Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.): költő. Szlovák eredetű családból származott, apja Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő, anyja Hruz Mária. Egyetlen testvére: István. A szülők 1824. okt.-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ~ később ezt a várost vallotta szülőhelyének (innen a máig is tartó születéshely-vita). Isk. pályájának főbb állomásai: Kecskemét (1828 – 31), Sárszentlőrinc (1831 – 33), Pest (1833 – 35, két isk.-ban); ezeknél fontosabb az Aszódon töltött három tanév (1835 – 38). Itt kezdett ~ verselni, s itt ébredt fel erősebben vonzalma a színészet iránt. Az 1838 – 39. tanévet Selmecbányán folytatta, de az itteni környezetben tanulmányait elhanyagolta, viszont már sikert aratott verseivel az önképzőkörben. A félévi rossz bizonyítvány s a fiáról kapott rossz hírek miatt az apa – aki időközben vagyonilag tönkrement – levette róla a kezét. ~ 1839. febr. közepén elhagyta Selmecbányát. Pestre gyalogolt, egy ideig statiszta és szolga volt a Nemzeti Színháznál. A nyár felé apja itt megtalálta, hazavitte, mesterségre akarta fogni, de az anya közbenjárására ~ Ostffyasszonyfára került egy rokoni házhoz, hogy majd ősszel Sopronban folytassa isk.-it. Beleszeretett egy szép, gazdag leányba, Tóth Rózába, verseket írt hozzá, ezért el kellett hagynia a rokoni házat. Más lehetőség híján 1839. szept-ben Sopronban katonának állt be. 1840. márc.-ban ezredével Horváto.-ba indult, már útközben megbetegedett, ősszel újra kórházba került s leszerelték. 1841. febr.-ban érkezett vissza Sopronba. Továbbtanulásra nem nyílt lehetősége, mire az akkor Dunavecsén nyomorgó szüleihez ment. Újból felvetődik a mesterség kérdése, de ~ inkább beállt egy – Sepsy Károly igazgatása alatt működő, hattagú – dunántúli vándorszínész-társaságba. Három hónapi faluzás után 1841 őszén Pápán tanult tovább. Egy egész tanévet töltött itt, s ezalatt nemcsak új barátokra lelt (pl. Jókai ), nemcsak önképzőköri sikereket aratott, hanem az országos nyilvánosság előtt is fellépett (A borozó c. verssel: Athenaeum 1842. máj. 21., még Petrovics Sándor néven. A Petőfi Sándor név először a Hazámban c. költemény alatt jelenik meg, uo. 1842. nov. 8.). A barangolásokkal eltelő szünidő után nincs mód továbbtanulásra, ~ újra színésznek állt be. Székesfehérváron és Kecskeméten színészkedett nagy nélkülözések között. Ekkor új hangú, nagy feltűnést keltő versei már egyre sűrűbben jelentek meg. 1843. ápr.-ban Pozsonyban próbálkozott, de színésztársulatba nem sikerült bejutnia, a puszta megélhetésért a kéziratos Országgyűlési Tudósításokat másolta. De megismerkedett az akkor (az 1843 – 44-i ogy. alkalmából) Pozsonyban időző írókkal. Ezek révén ajánlatot kapott két regény fordítására. 1843. júl.-ban Pestre ment, elkészítette a fordításokat, megismerkedett haladó fiatal írókkal, értelmiségiekkel. Ősszel azonban újra csak színésznek indult: előbb Debrecenben próbálkozott, majd Bihar vm.-ben játszott. Betegen, lerongyolódva, elcsigázva vánszorgott vissza Debrecenbe. Itt töltötte éhezve, fázva az 1843 – 44-i telet. Összeírta eddigi verseit, s velük 1844. febr.-ban Pestre indult. Itt egy ideig hiába keresett kiadót, míg aztán Vörösmarty Mihály közbenjárására a Nemzeti Kör vállalta a kiadást (megjelent 1844. nov.-ben: Petőfi Versei 1842 – 1844). Ugyanakkor segédszerk. lett a Pesti Divatlapnál (1845. márc. végéig). Ekkor már a Pilvax kávéházban összejáró radikális szellemű fiatal értelmiségi és írókör szervezője s vitathatatlan vezetője. Mint költő egyre hatékonyabb formálója az új plebejus demokratikus, népies-nemzeti irodalomnak, a népi költészet és műköltészet páratlan erejű és szépségű ötvözetében. Azzal, hogy a nép érzés- és gondolkodásmódját, életszerű nyelvét jut tatja uralomra az irodalomban, rövidesen felkelti a konzervatív, arisztokratikus ízlés képviselőinek dühét, támadások indulnak ellene, főleg A helység kalapácsa c. komikus hősköltemény (1844. okt.), a Versek s a remekmívű naiv népi eposz, a János vitéz (1845. márc.) gyors egymásutánban történő megjelenése után. Sőt egy további versciklusa is megjelent Cipruslombok Etelke sírjáról címmel, ennek ihletője Csapó Etelke, aki iránt ~ ábrándos reményeket táplált, s aki 1845 elején váratlanul meghalt. Ez év tavaszán ~ felvidéki útra indult; a közel három hónapig tartó út minden állomásán (Eperjes, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc) ünneplésben volt része. Útjáról az Úti jegyzetekben számol be. Az év őszén önálló füzetben is megjelent a Szerelem gyöngyei c. versciklus (Mednyánszky Bertához, egy gödöllői jószágigazgató leányához szólnak), majd rögtön utána verseinek második kötete (Versek 1844 – 1845). Szerelmi csalódása, a méltatlan támadások, szüleinek súlyos anyagi helyzete s legfőképpen a politikai élet megrekedése egy időre válságos szakaszt idézett elő ~ életében (ennek termékei a Felhők ciklus, kevésbé sikerült regénye A hóhér kőtele és drámája, Tigris és hiéna, meg néhány elbeszélő költeménye: Salgó, Szilaj Pista). A válságból azonban hamarosan kigyógyult, a forradalmak történetét és a szocialisztikus írókat (Saint- Simon) tanulmányozva felismeri egy közeli forradalom szükségét s ennek előkészítésében a költészet feladatát (Levél Várady Antalhoz, Sors, nyiss nekem tért, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet, A nép nevében stb.). Költészetét és irodalomszervező tevékenységét ettől kezdve a m. nép társadalmi felszabadítása a zsarnokság alól és a világforradalom gondolatai határozzák meg. 1846 tavaszán a demokratikus fiatal írókból megszervezi a Tízek Társaságát, melyet a Fiatal Mo. szellemi vezérkarának szán. A társaság az adott politikai helyzetben nem tud kibontakozni, nem kap engedélyt saját lapra. De ennek az eszmeiségnek jegyében üdvözli s nyeri meg szövetségesül ~ Arany Jánost (1847. febr.). Aranyhoz páratlanul szép barátság fűzte, állandó levelezésben állt vele s ez évben kétszer is felkereste Nagyszalontán. 1847 tavaszán megjelentek Összes Költeményei 3000 példányban (de, rövidesen még három zsebkiadás jelent meg belőle). 1846. szept.-ben egy nagykárolyi utazás során beleszeretett Szendrey Júliába, az erdődi tiszttartó szép, művelt és becsvágyó leányába. Részben a leány határozatlansága, főleg pedig a jómódú szülők ellenkezése miatt csak egy évig tartó harcban tudta kivívni boldogságát. (E harc során két, nagy kitérőkkel teli utazást tett Szatmárban, erről számolt be az Úti levelekben.) A házasság 1847. szept. 8-án jött létre. Mézesheteit a fiatal pár Koltón, Teleki Sándor gróf kastélyában töltötte. E szerelem és házasság a világirodalom legnagyobb értékei közé tartozó szerelmi költészet szülője (Reszket a bokor, Szeptember végén, Minek nevezzelek? stb.). Koltóról Kolozsváron, Nagyszalontán át tért vissza Pestre. A boldog házasság első hónapjai a termékeny alkotás jegyében teltek (pl. Bolond Istók ), de lelkét már főleg a közelinek érzett, várt forradalom gondolata foglalkoztatta (Beszél a fákkal a bús őszi szél, Olaszország, Kemény szél fúj ). Az 1848. márc. 15-én kitört pesti forradalomban ~t a költő és politikus egységében mint szervező, vezető forradalmárt találjuk az ifjúság élén. Nemzeti dala a forradalom himnusza lesz. Több fontos bizottságba, küldöttségbe beválasztják, népgyűléseket szervez, a nemzetőrség kapitánya. Fellépése befolyásolja a pozsonyi ogy. munkáját is. A királyi szószegés és a nemesi liberális vezetés, megalkuvás, ingadozás, a március 15-e eredményeinek felszámolására irányuló törekvések felháborítják; népgyűléseken, versekben, hírlapi cikkben, röpiraton követeli a forradalmi út folytatását, hirdeti plebejus radikalizmusát és republikanizmusát. Ezek miatt háttérbe szorítják, támadják. Ez események foglalata: Lapok Petőfi Sándor naplójából. Jún.-ban a szabadszállási kerületben fellépett ogy.-i követnek, de a reakció becstelen eszközökkel megbuktatta. Nagy csalódása ellenére sem vesztette el hitét a népben, eszméiben, a forradalom jövőjében (Az apostol, 1848. aug.). Mivel látta, hogy a fegyveres harc a nemzeti függetlenség és a demokratikus forradalom érdekében elkerülhetetlen, e felé fordította figyelmét, tetteket sürgetett (A nemzethez, Forradalom ). Tagja lett az Egyenlőségi Társulat nevű radikális klubnak, amelynek megbízásából a Jelačić támadását követő napokban proklamációt fogalmazott a nemzethez. Kossuthtól fontos feladatot kapott, a népfelkelés megszervezését Székelyföldön (szept. végén), de nem tudott oda eljutni. Okt. 15-én kapitányként a honvédség sorába lépett, kiképzőtiszt Debrecenben. Ide hozta feleségét is, itt született Zoltán fia dec. 15-én. A keresztszülők Arany Jánosék voltak. Az év végén Kossuthtól harctéri beosztást kért, s 1849. jan. közepén elindult Bemhez az erdélyi hadszíntérre. Bem segédtisztjévé nevezte ki s fiaként szerette, óvta, ~ is rajongással tekintett rá. Erdélyi katonáskodása alatt haditudósításokat s lelkesítő-dicsőítő verseket írt. Közben Bem futáraként ismételten megfordult Debrecenben, az első alkalommal összekülönbözött Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, lemondott tiszti rangjáról, családját Aranyékhoz küldve, közlegényként tért vissza Bemhez, részt vett hadjárataiban. Visszakapta rangját, sőt Bem őrnaggyá léptette elő. Közben apja Pesten márc. 21-én meghalt (anyja rövidre rá, máj. 17-én). Amikor ~ máj. elején újra Debrecenben járt, Klapka György h. hadügyminiszter megtámadta, megsértette. Kilépett a katonaságtól, feleségével az időközben felszabadult Pestre ment. A tavaszi diadalokat, a kormánynak Pestre költözését követő örömmámorban mellőzve, nyomorban élt. A jún. végén tragikusra forduló helyzetben a harcnak végsőkig való folytatása mellett emelt szót (Jött a halál, Föl a szent háborúra), népi ellenállást akart szervezni. Mikor a kormány elmenekült Pestről, ~ családjával Mezőberénybe, rokona és barátja, Orlay Petrics Soma festő szüleihez vonult el (júl. 3.). Júl. 18-án – egy véletlen találkozás hatására – Erdélybe indult. Családját Tordán hagyta, ő Bemhez csatlakozott (júl. 25.). Júl. 31-én, a fehéregyházi vesztett csatát követő menekülésben, du. 6 óra tájban eltűnt. Valószínűleg az üldöző ulánusok szúrták le. Halálának tényét a nemzeti közvélemény sokáig nem akarta elfogadni, híresztelések és ál-petőfik évtizedekig fenntartották azt a legendát, hogy ~ nem halt meg, hanem bujdosik, külföldön él, ill. Szibériában raboskodik. Élete és halála máig élő legendák forrása lett. ~ a külföldön legismertebb s legnépszerűbb m. író. Verseinek fordítása már életében (1845) megindult, s haláláig több száz versét fordították le (főleg németre), 1846 – 1860 között 700 verse (a kb. 850-ből) mintegy 50 nyelven, kb. 20 000 fordításban jelent meg. (Legtöbbet fordított verse a Reszket a bokor. ) Verseinek megzenésítése is már életében (1843-tól) megkezdődött, főleg Szénfy Gusztáv és Egressy Béni által. Egy 1930-as bibliográfia (Isoz Kálmán) szerint addig mintegy 180 szerző 202 Petőfi-versre 510 zeneművet alkotott (a Nemzeti dal 27 dallammal az élen áll). Azóta ez a szám még jelentősen emelkedett. Megzenésítői között van Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Arany János, Dankó Pista, Hubay Jenő, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Farkas Ferenc, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Lányi Ernő, Szabó Ferenc, Szervánszky Endre. ~ a legsűrűbben és legnagyobb példányszámban kiadott költőnk: művei csak 1945 – 60 között a milliót is meghaladó példányszámban jelentek meg. – Fontosabb kiadások: Petőfi Sándor összes költeményei (Pest, 1847; 1848-ban az MTA nagyjutalmát kapta); Petőfi Sándor vegyes művei (I – III., kiadta Gyulai Pál, Pest, 1863); Petőfi Sándor összes művei (I – VI., az első kritikai kiadás, kiadta Havas Adolf Bp., 1892 – 96); Petőfi Sándor (Összes költeményei (kiadta Voinovich Géza, Bp., 1921); Petőfi Sándor Összes művei (I – VII., Az MTA kritikai kiadása, Bp., 1951 – 1964); Petőfi Sándor Összes művei (I – III., Magy. klasszikusok. Sajtó alá rendezte Pándi Pál, Bp., 1955). – Irod. B. Eötvös József: P. Összes költeményei (Pesti Hírlap, 1847); Gyulai Pál: P. S. és lyrai költészetünk (Új Magy. Múzeum, 1854); Zilahy Károly: P. S. életrajza (Pest, 1864); Petőfi- Múzeum (I – VIII., szerk. Csernátony Gyula – Ferenczi Zoltán – Korbuly József, Kolozsvár, 1888 – 1895); Erdélyi János: P. S. (Pályák és pálmák Bp., 1886); Ferenczi Zoltán: P. életrajza (I – III., Bp., 1896); Petőfi-Könyvtár (tanulmánysorozat, 1 – 30. sz. Szerk. Endrődi Sándor – Ferenczi Zoltán, Bp., 1908 – 1911); Oláh Gábor: P, képzelete (Bp., 1909); Ady Endre: P. nem alkuszik (Ady Endre Válogatott cikkei és tanulmányai. Bp., 1954): Horváth János: P. S. (Bp., 1922); Riedl Frigyes: P. (Bp., 1923); Illyés Gyula: P. (Bp., 1936. átdolgozott és bővített kiadás, Bp., 1963); Révai József: P. (Válogatott irodalmi tanulmányok, Bp., 1960); Horváth Márton: Lobogónk: P. (Bp., 1950); Turóczi- Trostler József: P. és a magyar népköltészet belép a világirodalomba (Irod. tört., 1952); Sőtér István: Romantika és realizmus (Bp., 1956); Hatvany Lajos: Így élt P. (I – V., Bp., 1955 – 1957): Várkonyi Nándor: Az üstökös csóvája (Pécs, 1957); Dienes András: P. a szabadságharcban (Bp., 1958); Békés István: P. nyomában (Bp., 1959); Pándi Pál: P. (A költő útja 1844 végéig, Bp., 1961); Turóczi-Trostler József: P. világirodalmi jelentőségéhez (Magy. Irodalom- Világirodalom, II., Bp., 1961); Tanulmányok P.-ről (Szerk. Pándi Pál és Tóth Dezső, Bp., 1962); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963); Martinkó András: A prózaíró P. (Bp., 1965); Mezősi Károly: A követjelölt P. megbuktatása (Jászkunság, 1965., 4. sz.); Lukácsy Sándor: P. és Cabet (Irod. tört. Közl., 1966). – Szi. A P.-t megéneklő versek, életének egy-egy mozzanatát feldolgozó szépirodalmi művek, regényes életrajzok könyvtárnyi anyagot tesznek ki. A felsorolhatatlan mennyiségű elbeszélés mellett regény: Jókai Mór: Politikai divatok (1862); Harsányi Zsolt: Az üstökös (I – II., Bp., 1932); színművek: Juhász Gyula: P. elmegy (jelenet, 1922); Herczeg Ferenc: A Költő és a Halál (l. felv. 1923); Szabó Lőrinc: A szökevény (jelenet, Nyugat, 1923); Illyés Gyula: Két férfi (filmregény, 1950); Füsi József: Az aszódi diák (1953); Németh László: P. Mezőberényben (1954): filmek: Szeptember végén (1943): Föltámadott a tenger (1952); Kihunyt egy csillag (dokumentumfilm, 1960; Dienes András); Illyés Gyula: Tűz vagyok (Petőfi élete. Bp., 1964); P. több műve (már a húszas évektől kezdve) filmre, színpadra, televízióra, bábszínházra átdolgozva is a közönség elé került (Bolond Istók, János vitéz, A helység kalapácsa), köztük legnevezetesebb a János vitéz c. dalmű (1904, Kacsóh Pongrác-Bakonyi Károly). 1876-ban Jókai Mór elnökletével megalakult a Petőfi társaság, 1909-ben megnyílt a Petőfi-ház. Anyaga a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kiskőrös, 1823. jan. 1.–Fehéregyháza, 1849. júl. 31.): költő, színész, drámaíró és -fordító, kritikus. 1839-ben statiszta a Pesti Magyar Színházban, 1841-ben a Dunántúlon, 1842–43-ban Székesfehérvárott, Kecskeméten, 1843–44-ben Debrecenben és az Érmelléken volt vándorszínész. Álnevei: Rónai, Borostyán. 1844. okt. 12-én Egressy Gábor segítségével lépett fel a Nemzeti Színházban (Gémesi, Szigligeti E.: A szökött katona), de nem aratott sikert, ezzel véget is ért színészpályája. Több színészverset írt. Színészi képességeiről sok vita folyt, a gyenge fizikai adottságain felülemelkedni akaró romantikus színész típusa volt; példaképe Egressy Gábor. F.Sz. Bolond (Sh.: Lear király). 1844–45-ben a Pesti Divatlap segédszerkesztőjeként színházi híreket és rövid kritikákat írt. Leghíresebb bírálata Egressy Gábor III. Richárd-alakításáról készült (Életképek, 1847. febr. 13.). Zöld Marci c. népszínművét (1845) a Nemzeti Színház elutasította, ezért elégette. Tigris és hiéna c. drámája megjelent 1847-ben, ősbemutatója Kolozsvárott volt 1883-ban. Caraffa-drámája (1848) töredékben maradt. Lefordította Sh. Coriolanusát (1848, bem. 1870). – Ir. Fekete S.: P., a segédszerkesztő (1958); Fekete S.: P., a vándorszínész (1969); Szigethy G.: Shakespeare-t olvasó P. (1979); Gerskovics A.: P. és a színház (1980).Petőfi Sándor

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

100. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.101. Petőfi Sándor hazafias költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.102. Petőfi Sándor népies és leiró költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.103. Petőfi Sándor bordalai és vegyes költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.104. Petőfi Sándor szerelmi költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.105. Petőfi Sándor válogatott versei. A magyar ifjúság számára. U. ott, 1900. Athenaeum.106. Petőfi Sándor. János vitéz. U. ott, 1900. (Olcsó Könyvtár 1170).107. Petőfi Sándor családi versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szinnyei Ferencz dr. Tull Ödön képeivel. U. ott, 1900. (Magyar Könyvtár 158).108. Petőfi Sándor. A helység kalapácsa. János vitéz. Bevezetéssel ellátta Bánóczi József. Képekkel ellátta Akantisz Viktor és Telegdi László. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 163.).109. Petőfi Sándor költeményei. Táj- és életképek. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Vajda Gyula. Neogrády Antal rajzaival. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 171.).10. Felhők. Irta Petőfi Sándor. U. ott, 1846. (Összesen I-LXVI költemény. Megjelent ápr. 23.).110. Petőfi Sándor vegyes költeményei. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Balassa József. Tull Ödön képeivel. I. rész. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 181.).111. Shakspere, Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Radó Antal. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 179. 180).112. Petőfi Sándor költeményei. Élete és költészete. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Somogyi Gyula. Tull Ödön rajzaival. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 210.).113. Petőfi Sándor. Az apostol. Bevezetéssel ellátta Jakab Ödön. Tull Ödön képeivel. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 220.).114. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. I. rész. Bevezetéssel ellátta Radó Vilmos. Telegdy László és Neogrády A. képeivel. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 230.).115. Petőfi Sándor költeményei. Barátság és szerelem. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Ferenczi Zoltán, Tull Ödön képeivel. U. ott, 1900. Két rész. (M. Könyvtár 250., 270.).116. A hóhér kötele. Regény. Írta Petőfi Sándor. U. ott, 1900. Vass József.117. Petőfi Sándor összes költeményei. Magyar művészek rajzaival. Életrajzi bevezetéssel ellátta Ferenczi Zoltán. U. ott, 1901. Két kötet. Lampel Róbert. Wodianer F. és fiai. (Remek Írók Képes Könyvtára I. II.).118. Petőfi Sándor összes költeményei. A kiadást szerkesztette Bánóczi József. U. ott, 1901. Két kötet. Lampel R.119. Petőfi költeményei, az ifjúság számára. U. ott, 1901. (Filléres Könyvtár 100). Singer és Wolfner.11. A hóhér kötele. Irta Petőfi Sándor. U. ott, 1846. (Megjelent jún. 11.).120. Petőfi Sándor költeményei. Románczok. Bevezetéssel ellátta Lenkei Henrik. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 235.).121. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. II. rész. Bevezetéssel ellátta Radó Vilmos. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 240.).122. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. Haza és szabadság. Bevezetéssel ellátta Radnai Rezső. U. ott, 1901. Két füzet. (M. Könyvtár 280., 290.).123. Petőfi Sándor szerelmi költeményei és bordalai. U. ott, 1901. Rózsa K. és neje.124. Petőfi Sándor hazafias, szerelmi és egyéb válogatott költeményei és bordalai. U. ott, 1902. Rózsa K. és neje.125. Petőfi Sándor hazafias és egyéb válogatott költeményei. U. o., 1902. Rózsa K. és neje.126. Petőfi Sándor vegyes költeményei. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Balassa József. II. rész. U. ott, 1902. (M. Könyvtár 310.).127. Petőfi Sándor összes költeményei. Teljes kiadás. Számos képpel. U. ott, 1904. Négy kötet. Atheneaum.128. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. (Románczok, balladák és János vitéz.) Bevezette és magyarázta Kapossy Lucián dr. Szeged, 1903. Traub B. és társa. (Segédkönyvek a magyar irodalmi oktatáshoz 6.).12. Tigris és hiéna. Írta Petőfi Sándor. Pest, 1847. (Történeti dráma 4 felv. Megjelent jan. 2.).13. Petőfi Sándor összes költeményei. Egy kötetben. U. ott, 1847. (Tisztelet és szeretet jeléül Vörösmartynak ajánlva a szerző által. A költő aczélba metszett arczképével, mely alatt névaláírása facsimilében áll. Ism. M. Szépirodalmi Szemle máj. 9., 30. Pulszky Ferencz, Életképek 210. sz., P. Hirlap 880. sz. br. Eötvös József, Greguss Ágost, Futár. Szarvas, 1847. Der Ungar 88. sz., P. Divatlap. 1848. 44. l.).14. Petőfi Sándor összes költeményei 1842–1846. Pest, 1848. Két kötet (A költő aczélmetszetű arczképével. Megjelent jan. 31. Teljesen egyező az előbbeni kiadással, betűi azonban nem ugyanazok és az egész kiadás kevésbé gondos.).15. Petőfi Sándor összes költeményei 1842–1846. U. ott, 1848. (A második kiadásnak újabb lenyomata.).16. Nemzeti dal. Petőfi Sándor. (Megjelent kis 4-rét röplapon 1848. márcz. 15. Ennek 1848-ból – Pesten legalább 3 kiadásban több ezer példányban osztatott szét – hazánk különböző városaiból több kiadása ismeretes, így Pozsony, Győr, Székesfejérvár, Szeged, Kolozsvárt 3 kiadásban és Deés városából szintén röplapon; a fővárosi és vidéki lapokban szintén lenyomatott).17. A királyokhoz. Petőfi Sándor. Ára 2 pengő krajczár. A szerző engedelme nélküli utánnyomat szigorúan tiltatik. U. ott. (1848. Röplap. Megjelent márczius végén).18. Készülj hazám. Petőfi Sándor. U. ott, 1848. (Röplap. A Múzeum-téren szavalta ápr. 5.).19. Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. U. ott, 1848. (Shakespeare összes színművei. I. Megjelent máj. 13.).1. A koros hölgy. Franczia regény. Írta Bernard Károly. Ford. Petőfi Sándor, Pest, 1843. (Külföldi regénytár. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Szerk. Nagy Ignácz. XVI. kötet. A regény eredeti czíme: Histoire d'une femme de quarante ans. Jelenlegi czímét a censor adta. P. németből fordította.)20. Lapok Petőfi Sándor naplójából. Első ív. Tartalom: A magyar szabadság születése. Márczius 15-ke. A német polgárok és a zsidók. Az országgyűlés és az úrbér. Királyi leirat a ministeriumról. Monarchia és respublica. Nagy péntek napja. A katonaság. Kliegl, Széchenyi, hivatal, rágalmak. U. ott, 1848.21. A kis-kunokhoz Petőfi Sándor. (Pest, 1848. jún. elején. Röplapon P. proclamatiója, szétosztatott a költő által.).22. Nyilt levél a szabadszállásiakhoz. Június végén Petőfi Sándor. U. ott. (P. bucsúszava, melyet az elámított szabadszállási néphez intézett).23. A nemzetgyűlési követekhez. U. ott. (Tenyérnyi külön röplapon, melyet P. 1848. júl. 7. osztatott szét a képviselőházban.).24. Az Egyenlőségi Társulat proclamatiója. Petőfi Sándor az Egyenlőségi Társulat megbizásából. U. ott. (Megjelent szept. 20-án; németül is kiadatott.).25. Király és hóhér. Petőfi Sándor. U. ott, 1848. (Röplap. Előbb az Életképekben okt. 22.).26. Buda várán újra német zászló! ... Petőfi Sándor. Debreczen, 1849. (Röplap. Jan.).27. Európa csendes, újra csendes ... Petőfi Sándor. Debreczen. (Röplap. Előbb Közlöny 1849. február 23.).28. Az erdélyi hadsereg. Petőfi Sándor. Szászsebes. (Röplapon megj. 1849. ápr. 11.).29. Csatadal. Petőfi Sándor. Karánsebes. 1849. ápr. 17.2. Robin Hood. Angol regény. Írta James György. Ford. Petőfi. U. ott, 1844. (Külföldi regénytár XXII. XXIII. kötet. P. németből fordította rövidítve).30. Élet vagy halál. Petőfi Sándor. (Pest, 1849. május végén.).31. A honvéd. Petőfi Sándor. U. ott, 1849. jún. (Röplapon. Ára 3 kr. váltóban.)32. Petőfi Sándor újabb költeményei. 1847–1849. Két kötet. (E kiadás a megjelenés előtt elkoboztatott 1849 végén. Egy példánya a m. n. múzeum könyvtárában czímlap nélkül, mert ez még nem volt kinyomtatva).33. Petőfi újabb költeményei. 1847–1849. Pest, 1851. (Egy kötetben nagy 8rét, oly formában, mint az 1847. egykötetű kiadás. Elkoboztatott. Egyetlen példánya a m. n. múzeum könyvtárában Szász Károly adományából e jegyzettel: «Emich-féle 1851. (kettős) kiadásnak negyedrétű alakjából a rendőri megsemmisítésből megmentett, talán egyetlen példány». Megvan 1–480. lap czímlap nélkül).34. Petőfi újabb költeményei. 1847–1849. Pest, 1851. Két kötet. (Elkoboztatott. Egy példánya a m. n. múzeum könyvtárában. Ugyanekkor szó volt, hogy az e kiadásból kimaradt költemények Lipcsében egy pótkötetben megjelennek, de ez elmaradt).35. Petőfi Sándor újabb költeményei. 1847–1849. Pest, 1858. Két kötet. (Nyom. Manz Frigyesnél Bécsben. Ismerteti Salamon Ferencz, Budapesti Szemle IV.,V. 1858–59. és Irod. Tanulmányok 1889. l.).36. Petőfi Sándor újabb költeményei. 1847–1849. Második, javított kiadás. Pest, 1861. Két kötet.37. Petőfi Sándor összes költeményei. 1842–1846. Harmadik javított kiadás. Pest, 1862. Két kötet. (Tulajdonképen 4. kiadás).38. Petőfi Sándor vegyes művei. 1838–1849. Kiadta Gyulai Pál. U. ott, 1863. Három kötet.39. A hóhér kötele. Irta Petőfi Sándor. Új lenyomat. U. ott, 1863. Hartleben H. B. (Ráth M.).3. A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Írta Petőfi Sándor. Buda, 1844. (A boríték első és hátulsó oldalán két kőnyomatú kép van, melyeket Grimm Vincze készített. Megjelent 1844. okt. 27. Ism. Életképek II., 22. sz. Dardanus, R. Pesti Divatlap II. 13., 17. sz. Honderű II. 25. sz. Irodalmi Őr 1845. 4., 5. sz. Császár F., Hírnök 1847. 92. sz. Poós Jenő.)40. Shakspere minden munkája. Fordítják többen. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1865. (IV. kötet. Coriolanus. Ford. Petőfi. Titus Andronicus.).41. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. U. ott, 1867. (Elől aczélm. Salgó cz. rajz. Lotz K., m. Doby J., rajta geniusz, ki megkoszoruzza a költőt. Ez az a nyomás, mely utóbb a népies kiadásokban ismétlődik).42. Petőfi Sándor válogatott lyrai költeményei. U. ott, 1869. (Díszkiadás.).43. Petőfi Sándor újabb költeményei. 1847–1849. Harmadik javított kiadás. U. ott. 1871. Két kötet.44. Petőfi Sándor összes költeményei. 1842–1846. Negyedik kiadás. U. ott, 1872. Két kötet. (A czímlapon hibásan 3. kiadásnak mondva, holott voltaképen 5. kiadás).45. Petőfi Sándor újabb költeményei, 1847–1849. Negyedik javított kiadás. Bpest, 1873. Két kötet.46. A hóhér kötele. Regény. Írta Petőfi Sándor. Új lenyomat. Pest. 1873. Kiadja Ráth Mór.47. Robin Hood. Angol regény. Írta James György. Ford. Petőfi. Második kiadás. U. ott, 1873. Ráth Mór kiadása. Két rész. (A kettő a M. Nemzet Családi Könyvtára V.).48. Petőfi Sándor költeményei. Hiteles kéziratok alapján megigazított és hazai művészek rajzaival diszített első teljes kiadás. Bpest, 1874. Athenaeum. (A költő 1845. arczképével, 65 szövegképpel. Ára díszkötésben 16 frt. Ism. Otthon stb.).49. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített második kiadás. U. ott, 1877. Athenaeum tulajdona. (Ism. 1876: Ellenőr 351., Hon 307., 311. esti k. Jókai, P. Napló 307., Kelet Népe 357., Nemzeti Hirlap 713., Főv. Lapok 292., Egyetértés 306. sz. Életképek).4. Versek. Írta Petőfi Sándor 1842–1844. U. ott, (Megjelent 1844. nov. 10. Összesen 109 költemény. Ism. Honderű II. 25. sz., Nádaskay, R. Pesti Divatlap II. 44. sz. Életképek II. 403. l., Hirnök 1845. 16., 17. sz. Etőfi Andor = Szeberényi Lajos, Irodalmi Őr 4., 5. sz. Császár F.).50. Petőfi Sándor költeményei. Második teljes kiadás. U. ott, 1877. Az Athenaeum tulajd. Négy kötet. (Nyomatott 1876-ban. Ára 8 frt, díszkötésben 12 frt).51. Coriolanus. Írta William Shakespeare. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Névy László. U. ott, 1877. Franklin-Társulat. (Jeles Írók Iskolai Tára II.).52. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített képes kiadás. U. ott, 1878. Athenaeum. A költő rézkarczú arczk. Ára díszk. 12. frt.53. Petőfi-Reliquiák. 1841–1849. Gyűjtötte Halasi Aladár. U. ott, 1878. Gyulai Pál előszavával. (Hibás kiadás. Ism. Ellenőr. 261., Hon 127., Petőfi Társulat Lapja 21., Egyetértés 144., 145., Nemzeti Hirlap 142., Kelet Népe 143., Kecskeméti Lapok 24. szám).54. Petőfi Sándor. összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített népies kiadás. U. ott, 1879. Athenaeum. A költőnek 1845. Barabás-féle arczk. Ára kötve 2 frt 50 kr.55. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített képes népkiadás. U. ott, 1879. Mehner V. kiadása. (Az 1878. képes kiadás új czímlappal és a költő apotheosisát tárgyazó képpel. Különben változatlan. Ism. Budapesti Szemle XIX. Egyet. Phil. Közlöny).56. Coriolanus. Írta William Shaskpere. Ford. Petőfi sándor. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Névy László, 2. kiad. U. ott, 1881. FranklinTárs. (Jeles Irók Iskolai Tára II.).57. Petőfi Sándor összes költeményei. Népies kiadás. A költő arczképével. U. ott, 1882. Athenaeum.58. A hóhér kötele. Irta Petőfi Sándor. James, Robin Hood. Ford. Petőfi Sándor. U. ott, 1882. (A M. Nemzet Családi Könyvtára V. Ráth Mór.).59. Shakspere minden munkái. Fordítják többen IV. kötet. Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Titus Andronicus. Ford. Lévay József. Második kiadás. U. ott, 1882. Ráth M.5. János vitéz. Népmese. Írta Petőfi Sándor. Kiadta Vahot Imre. U. ott, 1845. (A boríték első és hátulsó lapján két kőmetszetű rajz van, kőbe metszette Grimm Vincze Pesten. Ism. Budapesti Hiradó 185. sz. Toldy F., Irodalmi Őr 4–5 sz. Császár F.).60. Petőfi's Wolken. Felhők. Kézirat gyanánt egyetemi előadások számára nyomatott csupán 70 példányban. Kolozsvár, 1883. okt. Az editio princeps diplomaticus hű lenyomata varia lectióval és német jegyzetekkel kiadta Lomnitzi Meltzl Hugo. (A eredeti első kiadás czímlapjával és német bevezetéssel).61. Petőfi Sándor, A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Hetedik kiadás. Bpest, 1883. Franklin-Társulat. (Olcsó könyvtár 170. sz.).62. Petőfi Sándor beszélyei. U. ott, 1883, Franklin-Társ. (Olcsó Könyvtár 160. sz.).63. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített második népies kiadás. U. ott, 1884. Athenaeum.64. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített negyedik kiadás a költő arczk. U. ott, 1884. Athenaeum. Ára díszkötésben 12 frt.65. Shakspere, Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Névy László. Harmadik kiadás. U. ott, 1886. Franklin-Társ. (Jeles Írók Iskolai Tára II.).66. Petőfi újabb reliquiái. 1838–1849. Gyűjtötte Baróti Lajos. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1887. (Több facsimilével).67. Petőfi Sándor válogatott költeményei. Magyarázza Badics Ferencz. U. ott, 1888. Athenaeum. Két rész. (I. Lyrai költemények, II. Elbeszélő költemények Ism. Tanáregylet Közlönye sat.).68. Petőfi Sándor költeményei. Harmadik teljes kiadás. U. ott, 1888. Athenaeum. Négy kötet (A költő 1848. kiadásából aczélm. arczk.).69. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített ötödik képes díszkiad. A költő rézkarczú arczképével. U. ott, 1889. Athenaeum. (Ára díszkötésben 12 frt.).6. Czipruslombok Etelke sírjáról. († jan. 7. 1845). Írta Petőfi Sándor. Pest, 1845. (A költemények benne czím nélkül I–XXXIV. sorszámmal jelentek meg 1845. márcz. 20. Ezen füzet 50 példányának árát a költő a szepesi és árvai éhezők számára ajánlotta föl. Ism. Honderű 306. l. Nádaskay, L., Irodalmi Őr 4., 5. sz. Császár F. A költemények eredeti kéziratát Vachott Sándornétól 1886. szept. a m. n. múzeum vette meg.).70. Petőfi ismeretlen költeményei 1847–1848-ból. Bevezetéssel és jegyzetekkel. Kiadja Ferenczi Zoltán. Kolozsvár, 1890.71. Petőfi Sándor összes költeményei. Eredeti kéziratok és kiadások alapján megjavított új népies kiadás egy kötetben, a költő arczképével. Budapest (1890). Athenaeum. (A Havas Adolf által szerkesztett népies kiadás.)72. Shakspere színművei. Fordítják többen. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Csiky Gergely. Javított kiadás közel 600 illustratióval. Tragoediák. Bpest, (1890). Ráth Mór. (IV. kötet. Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Ism. Haraszti Gyula Egyet. Philol. Közlöny 1889.).73. Shakspere. Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Névy László. Negyedik kiadás. Bpest, 1890. Franklin-társulat. (Jeles Írók Iskolai Tára II.).74. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített harmadik népies kiadás. A költő arczk. U. ott, (1890). Athenaeum. (A második kiadás új czímlappal).75. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei 1844–1848. Eredeti kéziratok és kiadások alapján szerkesztett kiadás. U. ott, 1890. Athenaeum.76. Leíró költeményei és népdalai 1842–1849. Czímképpel.77. Hazafias költeményei 1842–1849. A költő 1848. arczk.78. Szerelmi költeményei és bordalai. 1842–1849. Szendrey Julia arczk. (E kiadás áll négy kis kötetből s az 1890. népies kiadás alapján s ugyanazon szedéssel készült. Mindenik kötethez a kiadás rendezője, Havas Adolf, rövid előszót írt.).79. Lapok Petőfi Sándor naplójából. Első ív. Híven az eredeti kiadáshoz, előszóval és jegyzetekkel kiadja dr. Ferenczi Zoltán. Kolozsvár, 1891.7. Szerelem Gyöngyei. Írta Petőfi Sándor. U. ott, 1845. (Megjelent okt. 20–23. közt. A költemények czím nélkül I–XXXIX. sorszámmal jelentek meg. Ism. P. Divatlap II. 984. l. és 1104. l. Szeverin, Budapesti Híradó 185. sz., Irodalmi Őr 1846. 13. sz.).80. A hóhér kötele. Irta Petőfi Sándor. Uj kiadás. Bpest, 1891. Ráth Mór. (Díszes kiadás).81. Petőfi Sándor összes művei. Végleges teljes kiadás. Életrajzi bevezetéssel ellátta Jókai Mór. Eredeti kéziratok és kiadások alapján rendezte, jegyzetekkel és variansokkal kisérte Havas Adolf. Bpest, 1892–1896. Athenaeum. Hat kötet. (I. kötet. Elbeszélő költemények, a költő réznyom. arczképével. 1892. II. Kisebb költemények 1842–1846. Petőfi Sándorné, Szendrey Julia rézfénynyom. arczk. 1892. III. Kisebb költemények 1847–1849. A Petőfi-szobor rézfénynyom. arczk. 1893. Vegyes művek: I. Drámák. 1895. II. Elbeszélések, útirajzok és naplójegyzetek, töredékek. 1895. III. Hírlapi czikkek, levelezés, vegyesek. Függelékül Szendrey Julia naplója és levelei. 1896. Ára az összes mű hat kötetének 19 frt, díszkötésben 28 frt. Ism. Baróti Lajos, Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. Bpest, 1894.).82. Arany János és Petőfi levelezése. U. ott, 1894. Ráth Mór. (Végül: Arany János Petőfi emlékének szentelt költeményei).83. Petőfi Sándor költeményei. Millenniumi olcsó kiadás. Négy részben. U. ott, 1896. Athenaeum. (E kiadás csak új czímlappal egymás mellé állítása a fentebb leírt 4 kötetes kiadás megmaradt példányainak.).84. Coriolanus. Shaskpere tragédiája. Magyarázta Szigetvári Iván. U. ott, 1897. Franklin-Társ. (Jeles Írók Iskolai Tára LIV.).85. Petőfi Sándor összes költeményei. Eredeti kéziratok és kiadások alapján megjavított új népies kiadás egy kötetben. A költő arczk. U. ott, (1897.) Athenaeum. (Ugyanaz a kiadás, mint az 1890. Havas-féle, csak a kötés új. Piros kötés, rajta a költő szobra s e felirat: Millenniumi kiadás).86. Petőfi. Uti rajzok. I. Uti jegyzetek. II. Uti levelek Kerényihez. U. ott, 1897. (Magyar Könyvtár 14. Szerk. Radó Antal, kiadja Lampel Róbert).87. Petőfi Sándor beszélyei. U. ott, 1897. Franklin-Társ. (Olcsó könyvtár 395., 396.).88. Petőfi Sándor. A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Hetedik kiadás. U. ott, 1897. (Olcsó könyvtár 430.).89. A hóhér kötele. Regény. Írta Petőfi Sándor. Új kiadás. U. ott, 1898. Ráth Mór.8. Versek. Irta Petőfi Sándor. 1844–45. U. ott, 1845. (Megjelent nov. 15. Ism. P. Divatlap II. 1108. l. 1846. 14. sz. Irodalmi Őr 1846. 13. sz.).90. Petőfi Sándor. Elbeszélések és hirlap czikkek. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 44.).91. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek új rajzaival és a költő arczképével. U. ott, 1899. Athenaeum. Két kötet, nagy 4rét. (Fényes díszkötésben 36 frt., selyemkötésben 42 frt. Ism. Nemzet 157., M. Hirlap 339., Műcsarnok 30., Művész Világ 10., Vasárnapi Ujság 49. sz.).92. Petőfi Sándor összes költeményei. Eredeti kéziratok és kiadások alapján megjavított harmadik népies kiadás egy kötetben. A költő arczképével. U. ott, 1899. Athenaeum.93. Petőfi Sándor összes költeményei. Teljes kiadás. U. ott, 1899. Athenaeum. Négy kötet két kötetbe kötve.94. Petőfi Sándor válogatott lyrai költeményei. Magyarázta Badics Ferenc dr. Második olcsó kiadás. U. ott, 1899. Athenaeum.95. Petőfi Sándor válogatott elbeszélő költeményei. Magyarázta Badics Ferenc dr. Második olcsó kiadás. U. ott, 1899. Athenaeum.96. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. U. ott, 1900. Athenaeum.97. Petőfi Sándor összes költeményei. Teljes kiadás négy kötetben. U. ott, 1900. Athenaeum. Négy díszkötésb., ára 20 kor.98. Petőfi Sándor összes költeményei. Hazai művészek rajzaival diszített harmadik népi kiadás. A költő arczképével. U. ott, 1900. Athenaeum.99. Petőfi Sándor összes költeményei. A költő kéziratai s az eredeti kiadások nyomán sajtó alá rendezte Baróti Lajos. U. ott, 1900. Singer és Wolfner. (Ugyanaz. Díszkiadás. U. ott, 1900).9. János vitéz. Írta Petőfi Sándor. Második olcsóbb kiadás. Kiadta Vahot Imre. U. ott, 1846. (Mint az első kiadás, ez is 500 példányban nyomatott, de gyengébb papiroson. Ism. M. Szépirodalmi Szemle 1847. 23., 26. sz.).Achtzehn Gedichte von A. Petőfi. Deutsch von Kertbeny. Hannover, 1857. (Lieder aus der Fremde. In Beiträger von F Bodenstedt, A. Ellisen, F. Freiligrath, E. Geibel, A. Grün, M. Hartmann, P. Heyse, Kertbeny).Agrár-Album (1903. Jancsó B., Az Alföld hatása P.-re).A Hon (1864. 276. P. két arczképe. 1866. 230., 231. Vadnai K., P. a külföldi irodalomban, 252 sat. Jókai, Sajtó és censura Magyarországon, 1867. 58. Jókai, A szabad sajtó, 141. P. sorsáról, 277. P. Angliában, 170. Bartha János, P.-ről, 128. P.-ről Mura-Krisoveczről, 1870. 295. P. ismeretlen költeménye: "Levél Várady Antalhoz", Futó F. levelével és Jókai megjegyzésével, 1871. 20. "Sorshúzás előtt", Somogyi I., "Ivás közben" és "Legszebb versem" keletkezése, 1872. aug. 20. V. I., A magyar népköltészet a forradalom alatt, 1874. 132., 137. György A., A régi P.-kiadás, 174. P. halála, 156. Daguereotyp arczk., 1875. 76. Pap Zs., P. életének legboldogabb szakából, 44. Malekovits, P. mint nemzetgazda, 154. Speidl Bódog, P.-nek tulajdonított versek, 1876., 211. 195., Jókai, Petőfi István, Sass István, P. arczképének kérdése, 200. Beliczay Imre, P. arczképének kérdéséhez, 1877. 138. P. kézirati és ismeretlen költeménye, 259. Gyulai P.-ről, 1878. 13., 99. P. rajza, 1879. 219. P. katonáskodásáról, 301. Murányvári névirása, 34. Sárkány S., P. Aszódon, 184. P. halála, 235. Hogy született "Erdélyben" cz. költ., 90., 107. P. és Prielle Korn., 111. Prielle K. és Gyulai Pál, 186., 187. Jókai, P. és ellenségei, 184. P. halála, 104. Ismeretlen nyomt. költ. "Rosz hazugság" figyelmeztetés, 193. Jókai, A P. megjelenések rejtélye, 218. Orlai, Tagja volt-e P. a soproni lyceumi társaságnak, 291. P. ismeretlen levele 1848. jún. 30., 211., 220. P. arczképeinek kérdése, 214. Smittely J., P. héber nyelven, 1880. 169. Lauka G., Az első arany és Várady Antal, 272., 273. P.-ház átvétele, 158. P. és Emich közti szerződés, 162. Jókai, Az első arany, 163. P.-ről angol mű, 1882. 304. P. svédül, 121. P. chinai nyelven, 2, Medgyes Lajos, P. és Gyulai, 38. P. gallérköpönyege, 124. Szabó F., P. síremlékére, költ.).Akadémiai Értesítő. (1858. 628., 634. l. P. összes költ. nagy jutalomban részesül, 1899. Zsilinszky M., P. halálának 50 éves emlékünnepén).Album hundert ungarischer Dichter. In eigenen wie fremden Uebersetzungen herausg. von K. M. Kertbeny. Dresden, 1854. (2. kiadás Drezda, 1856., 3. k. Prága és Lipcse, 1860. (Petőfitől is több költ.)a legnagyobb magyar lyrai költő, a magyar költészetnek a világirodalomban legismertebb képviselőjea legnagyobb magyar lyrai költő, a magyar költészetnek a világirodalomban legismertebb képviselője, szül. 1823. jan. 1. Kis-Kőrösön (Pestm.); családi neve Petrovics volt; családja Pozsonymegyéből származott, a hol 1668. márcz. 30-án I. Lipót királytól czímeres nemes levelet nyert; az armális még 1835-ben is megvolt P. atyjánál és a nemesi származást tudta a költő is, de mint szívvel, lélekkel demokrata sohasem élt nemesi jogaival és teljesen azonosította magát a néppel. A költő atyja, a ki 1791. aug. 15. született Aszódon (Pestmegye), mészáros volt, éppen úgy, mint nagyatyja, és elég szerény anyagi körülmények között élt. 1818. szept. 15., már mint szabadszállási székbérlő, Aszódon nőül vette az 1791. a turóczmegyei Ljesnón született Hrúz Máriát; 1822–24-re kibérelte a kiskőrösi mészárszéket és ott lakott nejével együtt. Itt született ötödik évi házasságuk után első gyermekük: Sándor. Gyermekéveit azonban nem Kis-Kőrösön élte, hanem Félegyházán, majd Szabadszálláson (hol atyjának háza s kis birtoka volt és szülei házasságuk első három évét töltötték); e kiskunsági városokban nyerte legkedvesebb benyomásait és magát mindig büszkeséggel vallotta kun fiúnak. Atyjának a kiskőrösi bérlet elég jól jövedelmezett; azért a háromévi bérleti idő leteltével, 1824. okt. 14. a nagyobb félegyházi bérletre vállalkozott és ez év októberében családjával együtt oda költözött. A család jóléte itt még inkább föllendült s P. vidám és boldog gyermekkort élt, melynek emlékei később is mindig édes érzéssel töltötték el szivét. Eleven, elmés, kissé makacs, de jószivű gyermek volt; kemény atyja szigorúsággal, anyja gyöngédséggel vezette. Iskolába is Félegyházán ment először, de már előbb oktatták olvasásra, rajzra; a rajzhoz később is kedvet mutatott; Félegyházán azonban inkább csak vendégkép járt be a r. kath. elemi iskolába egy ideig 1828 elején. Már 1828. máj. 10. a szomszéd Kecskemétre vitte atyja az ág. ev. népiskolába, u. ott iratta be 1829. május 10. és 1830-ban is máj. 15; ez iskolában már kevés latint is tanult. Szálláson Habel Józsefnél volt, ki akkor az öreg Petrovics félegyházi s kecskeméti mészárszékeinek haszonbérlő-társa volt. (Az iskolai év májussal kezdődött és áprilissal végződött, azonban a nyári nagy szünidőt megtartották; ekkor P. hol haza, hol Kis-Kőrösre ment rokonaihoz). 1830. nov. letelvén a hat évi bérlet, szülei haza költöztek Szabadszállásra, a hol félegyházi keresményükből vagyonukat meglehetősen gyarapították. 1831 elején az apa fiát haza vitte és Szabadszálláson Ujlaky István ev. ref. tanító keze alá adta, ki az algymnasiumra készítette elő a fiúkat. Azon év szept. atyja Sár-Szent-Lőrinczre küldte fiát, kit szept. 28. anyja iratott be az ág. ev. algymnasiumba; Hittig János jegyzőnél volt szállása, lakótársa volt Sárkány Sámuel, jelenleg pilisi lelkész és bányakerületi ev. püspök; itt kötött holtig való barátságot Sass Istvánnal. Tanára, Lehr András kivált a latin nyelvet és szépírást tanította nagy kedvvel, és P. mind a kettőben kitünt. Itteni kétévi időzése a gyermekkornak sok öröme közt telt el; szülei gondosan ellátták és noha már ekkor szeretett érzelmeibe merülni, szívesen részt vett tanulótársainak, kivált a kissé nagyobbaknak játékaiban is. A második évben Németh Ferencz néptanítónál lakott. 1833-ban német szóra Pestre vitte atyja s augusztus 27-én az ág. ev. gymnasiumba a II. donatista osztályba iratta be; lakása Petrovics nevű lovashajdú rokonánál volt. De már ekkor nem volt olyan jó tanuló, csak első rendű osztályzatot nyert. Atyja azért az 1834–35. iskolai évre a kegyesrendiek gymnasiumában próbált vele szerencsét, hol az I. grammatikai osztályban aránylag a többnyire német tanulók közt leginkább a magyar nyelvből vált ki s társai közt legszebben írt és rajzolt; az osztályt I. rendű bizonyítványnyal végezte. A szünidő nagy részét keresztatyja, Martiny Károly ügyvéd házánál töltötte Kis-Kőrösön. Atyja már-már arról gondolkozott, hogy fiát kiveszi az iskolából, de 1835. szept. 1. újra feladta felekezetének (evangelikusok voltak) aszódi algymnasiumába, a hol a II. donatista osztályt járta. E kis városban a kevésbé népes osztályban megint kitűnt rendes viseletével és szorgalmával, mely 1836–38-ban a III. és IV. osztályban (Syntaxis 1. 2. éve) még jobban fokozódott; nagy kedvvel gyakorolta magát a latin versformákban, kivált Horatius ódáit nagyon szerette, a kis könyvtárnak, melynek ő volt könyvtárnoka, költői s történeti műveit olvasgatta. Határozatlan vágyak jelentkeztek nála, s midőn egyszer Aszódon színitársulat járt, színésznek akart felcsapni. E miatt atyja, kit P. tanára, Koren István sietett értesíteni, meg is fenyítette fiát. Szállása Neumannénál volt, a két utóbbi évben öcscsével együtt. Itt lobbant fel első szerelme Cancriny Emilia iránt, kihez szerelmi verset írt. Itt barátkozott Neumann Károlylyal, Dömök Elekkel és Esztergályi Mihálylyal. Részt vett egy pár ártatlan deákcsinyben is. Tanulását jóeredménynyel végezte, mert a természetrajzot kivéve, minden tantárgyból kitünő volt; a magyar irányban pedig annyira kitűnt, hogy az akkor szokásban levő búcsúzó megírásával Koren tanár őt bízta meg, melyet Búcsúzás 1838. esztendőben cz. 54 sor hexameterben meg is írt ez a legrégibb fenmaradt költeménye. 1837 karácsonyjára három iskolatársával Penczre (Nógrádm.) ment, hol nagynénjét Hrúz Annát, ki Kosztolányi ügyvédnél volt házvezetőnő, látogatta meg. Az aszódi iskolai évet 1838. jún. 30. végezte be. Ezzel azonban a boldog gyermekkor véget is ért és a serdülő fiúra a hányatás és szenvedés súlyos évei vártak. Atyját, ki a 30-as éveikben Szabadszálláson is évről-évre vagyonosodott, 1838-tól kezdve egymásután súlyos csapások érték; az 1838-as árvíz elöntötte földjét és elvitte házát, egyik megbízottja hűtlenül kezelte bérletét, sőt peres úton megkárosította, és birtokai egy részét 1839-ben elárverezték; egy rokona, kinek kölcsönpénzt adott és kiért jót állott, megbukott, úgy hogy Petrovicsot is magával rántotta s ennek 1840. már úgyszólván semmije sem maradt. A sok csapás még inkább ingerültté tette a különben is szigorú apát, ki fiának legcsekélyebb tévedését sem tudta elnézni; hozzá járult ehhez, hogy évről-évre mind kevesebbet tudott érte áldozni is. A fiúra nézve pedig ez évek rendes körülmények közt is válságosak lettek volna, mert szellemi tehetségei fejledeztek és bizonytalan czélok után ösztönözték. 1838. aug. 31. a selmeczi ág. ev. lyceum V. osztályába első éves rhetornak iratkozott be, hol Boleman István és Lichard Dániel, mindketten a tótok buzgó pártfogói, voltak tanárai, az első a költészettant, fordítást latinból magyarra, a stilusgyakorlatokat és a földrajzot tanította; rhetorikai előadásai, ékes latinsága kedveltté tették tanítványai előtt; Lichard a hittant, régiségtant és magyar történelmet adta elő latinul (magyarul nem tudott) és a tanulók egy részével tót irodalmi kört alapított. A német nyelvet is gyakorolták, de a tanulók különösen a latin nyelvben tüntek ki. Már itt érdeklődni kezdett a korabeli nemzeti és irodalmi küzdelmek iránt, s a vegyes nemzetiségű ifjúság közt, melyben, mint a tanárok közt, pánszláv törekvések is nyilvánultak, ő magyarnak vallotta magát és lelkesen csatlakozott az ifjúság kebelében fennállott magyar társasághoz, melybe első éves rhetor létére nem kezdő, hanem rendes tagul vették fel. E társaságban elemében érezte magát és versekkel s birálatokkal többször föllépett. Itt szavalta okt. 31. a Csákot, nov. 7. A hűtelenhez cz. költeményét (mely elveszett); 1839. febr. 16. felolvasták: A költő keserve cz. költeményét (az érdemkönyvből kitépve); verset írt jan. 17. Szeberényi emlékkönyvébe s innét került Vahot Napkeletjébe (1859). Bolemann ekkor megjósolta, hogy ebből a fiúból még költő lesz. Tehetségét szította a pár évvel idősebb Szeberényi Lajos, a társaság elnöke, kivel és öcscsével, Andorral, P. barátságot kötött. Az iskolában azonban rohamosan hanyatlott, mert csak egyes tárgyak tanulására adta magát s önművelésének élt; szorgalmasan olvasta kedvelt költőit, Gvadányit, Csokonait és Vörösmartyt. Szegénysége is nyomasztó volt rá nézve; az alumneumban ebédelt. Hogy a német színházba eljárhasson, melyért rajongott, egy és más holmiját eladta. Ezért részeges házigazdája (Proszperinyi Mihály nyug. hajdú) korhelységgel vádolta tanárai, utóbb atyja előtt. Ezért megharagudott gazdájára és 1839 elején Szeberényi közelében özv. Fedáknénál fogadott lakást. A félévi vizsgálat rosszul sikerült s egyik szláv érzelmű tanárától a magyar történelemből elégtelent kapott. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét. (1838. okt. 14–24. körül újra Penczre ment említett nénjéhez, hol két hétig mulatott). P. be sem végezve az iskolai évet, 1839. febr. 15. elhagyta Selmeczet, gyalog Prencsre érkezett, hol meghált és harmadnap a korcsmáros szekerén ment a legközelebbi állomásig. Innét Németi, Ipolyság, Vácz felé vette útját Pestre, hol márcz. 3–4. körül a Kecskeméti-házba szállott. Itt atyjával találkozott, de megszökött tőle és Rónai álnév alatt a nemzeti színházhoz szegődött statisztának, hol mintegy hét hónapot töltött. Májusban egyik rokona, Salkovics Péter mérnök vette magához Ostfiasszonyfára (Vasm.), hogy majd a soproni lyceumban fiával együtt taníttatja. Itt vakácziózott vele Orlay Soma is, a ki szintén rokona s mindvégig jó barátja volt. Egy környékbeli földbirtokos leánya, Tóth Róza iránt itt táplált szerelmi ábrándjai még pár év mulva is felhangzottak költeményeiben. Orlay így írja le az akkor látott Petőfit: «középmagasságu, szikár, fahéjszin arczu, sörte kemény barna hajú ifjú, villogó fekete szeme fehérét vércsikok futották át, daczos kifejezésű duzzadt ajkai fölött a bajusz csak most serkedett, hosszú nyaka leeső vállai közül meztelenül nyúlt föl, s nadrágjával egyszinű szürke czérnakabát földte tagjait.» Mikor azonban eljött szeptember, a mérnök más gondolt, s azzal a kifogással, hogy úgy sem lesz belőle komédiásnál egyéb, sorsára bízta. P. mégis bement szept. 5. Orlayval és a mérnök fiával Sopronba, de ő nem a lyceumba, hanem szept. 6. beállt a Gollner-féle 48. sz. gyalogezredbe, nem dicsőségvágyból, hanem daczból és szükségből. A 16 éves «zöld hajtókás, sárga pitykés közlegény» panasz nélkül végezte terhes szolgálatát, azonban össze jött diákbarátaival is. A tanulók lakomáin Orlaynál és Sass Istvánnál szívesen vett részt. Itt ismerkedett meg Pákh Alberttel is, ki szintén ott tanult; ezek aztán önművelésében is segítették, könyvtárakból olvasmánynyal látták el. Pákhal néha eljárt a tanárok előadásaira s részt vett a magyar társaság ülésein; legfőbb vigasztalását pedig a verselésben találta, de e soproni időzésből nem ismerünk tőle versét. Nyomorúsága közt és a durva környezetben jövő hivatásának gondolata tartotta fel lelki erejét. Faköpönyege, hol őrállomáson volt, Schetz Silencianus ügyvéd háza előtt állott, azt tele irkálta verseivel; az ügyvéddel megismerkedett, a ki többször megvendégelte. Ez idő alatt 1840. jan. 18–22. közt egy depot kiséretében Pozsonyba küldték, hol meglátogatta iskolatársait, Szeberényi Lajost és Dömök Eleket, kihez szállott. A kéthetenkénti transporttal többször is ellátogatott Pozsonyba s egy-egy napot barátainál töltött. Tavaszig maradt Sopronban, akkor századja márcz. közepén Bregenzbe indult, nem csekély örömére, mert alig várta, hogy Tirolt és még inkább Olaszországot megláthassa. Elindulása előtt Orlay lefestette aquarellben, csontlemezre, melyet utóbb Kupis Vilmos barátjának adott emlékül, de ez a kép ma már ismeretlen. Gráczig mentek, hova márcz. 30. érkeztek, ott megtudták, hogy az ezredet Horvátországba helyezték át és a P. századja Horvátországban fog állomásozni. E csalódás lehangolta, de még nagyobb baj volt, hogy a szolgálat elcsigázta még eléggé ki sem fejlődött szervezetét. Gráczban két hónapig (máj., jún.) idegláz gyötörte; utóbb Károlyvárosba, hova százada jún. ment, ő júliusban elgyengülve érkezett, az őszi nagy hadgyakorlatok alatt Zágrábban vért köpött és szept. újra kórházba került; eredménytelenül gyógyították és a kórházat 1841. jan. 20. hagyta el. Szenvedéseit csak Kupis Vilmos katonatársának barátsága enyhítette. Végre az emberséges orvos, Römer, ki részvétet érzett az intelligens ifjú iránt, magától kezdeményezte s kieszközölte jan. 31. elbocsátását; a kórházi jan. 15. vizsgálat után tett jelentés alapján febr. 23. a katonai szolgálat alól fölmentették és mint rokkantat többed magával Sopronba vitték, hol 28. obsittal végleg elbocsátották. Ekkor elfásult kedélye barátai körében kissé fölpezsdült. Egy hetet töltött Sopronban és miután katonáskodása alatt atyjával kibékült, haza igyekezett. Előbb Pápára indult gyalog Orlay látogatására, ki akkor ott tanult, márcz 10. már ott volt és Orlayval együtt lakott, kinek rábeszélésére tanulását akarta folytatni. Tarczy Lajos tanár pártolása mellett föl is vették mint benevolus auditort a VII. osztályba, társai megélhetési módját is elősegítették, fölruházták. De egyátaljában nem volt kedve a tanuláshoz és csak három hétig maradt Pápán; itt is nélkülözött és mikor egy ízben obsitos ruhájában jelent meg az előadáson, a tanulók nagy kaczagásban törtek ki, a tanár kiutasította. Ekkor gyalog Pozsony felé vette az útját, reménylvén, hogy ott Szeberényi Lajos segítségével jobb sorsba jut. Színész és író kivánt lenni és semmi más. Márcz. 25. már Pozsonyban volt. Itt barátainál tartózkodott egynehány napig, de megbetegedett és az ág. ev. diákkórházban 10 napig feküdt. Felgyógyulása után nem talált módot a megélhetésre, eltökélt szándéka volt, hogy színésztársaságot keres, és ápr. első napjaiban útra kelt; barátai gyűjtöttek számára útravaló segélyt. Előbb Győrbe gyalogolt, de ott nem talált szinésztársaságot; tehát gőzhajón Pestre jött és innét gyalog Duna-Vecsére látogatott el szüleihez, kik a falu korcsmáját bérelték és igen szegényesen éltek; ápr. 10–12. körül már otthon volt. Atyja azt akarta, hogy mészáros legyen, anyja a tanulásra unszolta; felgyalogolt tehát Selmeczre bizonyítványáért és ismét gyalog tért vissza szüleihez. Pár hónapig (máj. jún.) még otthon maradt. De mivel az iskolai év még messze volt, szüleinek sem akart terhére lenni, azért előbb próbát akart tenni a színészi pályán. 