Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zichy Géza, gróf (Sztára, 1849. júl. 23. – Bp., 1924. jan. 14.): zongoraművész, író és zeneszerző, az MTA t. tagja (1911). Pozsonyban Mayrberger Pesten Volkmann Róbert és Liszt Ferenc tanítványa. 1863-ban vadászbaleset érte, saját puskája szétroncsolta jobb karját. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először s félkezű zongorajátékával nagy sikert aratott. 1867-ben Pesten hangversenyezett. 1875 – 1918 közt a Nemzeti Zenede elnöke volt. 1878-ban Németo.-ban 1879-ben Párizsban, 1880 – 90-ben Oroszo.-ban, Németo.-ban, Franciao.-ban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában, a skandináv államokban hangversenyezett. Hangversenyei jövedelmét jótékony és kulturális célokra fordította. 1891 – 94 közt az Operaház intendánsa. 1895 – 1916-ban az Operaház vendége mint zeneszerző-karnagy és zongoraművész. Az I. világháborúban igen sokat tett a rokkant katonákért, számukra írta A félkezű ember könyvét (1915). A Kisfaludy (1878) és a Petőfi Társ. (1876) tagja. A félkézzel való zongorázás technikájával a maga nemében egyedülálló virtuozitásra tett szert. Szépirodalommal is foglalkozott. – F. m. Az álom regénye (Pest, 1872); A szerelem harca (dráma, Pest, 1876); Költemények (Bp., 1877); A leányvári boszorkány (költői beszély, Bp., 1881); Újabb költeményei (Bp., 1892); Tízparancsolat (vígjáték, Bp., 1898); A félkezű ember könyve (Bp., 1915); Emlékeim (Önéletrajz, I – II., Bp., 1912, 1913, németül Stuttgart, 1920). Zeneművek: zongoraverseny, zongoraművek, operák (A vártörténete, 1888; Alár, 1896; Roland mester, 1899; Rákóczi-hilógia 1. II. Rákóczi Ferenc, 1909; 2. Nemo, 1905; 3. Rodosto, 1912); táncjáták (Gemma, 1903); kórusok, egyházi művek, dalok stb. – Irod. Mikszáth Kálmán: Gr. Z. G. költeményeiről (1877) és Gr. Z. G. (Az én ismerőseim c. köt.-ben, 1881); Hubay Jenő: Z. G. gr. (Magy. Salon, 1887. febr.); Album gr. Z. G. Z5 éves írói és művészi jubileuma alkalmára (Debrecen, 1891); Hevesi Sándor: Megemlékezés gr. Z. G.-ról (A Kisfaludy Társ. Évl. 1924 – 28); Kereszty István: Gr. Z. G. (Zenei Szle, 1924. 5. sz.); Dr. W. J.: Gróf Z. G. viszonya Volkmannhoz és Liszthez (Zenei Szle, 1924. 5. sz.); Marék Antal: Zichy Géza és Liszt Ferenc (Magyar Nemzet, 1983. jan. 11.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Sztára, 1849. júl. 23.–Bp., 1924. jan. 14.): zeneszerző, színműíró. Liszt Ferenc tanítványa, európai hírű zongoravirtuóz, 1875–1918 között a Nemzeti Zenede elnöke, a m. zenei élet mecénása volt. 1891–94-ben az Operaház intendánsaként egyeduralmat vezetett be, ezzel számos konfliktust okozott. Jelentős szerepe volt abban, hogy az akkori igazgató, Gustav Mahler még jóval szerződésének lejárta előtt megvált tisztétől és Hamburgba távozott. Magyar operapályázatot írt ki, operabíráló-bizottságot hozott létre. Operaházi énekiskolát, vidéki stagione-rendszert akart, de csak az amatőr énekesek ösztöndíjas képzését valósította meg. 1895–1916 között vendégkarnagyként többször szerepelt az Operaházban. Saját szövegű operái, egyéb színpadi művei mellett zeneművei, zenei írásai és szépirodalmi munkássága is ismert. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1911). F.M. Alár (1896); Roland mester (1899); Rákóczi trilógia (1905, 1909, 1912).Zichy Géza, gr.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Zenekölteményei (előadattak Kolozsvárott.) Kolozsvár, 1893.11. A zene (költ.). Budapest, 1895.12. Katholikus magyar egyházi ének. Pest, 1895.13. Lourdes. Pest, 1895.14. Alár. Pest, 1896. (M. kir. operaház kvtára.)15. Roland mester. Pest, 1898. (M. kir. operaház kvt.)16. Dolores. Arad, 1902.17. Gemma. Bpest, 1904. (Operaház kvt.)18. Nemo. Bpest. 1905. (Op. kvt.)19. Aus meinem Leben. Stuttgart, 1911.1 . Az álom regénye. Pest, 1872.20. Emlékeim. I. Bpest, 1912.2 . A boldogság útja. Költ. beszély, Pest, 1875.3 . A szerelem harcza. Dráma. Pest, 1876. (N. Szinh. kvt. Ism. Hon. 1876, 59. Kelet Népe 71. P. Napló 60. Ellenőr 7l.)4. Költemények. Kiadta a Petőfi Társ. Pest, 1877.5. A leányvári boszorkány. Költői beszély, Zichy Mihály 13 rajzával. Pest, 1881. (Ism. Vas. Ujs. 20. Egyetértés 133. Főv. L. 108. P. Napló 128. Koszorú V. 564.)6 . Alár. Költ. beszély. Pest, 1883. (Ism. Koszorú 26. Nemzet 137. Főv. L. 123. Vas. Ujs. 20.)7 . Élmények Skandináviában. (Kny. a Főv. L.