristikai tanulmányok, tréfa 2 f., Lebrün után németből ford. Egressy Gáborral együtt (1843. szept. 26.), Hunyady László, ered. nagy opera 4 felv., zenéje Erkel Ferencztől (1844. jan. 27.), Figaro leánya, vaud. 5 f., Mellesville után fr. ford. (1844. márcz. 4.), Az ezred leánya, nagy víg opera 2 f., Saint-Georges és Bayard után fr. után ford., zenéje Donizettitől (1844. márcz. 14.), Richelieu első párbaja, vigj. 2 f., Bayard után fr. ford. (1844. márcz. 16.), Linda, nagy opera 3 szak., zenéje Donizettitől, olaszból ford. (1844. nov. 12.), Párisi szerencsevadászok, szinmű 5 f., D'Ennery és Grangé után fr. ford. (1845. márcz. 6.), Bouquillon, vagy ez az apja, vigj. 3 f. Bayard és Dumanoir után fr. (1845. máj. 23.), Ines, dr. 5 f., spanyolul irta Don Ramon de Navarette, fr. átdolgozás után ford. (1845. jún. 21.), Négy Haymonfi, vig opera 3 f., zenéje Balfetól, fr. ford. (1845. decz. 6.), Robin orvos, vigj. 1 f., fr. ford. (1846. aug. 8.), Ördög része, vig opera 3 f., Scribe után fr. for., zenéje Aubertől (1846. okt. 3.), Lammermoori Lucia, opera 3 f., Cammereno Salvator után ford., zenéje Donizettitől (1846. aug. 4.), Dom Sebastian, opera, 5 f., Scribe után fr. ford., zenéje Donizettitől (1846. jún. 15.), Ernani, pera 4 f., Piave után olaszból ford. (1846. febr. 3.), Nabuchodonozor, opera, olaszból ford., zenéje Verditől (1847. jan. 2.), Ügyvéd, dr. 5 f., francziából ford. (1847. márcz. 2.), A királyné csatárai, vig opera 3 f., Saint-Georges után fr. ford., zenéje Verditől (1847. jún. 15.), a párisi rongyszedő, dr. 5 f. 1 előj., Pyat Bódog után fr. ford. (1847. ápr. 14.), Kérek két pengőt kölcsön, vigj. 1 felv., Xavier, Duvert és Lausanne után fr. ford. (1847. okt. 16.), Esernyő és bérkocsi, Bourgeois után fr. ford. (1847. okt. 25.), Két anya gyermeke, dr. 5 f. előj., Soulié Fridrik után fr. ford. Csepregi Lajossal (1848. jan. 11.), Skót nemes, vigj. 5 f., Dumas S. után fr. ford. Csepregivel (1848. jan. 22.), Valaki gyermeke, vigj. 2 f., Lefrancé után fr. ford. (1848. jún. 24.), Machbet, opera 4 szak., ford., zenéje Verditől (1848. febr. 28.), Horatiusok és Curiatiusok, opera 3 f., Mercadante után olaszból ford. (1848. máj. 13.), Férjvadászat, vigj., Leuven és Brunsvick után fr. ford. (1848. máj. 22.), A király mulat, dr. 5 f., Hugo Victor után fr. ford. (1848. máj. 29.). Nép és aristokratia, népies dr. 6 f., Dumerson után fr. ford. Csepreghivel (1848. okt. 30.), Judith, vigj. 2 felv., Bayard és Dumanoir után fr. ford. (1849. nov. 26.), Elégtétel, vigj. 2 felv., Scribe után fr. ford. (1850. febr. 4.), Szeleburdi, vigj. 3 f., Bayard és Laja után fr. ford. (1850. febr. 17.), Diogenes, szinmű 5 f., Pyat Bódog után fr. ford. Csepregivel (1850. márcz. 9.), Evangelium és családélet, dr. 5 f., Souvestre Emil és Bourgeois után fr. ford. Csepreghivel (1850. márcz. 22.), Lecouvreur Adrienne, dr. 5 f., Scribe és Legouvé után fr. ford. Csepregivel (1850. máj. 14.), Királyi csók, vigj. 3 felv., Bayard és Dumanoir után fr. ford. (1850. máj. 29.), Próféta, opera 5 felv., Scribe után francz. ford. Szerdahelyivel, zenéje Meyerbeertől (1850. június 12.), Családi dráma, dr. 5 felv., Carré és Barbier után fr. ford. (1850. aug. 9.), Hermann gróf, dr. 5 felv., Dumas S. után fr. ford. Csepregivel (1850. okt. 28.), Két Foscari, opera 3 felv., Piave után olaszból ford., zenéje Verditől (1850. decz. 9.), Két Sobri, eredeti népszinmű 3 szak., irta és zenéjét szerzette (1851. jan. 11.), Marianne, dr. 5 felv. előjátékkal, Anicet-Bourgeois és Masson után fr. ford. (1851. okt. 7.)Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 28. l.Magyarország és a Nagyvilág 1875. 12. sz. arczk. (Evva Lajos.)Meghalt 1851. júl. 19. Pesten.M. Könyvészet 1886.Munkái:Petrik Bibliographiája.Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben.szül. 1813-ban Kazinczon Borsodmegyében;Ujabbkori Ismeretek Tára II. 541. l. (Vahot Imre.)zeneköltő,zeneköltő, E. Galambos Pál, ev. ref. lelkész és Juhász Julianna fia, E. Gábor testvéröcscse szül. 1813-ban Kazinczon Borsodmegyében; odahaza kezdett iskolai pályáját előbb a miskolczi ref. gymnasiumban, később a sárospataki főiskolában folytatta. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (atyja időközben meghalt, özvegye és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatván iskoláit, 1833-ban Mező-Csáthon iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint szinész is visszatért. Másodizben is Szepsiben Abaujmegyében vállalt segédtanítói hivatalt s mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, ki már akkor a kassai szintársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott s ezentúl sorsa egy lőn az abauji, kolozsvári, később pestmegyei, majd a nemzeti szintársulatéval. Mindeddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A szinészeti pályán tanult meg francziáúl, olaszúl és németűl. A hangjegytant csak hirből ismerte; ezért éjet napot tanulmányok közt töltött: tenorrá akarta magát kiképezni s valódi művelt szinészszé; mindazáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai szinpadon sem. Midőn 1837-ben a budai szintársulat Pestre a nemzeti szinházba költözött, minden reméyne füstbe ment s fájdalma elvesztett hangja miatt epedéssé vált Olaszország felé. 1838-ban Havival gyalog indultak oda s megjárták Fiumét, Triesztet, Velenczét, Páduát és Milanót; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött itt nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt. Hazatérve a dalszinészi pályát mások által lelte elfoglalva, azért zeneköltői s irodalmi munkássághoz fogott. Mindkét nemben nagy tevékenységet fejtett ki s nemzeti szinházunknak egyik legérdemesb tagja lőn. Összesen 47 zeneművet irt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban, ezek megvannak a múzeumi könyvtárban. Művei nagy részt nemzeti dallamok, népdalok zongora-kisérettel: köztök Petőfi, Tompa, Erdélyi számos dalai s Vörösmarty szózatja, mely díjkoszorút nyert. E dalok közül sok ment át a nép közé s némelyiket még a tótok is éneklik. 1848-ban őt is magokkal ragadták az események; elhagyva a szinészetet és családját, követte a szabadságharczi zászlót. Kápolnánál sebet kapott és megsántult; felgyógyultáig Borsodba Csátra vonult egy jó barátjához, hol szent Dávid zsoltárainak, a mint a reformátusoknál franczia hangozat szerint elfogadták, orgonára tételével foglalkozott; e művét is eredeti kéziratban a m. n. múzeumnak ajándékozta. Már júniusban ismét zászlóaljánál volt a komáromi táborban és mint kapituláns főhadnagy menekült meg a besoroztatás elől. Meghalt 1851. júl. 19. Pesten. Özvegyét Csengery Antal vette nőül, L. Csengery Antalné.

• Báthory Mária, [18??]
• Lorenzino, 1842
• A puritán család, 1843
• Hunyadi László, 1844
• Linda, 1844
• Linda, 1844
• Mari, az ezred leánya, 1844
• Hunyadi László, [1844 után]
• A négy Haimon fiú, 1845
• Don Pasquale, 1845
• Az ördög része, 1846
• Az ördög része, 1846
• Lammermoori Lucia, 1846
• Linda, 1846
• Ernanai, 1847
• Macbeth, 1848
• Hunyadi László, [1849?]
• A puritánok, [1849]
• A puritánok, [1849]
• A két Foscari, 1850
• A két Foscari, 1850
• Próféta, 1850
• Próféta, 1850
• Próféta, 1850
• Magány és kar dalok Két Sobri czímű eredeti népszínműből, 1851
• Hunyadi László, 1856
• Lammermoori Lucia, 1856
• Próféta, 1856
• Báthory Mária, 1858
• Bánk bán, 1861
• Nabucodonozor, 1861
• Hunyadi László, 1862
• Nabukodonozor, Babylon és Assyria királya, [1863]
• Beteg leány, 1864.
• Próféta, 1874
• Bánk bán, 1878
• Hunyadi László, 1878
• Az ördög naplója, 1879
• Lammermoori Lucia, 1880
• Hunyadi László, [1886]
• Mari, az ezred leánya, [1887]
• Lammermoori Lucia, 1890
• Hunyadi László, [1897]
• Bánk bán, [1907]
• Bánk bán, [1907]
• Hunyadi László, [1907]
• Hunyadi László, [1907]
• Hunyadi László, [1907]
• Az ördög naplója, 1911
• Próféta, [1913]
• Bánk bán, [192?]