1841. júl. 10. táján kezébe vette a vándorbotot, Pestre, onnét Veszprémbe, Füredre, majd átkelvén a Balatonon, Somogy vármegyén keresztül Ozorára ért, a hol Sepsy Károly hattagú színészcsapatába állt. A sanyarú társaság Tolna és Fehér vármegyék kisebb községeiben játszott, ú. m. Czeczén, Szilas-Balháson, Simontornyán, Sárbogárdon és utóbb Szegzárdon. P. a színczédulákat írta s hordta ki s a kellékekről gondoskodott, de fel is lépett, először a Peleskei nótáriusban. Mikor a társaság mindenből kifogyott, Mohácson feloszlott. P. megúnva a művészet ez avatatlan papjai közt a dicsőséget, anyjának tett igéretéhez képest iskolába készült. Pécsen, Szigetváron, Keszthelyen, Sümegen és Szombathelyen át Sopronba, onnét Pozsonyba ment, hol Neumann Károly vendége volt és nála pár hetet időzött; de itt sem találván módot a megélhetésre, Pápa felé vette útját, hova okt. közepe táján érkezett meg. Tarczy szerzett neki egy kis keresetet, beajánlotta Horváth István ügyvédhez, kinek Lenke leányát tanította, a miért kosztot s egy pár frt. havi fizetést kapott; tanítványa Lenke azonban már 1841. decz. meghalt és ő elesett a rendes koszttól és havi díjtól; Horváthnál másolt még ezután is, ebédre meg a kollegiumba járt be, havi 6 váltó forintért; lakása Orlayval együtt egy szabónál volt. Az iskolába a VII. (logikai) osztályba vették fel, melyet 1841–42-ben kellő eredménynyel végzett; kedvelt tárgyaiból, a magyar, német nyelvből és földrajzból kitünő volt, de a többi tantárgyakat nem szerette, azért elhanyagolta; önművelését is folytatta, olvasta a magyar és német írókat és németül és franczia és angol költőket; sokat olvasta Schillert, Lenaut, Heinet; a magyar költőket minden társa közt legjobban ismerte; igen szerette Gvadányit és Csokonait, legnagyobb hatással azonban Vörösmarty volt reá. Fejlődésére rendkívül kedvező volt ez időszak, mihez hozzá járult, hogy nemes törekvésű barátok környezték: Jókai, Orlay, Kozma Sándor sat. Mindezek derekasan működtek a Tarczy vezetése alatt állott képzőtársaságban, s P. mint költő, biráló és szavaló csakhamar feltűnt, (55 ülés közül 19-en szerepelt), több jutalmat nyert és az évzáró örömünnepen fényesen kitünt. Itt érte az öröm, hogy «A borozó» czímű verse, melyet Bajzának, a kor legelső kritikusának felküldött, megjelent az Athenaeumban (1842. máj. 22.). P. ettől számította írói pályáját. A vizsgálatok befejeztével ő és Orlay először Jókait látogatták meg aug. második felében Komáromban; innét három nap mulva gőzhajón Pestre, majd Duna-Vecsére utaztak P. szüleihez, a kik nagy örömmel fogadták a jó útra tért fiukat. Egy heti időzés után, a Dunán dereglyén megint Pestre tértek. Itt P. egy ruhakereskedésben sárgagombos frakkot és fehér czilindert vett. Másnap egy paraszt fuvaros szekerén Mező-Berénybe, Orlay szüleihez vették útjokat, hova Czeglédnek, Szarvasnak menve, több nap mulva érkeztek meg. Itt töltötték a nagy szünetet (szept. és okt. elejét); ott Demény színtársulatában a Peleskei nótáriusban mint Baczur Gazsi fellépett és szavalt is. Okt. elején Debreczenbe is ellátogatott Orlayval; Csokonai sírját meglátogatta, elbúcsúzott barátjától s a Hortobágyon át, Tiszafürednek és Jászberénynek kerülve, Szabadszálláson át, gyalog hazatért Duna-Vecsére. Ezen útjának benyomása alatt írta a Hortobágyi kocsmárosné kezdetű első népdalát. Szülőhelyének ekkori viszontlátásakor írta a Hazámban cz. költeményt, melyet már Petőfi Sándor név alatt adott ki nov. 3. az Athenaeum. (1843-ban szülei s öcscse is engedélylyel Petőfire változtatták családi nevüket). Vörösmartynak feltűnt a költemény és azt hitte, hogy a P. név alatt valamely idősebb költő rejtőzik. Szüleitől, kiknek keserves keresményéből nem akart segedelmet elfogadni, okt. a pápai kollegiumba készült; okt. végére ért Pápára, hol Domanovszky Endréhez szállt és Horváth István ügyvéd megigérte, hogy ismét ád neki munkát; de ez rokonát fogadta fel. Így Pápán nem tarthatván fel magát, nagy lelki küzdelmek után elhatározta, hogy szakít a tanulói pályával és vágyait követve, színész lesz. A képzőtársasági működése azonban oly jó emlékeket hagyott, hogy nov. 12. tiszteletbeli tagnak választották. Pápát nov. 2. hagyta el, útját Veszprém felé vette s néhány napra rá nov. 8. körül Székesfejérvárt Szabó József színtársulatába állt be s Borostyán név alatt nov. 10. lépett fel, azután több ízben, így nov. 12. a Párisi naplóban egy inas szerepében, ekkor írta «Első szerepem» cz. költeményét; de leginkább súgónak alkalmazták; fizetése havi 28 frt lett volna, de a társaság dolga rosszúl folyt s a tagok felét is alig kapták meg fizetésüknek. Némethy György színészszel lakott együtt (a Szent-István utczában Magyar György csizmadiamester földszintes házában, két kis ablaka a papnövelde-utczára nyilt). Zajos sikerei egyáltalán nem voltak, sőt orrhangja miatt nem is szerette a rendező felléptetni. Sokat nélkülözött és pápai barátjai küldtek neki segélyt, ezzel tartotta fenn magát, míg a társulat sorsa jobbra fordult. Szuper színészszel jó barátságban élt, a család körében többször szavalta költeményeit és ez enyhített némileg sanyarú sorsán; nov. 18. házigazdája meghívta Szuperékkal együtt disznótorba s ezen alkalomra írta «Disznótorban» cz. költeményét. Azonban jobban szaporodtak költői babérai s már decz. 4. harmadik verse is megjelent az Athenaeumban («Bujdosó»). Karácsonkor Pestre ment, hol személyesen megismerkedett Bajzával és Vörösmartyval és egy boldog félnapot töltött körükben. A székesfejérvári szinésztársaság már akkor bomlófélben volt, egy részük és ezekkel P. is különvált, 1843. jan. 9. még játszott és már 11. Kecskemét felé útnak eredtek. P. Szuperék szekerén ült és estére Duna-Pentelén háltak. Másnap átkeltek a Dunán és Duna-Vecse mellett mentek el; estére elértek Szabad-Szállásra és másnap délben Kecskemétre. Itteni tartózkodását az tette kellemetesebbé, hogy Jókai akkor ott tanult; ez elvezette őt Ács Károlyhoz is, kit szintén Pápáról ismert; gyakran felkeresték egymást, felolvasták és birálgatták műveiket. Itt másolta le P. Jókainak Zsidó fiú cz. drámáját, melyet pályázatra küldött be az akadémiához. Itt is közös szobája volt Némethy színészszel, kivel közös ágyban hált egy paraszt asszony házában, kinek a koszttal együtt tíz-tíz forintot fizettek havonként. Különben itt is sokat nyomorgott s noha élt-halt a színészetért és Shakespeare szerepeit nagy becsvágygyal tanulta, mindig alsóbbrendű szerepet kapott; csak egyszer jutott fontosabb szerephez, mikor jutalomjátékában márcz. 23. a Lear király bolondját játszotta sikerült alakítással; ez előadásból neki 10 váltó forint jutott. Nem sokkal az előadás után el is hagyta a züllőfélben levő színésztársaságot. Kecskemétről is több dalt küldött az Athenaeumnak, mindig a legszigorúbb bírálatot kérve Bajzától. Ez évi (1843) májusra országgyűlést hirdettek Pozsonyba. P. abban a reményben, hogy ott jobb színtársulatot fog találni, melynél előhaladása is biztosabb lesz, oda igyekezett. Pestre kelleténél később érkezett meg, ápr. első napjaiban, mert útközben egy útszéli csárdában pár napi betegsége föltartóztatta. Pesten meglátogatta Vörösmartyt, kitől honorariumként pár forintot kapott, és Bajzát; ismeretséget kötött Petrichevich Horváth Lázárral, a Honderű és Garay Jánossal, a Regélő szerkesztőjével, kiknek költeményeiből adott át néhányat. E közben Jókai is felrándult Pestre s együtt keresték fel Frankenburg Adolfot, az Életképek szerkesztőjét ápr. 10. Budán. Nem találván megélhetési módot Pesten, pár nap mulva Orlayhoz gyalogolt Pápára, hol váratlan megjelenése méltán csodálkozásra ragadta barátait. Ezen alkomból írta «Barátimhoz» cz. költeményét. Domanovszky adott neki lakást. Bocsor tanár neje gyakran meghívta ebédre s ellátta férje viseltes ruháiból öltönydarabokkal. Közben napjait, sőt éjjeleit is olvasással töltötte. Ezt az életet azonban hamar megunta. Időközben megtudta, hogy Fekete Gábor színésztársasága működik Pozsonyban, föltett szándékát megvalósítá s útnak indult máj. első napjaiban. Győrnek vette útját és itt fölkereste Kovács Pál orvost, a beszélyírót és bírálóját. Máj. 12. már Pozsonyba érkezett. Itt azonban csalódás fogadta; Fekete Gábor a színigazgató nem vehette fel, mert társulata már úgyis kelleténél népesebb volt. Ujra kezdődtek az inség napjai, s P. az Országgyűlési Tudósítások szerkesztőjénél, Záborszkynál kapott némi másoló munkát s az ezért járó csekély díjból (iveért 25 garas járt), tengette életét; szállása hol egyik, hol másik barátjánál volt. Büszkeségét azonban semmi szenvedés nem törhette meg. Panaszos levelet írt jún. 1. Bajzának, kinek egy csomó költeményt küldött. Garaynak még Pesten 4 verset adott át, hogy a Regélőben Andor deák név alatt közölje s így megtudja, mit szól e versekhez Bajza, ki az Athenaeumban heti lapszemlét szokott írni; Garay azonban kitette a versek alá a költő nevét, mire ez a Bajza lapjában éles hangú nyilatkozatban tiltakozott a szerzői jog ez önkényes megsértése ellen. Pozsonyban ismerkedett meg Lisznyaival, ki május vége felé mint jurátus a gőzhajón megérkezett az országgyűlésre. Lisznyai magához ölelte a kopott, igénytelen külsejű ifjút, rögtön a «Zöldfá»-ban levő szállására hívta, megosztotta vele pénzét, ellátta fehérneművel és öltözettel; elvitte őt az ifjú írókhoz, megismertette Degré Alajossal, Berecz Károlylyal, Vahot Sándorral és Imrével, Kuthy Lajossal és Pompéry Jánossal, kik, a két utóbbit kivéve, lelkesedéssel fogadták. Vahot Imre buzdította a népies költészetre, s e tanácsot követte is. Midőn Vahot Imre jegyese látogatására Pestre rándult, ott aláírási ívet bocsátott ki az athenaeisták közt, melyen P. javára 30 frt gyűlt össze; azt is kieszközölte, hogy Pestre hívják meg valami méltóbb foglalkozásra. Igy kapta Nagy Ignácz meghívó levelét, ki a Kisfaludy-Társaság külföldi regénytára számára regények fordításával bízta meg. Jún. 29. körül jött Pestre s lefordította Bernard Koros hölgy cz. regényét németből, melylyel 3 hét alatt elkészült, ezért 100 váltó frtot kapott. Ezután James Robin Hood cz. angol regényét fordította le szintén németből, melyért 300 vfrtot igért Nagy ignácz, de 400-at fizetett ki. Ekkor pár napig Kemény Mihálynál a Dorottya-utczában lakott, azután Fekete Lajos jogászhoz költözött és aug. az Országúton (Múzeum-körút) fogadott ki egy szobát, a múzeumra nyiló két ablakkal. Jobbra derülvén napjai, elég vidáman élt, eljárt a színházba, reggelizni a Pilvax-kávéházba, este pedig baráti társaságban elmulatott. Aug. végén Orlay is nála töltött pár napot. Régi barátai közül Pesten találta Sass Istvánt, ki akkor orvosnövendék volt; új ismeretséget is kötött, különösen Pálffy és Lauka Gusztáv mindennapos vendégei voltak. Fordítása lassan haladt a fővárosban, azért Kemény tanácsára aug. végén Gödöllőre ment és ott gyorsan végezte munkáját. Midőn Pestre visszatért, megúnván a fordítást, ismét a színészi pálya dicsőségére vágyott és Erdélybe igyekezett; azért búcsút véve barátaitól, előbb Mező-Berénybe ment, hol egy hetet Orlayéknál töltött; egy napon Gyulára is kirándultak, hogy megtekintsék a vár romjait. Tessedik Lajos társaságában Debreczenbe indult; itt Komlóssy Ferencz színigazgató megmarasztotta (1843. okt. elején) s fölvette társaságába, hol egy hétig maradt és csak egyszer lépett fel; mert az igazgató azzal a feltétellel állott elő, hogy P.-nek Kolozsvárt majd a karban is énekelnie kell, a mihez nem volt tehetsége. Erre megvált Komlóssytól s egy kis társasághoz szegődött, hol jobb szerepeket remélt; e kis társasággal okt. 10–13-tól Diószegen (Biharm.) játszott; innét nov. 4. táján Székelyhidra ment a társaság; ő azonban három hétig betegeskedett, azért nem játszott; nov. 24. a társaság is fölbomlott és ő nov. 24–28. közt már csak nyári ruhában tért vissza Debreczenbe, elgyengülten, betegen. Pákh Albertet, ki akkor ott nevelő volt, kereste fel; ez magánál tartotta a beteg költőt, míg valamivel jobban lett, ruhával is segítette s Fogas Józsefnéhez, a debreczeni színház jegyszedőnőjéhez költöztette (ki a város végén, a váradutczai új soron, kilátással az akasztófára lakott). Fogasnénál ellátása is volt. Időközben (nov. 28.) Bajzához és Nagy Ignáczhoz fordult levélben segélyért. Bajza ugyan küldött neki tiszteletdíjat, de mindez csekélység volt; azért fűtetlen szobában, éhezve, nyomorogva húzta ki a decz. és jan. hónapokat. Pákh gyakran meglátogatta, vigasztalta és a színészi pályáról lebeszélte. Felgyógyulásakor egyetlen mulatsága volt, hogy jó háziasszonya szivességéből esténként a színházba járt. A debreczeni tanulók is megismerkedtek vele, részt vett vigalmaikban, sőt egy Lepke cz. írott lapjukba is írt; a könyvtárt pedig szorgalmasan látogatta. A már Pápán megkezdett franczia nyelv tanulását oly tökélyre vitte, hogy kedvelt költőit: Hugo Viktort és Berangert eredetiben olvashatta; megismerkedett a franczia romantikusokkal s dramaturgiai tanulmányokkal foglalkozott, Tieck fejtegetései útján behatóbban megismervén Shakespearet is. Maga is számos költeményt írt. Lemásolta egy füzetbe költeményei javát, azzal a szándékkal, hogy Pestre megy, kiadót keres és ily módon hírt és pénzt szerez; ezzel kifizeti a Pákh Albert jótállása mellett Fogasnénál levő 150 frt tartozását. 1844. febr. 11–14. közt útnak indult, kezében egy súlyos ólombottal és egy kopott vászontarisznyában összeírt költeményeivel; egy emberséges vasárus még hat huszast csúsztatott a zsebébe. A hadház-nyiregyházi útvonalon indult el, Tokajnak került, mert az áradások miatt nem mehetett Tisza-Fürednek. Tokajban pihenőre megállapodott; innét Miskolcz felé haladt. Az országúton Mező-Kövesdnek ment Egerbe, hol Tárkányi Béla a lelkes kispapokkal együtt rendkívül melegen fogadta; pár napig maguknál tartották a költőt, lelkesedve hallgatták verseit, útiköltséget gyűjtöttek neki; maga P. is fölmelegedett e körben és itt írta Egri hangok cz. költeményét. Az egri növendék papok szekeret fogadtak neki, hogy ne kelljen gyalogolnia, ezen utazott Pestre. Itt hiában keresett kiadót verseire, majdnem a kétségbeesés szélén arra határozta magát, hogy Vörösmartyhoz fordul s tőle kéri verseinek megítélését, «oly érzéssel, mint a mely kártyás utolsó pénzét teszi föl, hogy élet vagy halál». A nagy költő átolvasta az ifjú pályatárs verseit, megadta neki az erkölcsi elismerést és lelkes ajánlással a nemzeti kör elé, mint annak elnöke, terjesztette a versek kiadásának ügyét s a kör márcz. 27. elhatározta a kiadást. P. nyomban 75 pengő frt előleget kapott. Ekkor akadt egy jó nevű Maeczenás is, Tóth Gáspár szabómester, ki a költemények kiadási költségeit magára vállalta, sőt P.-nek 60 pfrt előleget is adott, melyből azonnal megküldötte Pákh kezéhez, még a 45 napi határidő előtt, a debreczeni háziasszonyánál maradt tartozását. Pestre érkeztekor a Kecskeméti-házban lakott, de Várady Antallal megismerkedve, ez lakótársul magához vette. E közben a Garay János szerkesztésében megjelent Regélő Pesti Divatlap, mely Erdélyi János tulajdona volt, megszünt, átvette Vahot Imre s mint új lapot Pesti Divatlap cz. júl. 1. megindította. Vörösmarty és Bajza ajánlatára Petőfit magához vette júl. elején segédszerkesztőnek. Igy végre sok hányatásai után jobb sorsba jutott; első dolga volt a húsvéti ünnepekre (ápr. 7., 8.) haza sietni szüleihez, kiket másfél évig nem látott. Azok kimondhatatlan örömmel fogadták már-már elveszettnek hitt fiukat («Füstbe ment terv» költ.), atyja is végkép kibékült vele. («Egy estém otthon» költ.). Miután pár napra Pestre felrándult, ápril. közepétől ismét két egész hónapot otthon töltött Duna-Vecsén, kipihenve magát sok szenvedései után; ideje itt olvasgatás, dolgozás és idylli szórakozások közt boldogan telt, csak szüleinek szükséget szenvedő állapota búsította, de közel látta az időt, hogy majd segíthet rajtok. Közte és atyja közt minden félreértés végkép elenyészett, s P.-nek ezután többször volt alkalma megbizonyítani fiúi szeretetét. Költészetében kiváló hely jutott fiúi érzelmeinek, anyjáról mindig végtelen gyöngédséggel emlékezik meg, atyjáról itt-ott némi jóindulatú humorral, de gyakran meleg érzelemmel és büszkeséggel is. A Vecsén töltött két hónapot a 14–15 éves Nagy Zsuzsika iránt érzett ábrándos szerelem tette még emlékezetessé, mely több finom hangulatú költeményéhez adta az ihletet. P. ugyanis nem a szülői házban lakott, mert szüleinek, kik már akkor elszegényedtek, egy szobácskájuknál több nem volt; az öreg Petrovics megkérte Nagy Pál ottani tehetős közbirtokost, hogy két szobájából engedjen át egyet fiának szállásul. Nagy Pál szivesen teljesítette a kérelmet és a költő elfoglalta a rendelkezésére bocsátott szállást, mely függönyökkel, kárpitos ágygyal és ruganyos pamlaggal volt ellátva. E szokatlan kényelmet rajzolja Ebéd után cz. költeményében. Házi gazdájának lánykája volt a kis Zsuzsika, kékszemű, szőke ártatlanság, kivel a költő naponként beszélgetett, sétáltak egymással és szinte észrevétlenül fejlődött szívükben az idylli érzés. Ekkor történt, hogy kirándulás alkalmával, Szűcs János rektort, ki a Dunába esett, mint ügyes evezős, kimentette a halál torkából. Duna-Vecséről visszatért Pestre, hogy segédszerkesztői állását elfoglalja. Vahot Imréhez ment lakni s a köztük levő szerződés szerint kosztot és havi 15 vfrtot is kapott; ezért köteles volt a Pesti Divatlap minden számába verset írni (2 frt külön díjért), újdonságokat szerkeszteni, a beküldött költeményekre szerkesztői üzeneteket írni, s mindennap fölmenni Pestről Budára, a Gyurián és Bagó által bérelt egyetemi nyomdába s ott végezni a korrekturát. Az állás nem volt fényes, de legalább biztos; és P.-nek elég volt, hogy végre Pesten lehetett. Ekkor Vahot a Kunewalder-házban lakott (a jelenlegi műegyetem helyén); innét szept. végén a Kölber-házba költöztek (a Hatvani- és a Magyar-utcza sarkán a II. emeletre); P. is itt lakott 1845. jan. 20-ig. A délelőttet otthon töltötte a szerkesztőségben, vagy szobájában dolgozva, délután ellátogatott a Pilvax-kávéházba, hol az akkori fiatal írók asztaltársaságot alkottak; vacsorára a Komlóba jártak. Legjobb barátai voltak az írók közül Pálffy Albert, Pákh Albert, Vachott Sándor, Jókai, a színészek közül Egressy Gábor, a vidéki írók közt Vörösmartyt és Bajzát szerette legjobban. Jól érezte magát a fiatal írók közt, kik felismerték tehetségét és a kikkel fesztelenül vitázhatott. Részt vett olykor mulatozásaikban is, de inkább a társalgás, mint a bor mámorában lelte kedvét; nagyon keveset ivott, noha ekkoriban sok bordalt írt. Júl. kirándult Kun-Szent-Miklósra, hol Bankos Károly vendége volt; de ezenkívül az év második felében 1845. ápr. 1-éig alig mozdult ki Pestről. Utazásai közben népdalokat is gyűjtött az Erdélyi János Népdalok gyűjteménye számára, melyek ott meg is jelentek, sőt egy eredeti költeménye is. A színpadon még egyszer föllépett 1844. okt. 12-én Egressy jutalomjátékában, a «Szökött katoná»-ban mint nótárius, de elfogultan játszott s ezzel végkép búcsút mondott a színészetnek. Nyugodtabb helyzetében ritka tevékenységet fejtett ki, újabb költeményei sűrűn követték egymást nemcsak a Divatlapban, hanem a többi szépirodalmi lapokban is. Tárgyköre is tapasztalatainak, érintkezéseinek többoldalúságával párhuzamban egyre bővült; nemcsak népdalokat és bordalokat írt, hanem a társadalmi és politikai élet mozzanatai is lelkesítették. Költészete tartalmilag mélyült, formailag tisztult s mindinkább kibontakozott az ő sajátos eredetisége, melylyel szokatlanul kivált a korabeli fiatal írók, Vörösmarty és Bajza modorának utánzói csoportjából. A hang egyszerűsége, természetessége és közvetlensége, a képzelet csodálatos könnyűsége és szabadsága, geniuszának eredeti és magyar bélyege általán kedves költőjévé tették a közönségnek, kivált az ifjúságnak. Megszilárdította népszerűségét a nemzeti kör által kiadott első verses kötetének megjelenése 1844. nov. 10., 109 verssel. Ugyanakkor jelent meg: A helység kalapácsa (okt. 27.), melyben az akkori elbeszélő költészet és novellairodalom dagályos nyelvét gúnyolja ki igen sikerülten. De még ez évben egy tartalmilag is jeles elbeszélő költeményt írt, a János vitézt, november második felében. E költemény nagyon tetszett Vörösmartynak; P. azonban nem talált rá kiadót, s akkor Vahot Imre vette meg 100 frtért, ő is adta ki 1845 elején. 