ABCD - Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár ☰ Nyitra 1858.10.10 ☷ Budapest 1927.04.02 | akadémikus, férfi, főrend, hitszónok, teológus, egyházi író, római katolikus püspök, római katolikus főpap

649858

Prohászka Ottokár (1035796 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1909.04.29 - 1920.05.05

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1920.05.05 - 1927.04.02

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. okt. 10. – Bp., 1927. ápr. 2.): r. k. püspök, egyházi szónok és író, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1909, r. 1920). 1881-ben szentelték pappá. 1884-ben Esztergomban a teológia, 1904-től a bp.-i egy.-en a dogmatika tanára. 1905-től székesfehérvári püspök. A mo.-i keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője. Az ő nevéhez fűződik 1903-ban az első keresztényszocialista szervezetek megalapítása. 1916-ban javaslatot tett a hadviseltek földdel való jutalmazására. 1919-ben a székesfehérvári mozgalom vezére. 1920 – 22-ben ogy.-i képviselő, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának elnöke. Hittudományi munkáiban a hagyományos neotomizmust a bergsonizmus irracionális elemeivel ötvözte, ami kihívta maga ellen az egyház kritikáját. A Kisfaludy Társ. tagja (1926). A szószéken kapott agyvérzés következtében halt meg. – M. Prohászka Ottokár összes műrvei (Sajtó alá rendezte Schütz Antal I – XXV., Bp., 1928 – 29). – Irod. Sík Sándor: Gárdonyi, Ady, P. (Bp., 1928); Schütz Antal: P. O. (Bpesti Szle, 1937); Balázs Béla. A klerikális reakció tevékenysége a fehérterror idején (Századok, 1950. 1 – 4. sz.); A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza 1919 – 1930 (Szerk: Balázs Béla. Bp., 1953): Galántai József: Egyház és politika 1890 – 1918 (Bp., 1960); Kéri Elemér: Régi eszmék „modern” köpenyben. P. O. társadalomszemléletéről (Világosság, 1963. 3. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Ünnepi beszéd, melyet az esztergomi kath. tanítóképző «Mária-Társulatának» megalakulásakor mondott. Esztergom, 1901.11. Ünnepi beszéd máj. 26. U. ott, 1901.12. Föld és ég. Kutatások a geologia és theologia érintkező pontja körül. U. ott, 1902. (Ism. Magyar Állam 25. sz., Szépirodalmi Csarnok 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1902. Ism. Bud. Szemle CXIII. 1903.).13. Dominus Jesus. Nyolcz konferenczia, melyet a budapesti egyetemi templomban tartott. U. ott, 1903.14. A diadalmas világnézet. U. ott, 1903.1858. okt. 10. Nyitrán1. Isten és a világ. Különös tekintettel a természettudományokra. Esztergom, 1891. (Ism. M. Sion, Kath. Szemle, Prot. Egyh. és Isk. Lap, Religio I. 46. sz., 2. kiadás. U. ott, 1892.).2. Szentséges atyánknak XIII. Leó pápának beszédei és levelei. Ford. Bpest, 1891.3. Szent Adalbert ünnepén az esztergomi főszékesegyházban 1892. máj. 1. tartott szent beszéde. Kiadta Sujánszky Antal. Esztergom, 1892.4. Harcz a félszegség ellen. U. ott, 1892. (Utánnyomat a M. Sionból).5. Szent beszéde, melyet 1892. aug. 20. Szent István napján tartott Buda várában. U. ott, 1892.6. Szent beszéd a polgári házasságról. Pozsony, 1893.7. A keresztény bűnbánat és a bűnbocsánat. A bpesti m. kir. tudományegyetem hittani kara által a Horváth-féle jutalommal kitüntetett pályamunka. Esztergom, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1902.).8. Productiv-e a pénz? Nemzetgazdasági tanulmány. Bpest, 1898. 9. Gondolatok a századvégi hódolatnak és a magyar katholiczizmus 900. jubileumának ünnepére. Bpest, 1900.Álneve: Pethő dr.A M. Sionnak 1887-től társszerkesztője s az Esztergom cz. politikai hetilapnak 1895-ben szerkesztője volt.Budapesti Hirlap 1902. 292. sz.Corvina 1903. 