-ból). Pest, 1887.8 . Három hét Szentpétervárott. (Kny. a Főv. L.-ból.) Pest, 1889.9. Újabb költeményei. Pest, 1892.Akad. Almanach 1912.Akad. Tagajánlások. 1911.Brassó. 1885. 17.b. t. tan., cs. és kir. kam., főrendiházi tag, zongoraművész és zeneszerző,b. t. tan., cs. és kir. kam., főrendiházi tag, zongoraművész és zeneszerző, Z. Lipót cs. és kir. kamarás, negyvennyolczas honvéd alezredes és Sztáray Mária grófnő csillagkeresztes hölgy fia, szül. Sztárán Zemplén megyében 1849. júl. 23. A gymnasiumot és jogot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte s u. ott tanult zenét Mayrbergertől: Mint szenvedélyes vadászt 1863-ban 14 éves korában, az a szerencsétlenség érte, hogy fegyvere elsülvén, jobb karját keresztülfúrta a golyó, úgyhogy amputálni kellett. Erős akarattal és bámulatos kitartással lassanként annyira vitte, hogy mindent el tudott végezni félkézzel, amihez másnak két kézre van szüksége. A zongorajátékban Liszt Ferencz vezetése alatt művészi magaslatra emelkedett, a zeneszerzésben Volkmann Róbert volt a mestere. Mint zongoraművész először Pozsonyban lépett fel 1866-ban, később körútra indult s hangversenyzett Magyarországon kívül Svéd-, Orosz-, Német-, Franczia-, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában és Romániában. Hangversenyeinek nagy jövedelmét mind jótékony czélra adta. Rövid ideig a vallás- és közoktatásügyi miniszterium elnöki osztályában dolgozott, később teljesen az irodalomnak és zeneszerzésnek szentelte idejét. 1876 óta a Nemzeti Zenede elnöke. A Kisfaludy- és Petőfi- Társaság buzgó tagja. 1882. kamarás, 1884. a Lipót-rend lovagja lett. 1891. a m. kir. operaház intendánsává nevezték ki. Állásáról nejének halála után, 1894. lemondott s ekkor lett titkos tanácsossá. 1901. ünnepelte a Zenede 25 éves elnöki jubileumát, amikor a király a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntette ki a zeneirodalom terén szerzett érdemeiért. A M. Tud. Akadémia 1911. tiszteleti tagjává választotta. Számos külföldi rendjel tulajdonosa s több bel- és külföldi zeneintézet díszelnöke, védnöke és dísztagja.Budapesti Hirlap 1909. 26. 173. Sturm Orsz. Almanach 1910–5.Czikkei, költeményei és elbeszélései többek között a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Petőfi Társ. Lapja, (1877. költ.); Koszorú (1879. költ.); Kisf. T. Évl. (1879. székfoglaló versei); Igazmondó (1878. költ.); Főv. Lapok (1885. 92. B. Jósika Jánosról. 1886. 240. Liszt magyar voltáról); Magyar Szalón (1886. 561. Emlékezés Liszt Ferenczre); M. Szellemi Élet (1892. Egy kihallgatás története); Vas. Ujság. (1897., 1898. 52., 1902. 3., 1903. 2. költ.); ezeken kívül még számos prózai és verses közleménye különböző lapokban és folyóiratokban. A szerelem harcza cz. drámáját előadták a N. Színházban 1876. márcz. 10., A phrenolog cz. vígjátékát a N. Színházban 1871. máj. 11. s Kolozsvárt (Justus álnéven), A tizparancsolat cz. vígjátékát a budai szinkörben 1898. Operáit, melyeknek szövegeit is maga irta, a következő sorrendben adták elő: Alár (1891. ápr. 11., Karlsruheban 1897. Berlinben 1898.); Roland mester (1899. jan. 10., Prágában 1900., Hamburgban 1900., Braunschweigban 1900., Antwerpenben 1901. Magdeburgban 1901.); Gemma (tánczköltemény, Prágában 1903. márcz. 7, Budapesten 1904. febr. 20.) a nagy Rákóczi-trilogia: Nemo (1905. márcz. 30., Boroszlóban 1906.); II. Rákóczi Ferencz (1909. jan. 30.); Rodostó (1912.). Munkái:Ellenőr. 1875. 66.Főv. Lapok. 1888. 134., 1889. 117.Hét. 1891. 3., 1899. 3.Kisf. Társ. ÉvIapjai számos kötetében (l. Névmutató).Magy. és a Nagyvilág. 1875. 13.M. Nemzetségi Zsebkönyv. 1888.Mönich Vutkovich, M. Irók Névtára 1876.Nemzet. 1891. 91.Nyugatm. Hiradó. 1890. 138.Orsz. Világ. 1891. 6., 1894. 6., 1896. 15., 1898. 19., 1899. 45.Pallas Nagy Lexikona XVI. 1149. XVIII. 826.Petrik és Kiszlingstein Könyvészetei.Szana Figyelője. 1875. 14.szül. Sztárán Zemplén megyében 1849. júl. 23.Vas. Ujs. 1892. 49., 1901. 1., 1905. 14.. 1909. 31. (arczk.)Wurzbach Biogr. lex. LX. 25.Zeneműveit, melyek közül balkézre írt zongoradarabjai és átiratai valósággal unicumszámba mennek, felsorolja az Akad. Almanach 1912.Zichy Géza gróf