1844 végére és 1845 elejére esik Csapó Etelka iránti szerelme is. E szép szőke leány Vachott Sándornénak volt testvérhuga; P. Vahotéknál találkozott vele többször és ábrándos érzést táplált iránta, melyről nem nyilatkozott, mert nők körében kissé bátortalan volt és mert maga sem tudta világosan, hogy szeret. Midőn Etelka 1845. jan. 7. egész váratlanul meghalt, P. nagyon szívére vette az ifjú leány csodálatos és megdöbbentő halálát; úgyszólván akkor vált előtte tudatossá szerelme, s fájdalmát a költemények egész sorában zokogta el. E költeményeket, melyekben az érzésnek némi túlzása tagadhatatlan, 1845. januárjában írta; közülök néhányat a lapokban is kiadott; szám szerint 34-et külön kötetben is kibocsátott: Czipruslombok Etelke sírjáról cz. 1845. jan. 21. táján P. odahagyván Vahot Imrénél bírt lakását; mint vendég Etelke szobáját foglalta el ennek halála után Vachott Sándoréknál, a kik bérletükre Tápió-Sápra költöztek; itt P. gyakran meglátogatta őket. Ez időben történt a Honderűvel való összezördülése; a Honderű szerkesztője, Nádaskay Lajos t. i. deczember 21-én oly sértő modorban írt bírálatot tett közzé lapjában P. verseinek I. kötetéről és a Helység kalapácsáról, hogy a költő végkép odahagyta a nagyúri összeköttetéseit hánytorgató külföldieskedő és reactionárius szépirodalmi lapot. Ez év nov. havában történt a költő egyik különczködése, mikor nőül kérte meg Kappel Emiliát, a gazdag bankár leányát. Általában azt tartják, hogy a nők iránt heves, lobbanékony természetű volt, de udvarló nem tudott lenni; ehhez alakja sem tette alkalmassá; érdekes, de nem volt szép ember, középmagasságú, szikár alakja feltünően széles vállakkal társult, arcza sovány és halvány volt, szine sárgás-barna, szemei aprók, feketék, villogók, szemöldökei satyrvonalba menők, orra római szabású, de kissé hegyes, tövén a homlokánál benyomott, mely fölött a szemöldökök közt két mély ráncz feködt, homloka nyilt, de nem magas, mely fölé fölfelé szoktatott sűrű, majdnem bozontos színfekete hajzat borult, melyet beszéd vagy szavalás közben jobb kezével hátra simogatott; alsó ajka a szokottnál vastagabb, szája kicsiny és szép, de ha nevetett, ez nem állott neki jól, mert egy előre álló felső szemfog miatt egész arcza gunyoros, majdnem daemoni kifejezést öltött; felső ajkát ritkás vékony bajusz csak kevéssé födte; állát hasonló szakál körítette, melyet oldalt a ritkás növés miatt leborotválva viselt. Főjellemvonása volt az őszinteség, de feltünési vágya is nagy volt, nemcsak a költészetével kívánt hatni, hanem külsejével is. Az akkori frakkos, czilinderes világban, ő külön divatot követett, kucsmát, Csokonayra emlékeztető bekecset (később atillát), zsinóros gombos szűk nadrágot, rojtos topánt, pörge darutollas kalapot viselt; aztán kezében csákánynyal rendesen a kocsijárón ment, hogy senki se gátolja sebes menésében; az akkori szokás szerint a nyaka körül csavart hosszú nyakkendőt viselt (de 1845-től nyakkendő nélkül, kihajtott inggallérral járt). Ez időben szorgalmasan olvasta Michelet, Voltaire, Bossuet, Sand, Balsac, Montesquieu műveit, különösen Beranger munkái s Saint-Juste, Esprit de la revolution cz. műve voltak kedvelt olvasmányai; de Shakespearet is égig magasztalta. Külföldi utazási tervvel is foglalkozott, látni akarta a tengert, aztán Berangert akarta meglátogatni, kinek költeményeit legjobban szerette s a ki leginkább hatott reá s költészetére. Pákh Albert csak 1844 őszén költözött Pestre, kit P. gyakran látogatott, együtt tornásztak nála Sass Istvánnal, szerette a vívást is, ezt Chappontól tanulta és Várady Antallal gyakorolta. Pákh P.-nek magánéletére sok tekintetben mérséklő befolyással volt; túlságait kigúnyolta, de a nyilvánosság előtt védte, ő figyelmeztette az angol humoristákra s főleg Dickensre. Szerette Lisznyait túlzásaiért és Emődit erős jelleméért. Jó barátai közül Dömök Elekkel, Szeberényi Lajossal, Sass Istvánnal, Várady Antallal, kik nem laktak Pesten, levelezett. Jókai, kit legjobban szeretett, csak 1844-ben jött Pestre, ő vezette be az irodalomba. Vidéki barátai közül még Kerényi Frigyest és Tompa Mihályt is barátjai közé sorolta. Kerényi magához hívta Eperjesre; Vahot Imrének tehát felmondott; ez azonban P. költeményeinek értékét ismerve, meg akarta őt nyerni lapjának kizárólagos dolgozótársul és egy költeményéért 5 pfrtot igért; néhány hónapra való költeményt át is adott neki P., a honorárium volt aztán útiköltsége. Márcz. 31. a bucsúestét vígan lakomázva tölté a Vadászkürtben, hol jelen voltak: Pákh, Egressy Gábor, Emődy Dániel és vidékről Sárosy Gyula és Szemere Miklós. Ápr. 1. tehát útra kelt, hogy meglátogassa Felső-Magyaországi barátjait. A pest-eperjesi gyorskocsin utazott, Szemere Miklós kisérte Miskolczig; ezzel is összeveszett később egy hirlapi nyilatkozat miatt, ki azután is sértegette őt verseivel, ezért P. ki sem békült vele; különben P. ingerlékeny természete miatt csaknem minden barátját megsértette, megharagudott rájok, de csakhamar kibékült velük, ők azonban nem haragudtak reá. Miskolczról Kassára ment, hová ápr. 3. estefelé érkezett meg; innét 4. reggel Eperjesre indult, hová aznap délelőtt megérkezvén Kerényihez szállt. Ez időben Tompa Mihály is ott nevelősködött és itt találkozott vele. Tehát vidám társaságban élt és naponként kirándultak a szomszéd szép vidékre, meglátogatva Sáros romjait. Itt írta az Erdei lak cz. híres költeményét, mint költői versenyt Tompa és Kerényi hasonló cz. költeményeire. Itt érte az első nyilvános megtiszteltetés, midőn az evang. főiskola ifjúsága fáklyászenével üdvözölte. Elhagyván Kerényi társaságában Eperjest, máj. 2. Lőcsére, 3. Késmárkra érkeztek; itt meglátogatta Hunfalvy Pált, megnézték a Tököly-várat, a délutánt egy nyugdíjas kapitánynál (kivel együtt utaztak Eperjesről) töltötték víg poharazás közt Máj. 4. visszatért Eperjesre s még az nap délelőtt Iglóra ment, Pákh Albert szüleihez, kinek atyjához, Pákh Mihály evang. lelkészhez szállt, hol három hetet töltött a legkellemesebb családi körben. Május 12. pünköst hétfőjén megjött Pákh Albert is s együtt járták be a vidéket. Máj. 23. visszaindult Pestre, Hnilecz és Veszverés felé, kevéssel ebéd után Rozsnyóra ért. Innét május 24. reggel Berzéte és Pelsőcz felé Aggtelekre ment, hol a híres barlangot tekintette meg. Estére visszatért Rozsnyóra, honnét 25. d. u. Gömöry András rozsnyói evang. lelkészszel Rimaszombatba utazott, hol a nemesség tisztújítást tartott és hova 26. reggel érkezett. Itt Adorján Boldizsár, Kubinyi Rudolf és több előkelő birtokos nagy örömmel fogadták; Huszt Jenőhöz szállt. Megismerkedett itt Berecz Károlylyal is. Máj. 29. megválasztották és feleskették Gömörmegye táblabirójává. Ez elismerés igen jól esett neki. Jún. elején hazafelé indult, de előbb (máj. 29.) Adorjánhoz ment Kisfaludra, jún. 3. Várgedére Kubinyihoz; itt voltak vele Steller Antal és Berecz Károly. Innét Steller kocsiján tette első kirándulását jún. 8. Füleken át, hol megtekintették a várromot, Losonczra, hova estére érkeztek; másnap d. e. kirándultak a közel eső gácsi várromra. Még aznap délben Losonczra tértek vissza. Másnap jún. 9. visszatértek Várgedére, hol több napig az eső a szobába zárta, csak jún. 12. indultak Salgó megtekintésére; Hajnácskőnél megállva, megnézték a vár helyét és a délutánt a kis fürdőn töltötték; innét estére Vecseklő kis barkó faluba érkeztek. Másnap a Medres hegyen át Somoskőre mentek, szintén a vár megtekintésére, onnét Salgóhoz. Még aznap Vecseklőre tértek vissza s onnét 12. d. e. Várgedére. Jún. 14. Steller Antal meghívására Berecz Károlylyal együtt Rimaszombatnak kerülve, Losonczra mentek, hol jún. 22-ig vendége volt Stellernek, kinél megismerkedett Karády Ignáczczal (Kossuth fiainak nevelőjével). Különösen Plachy Vilmával, Steller jegyesével, ki maga is költőnő volt, szeretett társalogni. Losonczon Weisz Rozália széplelkű zsidó leányhoz (ki később Kemény Gábor szolgabiró neje lett) költői rajongással vonzódott. Jún. 22. hagyta el Losonczot, tovább mentek Balassa-Gyarmat felé, hová éjfél tájban érkeztek. Másnap jún. 23. ott vásár volt, azt bejárta s a város nevezetességeit megtekintette; még aznap egy váczi molnár szekerén Vácz felé indult. Rétságon ebédelt és Váczra oly későn érkezett, hogy a hajóról lekésett. Tehát másnap a molnár szekerén utazott Pestre, hova jún. 24. megérkezett. E majdnem három havi felsőmagyarországi út két szempontból nevezetes: egyrészt új benyomásokkal gazdagította a költő lelkét és a mindenütt tapasztalt elismerés rendkívül emelőleg hatott reá, másrészt élményeit egy czikksorozatban feldolgozta, melyet «Úti jegyzetek» cz. az Életképekben 1845. júl. tett közzé. Heine Reisebilder cz. munkája inkább csak a formát adták a költőnek, hogy ily útját czikkekben írja meg, egyébként az Úti jegyzetek egészen a P. kedélyéből és szenvedélyéből folytak; eleven, patetikus és szellemes vázlatok és reflexiók ezek, s P. prózai munkái közt a jobbak közé tartoznak. Júl. 10. Vachott Sándorékat meglátogatta Tápió-Sápon. Összegyűjtötte 1844. és 45-ben írt verseit, melyek nov. 13. meg is jelentek. Tápió-Sápról 2–3 napi időzés után Szalk-Szent-Mártonba utazott szüleihez, kik itt is, mint Duna-Vecsén, a korcsmát és mészárszéket bérelték. Egy hét alatt írta itt a Zöld Marczi cz. népszínművét, Egressy Gábor jutalomjátékául, júl. 24. be is adta azt a színházi biráló-bizottságnak, de ez előadásra nem fogada el; e művét aztán elégette a költő. Júl. 21. Bankos Károlyt látogatta meg Kun-Szent-Miklóson; másnap lakomát csaptak tiszteletére, a gymnasiumi ifjúság pedig fáklyás zenével lepte meg. Júl. 23. utazott vissza Pestre. Júl. 24-től aug. 10-ig Pesten időzött. A Zöld Marczi bukása mélyen hatott kedélyére, azért szórakozás végett kirándult Erdélyi Ferencz ev. ref. paphoz Gödöllőre s ott találkozott Mednyánszky Bertával, előkelő birtokos szép szőke leányával, a ki a híreért érdeklődött iránta és szivesen társalgott vele. A költőnek szerelemre vágyó lelke a leánykában ideálját képzelte s P. szerelmesnek hitte magát; hozzá aztán aug., szept. többször kirándult Gödöllőre. Mikor megkérő levelére tagadó választ kapott a büszke apától, pár hónap alatt teljesen kigyógyult csalódásából. Azonban az a körülbelül 40 dal, melyet ez időben (pesti, gödöllői és szalk-szent-mártoni kelettel) Mednyánszky Berta iránti szerelme keltett a költőben, az akkori szerelmi lyrának legszebb termékei voltak. Ekkor írta a szerelem gyöngyeit, melyek okt. 20–23. közt jelentek meg. Aug. 20. újra szüleihez ment Szalk-Szent-Mártonba, honnét szept. 8. körül tért vissza Pestre. P. ezalatt szorgalmasan dolgozott a három divatlapba, a Honderűbe (1845. II. felében csak két költeménye jelent meg), a Frankenburg-féle Életképekbe (1845. márcz. 31-ig állandó munkatársa volt) és a Vahot Pesti Divatlapjába (szerződésszerűleg 1845. ápr. 1-től decz. 31-ig kizárólag). Míg azonban a költő népszerűsége egyre terjedt, a pesti időszaki sajtóban ellene is mind több-több hang emelkedett. A Vörösmarty nagytekintélyű Athenaeuma megszűnt; minthogy P. a szépirodalmi lapok közül kizárólag a Pesti Divatlapnak kötötte le magát, a Honderű már ez okból sem nézte jó szemmel a költő emelkedését; voltak, a kiket önérzetes modora és némely különösségei idegenítettek el tőle, másokat sikerei bántották, ismét másokat költészetének szokatlan eredetisége, melyet pongyolaságnak, póriasságnak néztek. Így aztán névvel és név nélkül valóságos hadjáratot intéztek ellene, a Honderűben és az Életképekben, sok személyeskedéssel és rosszakarattal, melyek ellen ő a P. Divatlapban versben és egy-egy megjegyzéssel védte magát. A támadók közt volt egyik régi barátja, Szeberényi Lajos is, a mi keserű tollharczra vezetett. Legélesebben azonban Császár Ferencz, Nádaskay Lajos és Petrichevich Horváth Lázár támadták és igyekeztek nevetségessé tenni a költőt; de támadta Nagy Ignácz is; Garay szintén inkább ellene volt, mint mellette. A gúnyoló czikkek és pasquillusok ez özöne keserítette, de útjából nem térítette el a költőt. Érezte irányának helyességét, vele volt a közvélemény nagy többsége s a legjelesebb írók és birálók; Vörösmarty, Bajza, Szemere Pál; Toldy Ferencz méltányló birálatot írt mellette. Szerelmi ábrándjainak szétfoszlása s a többnyire igazságtalan hirlapi támadások felidézték régi szenvedéseinek keserű emlékét s bizonyos pessimismus vett erőt kedélyén. E beteges hangulat nehezedett lelkére 1845 végő és 1846 első hónapjaiban, s ennek a jelei azok a szeszélyes keserű, olykor cinikus fordulattal végződő apró versek, melyeket ez időszakban többnyire Pesten és Szalk-Szent-Mártonban írt s Felhők cz. 1846. áprilisban adott ki (66 költemény). Byron, Shelley, Heine hatása találkozott ekkor az ő meghasonlott lelki állapotával. Érzése, képzelete azonban nemsokára ismét tisztult és visszanyerte saját egészséges irányát. Szerelmi bánatának enyhítésére ismét az utazásban keresett szórakozást. 1845. szept. 23. elkisérte Vahot Imrét Esztergomig; útközben Pomázon töltöttek egy napot, megmászták a Kőszeget és élvezték a szép kilátást a fővárosra; szept. 24. pedig Sass Istvánhoz utazott, útba ejtve Szalk-Szent-Mártont és Duna-Földváron át Borjádra érkezett, hol barátja szüleinél a szüret alatt okt. 6–7-ig időzött és megfordult Uzdon is. Borjádról ismét Szalk-Szent-Mártonnak vette útját, a hol okt. 16. tájáig tartózkodott szüleinél. Pesten Várady Antallal vett közös lakást (a Hatvani-utcza 6., most 10. sz. házban, szemben a nemzeti casinóval). Ezalatt jelent meg a Verseinek II. kötete (nov. 16.). 1845. nov. 20–25. táján újra Szalk-Szent-Mártonba vonult vissza; itt maradt 1846. jan. 4-ig. Itt írta a Felhőkön kívül a Tigris és hiéna cz. drámáját, hogy szüleinek nyomorán enyhítsen; a pesti tavaszi vásár kedvező saisonjában akarta előadatni a nemzeti színházban. E művével tért vissza jan. 4-én Pestre, másnap beadta a drámabiráló-választmánynak, mely azt jan. 13. előadásra elfogadta s ő 16. szüleihez Szalk-Szent-Mártonba vonult, hol a Tündérálom cz. nagyobb költeményét és A hóhér kötete cz. regényét írta; mindkettővel febr. 20. készen volt. Márcz. 20. táján Eötvös József báró közbenjárására eladta regényét Hartlebennek 150 frton és az jún. 4. megjelent. (A költő időközben csak néhány napot töltött Pesten s újra Szalk-Szent-Mártonban tért vissza). P. 1846. márczius közepétől ápr. 10–12 tájáig időzött Pesten, hová azért is sietett visszatérni, mert Tigris és hiéna cz. drámáját márcz. 19. előtt kellett volna előadni, de Szigligetinek egy új bohózatos népszinműve miatt mellőzték, illetve csak bérletfolyamban akarták előadni, mire a költő jogos méltatlankodással ápr. elején visszavette darabját. Bosszúságát felejteni ápr. 10. után újra Szalk-Szent-Mártonba vonult, hol Szent-György napjáig időzött. Ekkor szüleinek is kitelvén itt a bérleti három évök, még kisebb bérletet vettek ki Dömsödön, hova átköltöztek, ő meg visszautazott Pestre. 1845 őszén Tompa is Pestre került és miután 1846. jan. betegségéből felgyógyult és a Rókus-kórházból kikerült, ő is Váradyhoz ment lakni s így P. lakótársa volt. P. általán szeretett egy-egy nagyobb munkája megírására vidékre vonulni szüleihez, kiknek azonban nem volt terhére, mert külön szobát bérelt magának és az étkezés költségeit megtérítette. Szalk-Szent-Mártonban írta A szerelmes tenger cz. fantasztikus romantikus költeményét és a népies Szilaj Pistát, mely egyik legkedvesebb elbeszélése. 1846. I. felében Vahot Imre a P. Divatlap minden második számában közölt tőle költeményt; ezen fösvénységeért némileg meghasonlott vele s mivel a másik két divatlappal ellenséges viszonyban volt, azoknak nem adhatott verset. Ezen elkeseredése szülte a tizek társaságának gondolatát. 1846 közepén tehát P. megvált Vahot Imre lapjától, a Pesti Divatlaptól. Tapasztalván, hogy a szerzők ki vannak téve a szerkesztők önkényének, egy írói társulatot akart szervezni, mely a meglevő lapoktól függetlenül alapítson egy lapot és azt saját irodalmi programmja szerint szerkeszsze. Meg is alakította kilenc jeles fiatal írótársával együtt a «Tizek társaság»-át (Petőfi, Jókai, Pálffy, Degré, Obernyik, Pákh, Bérczy, Tompa, Kerényi, Lisznyai), melynek czélja volt emanczipálni a szépirodalmat és saját organumukban érvényt szerezni az újabb irodalmi iránynak, mely épp oly nemzeti, mint romantikus volt, s a nép nyelve alapján akart nemzeti irályt fejleszteni. A tizek kötelezték magukat (1846. márcz.), hogy az év közepétől számítva egy évig sehova sem írnak, mint a maguk lapjába, melyet Pesti Füzetek czímmel akartak megindítani. Év közepén csakugyan megszüntették a dolgozást a lapokba, de Vahot Imre bosszút állt rajtuk, mert a tizek közül öttől mindjárt júliusban közleményt adott oly munkáikból, melyek régebbről nála maradtak. Ez irodalmi csiny miatt P. összeveszett Vahottal, a kit párbajra is hítt, de Vahot kitért a párbaj elől. A lapra azonban a tizek a gyanakvó felsőségtől nem kaptak engedélyt, ez okból 1846. nov. elfogadták Frankenburgnak, az Életképek szerkesztőjének előzékeny és tapintatos közeledését, visszaadták egymásnak szavukat és társaságukat feloszlottnak nyilvánították. Csak Pákh és Obernyik nem írtak egy évig egy divatlapba sem. P. az Életképekhez csatlakozott. Midőn P. 1846. márcz. és ápr. hóban Pesten volt, megismerkedett Beck Károly német költővel, kit Kertbeny vezetett hozzá. P. Kertbenyvel nem rokonszenvezett, de nem volt ellenére, hogy Becket és Duxot rábeszélte költeményeinek német fordítására; így jelentek meg a bécsi Sonntagsblätterben P. verseinek első német fordításai (Lopott ló, Pusztán születtem és Híres város az alföldön Kecskemét). P. Beckkel, mint némely életrajzírói írják, szoros barátságot kötött, naponként fölkeresték egymást és együtt töltötték az estéket az Angol királynő éttermében. P. vagy 30 költeményét lefordította németre Beck számára, ki e nyomon azokat vers alakban átdolgozni s kiadni akarta németül, sőt P. megírta önéletrajzát is szintén németül e czélból, melyet Fischer Sándor őrzött meg (Petőfi's Leben und Werke 252. lapjához csatolva hasonmásban). Ezen német kiadásból azonban semmi sem lett; Beck ismeretsége is P.