9. sz.Czikkei a M. Sionban és Új M. Sionban (1882. Emléksorok Assisi sz. Ferencz születésének VII. százados évfordulójára, 1883. A Collegium Romanum háromszázados évfordulója, Az oltári szentség és a bölcsészet, a Luther-ünnepélyhez, 1884. Horror causae finalis, A műveltségtörténet tövései, 1885. Sybillák, 1886. Lehet-e két órakor délután a matutinumot és laudest anticipálni, Utivázlatok Németországból, 1887. Theol. tanulmányok reformjáról seminariumainkban, 1887–1888. Collegium Germanico-Hungaricumban, A szajkók, Mit hirdetett a sz. péteri obeliszk, Kicsoda Krisztus az emberfia? Magyar hittani újdonság, Protestáns szerénység, 1889. Afrikába, Ázsiai tünetek Fiuméban, Boldog új évet a magyar katholikus theologiának, Nendtvich Károly úrnak, 1890. Apró pénzre váltott theologia, Nem tagadják, hogy halhatatlanok vagyunk, Adhat-e az Isten esőt az imádkozónak, Isten létének érvei, Modern természettudomány magyar attilában, Theismus és atheismus, 1891. A darwinismus, Gibbon Ede és a kereszténység gyors terjedésének okai, Szent Alajos, 1892. Schmitt Jenő Krisztus Istenségéről, 1893. Katholikusok teendői Magyarországon, XIII. Leó pápa püspöki jubileumára, Uj szekta, Zsidó reczepczió a moralis szempontjából, 1895. Egy eszme, egy férfiú, Improductiv szelemi munka, Kell-e mégis csak a coelibatus, Nemzetgazdaság és coelibatus, Szent Ignácz lelki gyakorlatainak szelleme, 1897. Az egyház demokracziája, Fractio panis, Marx Károly nemzetgazdasági alapelvei, 1898. Egyház veszélyeztetett szabadsága, Hiveket az egyháznak! Pénzgazdaság tarthatatlansága, 1899. Mire kell ma a theologiában súlyt fektetni? Szocziális irányzat a XX. században, 1901. A modern ember vallásossága, A mózesi teremtés-történetnek értelme, Ember és evoluczio, Égi világok, Fejlődő világok, Föld és élet, 1902. Két világnézet s könyvismertetések, apró közlések); a Magyar Államban (1885. Esztergomtól Münsterig, czikksorozat, 1903. 129. sz. A sajtó feladata a modern harczban, felolv. az «Országos Pázmány-Egyesület» nyitrai vándorgyűlésén); a Bolcseleti Folyóiratban (1886. Realismus vagy idealismus); a Kath. Szemlében (1890. Hogyan lett a világ, Mint rejlik a csirában az élet, 1896. Gépek és azbad verseny); az Alkotmányban (1904. 219. sz. Képek az Ujvilágból. Omaha, júl. 22.); írt még több lapba s folyóiratba czikkeket és könyvismertetéseket.M. Állam 1903. 258. sz.M. Könyvészet 1891–92., 1894., 1898., 1900., 1902., 1903.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIV. 234. l.Prohászka Ottokártheologiai doktor, egyetemi rendes tanártheologiai doktor, egyetemi rendes tanár, szül. 1858. okt. 10. Nyitrán; a gymnasiumot Losonczon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte, a hittudományok hallgatására pedig Rómába küldetett. 1881. okt. 30. fölszenteltetett. Hazájába visszatérvén, esztergomi lyceumi, majd 1884-ben theologiai tanár lett, 1890-től egyúttal lelkiigazgató is. 1892. okt. 23-tól a budapesti Mária-kongregatio Damjanich-utczai házában havonként egyszer a vallásosság föllendítése czéljából a művelt urak számára előadást tartott. 1904. márcz. a bpesti egyetem dogmatikai tanszékére rendes tanárnak neveztetett ki.Uj M. Sion 1886. 841. l.Uj Világ 1892. 39. sz. arczk.Vasárnapi Ujság 1904. 11. sz.Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka 415. l.

tudósportál

Gyermekkorát Nyitrán, Pozsonyban és Rózsahegyen töltötte: apja áthelyezései miatt a család gyakran változtatott lakóhelyet. Elemi iskoláit Rózsahegyen (1865–1866) és Losoncon végezte (1866–1869), majd a nyitrai piarista gimnáziumban (1869–1871), a kalocsai jezsuita gimnáziumban (1871–1873), ill. az esztergomi papi kisszemináriumban tanult (1873–1875); Esztergomban éretts. (1875). A római Collegium Germanico–Hungaricum tagjaként (1875–1882) a Szent Gergely Egyetemen filozófiai (1878) és teológiai doktori okl. szerzett (1882); közben pappá szentelték (1881. okt. 30.) Az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.; r.: 1920. máj. 5.).

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés

linkek

PIM

Amicus: 16999