• Hunyadi László, [192?]
• Hunyadi László, [1923]
• Erkel Ferenc: Hunyadi László, [1928]
• Bánk bán, 1943
• Szózat, 1955
• Bánk bán, 1957
• Bánk bán, [1958]
• Bánk bán, 1958
• Bánk bán, 1960
• Hunyadi László, 1961
• Himnusz, 1970
• Himnusz, 1974
• Szózat, 1981
• Az ezred lánya, [1984]
• Az ezred lánya, [1984]
• Az ezred lánya, [1984]
• Az ezred lánya, [1984]
• Szózat, 1988
• Hymnus-Szózat, 1990
• Bánk bán, 1993
• Bánk bán, 1993
• Rádiófónia, 1993
• Bánk bán, 1994 [2011]
• Hejre Kati!, 1996
• Bánk bán, 2000
• Christus vincit, 2000
• Christus vincit, 2000
• Hazám, 2000
• Hymnus, 2000
• Szalagavató, ballagás, évzáró, 2000
• Bánk bán, [2002]
• Bátori Mária, 2002
• Himnusz, 2004
• Bánk bán, 2011 [2014]
• Hunyadi László, 2012
• Nótasztár győztese, 2012
• "Bodrog partján nevelkedett tulipán...", [2013]
• Himnusz, 2013
• Bánk bán, [ca. 1890]
• Próféta, [ca. 1890]
• Carmen, s.a.
• Ereszkedik le a felhő, s.a.
• Farsangi lakodalom, s.a.
• Farsangi lakodalom, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• Lossonczy induló, s.a.
• Magyar Hymnusz, s.a.
• Szózat, s.a.
• Te adtad nekem az első, s.a.
• 12 dal,
• Ábránd,
• A' Fehérek kara,
• A' Hontalan,
• A jegygyűrű,
• A kapitánykisasszony,
• A két Foscari,
• A kézműves,
• A magyar zene évszázadai,
• A párbaj, mint Istenítélet,
• A szép juhász,
• A szép juhász,
• A szökött színész és katona,
• A virágnak megtiltani nem lehet,
• Az ördög naplója,
• "Azt gondolom az ég borús",
• Bánk bán,
• Bánk bán,
• [Bátori Mária],
• Bor dal,
• Csalogány bucsuja,
• Egressy Béni válogatott eredeti dalai,
• Ez a világ a millyen nagy ...,
• Ez a világ milyen nagy,
• Falusi Lakodalom,
• Farsangi iskola,
• Fidibus,
• Fidibusz,
• Földönfutó,
• Gyászdal,
• Gyászdal,
• Hazám, hazám,
• Hontalan,
• Hontalan,
• [Hunyadi László],
• Hunyadi László,
• Hunyadi László,
• Hymnusz,
• Ivás iskolája,
• Két Sobri,
• [Kéziratos zeneműgyűjtemény],
• Kisfaludy Sándornak mint életben Irónak A' Kisfaludy Társaság által rendelt legelső megtiszteltetési alkalmára Négyesdal Erdélyitől hangjegyekre alkalmazva Egressi Benjámintól,
• Költő Álma,
• Kossuth induló,
• Magyar dalok vegyeskarra,
• Magyar kedve,
• Marianna,
• Mátyás diák,
• Mi füstölög ott a síkon,
• Mi füstölög ott, a síkon távolba,
• Négy huszár és gyermekharisnya,
• Nemzeti dal,
• Országgyűlési nóta,
• Ötödik László,
• Öt szótalan Magyar Dal,
• Pajkos Fritz,
• Párbaj [mint isten ítélet],
• "Rég veri már a magyart a...",
• Rózsakirályné,
• Siralom vigalom,
• Souvenir,
• Szent Dávid Zsoltárai,
• Szózat,
• Szózat,
• Szózat,
• Szózat,
• Szózat,
• Szózat,
• Szózat,
• Tabarin,
• Talpra magyar,
• Társalgó,
• Tündérlak Magyarhonban vagy,
• Vándor álmai,
• Világismeret,
• Zeneművei két kötetben,

• A Miskolci Ref. Gimnázium Emlék Könyve 1560-1948-1980. Fel. szerk. Dr. Iván Géza. Miskolc, Ősi Gimnázium Volt Növendékei Egyesület, 1980. 341 o., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., Heraldika, 1998-1999. 3 db., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. 204 o. (Lyceum könyvek), ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005. 181 o., ill. (Edelényi Füzetek 34.), ()
• Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969. 135 o., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880. 296 [2] o., ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()

• Emlékezés a 100 éves Szózatra   |☰  1943   |☰  zene
• MFI 1019   |☰  1943.09.01   |☰  zeneszerző
• MFI 1066   |☰  1944.07.01   |☰  zeneszerző
• A kisbéri mecénás   |☰  2001   |☰  zene