-vel, (amint Beck visszaemlékezéseiből kiderül) csak felületes lehetett. P. május első napjaiban újból falura vonult, Pálffy Alberttel Dömsödre ment, hol szülei Szent-György napja óta laktak. Itt Kovács Jánosnétól béreltek egy szobát 20 frton, étkezésre, melyet megfizettek, P. szüleihez jártak. Itt írta Salgó cz. nagyobb költeményét, melyet a Pesti Füzetekbe szánt. Június havát Pesten töltötte, midőn Emichhel alkudozott Összes költeményeinek kiadása ügyében és ehhez Barabás ismét lerajzolta, a tusrajzot aztán Tyroler metszette aczélba. Váradynak Ruffy Idával történt egybekelésekor júl. 29. Esztergomban ő és Jókai mint tanúk szerepeltek volna, azonban az esketés ekkor a vegyes házassági akadály miatt elmaradt. P. júl. és aug. hónapokat is Pesten töltötte, mint Pákh Albert lakótársa, kivel 1847 tavaszáig együtt lakott (Hatvani-utcza 285,. ma 6. sz. Jankovich-ház II. emelet) egy szűk homályos udvari szobában. Itt tanította Messi Antal az olasz nyelvre. Ezen a nyáron, talán jún., meglátogatta Szemere Pált Péczelen, ki a Szemere Pálhoz írt költeményére nyilt levélben válaszolt (Életképek, 1846. II. szept. 19.). 1846 őszén kezdődik életének és költészetének legfényesebb korszaka. Megtalálja eszményképét, s a mi eddig költői ábránd volt, mély és szenvedélyes szerelemmé fejlődik lelkében. Ez érzelem melegénél csodálatos harmoniában és gazdagsággal kibontakozik egész egyénisége, lelkének minden ereje s megteremti költészetének legtökéletesebb és legnemesebb virágkorát. Szerelmével együtt erősbödik hazaszeretete és a nemzet politikai eseményein csüggése, s költészetének úgy szerelmi, mint hazafias politikai iránya ezóta tárul ki teljes nagyszerűségében. Aug. vége felé nagyobb körútra indult Pestről Obernyik Károlylyal, a szept. 9-re hirdetett erdélyi országgyűlést szándékozott meglátogatni Kolozsvárt; de előbb Szatmárt, Máramarost, utóbb Erdélyt akarta bejárni. Szatmárra mentek tehát, hova Pap Endre és Riskó Ignácz hívták meg. Aug. végét és szept. első napjait Pap Endrénél Szatmáron töltötte; szept. 4–5. Nagy-Károlyba mentek, hogy Szerdahelyi Pál helyettes főispán beiktatásán jelen legyenek; szept. 7. a Szarvas fogadóból, hol lakott, Riskó Ignácz megyei aljegyző- és költőhöz költözött át. Megismerkedett a vendéglőben Teleki Sándor gróffal, kivel barátságot kötött. Szept. 8. a megyei bál előtt délután 6–7 óra tájban először látta Szendrey Juliát, Szendrey Ignácznak a Károlyi Lajos gróf inspektorának feltünő szépségű, alig 18 éves leányát a Térey-család kertjében. Este a bálban bemutatták őt a lánynak, hosszabban társalogtak, s a költőre e találkozás elhatározó benyomást tett. Néhány napig Téreyéknál többször is találkozott Juliával, mikor pedig Julia atyjával hazament Erdődre, hol a várkastélyban laktak, P. két barátjával együtt szept. 19. Szatmárról látogatást tett náluk. Szept. 20. Julia Szatmáron volt és újra találkozott a költővel, P. ekkor lemondott erdélyi útjáról; különben a kolozsvári országgyűlést elnapolták. Juliának hizelgett a már hires költő közeledése, ő is érdeklődött iránta. Mialatt P. még e hó folytán és okt. elején többször is kirándult hozzájuk, a leány érdeklődése is szerelemmé kezdett fejlődni, bár a költő iránt kissé szeszélyesnek mutatkozott, s a költő vallomására nem adott határozott választ. P. okt. 10-ig időzött Szatmáron. Ezen idő alatt Pap Endrével több kirándulást tett a vidékre, Pap Zsigmondhoz Nagy-Bányára, Kovács Lajoshoz Berenczére, honnét párszor átrándult lóháton Erdődre; szept. végén és okt. elején Luby Zsigmondot látogatta meg Nagy-Áron, honnét Csekére ment, hol mintegy tíz napot töltött. Okt. 10. búcsúzott el Juliától Erdődön; de Julia úgy intézte a dolgot, hogy az okt. 22. tisztújításra ismét bement atyjával Nagy-Károlyba, tudván, hogy ott lesz P. is. Nagy-Károlyban tavaszra igért P.-nek végleges választ, de már reményt nyujtott neki, mi a költőt az átélt kétségek után boldoggá tette. Okt. 23. váltak el ismét s P. Nagy-Bányára, majd Koltóra rándult Teleki Sándor grófhoz, ki Haray Viktorral érte ment. P. demokrata létére nagyon megkedvelte a liberális és jó kedvű főurat és jó napokat töltött nála. Naponként behajtott Nagy-Bányára. Julia szerelmében teljesen megnyugodott. Koltón egy politikai értekezlet alkalmával írta Erdélyben cz. gyönyörű hazafias ódáját; de legtöbb ekkor írt költeményét Juliának szentelte. Nov. 10. elhagyta Koltót és Szatmáron, Nagy-Károlyon és Debreczenen keresztül Pestre tért vissza. Debreczenben, hol Telegdy Lajos könyvárúsnál volt szállva, találta Emődy Dánielt is, ki akkor nevelő volt Erdélyi József ref. tanár fiánál. Nála töltötte napjai legnagyobb részét. Ugyanez időben kiment a családdal ennek Szent-Imrén levő szőllőjébe és az Érmellékre, hol pár napot töltött. Emődy elvezette Könyves Tóth Mihály ref. lelkész házához, s ettől fogva csaknem naponként ellátogatott a házhoz és a lelkészszel meleg barátságot kötött. Ekkor történt egy epizod, mely sok félreértést okozott Juliával szemben és az életírók is nem mindig helyesen magyarázták. Debreczenben elment a színházba, a hol megjelenésekor a közönség önkéntelen ovatióban tört ki s az akkor ott játszott ünnepelt színésznő, Prielle Kornelia a darabba szőtt ének helyett P.-nek egy dalát énekelte el. A másik napot még Debreczenben töltötte, s itt az a hír találta, hogy Julia máshoz akar férjhez menni. P. daczos lelke felindulásában hirtelen tettre határozta magát. Meglátogatta Prielle Korneliát, nőül kérte, este előadás közben pedig sürgette, hogy azonnal esküdjenek meg. Kornelia beleegyezett s P. sietett a ref. paphoz; de az dispensatio nélkül nem volt hajlandó azonnal összeadni őket. Másnap a kath. papnál is járt, de eredménytelenül, és így P. visszatért Pestre, hova 20. tájt érkezett meg; rögtön írt Prielle Korneliának, a ki azonban meghallván, hogy P. Juliába szerelmes, csak hidegen válaszolt és így a viszony elsimult. Ennek azonban híre ment Juliához, a ki nem készült máshoz menni, s azért e lépés fájdalmasan hatott reá. P. levelet írt Juliának, melyben okaival együtt kifejtette az esetet. Kibékülésüket befejezte az, hogy Julia valaki által elküldte neki naplója egy részét, mely szerelmét festi. Ekkor (1846. decz.) adta ki P. az Életképekben Juliához intézett költeményei közül az elsőt (Mi van innen távol). Szerelmi viszonyuk ezután is új meg új változáson ment át. Julia bizonyos félelemmel látta szerelme növekedését; tartott a költő szenvedélyességétől, de viszont hideg sem tudott lenni iránta. Újabb keserűséget okozott neki az a hír, melyet valaki Szatmáron terjesztett, hogy P. az ő naplóját dicsekedve mutogatta ismerőseinek. A lány szülei először e hírből értesültek a viszonyról. A szigorú és gyakorlati apa hallani sem akart a biztos állás nélkül élő költőről, a ki színész is volt; egy gazdag földbirtokosnak szánta a leányt. Julia nem mondott e kérőnek igent, de meg kellett ígérnie, hogy egy évig P.-hez sem megy, sem levelet nem ír neki. Az apa számított, hogy a csapodárnak vélt P. addig elfelejti Juliát s a leány is mást gondol. Juliának e miatti hallgatása szintén sok félreértést okozott. Csak Térey Mari, Juliának előkelő barátnéja és Sass Károly ismerősük útján váltottak olykor üzeneteket, melyek az akadályokkal arányban mind szenvedélyesebb érzésről tanuskodnak. Végre (1847) május elején Térey Mari útján Julia találkozásra hivatta P.-t hogy tisztázzák egymás iránti érzelmeiket. P. Pestről azonnal levelet írt Szendreynek, melyben megkérte Julia kezét. Az apa azt válaszolta, hogy még nem ismeri P.-t s végleges választ a kitűzött egy év leteltével fog adni. P. ekkor Erdődre utazott, hol Lauka Gusztávhoz szállt (máj. 16–20.). A megkérést személyesen ismételte, de ez összezördülésen végződött, s Szendrey kijelentette, hogy leánya sorsát nem meri a költő kezére bízni, fel is szólította, hogy kimélje meg őket látogatásaitól, egyszersmind mindent elkövetett, hogy az ifjak ne találkozhassanak. De P. és Julia állhatatosak voltak, ismételten is összejöttek a vár kertjében és örök hűséget esküdtek egymásnak. A költő szökésre is rá akarta beszélni a leányt, de az nem egyezett bele. P. az atyától még több ízben is követelte a leány kezét, míg végre Szendrey egy heti határidő kitűzésével akart egyelőre szabadulni. P. máj. 20. Nagy-Bányára ment át s ott kapta Szendreynek elutasító levelét. Erre visszatért Erdődre s máj. 26. ünnepiesen ismételten megkérte Julia kezét, a kit a szülők az elmult napok alatt sikertelenül akartak lebeszélni. Az alap végül kiejelentette, hogy Juliára bízza sorsát, de ő kiházasítani nem fogja, s választania kell közte s P. közt. Julia a költőt választotta, s az esküvőt az egy évi próbaidő leteltének napjára, szept. 8-ra tűzték ki. Addig is kikötötték a szülők, hogy P. legyen távol Erdődtől, de a levelezést megengedték. P. ekkor Szalontára ment Arany Jánoshoz és ott töltött kedves és vidám tíz napot; a két költő a Toldi sikere alkalmával kezdett levelezést, melyet éppen P. indított meg, s ez alkalomkor látták egymást először, már mint jó barátok. 1846-ban, valamikor Győrben is volt Frankenburggal, Pompéryval, Lisznyayval együtt. Két napot töltött ott és Balogh Kornél alispán a költő tiszteletére estélyt adott. Talán ekkor beszélték meg dr. Kovács Pállal a Hazánkba dolgozás ügyét. 1847. jan. 7. jelent meg Tigris és hiéna cz. drámája. Szerződött az Életképekkel, hogy jan. 1-től más lapba nem ír, átlag a lap minden második számában jelent meg költeménye, melyekért egyenként másfél aranyat kapott. Ez évben írta az Életképekbe két népies elbeszélését: A nagyapá-t, mely febr. 6–13. és A fakó leány és a pej legény-t, mely máj. 8. és 15. jelent meg. Az Életképeken kívül 1847-ben csupán a győri Hazánkba, Kovács Pál lapjába dolgozott; évnegyedenként hat költeményt adott, melyekért 45 frtot kapott és így egész évre 180 frtot. 1847. márcz. 15. jelentek meg P. összes költeményei egy kötetben Emich Gusztáv kiadásában, nagy 8rét 537 lapon a költő arczképével. (Az öt elbeszélő költeményen kívül 1842-ből 13., 1843-ból 32, 1844-ből 123, 1845-ből 158, 1846-ból 128, összesen 459 költemény; 105 új költeményt foglal magában, melyek az előbbi gyűjteményekben nem jelentek meg; Emich 500 frtot fizetett a költőnek a 3000 példányban nyomatott kiadásért; arczképét Barabás rajzolta tussal. 1858. deczember 15-én az első akadémiai nagygyűlésen, mely 1847 óta tartatott, a költő összes költeményeinek ez a kiadása a nagy jutalmat nyerte. (Ettől az időtől fogva állandó jelzője a «legnépszerűbb költő» volt. Márcz. 15–17. a vásár alatt tartott köri estélyen, melyen alig volt Magyarországnak megyéje, hogy nehány szabadelvű vendég ne képviselte volna, a költőt nagy lelkesedéssel üdvözölték. Márcz. 22. Egressy Gábor meghívására Székesfejérvárra utazott, hol az 29-ig mint vendég szerepelt. Ezen a napon tért vissza Pestre s egész áprilist itt töltötte. P.-nek 1847-ben Erdődre utazásának itinerariuma a következő: máj. 13. utazott Pestről Juliájához, aznap Adonyba ért, estére Debreczenbe, onnét 15. Nagy-Károlyba, 16. Erdődre ment; itt máj. 22-ig időzött, hol Lauka Gusztávnál volt szállva s apjától megkérte a leányt; többször találkoztak Juliával a kertben és a tó partján, hol örök hűséget esküdtek egymásnak. Május 22. Nagy-Bányára indult; útközben pünkösd első napját, máj. 23. Zelestyén töltötte, 24. d. e. Nagy-Bányára ment, hol Pap Zsigmond vendége volt, ugyanitt 25. leszállt a bányába. Itt kapta Szendrey elutasító levelét, melyre 25. újra Erdődre indult, másnap ismét megkérte a leány kezét. Máj. 27. még Juliánál töltötte, 28. Szatmárra tért Pap Endréhez, máj. 31. reggel Szalontára indult Arany János látogatására, Nagy-Károlyon, hova Székelyhidon, Biharon keresztül 31. estére Nagyváradra érkezett; másnap reggel Szalontára indult, hova jún. 1. délben érkezett; itt időzött jún. 10-ig; ekkor indult el Szalontáról, aznap Kőrös-Ladányig haladt, 11. este Mező-Túrra vergődött folytonos esőben : jún. 12. Szolnokon át Abonyig jutott és 13. Czegléden, Pilisen, Üllőn át, éjféltájt érkezett Pestre. A jún. 26. szerződés szerint Összes költeményeit örök áron eladta Emichnek 1500 frton, és hogy minden, ezután irandó hasonló kötetért Emich 2000 frtot fog fizetni. Ugyanekkor biztosítani akarván sorsát, Jókaival, ki átvette 1847. II. felében az Életképeket, valamint Kovács Pállal oly szerződést kötött, hogy 1848. jan. 1-től évnegyedenként 6 költeményt fog adni lapjaikba 50–50 frtért. Pestről külföldi útra készült, hogy könnyebben teljék az idő, de ez akkor elmaradt. Júl. 1. neki indult Felső-Magyarországnak, hogy barátait meglátogassa : Váczig vasuton ment, Rimaszombatig gyorsszekéren; közben Losonczon meglátogatta Steller Antalt és nejét Plachy Vilmát, kiknél egy napot töltött. Rimaszombatból júl. 3. Bejére ment Tompa Mihályhoz és nála volt júl. 8-ig; innét júl. 5. kirándultak Murány vára romjaihoz. Júl. 8. elindult Miskolczra, hova Tornaalján, Putnokon át délre érkezett Vadnay Miksa szolgabíróhoz, a franczia forradalom hívéhez; innét tettek d. u. egy nagyobb társasággal kirándulást Diósgyőrre s a hámorba; júl. 9. Sárospatakra indult, hová a Hegyalján, Szerencsen át d. u. érkezett meg és Pálkövy Antal tanárhoz szállt; az estét a főiskolai énekkar által a tiszteletére rendezett lakomán töltötte. Júl. 10. Sátoralja-Ujhelybe ment Kazinczy Gáborhoz és a napot nála töltötte; 11. Széphalomra ment át Kazinczy Ferencz sírjához és bérbe adott házához; d. u. 2. órakor Király-Helmeczre, onnét Leleszen át késő este Ungvárra ért; másnap d. e. Munkácsra ment, meglátogatta a börtönt és még aznap 12. este Beregszászra, 13. reggel Badalón, Csekén, Zajtán, Peleskén át Szatmárra érkezett és Pap Endréhez szállt. Nehány kirándulást tett Szatmár környékén. Többször kiment Erdődre Juliájához, kit aug. 5. eljegyzett. Telekit meglátogatta nem egyszer Koltón. Eleinte megtartotta a tilalmat, irogatással rövidítette idejét : itt írta Széchy Máriáját. Szept. 8. megtörtént az esküvő az erdődi vár kápolnájában. Juliának csak anyja s huga jelent meg; az apa áldás nélkül bocsátotta őket útnak s anyagi segítséget sem adott. A fiatal párt Teleki Sándor gróf négyes fogata vitte Koltóra, ott töltötték a mézes heteket a gróf kastélyában, melyet egészen barátjának engedett át Teleki. Hat hétig maradtak ott boldog elvonulásban. Koltóra utaztukban kocsijuk egy kereke eltört és így az éjjelt Nagy-Bányán töltötték a fogadóban; másnap érkeztek csak Koltóra. Koltón P. költészettel és olvasással töltötte napjait; leginkább szerette olvasni Dickens műveit, ezt magasztalta legjobban, azután id. Dumas munkáit; olykor nejével együtt kilovagoltak. Koltóról okt. 20. indultak el Kolozsvárra, hova Deésen, Szamosujváron át 21. érkeztek. Másnap ellátogatott az országgyűlésre, több követtel megismerkedett és kivált az unió iránt lelkesedett. Okt. 23. este az országgyűlési ifjúság a Biasini vendéglőben lakó költőt fáklyászenével tisztelte meg, melyet lakoma követett. Másnap 24. a Biasini-gyorskocsin Nagyváradra, onnét fogadott szekéren Arany Jánoshoz Szalontára utazott az ifjú pár, hova 25. érkeztek meg és nov. 2-ig időztek. Onnét nov. 2. Mező-Túron, 3. Szolnokon át Pestre értek nov. 4. és a Dohány-utcza 373. sz. Schiller-ház első emeletére költöztek; a lakás egyik mellékszobáját Jókainak adták bérbe, ki 1848. jún. 12-ig lakott ott, mikor P. Jókaival összezördülvén, ez kiköltözött. P. lakása egyszerű volt, könyvtárában megvoltak Beranger, Heine, Hugo Viktor, Shakespeare, a Girondisták története, Ossian, Byron, Shelley; a falon függő képek közt: Lafayette, Mirabeau, Robespierre és társai, Mme Roland és Corday Sarolta. Petőfyné naplója is megjelent az Életképekben Jókai előszavával és ugyanekkor egy másik Naplótöredéke a győri Hazánkban. P. és neje egyszerűen éltek, szükségtől egyelőre nem kellett félniök, P. szerződései a legközelebbi két évre biztosították megélhetésüket. A jólétben nevelkedett nő beleélte magát új helyzetébe, boldogította férjét is, a kinek dicsőségében osztozott s örült az ünneplésnek, melyben őt is részesítették. A költőnek ez az érzelme is, épp úgy, mint egykori fiúi szeretete, megérte erkölcsi diadalát. Boldog és hű férj lett belőle, és szerelmi lyrájának Julia maradt mint asszony is egyetlen tárgya s a maga eredetiségével a házasember szerelmét is, mint kifogyhatatlan költői tárgyat, mutatta be a magyar költészetben. Ezalatt P. költői pályája hatalmas emelkedést vett. 1847-ben az Életképekbe dolgozott, a hol verseit másfél aranynyal honorálták; írt a Kovás Pál Hazánkjába is, hasonló feltételekkel. Összes költeményeit, melyek 1847. márcz. 15. jelentek meg, hálája s tisztelete jeléül Vörösmartynak ajánlotta; lelkesedéssel fogadták és a 3000 példány pár hónap alatt elfogyott. 1848. jan. 1. a második kötetet is eladta Emichnek 2000 frtért, melyet Emich májustól kezdve havi 100 frtos részletekben tartozott fizetni. Így biztosítva volt sorsuk 1849. októberig. E kötet megjelenése adott alkalmat a kritika két nyomós nyilatkozatára: Pulszky a Szépirodalmi Szemlében, Eötvös József báró a Pesti Hirlapban melegen méltatták P. költészetét; különösen Eötvös rámutatott, hogy P. költészete nem népi, hanem valódi magyar nemzeti költészet. E birálatok neki elégtételül szolgáltak az álkritikusok és irigyek ama támadásaival szemben, melyek 1846 vége óta, különösen a Honderűben ismét megújultak. Ez időtől fogva gyakran írt az Életképekbe. 