Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. aug. 26. – Bp., 1980. máj. 14.): színésznő, Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1954), kiváló művész (1960). Fendrik Ferenc író felesége. Pozsonyban nevelkedett. Balettet tanult az orosz származású Aubrichtovánál és Viscoussi olasz balettmesternél. Mint táncos csodagyerek járta Európát. Bécsben Max Reinhardt ismerte fel színészi képességét. A színjátszás alapismereteit Margarithe Forbesnél sajátította el. Tizenhárom éves korában Puckot játszotta a Szentivánéji álomban. 1928-tól 1934-ig játszott német nyelven Berlinben, Münchenben, Bécsben mint Reinhardt társulatának egyik vezető színésznője: Hazatérve 1934-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, amelynek négy évadon át volt a tagja. Itt tűnt föl Shaw: Szent Johanna c. drámájának címszerepében (1936). 1938-tól 1945-ig és 1952-től haláláig volt a Vígszínház tagja, de gyakran szerepelt vendégként más színházakban is. Törékeny alkata, egyéni, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá. Később megmutatkozott finom humora is. Elmélyült lelki életet sugárzó asszony- és anyaalakjai a m. színpad maradandó értékei. Eszközei mindig finomak, visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak. Játékmódja természetes, beszédkultúrája árnyalt volt. Sok filmben és tv játékban szerepelt. Első jelentős filmszerepét a Bárdos Artúr rendezésében forgatott Én voltam c. filmben játszotta. Pályája utolsó szakaszához két emlékezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték c. darabjának filmváltozatában Giza és a Déry Tibor novellájából készült Philemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Károly rendezte). – F. sz. Johanna (Shaw: Szent Johanny Bettina (Hauptmann: Naplemente előtt); édes Anna (Kosztolányi Dezső: címszerep); Candida (Shaw: címszerep); Kate (A. Miller: Édes fiaim); Judit (Shaw: Az ördög cimborája); Jennifer (Shaw: Az orvos dilemmája); Alvingné (Ibsen: Kísértetek); Mónika (Mesterházi Lajos: Pesti emberek); Lizzie (Nash: Az esőcsináló); Mathilde von Zahnd (Dürrenmatt: A fizikusok); Hedvig (Ibsen: Vadkacsa); Kay (Priestley: Conway család); Anyus (Williams: Macska a forró bádogtetőn); Arbra (Nikolaj: Hárman a padon); Giza (Örkény István: Macskajáték); Anya (Szakonyi Károly: Adáshiba). – I. f. Kísértés (1941); Éjfélre kiderül (1942); Késő (1943); Egy pikoló világos (1955); Ünnepi vacsora (1956); Álmatlan évek (1959); Az orvos halála (1966). – Irod. Rácz György: B. E. (Bp.; 1941); Rapcsányi László: Búcsú B. E.-tól (Új Tükör, 1980. máj. 25.); Palotai Boris: B. E., a civil (Nők Lapja, 1980. máj. 31.); M. G. P.: Meghalt B. E. (Kritika, 1980. 6. sz.); Szatmári István: Elmuska (Film, Színház, Muzsika, 1984. dec. 1.); Török Sándor: B. E. (Film, Színház, Muzsika, 1986. nov. 29.); Gyurkovics Tibor: A mosoly (Színházi Élet, 1990. máj. 13.); Karcsai Kulcsár István: „Állítólag B. E.-nak hívják” (Taps, 1992. 1. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Bulla Elma(Selmecbánya, 1913. aug. 26.–Bp., 1980. máj. 14.): színésznő. Pozsonyban nevelkedett, táncolni tanult. Pályáját német nyelvterületen Munczi Bulla néven, gyerekszínészként kezdte. 1926–30-ban Max Reinhardtnál játszott. 1934-ben szerződtette a Belvárosi Színház. 