tudósportál

Pozsonyban Mayrberger Károly, Pesten Volkmann Róbert és Liszt Ferenc tanítványa (1870-től). Az MTA tagja (t.: 1911. ápr. 27.).

• A phrenolog, 1871
• Az álom regénye, 1872
• A boldogság útja, 1875
• A szerelem harcza, 1876
• Költemények, [1877]
• Ő császári és királyi felségeik I. Ferencz József király és Erzsébet királyné ezüstmenyegzőjének emlékére, 1879
• A leányvári boszorkány, 1881
• Alár, 1883
• Egy fiatal pap halálára (Emlékezés ifj. gróf Zichy Ferenczre), 1883
• Bírói függetlenség, 1884
• Ünnepi költemény a pozsonyi királyi akadémia fönnállása százados évfordulójának alkalmából, 1884
• A phrenolog, [1889]
• Zichy Géza gróf újabb költeményei, 1892
• Zichy Géza zenekölteményei, 1893
• A zene, 1895
• Magyarország az abszolutizmus útján, 1895
• Alár, 1896
• Meister Roland, 1898
• Roland mester, 1898
• Egy vár története, [1901]
• Dolores, 1902
• Gemma, [1904]
• Gemma, [1904 körül]
• Nemo, 1905
• Rákóczi trilógia, 1909
• Rodostó, [1911]
• Aus meinem Leben, 1911-1920
• Emlékeim, 1912-1913
• Rodosto, [1912 után]
• A félkezű ember könyve, 1915
• Das Buch des Einarmigen, 1915
• Complete works for piano left hand, 2008
• A leányvári boszorkány, [2012]
• A félkezű ember könyve,
• Arany-lakodalmas ének,
• "A vízaknai hősök",
• Cigánydal,
• Dal,
• [Dass ich dich längst vergessen hab' ...],
• Dolores,
• II. Rákóczi Ferencz,
• Liebestraum,
• Nemo,
• Nemo,
• [Roland mester],
• Roland Mester,
• Roland Mester,
• Sérénade,
• Zács Klára,

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. 204 o. (Lyceum könyvek), ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880. 296 [2] o., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888. VI, 355 [1] o., ()

• Néma kolostor   |☰  1941   |☰  zene