1848 elején írta a Lehel vezért, Bolond Istókot és fordította Coriolanust. Febr. végén Sass Istvánnal, ki orvos volt, meglátogatta szüleit Váczon, hol lakást fogadott nekik; anyja beteges lévén, állapotáról alapos meggyőződést akart szerezni, Sass azonban megnyugtatta. Márcz. elején Veszprémbe utazott, a hol öcscsénél töltött néhány napot. Márcz. 7. már a fővárosban volt. Ez időtájban szilárdult meg politikai meggyőződése. A kor demokratikus áramlata a hazai politikában is mind érezhetőbbé vált, épp úgy mint nyugaton, s a kornak e szelleme találkozott az ő lelke érzésével; ő a nép fia volt, onnan küzdötte fel magát, azt szerette volna szabaddá, boldoggá tenni, eltörölni minden előjogot, eltiporni a zsarnokságot; hazaszeretete találkozott a magyar politikai élet másik irányával, az Ausztriától való függetlenítés czéljával. E felfogása a franczia forradalom története olvasgatása és Shelley hatása alatt a világszabadság gondolatáig fejlődött benne. Tudja, hogy e kérdések megoldása vérontásba kerül s előre érzi és epedve várja a forradalmat. Politikai érzelmeinek e hatása alatt a magyar irodalom régibb irányaival szemben egy új költői irány zászlóvivője lesz. Egy költői triumviratus gondolata lebeg előtte, melynek rajta kívül Arany és Tompa lettek volna tagja s 1848 elejétől Jókai lapja, az Életképek mellett tömörültek volna. Arany, Tompa beleegyeztek, azonban Tompával P. meghasonlott, úgy hogy a szövetkezés forma szerint nem létesült, de a három költő működése a nélkül is támogatta egymást. Utóbb Vörösmartyval és Aranynyal a teljes Shakespeare lefordítására egyesült P.; azért a Coriolanus fordítása után megkezdte a Romeo és Juliát. Eljött 1848. márcziusa. A pesti ifjúság ama mozgalmában, mely a pozsonyi országgyűlés tanácskozásainak, a párisi febr. forradalomnak és a bécsinek hatása alatt egyre jobban erősödött, neki vezérszerepe volt. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek az ő költészete is egyengette útját. Az ifjúság, melynek gyűlésein naponként részt vett, bálványozta őt, ki vérmérsékleténél fogva is forradalmi természet volt. Márcz. 13. írta a Nemzeti dalt, márcz. 14. összeállították az ellenzéki körben a 12. pontot. Ez este érkezett meg a bécsi forradalom híre., P., kit neje is lelkesített, Jókai, Vasvári, Bulyovszky és mások az ifjúság élére álltak. Márcz. 15. korán reggel P. az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszkyt ott találván, Jókai lakására hívta őket, hol a 12 ponthoz proclamatiót szerkesztettek. P. 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, hol Jókai felolvasta a 12. pontot és a proclamatiót. P. elszavalta a Nemzeti dalt, azután ugyanazt az egyetem orvosi karának hallgatói előtt az udvaron; később a mérnöki s bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren; 10 óra után a Landerer-nyomda elé vonultak a Hatvani-utczába, és ott a Nemzeti dalt és a proclamatiót kinyomtatták; ekkor P. negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Délután 3 órakor a Múzeum-téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proclamatio példányait ezreivel osztogatták; innét a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Szepessy Ferencz polgármester azonnal aláírta és Rottenbiller az ablakból fölmutatta a népnek. Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek P. is tagja volt; ˝ 5 óra tájt Budára mentek Táncsis Mihály kiszabadítására; Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta, mire diadallal vitték Pestre. A színházban Bánk-bánt adták, a színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar Egressy Béni az nap szerzett dallama szerint énekelte hozzá a Hymnust és Szózatot, végül a Rákóczy-induló mellett oszlott el a nép. (P. a színházban nem volt jelen, mert a kiküldött választmány majdnem reggelig ülésezett és P. e napról keltezve két hirdetést adott ki e nap eseményeiről és a szükséges intézkedésekről. A Nemzeti dalt háromszor fordították németre, majd francziára, hat dallamot is szereztek rá azon melegében). Márcz. 21. Pestmegye beválasztotta őt abba a bizottságba, melynek feladata volt a megyei nemzetőrség szervezése. Ebben századosi rangja lett. Márcz. 27. a had- és pénzügyminiszter megerősítése tárgyában tartott népgyűlésen vett részt. Márcz. 31. proclamatiót szerkesztett és a múzeum előtti népgyűlésen felolvasta, Irányi pedig a német fordítását. P. franczia elméletek hatása alatt a köztársaságért lelkesedett, a királyság eszméje ellen küzdött és márcz. végén kiadta s a népgyűlésen elszavalta A királyokhoz cz. költeményét. Nyiltan vallotta: «Republikánus vagyok testestől-lelkestől; az voltam, mióta eszmélek, az leszek végső lehelletemig.» E szélső álláspontja egy időre sokat rontott népszerűségén, de ő naiv optimismusában tovább haladt útján. Elégedetlen volt a magyar politikusokkal is, radikálisabb, erélyesebb föllépést követelt s kifakadt a miniszterium ellen. A közvélemény ekkor meglehetősen ellene fordult. Ápr. 6. a Múzeum-téren a bécsi egyetemi ifjúság küldötteinek ünneplésére népgyűlést tartottak, P. ekkor rövid beszédet mondott és Készülj hazám cz. költeményét elszavalta. Ez időtájt írta naplóját a márcziusi napokról, mely ápr. 29-ig terjedt és máj. elején jelent meg. Máj. 12. felhívására ismét népgyűlést tartottak Lederer önkényes eljárása s a kormány ellen és P. a nemzeti konvent összehivását sürgette. Élénk vágya volt a népet képviselni az országgyűlésen s 1848. máj. 25. az ő szűkebb hazájában, a Kis-Kunságban fel is lépett követjelöltül. Jún. 5. és 6. le is utazott a kerületbe, még pedig Félegyháza felé kerülve, meglátogatta Kun-Szent-Miklóst, Laczházát, Fülöpszállást és Szabadszállást, nyomtatott proclamatiót osztott szét és 8. visszatért a fővárosba, miután meggyőződött arról, hogy ügye jól áll. Jún. 11. újra leutazott nejével együtt Kun-Szent-Miklósra. Azonban a szabadszállási pap fia Nagy Károly is föllépett jelöltnek és rágalmazta Petőfit, hogy népszerűtlenné tegye. P. jún. 12. K.-Szt-Miklóson beszédet tartott a néphez és d. u. átment Szabadszállásra is, hol megnyugtatták, ekkor visszament Kun-Szent-Miklósra; jún. 13. a tanács elijesztő levelet küldött Bankoshoz, P. barátjához, hogy a választás napján P. Szabadszálláson meg ne jelenjék; a költő azonban 14. este mégis elment nejével; 15. reggel a városházán is megjelent; azonban a felbőszített nép sértegette, ezért jónak látta visszamenni K.-Szt-Miklósra s 16. Pestre utazott. Bukása történetét azonnal megírta a Márczius Tizenötödikébe, mely 19. meg is jelent és innen átvették a többi lapok is. P. új választás elrendeléseért petitiót szerkesztett a képviselőházhoz, melyet küldöttség vitt fel Deák Ferencz igazságügyminiszterhez. P. párbajra is kihívta Nagy Károlyt sértő nyilatkozatáért, de a párbaj elmaradt. E csalódása nagyon fájt neki, s ekkori izgalmának és tapasztalatainak hatása alatt írta az Apostol cz. költeményét. Szélső álláspontja hozta egy ízben összeütközésbe Vörösmartyval is, kit P. egy szép költeményben sajgó szívvel, de tartalék nélkül megtámadott, mert aug. 21. a hadsereg vezényszava kérdésében a kormánynyal szavazott. P.-nek e lépésében volt tévedés, de meggyőződésből tette, s rövid válaszváltás után a két költő közt újra helyre állott a régi jó viszony. Ekkor szakított Jókaival is, a kivel aztán nem is békült ki. P. t. i. mint helyettes szerkesztő Jókai távollétében adta ki a költeményt az Életképekben, ezért Jókai nyilatkozott is aztán lapjában; erre P. válasza szept. 10. jelent meg és ezzel a barátság köztük végkép megszűnt. Egyébként az elhidegülés már előbb történt, midőn P. Jókai házasságát nem helyeselte s okait Jókai anyjának is megírta. P. az egyenlőségi társulatnak, melynek fővezetői a Madarász testvérek (László és József) voltak, szintén tagja volt és tevékeny részt vett gyűléseiben, habár ott keveset szónokolt. A király német levelére felhívást fogalmazott, melynek magyar és német kiadását szept. 17. az egyenlőségi társulat közgyűlése elhatározta. A lapokban (Márczius Tizenötödikében) czikkekkel és költeményekkel szolgálta a szabadság ügyét. Szept. 17. közölte az említett lap hírlapi czikkét, melyben írja, hogy az események neki adtak igazat és már nem lelkesít, hanem bosszúra biztat. Már akkor minden felől fölhangzott a harczi riadó, ő is menni akart, de nejének áldott állapota tartóztatta. Végre szept. 24. nejét elvitte Erdődre szüleihez és onnét a székelyekhez volt menendő, hogy a fölkelésre lelkesítse őket, de a föllázadt oláhoktól nem mehetett tovább Nagy-Bányánál. Visszatért Pestre, innét okt. 9. után a párndorfi táborba ment, hol atyjával, mint nemzetőri zászlótartóval találkozott és a seregnek a külföldre nyomulása ellen szónokolt. Ezt a tisztek nem nézték jó szemmel, mire ő visszatért Pestre. Mészáros hadügyminiszter okt. 15. kinevezte kapitánynak a 28. zászlóaljhoz. Szülei 1848 tavaszáig laktak Váczon; ekkor abban a házban, melyben ő lakott (a Dohány-utczában) egy különszobát fogadott és szüleit oda költöztette. Ettől fogva közös háztartásban éltek, itt és utóbb a lövész-utcai lakásukban, hova aug. 1. költözött nejével és szüleivel. Miután szüleit Orlay gondjaira bízta, okt. 18. újra Erdődre érkezett, hol 22-ig maradt. Ekkor Nagy-Károlyon át Debreczenbe zászlóaljához utazott, hol nov. 16-ig maradt és az ujonczok betanításával foglalkozott. Nov. 17. nem követte zászlóalját Nagy-Becskerekre, hanem szabadsággal Erdődre családjához ment, melyet nov. 31. az oláhok elől Erdődről Debreczenbe hozott. Itt a Harminczad-utcában (Ormos szabó háza) látogatták meg őket néhány nap mulva Aranyék; itt született decz. 15. Zoltán fiuk, a keresztszülők Aranyék lettek. Csatadalát decz. 8. levél kiséretében küldte kinyomatás végett a képviselőházhoz; azonban az akkori zavarok miatt kinyomatása elmaradt. Vetter tábornokkal való összezördülése miatt 1849. jan. 31. Kossuthoz írt levelében áthelyeztetését kérte Bem táborába. Január közepén nejét és fiát Aranyék gondjaira bízva, Bem seregéhez indult Erdélybe, Feketetón, Csucsán, Kis-Sebesen át Kolozsvárra tért. Innét Szamosujvárra, Deésre ment; 19. Beszterczére utazott még azon este Szász-Régenbe s Marosvásárhelyre, hova 21. érkezett meg. Jan. 23. este Szelindek felé indult; jan. 24. Medgyesen a fogadóban Lisznyayval találkozott; jan. 25. Szelindekre ért és jelentkezett Bemnél, ki örömmel fogadta s a tisztek, közhonvédek lelkesedve üdvözölték. Bem segédtisztjévé nevezte ki, rangját visszaadta, előléptette, vitézségét érdemjellel jutalmazta. Itt vett részt az első csatában jan. 30. Szelindeknél. Bem jan. 31. Vizaknára vonult, hol február 4-én megveretett, ki aztán Szelindek felé menekült. Bem megvert seregével még az nap Szerdahelyre ért; de még éjfél után Szász-Sebesre sietett, melyet rohammal vett be; febr. 6. ezt is odahagyta és Szászváros felé indult. P. mindenütt oldala mellett lovagolt és febr. 7. Dévára érkeztek. P. ezen visszavonulás minden harczaiban részt vett. Bem kimélni akarta a harcz esélyeitől és lehetőleg visszatartotta, de a költő mégis töbször belevegyült az ütközetbe. A piski csata előtt Bem Petőfit febr. 8. gyöngéd gondoskodásból Debreczenbe küldte futárként. Ott a Márczius Tinezötödikében lelkes czikkben és költeményben dicsőítette Bem hősiességét. Mészárosnál személyesen jelentkezett, ki megkorholta, mert kihajtott inggallérral, nyakravaló és keztyű nélkül jelent meg előtte; ez a költőt fölingerelte s nem jelentkezett többé nála; Mészáros febr. 16. magához hivatta s a katonai rend megtartására figyelmeztette, vagy különben mondjon le tiszti rangjáról; erre P. levetette egyenruháját és febr. 17. éleshangú levélben beadta lemondását; ezen levelét kiadta a Közlönyben és Nyakravaló cz. epigrammját a Márczius Tizenötödikében (febr. 20.). Mészáros február 21. elfogadta lemondását. Febr. 22. családját Aranyékra bízta s Aranyné nejét és fiát magával vitte Szalontára, hol májusig maradtak. Febr. 23. ismét Erdélybe indult; febr. 26. már Kolozsvárt volt, mint Burián Pál könyvkereskedő vendége. Pár napi ott időzés után tovább indult Bem seregéhez, melyet Medgyesen talált; jelen volt a márcz. 2–3. csatában és részt vett a márcz. 3–5. visszavonulásban Segesvárig, de váltólázba esett és Bem Kolozsvárra küldte. Teleki Sándor gróffal előbb Marosvásárhelyre utazott, honnét Szász-Régenen, Tekén át estére Sajó-Magyarosra s másnap (márczius 8.) Deésre érkeztek. P. Kolozsvárra utazott, hol ismét Burián vendége volt, míg jobban lett. Innét néhány napra Szalontára ment családjához és márcz. 26. indult újra erdélyi útjára. Márcz. 28–30. Miklós Miklós ref. lelkész vendége volt Tordán. Ápr. 1. Szebenben mint közvitéz jelentkezett Bemnél, ki rangját azonnal visszaadta, hadsegédévé tette s egyik kedvelt lovával ajándékozta meg. Általán mint fiát szerette a költőt, ki szintén rajongással csüggött az ősz vezéren. Részt vett a százsebesi előnyomulásban és ott Bem ápr. 8. érdemjellel tüntette ki. Bem ápr. 13. hagyta el Szászsebest és Déva alá szállt, 14. Vajda-Hunyadra kocsizott, P. egy másik kocsin követte s délben érkeztek meg; aznap este Hátszegre kocsiztak. Bem ápr. 16. átlépvén a vaskapun, 17. reggel Karánsebesre érkezett és 19. már Lugoson volt. Ápr. 24. odahagyván Lugost, 26. Freidorfnál, Temesvár alatt állott. Máj. 3. P. vezérkari századost Bem őrnagygyá nevezte ki s tovább is segédtisztjének hagyta. Ezt azonban a kormánynyal meg kellett erősíttetni, a mi a februári lemondás miatt nem igérkezett könnyűnek. A bekövetkező véres csaták elől máj. 4. ismét Debreczenbe küldte Bem Petőfit, ajánlatokkal Kossuthhoz és Klapkához. P. Szalonta felé ment, hova este érkezett és másnap fiát Aranyéknál hagyva, nejével Debreczenbe utazott, hol jelentkezett Kossuthnál, azután a helyettes hadügyminiszternél Klapkánál, ki hidegen fogadta és szemrehányással illette Bemnek Vécsey tábornok ellen írt levele közzétételeért a Honvédben, a mivel a kormánynak sok kellemetlenséget okozott; ezért őrnagyi rangjáról lemondott. Pestre kellett sietnie máj. 7., mert atyjának márcz. 21. történt haláláról értesült; Görgeinek is üzenetet hozott Bemtől. Szolnokról szenvedélyes hangú levelet intézett Klapkához, ki a sértések daczára sem fogadta el lemondását; P. azonban máj. 27. Szalontáról ismételten a hadügyminiszteriumhoz küldte lemondását, mely akkor elfogadtatott és június 28. kelettel megjelent a Közlöny júl. 13. sz.-ban Szegeden. (Ezt az ügyet később Budán személyes találkozáskor megkövetéssel elintézték.) Alig ért P. a fővárosba, hol akkor Buda ostroma folyt, néhány nap mulva, mikor a költő a Svábhegyen volt, máj. 17. anyja is meghalt; vörös márványkövet tétetett öcscsével a szülők közös sírjára. Szüleinek elvesztése mély hatással volt kedélyére («Szüleim halálára»). Szeretete mindig megható módon nyilatkozott irántuk. Az öregek büszkék voltak fiukra, de ő is büszkén énekelte meg atyját (« A vén zászlótartó»). Az öreg Petrovics 1849-ben a nyomtatott proklamácziókkal Debreczenbe Kossuthhoz ment, a ki megtudván, hogy P. atyja, 300 forintot utalványoztatott neki; itt láthatta unokáját is. P. anyja temetése után máj. 25. Szalontára utazott, honnét máj. 27. értesítette a Debreczenben lakó Aranyt, hogy lovát adassa el, mert annak árából kell majd élnie; máj. 29. visszaindult Pestre, magával hozva fiát is; júniusban a Kerepesi-út és Síp-utcza sarkán a Marczibányi-házban lakott Egressyékkel egy házban. A kormány jún. elején visszatért Pestre, vele jött Arany is; a két jó barát egész a hónap végeig maradt együtt. A költő megválván tiszti rangjától, csupán az Emichtől kapott havi 100 forintra volt utalva; ez év máj.-tól fogva nem is jelent meg költeménye. Bemhez írt levelében elpanaszolta lova eladatását; Bem erre titkára, Kurz százados által válaszolt, 200 frt utiköltséget is küldött neki s magához hívta; erre a költő jún. 20. válaszolt francziául, hogy miután a jún. 17. Közlönyben ő maga nyilatkozott tiszti rangjáról való lemondásáról, Bem ajánlatát nem fogadhatja el. Ekkor (jún. elején) Csengery közbenjárására Szemere miniszter Petőfinek A honvéd czímű költeményéből a hadseregben való kiosztás végett 25 ezer példányt rendelt meg és ezért a költőnek 500 forintot fizettek. Jókaival még egyszer találkozott a Buda bevételének örömünnepére rendezett lakomán, felköszöntése alkalmával. (?) Lantja, mely a szabadságharczot minden mozzanatában végig kisérte, az oroszok közeledtére is megszólalt; a Jött a halál czímű költeménye jún. 28. a Respublicában jelent meg. Kossuth felhívására P. és társai július 1-jén falragaszon esti 6 órára népgyűlést hívtak össze a múzeum terére; de mivel a kormány a fővárost elhagyni készült, a felhívásnak sikere nem volt. Mikor a kormány Pestről menekült, júl. 2. ő is megindult családjával Orlayékhoz Mező-Berénybe, hova Czegléden, Szolnokon, Gyomán át, júl. 5. érkezett meg, és ott maradt júl. 18-ig. Ott írta Zoltán fia életrajzát hét hónapos koráig és ott kelt legutolsó ismert költeménye a «Szörnyű idő». Egyformán teltek napjai, változatosság csak az volt, hogy berándult Gyulára Bonyhaival, hol Szakál Lajos, a népköltő és Sárossy Gyula társaságában töltötte idejét. A Székelyföldön szándékozott letelepedni; de előbb az oroszok elől akart családjával menekülni Aradra, esetleg Radnára. Júl. 17. kocsira ült, de a megvadult lovak egy átelleni magtárnak rohantak és a kocsi rúdja, oldala és lőcse eltörött. Másnap 18. késett az indulással, mialatt Egressy Gábor Bem futárjával, Kissel megérkezett, ki Petőfit kereste. Egy szerdai napon a P. család Erdély felé indult Estére. Ugrára értek. Nagyváradról Biasini-gyorskocsival Kolozsvárra utaztak, onnét 20-án Tordára érkeztek, hol Miklós Miklós református paphoz szálltak Egressyvel; itt egy napot töltöttek. Júl. 22-én P. családját otthagyva, Egressyvel Marosvásárhelyre utazott, hova késő este értek be; júl 23. Székely-Udvarhely felé indult Bemhez; Székely-Udvarhelyen, Csik-Szeredán át 24. Kézdi-Vásárhelyre érkezett; itt Kőváry László szobájába szálltak a nagyvendéglőben; 25. reggel Bereczkig mentek, hol P. Bemmel találkozott, ki a moldvai expeditióból tért vissza. Találkozásuk megható volt. Bem megtudta itt, hogy Szász-Régennél megverték a mieinket, vágtatott a bajt helyrehozni, Kézdi-Vásárhelyen, Sepsi-Szent-Györgyön, Erdővidéken, Udvarhelyen keresztül, P. mindig Bem mellett lovagolt, rohantak szinte megállás nélkül és júl. 29. érkeztek vissza Marosvásárhelyre, hol P. a Görög-féle piaczi házban volt többedmagával szállva. E napról tette Bem a jelentést a kormányhoz, hogy a költő újból szolgálatba lépett; egyszersmind megint törzskarába osztotta. Azonban a rajongva szeretett vezér megtiltotta neki, hogy koczkázatos hadi vállalatában kövesse, mégis utána ment. Marosvásárhelyről júl. 29. utolsó levelét írta nejének; júl. 30. reggel tovább utazott Bem után, a ki csekély seregével korán reggel Erdő-Szentgyörgy felé indult. P. Kurz kocsiján még aznap délelőtt szintén Székely-Kereszttúrra érkezett. Bem br. Gamera Gusztávnál, a kereszturi térparancsnoknál volt szállva; a báró neje megtudván P. megérkeztét, meghivatta ebédre. Vacsorára Vargha Zsigmond hívta meg Petőfit, ki házában (most Gyárfás Endre-féle udvarház) töltötte az estét; a kertben énekeltek. Vargha Zsigmond leánya, Róza kérésére P. elszavalta valamely csodás előérzet hatása alatt szenvedélyes hévvel épen az Egy gondolat bánt engemet cz. költeményét; sőt a leány emlékkönyvébe is írt verset. (Ez a ház leégésekor elpusztult.) Később P. a Szakál-féle korcsmában mulató tisztek közé vegyült. Másnap P. Vargha Zsigmondnál reggelizett, kinek boldog leánykája a költő elutazása után, nemzeti szín szalaggal körülkötötte a kávéscsészét, melyből a költő reggelizett s ereklyéi közé tette el. 1849. július 31-én hat óra tájban indult el, hogy Új-Székelyen csatlakozzék Bemhez; a ki már útban volt Segesvár felé, magához vevén a Keresztúrra csak az előbbi estén érkezett csapatokat is. Így találkozott Bemnek harmadfélezernyi serege a 16 ezer főre menő orosz haddal a Fehéregyháza és Segesvár közt lévő völgyben, s itt folyt le az utolsó nagyobb erdélyi ütközet, mely az egész napon át tartó hősies küzdelem után a magyarok vereségével végződött. P. Bemet Héjjasfalvánál érte utól. Reggel 7–8 óra körül hallották az első fegyvertüzelést az előcsapatoknál. A csata kezdetén P. Bem körül volt vászonyzubbonyos attilájában, ló és fegyver nélkül; a vezér ekkor visszarendelte a tartalékhoz. Később különböző pontokon látták, hol a falu fölött az ágyúk mögött, hol a faluban a fogadó udvarán, a hol szekere állt, a mint a harcz folyását figyelte és jegyezgetett. Délután 3–4 óra tájt, mondja dr. Lengyel, épen egy hat fontos ágyút hoztak kijavítva Keresztúrról; ezzel szemben látta Petőfit ekkor a faluba a fogadó felé haladni. De már mintegy félóra mulva, míg ő a sebesülteket kötözte, a leégett falu egyik sütőkemenczéjén ülve pillantotta meg P.