1936-os híres Johanna-alakításával (Bernard Shaw drámájában) a m. színészet élvonalába került. 1938-ban szerződött át a Vígszínházhoz. A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de rendszeresen játszott a Vígszínházban, és fellépett a Művész Színházban is. 1951 végén, a Belvárosi Színház megszűntével A Magyar Néphadsereg Színházához helyezték, amelynek (1960-tól Vígszínház néven) haláláig tagja maradt. Szelídséget sugalló törékenysége szélsőségesen izzó szenvedélyeket rejtett. Kissé száraz, színtelennek ható hangja átlelkesült a megformált figura indulataiban. Az igazi nagy színészek fegyelmezettsége, művészi alázata jellemezte játékát. 1956-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes, 1960-ban kiváló művész díjjal tüntették ki. F.Sz. Judit (Shaw: Az ördög cimborája); Johanna (Shaw: Szent Johanna); Édes Anna (Kosztolányi D.); Candida (Shaw); Hedvig (Ibsen: A vadkacsa); Kate Keller (Miller: Édes fiaim); Anya (Čapek: Fiaim); Alvingné (Ibsen: Kísértetek); Bettina Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt); Mónika (Mesterházi L.: Pesti emberek); Lizzie (Nash: Az esőcsináló); Lady (Williams: Orpheusz alászáll); Mathilde von Zahnd (Dürrenmatt: A fizikusok); Marthe (Kesselring: Arzén és levendula); Bódogné (Szakonyi K.: Adáshiba); Mme Arcati (Coward: Vidám kísértet); Giza (Örkény I.: Macskajáték); Ambra (Nicolai: Hárman a padon).

• A város alatt, 1993, 1953
• Hárman a padon, 1993, 1977
• Péter és a farkas, 1995
• Sziget-kék, 2006
• Nyári mulatságok,

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Az új igazgató | Éjjel a patikában | Jaj de jó szeretni | Mindent a nőért! (r.: Cziffra Géza, Gaál Béla, 1933)
• Szeressük egymást (r.: Cserépy Arzén, 1940)
• Párbeszéd (r.: Herskó János, 1963)
• 5-ös számú őrház | Az 5-ös számú őrház (r.: Bán Frigyes, 1942)
• Kísértés (r.: Farkas Zoltán, 1941)
• Szeressétek Odor Emíliát! (r.: Sándor Pál, 1969)
• Én voltam | Én voltam! | Vallomás (r.: Bárdos Artúr, 1936)
• Filmesek Sopronban (r.: , 1943)
• Úr, ír … (r.: , 1940)
• Ünnepi vacsora (r.: Révész György, 1956)
• Az orvos halála (r.: Mamcserov Frigyes, 1965)
• Bulla Elma próbafelvétele (r.: , 1936)
• Nemes Rózsa (r.: Martonffy Emil, 1943)
• Álljon meg a menet (r.: Gyarmathy Lívia, 1973)
• Isten rabjai (r.: Pacséry Ágoston, 1942)
• A város alatt (r.: Herskó János, 1953)
• Fény és árnyék (r.: Tüdős Klára, 1943)
• Hosszú az út hazáig (r.: Máriássy Félix, 1960)
• Es flüstert die Liebe | Szerelemmel vádollak (r.: Bolváry Géza, 1935)
• Éjfélre kiderül (r.: Cserépy László, 1942)
• Neděle ve všední den | Pirosbetűs hétköznapok | Vasárnap - hétköznap (r.: Máriássy Félix, 1962)
• Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Razzia (r.: Nádasy László, 1958)
• Macskajáték (r.: Makk Károly, 1974)
• A 2000 pengős férfi | Kétezer pengős férfi | Kétezerpengős férfi (r.: Cserépy László, 1942)
• Férfihűség (r.: Daróczy József, 1942)
• Késő (r.: Daróczy József, dr. Asztalos Miklós, 1943)
• Két történet a félmúltból (r.: Makk Károly, 1979)
• Szombattól hétfőig (r.: Mészáros Gyula, 1959)
• Iszony (r.: Hintsch György, 1965)
• Egy pikoló világos | Táncban megalázva (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Pokolrév (r.: Markos Miklós, 1969)