-t lőtávolon kívül, honnan a csata menetét figyelte. Időnkint fel-felállt, eltávozott, hogy jobb áttekintést nyerjen, de mindig visszatért s gyönyörködni látszott, miként szedik össze a székely fuvarosok a lecsapódott ágyúgolyókat. Közben jegyezgetett egy zsebkönyvbe. E tájban vált véresebbé a csata, szaporodtak a sebesültek. A költő ekkor a falu elé ment ki s egy ott elhúzódó árok hídfájára dőlve, mintegy félóráig szemlélte a csatát. Tőle nem messze egy hat fontos ágyú lőtte az oroszokat, azok keményen viszonozták és egy ágyúgolyó alig 30 lépésnyire hullt le tőle; a fölvert por őt is eltakarta, hihetőleg szemébe is ment, mert zubbonya ujjával hosszasan törölgette. Azután ismét a csatasík nézésébe merült, a hol már szomorúra fordult a sors, mely eleinte a magyar fegyvereket győzelemmel kecsegtette. Rémes ordítással zúdultak a kozákok a honvédekre, egy óriás raj egyenesen a Petőfi tartózkodásának helye felé. Lengyel figyelmeztette a költőt a veszedelemre, de P. csak ezt felelte: Potomság! E percztől kezdve csak hézagos adatok vannak P. további sorsáról. Gyalokay Lajos beszélte, hogy a kozákok sebes rohama vágtatott alá. A rohanó lovasság porfelhővel takarta az egész csatamezőt. Ekkor találkozott Gyalokay Petőfivel. A költő hajadon fővel volt, sapkáját kezében tartotta. «Gyere velem, kiáltott rá Gyalokay, az út mellett vár a kocsim, elmenekülhetünk, mielőtt a lovasság agyon gázol!» «Azt hiszed, hogy ember helyt állhat ebben a viharban? nevetett keserűen Petőfi. A te kocsisod is bizonyosan rég elvágtatott. Inkább meneküljünk itt a dombok között...» «Nem, nem. Gyere velem... Gondold meg!» «Nincs idő a gondolkozásra, Isten veled!» Ezzel a költő kirántotta kezét barátja kezéből s eltűnt egy domb mögött. A következő perczben a porfellegből előtűntek a kozákok. Annyi bizonyos, hogy mint gyalogos bennt maradt az orosz lovasság bekerítő gyűrűjében. Lüders, midőn a csatatért megtekintette, a magaslatnál az út mellett egy halott feküdt, szőke (?) volt, hegyes állszakállal, nadrága és zubbonya zsebei kiforgatva és mellette szétszórt írásokat látott, dsidaszúrás érte a mellén. Ez Petőfi lehetett.Alexander Petőfi's Gedichte. Aus dem Ungarischen übersetz von Fr. Szarvady und Moritz Hartmann. Darmstadt, 1851. (Lieder der Liebe 1–16. Trinklieder 1–7. Patriotische Lieder 1–9. Vermischte Gedichte 1–19. Szilaj Pista I–IV. Anmerkung. Szarvady előszavával és P. aczélm. arczk.).Alexander Petőfi's prosaische Schriften. Aus dem Magyarischen von dr. Adolf Kohut. Leipzig (1896. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.).Alexander Petőfi, von Theodor Opitz. Bern, 1868. (Petőfi's Leben 1–109. l., Zaubertraum, Salgó, Istók der Narr, Mária Szécsi. Patriotische u. revolutionäre Lyrik, P. 93 lyrai költ.).Alex. Fischer, Petőfi's Leben und Werke. Leipzig, 1888. (Ism. Főv. L. 281. sz. Magyarul: ford. Tolnai Lajos. Bpest, 1890. Ism. Egyet. Phil. Közlöny, Pesti Hirlap 1889. 340. sz. Szana Tamás).Alex. Petőfi. Apostel. Letzte Dichtung. Deutsch von Alex. Opitz. Frauenfeld, 1873.Alex. Petőfi. Gedichte. Aus dem Ungar. von J. Goldschmidt. Leipzig, (1883. Reclam, Universal-Bibliothek 1761., 1762. Ism. Főv. Lap.).Alex. Petőfi. Gedichte. Aus d. Ungar. von Max Farkas. Bibliogr. Institat. (1889. Meyer's Volsbücher 645–647.).Alex. Petőfi's lyrische Gedichte. Deutsch von Theodor Opitz. Pest, 1864. (A költ arczk. Két kötet. 641. költ. Ism. M. Sajtó 1863. 256. sz. Czímkiadás. U. ott, 1867. Kertbeny előszavával.).Alföld (1887. 33. Náményi L., P. mint fordító).Alföldi Hirlap (1849. jan. 10. Debreczen, jan. 9.).Alföldi Képes Ujság (1887. 4. Hogy ítéltek P.-ről 42 év előtt, 23., (1887. Koltai V., P. mint hazafias költő).Alkotmány (1897. 184. Id. Ábrányi K., P. és a magyar dal.).Al. Petőfi. Der Strick des Henkers. Roman. Aus dem Ungar. von Joh. Kömödy. Leipzig, (1875. Reclam, Universal-Bibliothek 777.).Al. Petőfi. Des Henkers Strick. Bpest, 1896. Rózsa K.Al. Petőfi poeta ungherese. Per la prima volta volgarizzato da Frederico Piantieri. Vallia, 1868. (P. 117 költ.).Al. Petőfi's 160 lyrische Dichtungen Aus dem Ungr. im Versmasse des Orig. übersetzt von K. M. Kertbeny. 4. völlig neu bearb. zahlreich jetzt zum erstenmale übers. Gedichte verm. Aufl. Elberfeld. 1866.Al. Petőfi's ausgewählte Gedichte. Aus dem Ungarischen übersetzt und mit Anmerkungen versehen von Andor v. Sponer. Leipzig, 1895. és 1902. (Ism. Literar. Centralblatt 1902.).Ambrosoli Solone, Sei Poesii di A. Petőfi. Como, 1880. Cassone Giuseppetől egymás után jelentek meg Petőfitől: Az őrült, A tündérálom, Czipruslombok (1874–1881.) Cannizaro: In solitudine Carmina. Vol. II. Messina, 1880. (P.-vel foglalkozik). Bolla trieszti akadémiai tanár 1881-ben P. 71 költ. eredetiből ford. adta ki, La Liriche di A. Petőfi, Trieszt cz., életéről és műveiről írt alapos tanulmány kiséretében. (Ism. Radó A., Koszorú V. 1881). De Spuches di Galati herczeg Palermoban, a Hegyen ülök cz. költ. ford. (Koszorú III. 1880. 261. l.).Angol: Translations from Alexander Petőfi, the magyar poet. By Sir John Bowring. London, 1866. (Németből ford. P. életr., bevezetés, költ. P.-ről, Bolond Istók, János vitéz és 74 lyrai költ. Ismerteti Budapesti Szemle. Uj F. VII. 1867.). Pulszky Ferencz és Teréz, Tales and Traductions of Hungary. London, 1851. E munkájukban P. János vitézét prózai fordításban mutatták be.). Butler Dundas, The cheap dinner. London, 1877. (Ebben: P. De szép az őszi reggel ... ford.). Gems from Petőfi and other hungarian poets ... translated by Wm. N. Lowe, New-York, 1882. (Ism. P. Hirlap 21., Budapesti Hirlap 21. sz., Budap. Szemle XXX., Ungar. Revue). Magyar Songs. Translated by Wm. N. Low., New-York, 1887. (P. költeményeit előbbi munkájából fölvette és többekkel bővítette). Alex. Petőfi. A lecture, delivered before the Hungarian relief Committee of Cleveland, on Febr. 1st. 1883. by Wm. N. Loew. Az Acta Comparationisban (V. 1881. P. Halálvágy cz. költ. Henry Philips, Philadelphia, fordította). Frederic Walter Fuller angol költő fordításában megjelent 1894. Trübner and Co. londoni czég kiadásában 12 kiválasztott vers Petőfi költeményeiből.A. Petőfi. Erzählende Dichtungen. Metrisch übersetzt von A. Kertbeny. München, 1860. (Zaubertraum. Held János. Istók der Narr. 750 péld. 3. bőv. kiad. A. Petőfi's Sechzehn erzählende Dichtungen. Prag, 1866. cz. a költő aczélm. képével.).A. Petőfi's Dichtungen. Nach dem Ungrischen, in eigenen wie fremden Uebersetzungen, gesammelt von K. M. Kertbeny. Berlin. (1861. 68 költ., ezek közül 56-ot Kertbeny ford., P. rövid életrajza.)A Petőfi's poetische Werke. Deutsch von Josef Steinbach. Breslau, 1902. Négy kötet. (P. fénynnyom. arczk. Steinbach költ. és előszava, P. 8 elbeszélő és 698 lyrai költ. Összes kiadás 8-rét XXXVI és 1108 lap. Ism. Budapesti Szemle 1903. CXVI., Liter. Centralblatt 23. sz.).A Petőfi-Társaság, 1876–1901. Bpest, 1902.A Petőfi-Társaság Évkönyve. Bpest, 1880. és 1881.Arad és Vidéke (1881. 106. Jancsó B., P. radikalismusa, 6. Menczer Pál, P. scepticismusa).Aradi Ujság (1889. 72. P. életéből, 73. Lázár Á., P. utolsó napjaiból).Arany János és P. levelezése. Bpest, 1894. Ráth Mór.Aranyosvidék (1899. Kőváry L., Találkozásom P.-vel végnapjaiban).Arczkép-Album. Pest, 1856. II. 5. l. (P. életr. és köny. arck.).Arczképei: kőre rajzolta Barabás (Pesti Divatlap 1845. júl 3. 14. sz.-hoz mellékelve); Barabásnak 1846-ban tussal készített rajza, mely Tyroler által aczélmetszetben összes költeményeihez mellékeltetett; az 1848,. máj. térdkép, szintén Barabástól, mely fekete attilában, kihajtott inggalérral, nyakkendő nélkül, mellén kokárdával, balkarjával kardjára támaszkodva ábrázolja a költőt, idealizált kép. Valamennyinél hívebb a Daguerre-féle kép, melyet Friedrich fényképész 1847 tavaszán vagy nyarán készített és mely Beliczay Imre birtokában volt és jelenleg Ernszt Lajos tulajdona, 1870-ben Petőfi Zoltán halála után vált ismeretessé; ez után készítették Roskovits és Jankó János a Petőfi Albumban (1898.). levő rajzokat. Olajfestés Mezey Józseftől, Jakobeytől, Orlai-Petrich Somától 1848-ban természet után készült, karszékben ül, csibukkal a kezében: a magyar nemzeti múzeum tulajdona. Életnagyságú arczkép. Roh kőnyom. rajza Heckenast G. kiadása 1860. P. család kőre rajz. Grimm R., nyomt. Pollák testv. Pesten 1861. «P. halála» Lotz K. eredeti rajza után kőre rajz. Marastoni József nyomt. Engel és Mandello Pesten 1863, (Melléklet az Ország Tükréhez). «P. 1848–1849-ben», színnyomású kép Gerold Ch.-tól kiadta Demjén László Kolozsvárt 1865. «P. Debreczenben 1844.» Festette Orlay P. Soma, kőre rajzolta Molnár J., nyomt. Rohn A. Pesten 1857. (Hölgyfutár 1858. újévi melléklete). «Magyar írók arczképcsarnoka». Nagy műlap. Kiadja Vahot Imre, Barabás rajza után rajz., Rohn A., nyomt. Reifenstein és Rösch műintézete. (A csoportképben P. arczk.). Jakobey festménye után (Ország-Világ 1888. 52. sz.-ban). Rézkarcz W. Ungertől nyomt. Pisani L. (P. 1878. összes kiadásában). Hirsch Nelli rajza után Blechinger J. rézkarcza, fénynyomatban Pisanitól. (P. összes művei I. kötetében 1892.). P. arczk. rajzolta Marastoni, kiadta Bárány J., nyomt. Pollák testvérek 1863. és Barabás rajza után 1860. aczélba metszette Axmann J. (Zilahy Károly, M. Koszorúsok Albumában 1863.). Mezey József által festett P. arczképet 1880-ban a m. n. múzeum vette meg.Asbóth János, Irodalmi és polit. arczképek. Pest, 1876.Aszódi algymnasium Értesítője (1887. Gyöngyösi L., P.-ék Aszódon).Aszódi ev. gymn. Értsitője (1875. P.-ünnepély, Beszédek gróf Ráday Gedeontól és Csengey Gusztávtól.).Athenaeum (1874. 23. Greguss Á., az új P.-kiadás előszava.).Athenaeum Francais. (1855. Thales B., P.-ről).Athenaeum Naptára (1898. A segesvári P.-szobor).Ausgewählte Gedichte von Alexander Petőfi. Deutsch von Adolf Dux. Wien, 1846. (Ungarns Literatur és P. 55 költeménye. Ism. Szépirodalmi Szemle 1847. 2. czím-kiadás. U. o., 1867.).Bács-Kulai Hirlap (1901. 47–52. Csajági B., P. és szülei).Balaton-Füredi Napló (1861. 16. sz. Széll Ákos, Emlékbeszéd P. felett).Balatonvidék (1899. 31. sz. Id. Szinnyei J., Visszaemlékezések).Bauer őrnagy hagyományai. Pest, 1870. 121. l.Békés-Gyulai Hiradó (1888. 2. és köv. sz., Csapó P., P. mint a szerelem dalnoka).Berecz K., A régi "fiatal Magyarország". Bpest, 1898.Bereg (1899. 31. Petőfi, 208. Móra István, P. Félegyházán).Berliner National Zeitung (1889. jan. 25. és köv. sz. Fischer P. munk. ism.).Besztercze (1897. 42. stb. sz. id. Gyalokay L., P. utolsó órái).Birányi Ákos, Pesti forradalom. Pest, 1848.Bolond Istók (1894. 23. "Megy a juhász ..." travestia, 34. "Házasodjunk" travestia).Borsodmegyei Lapok (1897. 62. Gál L., P.).Bpesti I. ker. főgymn. Értesítője (1903. Pap Ferencz, P. Szalk-Szent-Mártonban).Brassó (1888. 62–69. Végh M., P. baráti viszonyairól).Brassói áll. főreálisk. Értesítője (1898. P. és Béranger. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).Bubenik F., Alex. Petőfi. Wien, 1882-Budapesti Hiradó (1845. 141. szám, Toldy F., P. és Kerényi).Budapesti Hirlap (1881. 136. Egy P.-kaland, 1882. 176 Székely J., Petőfi, 248. P. a világirodalomban, 284. Ágai, Egy 1848. gymnasium emlékeiből, 320. Arany és P. levelekben, 361. P. első szónoklata, 286. Molnár L., P. Félegyházán, 299. Debreczeni M., Egy elkésett hang, 187. P. atyjáról, 248. P. életéből, Gyulai előadása után, 1884. 82. Sass I., P. mint obsitos, 1885. 297. "Scriptura specimina" deákkorából és négysoros emlékvers, 335. P. legujabban feltalált arczképe, 439. Horatius gyémánt kiadása, 1887. 57. Teleki S. gr., Utólsó találkozásom P.-vel, 1888. 178. Aszód ünnepe, 295. P. haláláról, 38. P. mint haramia, 290. Dáné K., P. halála, 295. P. haláláról, 290. Dáné K., A segesvári csata, 315. Váli B., P. mint vándorszinész, 315. Szuper naplója, 1889. 226. Versényi Gy., P. katona barátja, 230. 234. Kiegészítő adatok Kuppis Gusztáv és Sándorról, 1891. 73. P. Nemzeti dala megzenésítve, 1892. 140. Hevesi József, Klapka és P., 1893. 10. sz. Baróti L., Fekete Lajos, P. lakásai, 130. P.-ereklyék Várady Antal hagyatékában, 1894. 353. P. és Jókai angolul, 1894. 18. P. tótul, 229. P. apósa, 1895. 167. Grimm Hermann ítélete P.-ről, 1896. 220. A szászok és a P.-emlék, 1897. 211. P. jelszava 15 nyelven, 212. P.-szobor leleplezése, 360. P. legjobb arczképe, 1898. 103. P.-ről, 108. P. ezrede, 265. Várady Károlyné, P. Tordán, 1899. 194. P. Mezőberényben, 234. P. Norvégiában, 155. P. unokaöcscse, 318. Sztehlo János, P. kritikája, 176. P. utolsó napja, 36. A ki Petőfit utoljára látta, 200. P. emléke, 43. P. Mezőberényben, 209. Sebők Zs., P. honvédsége, A. P.-szobor, 1900. 191. P. csele, 357. P. olasz fordítója: Sirola Ferencz, 1901. 3. P. első szerelme, 198. P.-reliquiák: Sass Zs. emléklapjára írt vers, 1902. 3., 4. P. koponyája, 65. P. költészete, 1904. 76. Petőfi székesfejérvári lakóháza, 152. Rhédei Ferencz P. iskolatársa. 171. Magyar költők örmény nyelven.).Budapesti I. ker. áll. főgymn. Értesítője (1899. Gyulai Á., Arany és P. barátsága. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).Budapesti Közlöny 1871. (253. P. gyermekkori kézirata).Budapesti Napilap (1876. 126. P. Néhány adat P.-ről, öcscséről és szüleiről).Budapesti Napilap (1878. 27. P. és szülei.).Budapesti Napló (1897. 19. P.-ről apróságok, 210. P.-napján Jókai P.-ről, 1899. 208. P.-ről apróságok).Budapesti Szemle (1860. P. bemutatása a francziáknál, 1874. "Ott járok ...", 1879. Orlay S., Adatok P. életéhez, Neugebauer P.-fordítása ism., 1898., "Apostolul" trad. St. O. Josif., 1899. C. köt. Berzeviczky A. P. emlékezete, 1901. CV. A P.-ház, P. és a P.-társaság, 1902. Ferenczi Z., P. költészete és a valóság).Budapesti Viszhang (1852. "A bokor a viharhoz", "Ti ákáczfák a kertben", "Szüleim halálára", 1855. Thaly K., P. emlékezete, költ, 1856. Vahot I., P. arczk.).Ceska Revue (1899. 10. Brabek, P.).C. F. Daumer. Polydora, ein weltpoetisches Liederbuch. Frankfurt a. M., 1855. (P. 15 költ.).China: Schott Vilmos chinai nyelvre ford. a «Reszket a bokor ...» cz. költ. prózában és Tsen-Ki-Tong ezredes öntötte költői alakba. (Összehasonlító Irodalomtört. Lapok 1880). Thou-Oang Idahokan P. chinai fordításán dolgozott 1880-ban. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok 1880.).Ch. L. Chassin, A. Petőfi, Bruxelles & Paris, 1860.Constitutionelle Oester. Zeitung. (Wien, 1862. P. v. Carl Sehramm.).Corvina (1886. 3. Miért nem fogytak el P. költeményei).Családi kör (1860. Beniczky E., Nefelejts P. életéből és Etelke sírjánál. Két költ. eredete).Cseh: Al. Petőfiho, Basné. Prága, 1871. (Poesie svetova. Az idegen nyelvű költői művek gyűjteménye II. kötet. Tuma írta az előszót. Petőfi költeményei németből ford. Tuma 89, Brábek 31 és Neruda 3 költeményét fordította). Schulz Nándor külföldi (18 kötetes) anthologiájában (II. köt. XVI. és 200. oldalon) P. ford. Tuma Károlytól, ki előszót is írt hozzá, 89 költemény, Brábek Ferencztől 31, Nerudától 3 költemény; Brábek és Jaroslav Vrchlický a prágai Nědeluí Listyben (1904. decz. 4.) tíz költeményét közlik.Csernátoni Gy., Petőfiről. Kolozsvár, 1900.Csernátoni Gyula P. hatásának pár titka. Kolozsvár, 1884.Csiki Lapok (1901. 1. P. és Bonaparte).Csokonai Album. Debreczen, 1861. (Losonczy L., Visszaemlékezés P.-re, költ., Pajer Antal, P. és Csokonai költ.).Czetz, Bem's Feldzug in Siebenbürgen. Hamburg, 1850. 163. és köv. l.Czigány: Boldizsár József ford. «Reszket a bokor ... » és még P. 3 költ. (Összehasonl. Irod. Lapok 1878.).Dán: Al. Petőfi. Digte af. Pa Dansk ved C. H. Thurah. Kjöpenhave, 1867. (P. néhány költ. dán ford.).Datenblätter zu K. M. Kertbeny's Memoiren. Berlin, 1875. Bibliogr. Anhang Nr. 3.Debreczen (1888. 98. Kósa B., P. Debreczenben).Debreczeni Ellenőr (1897. 182., 183. Fleischmann Frank Julia, Tompa és P. költői versenye, "A városi rom panasza".Debreczeni Képes Kalendárium (1901. P. nyomdásza).Debreczen-Nagyváradi Értesítő (1873. 1. sz. P.-nek nem egy költem. látott 1849. először világot ezen lapban).Délmagyarországi Közlöny (1889. 133., 141., 143. Mikor volt P. Temesvárott, 1890. 297. P. és Bem, 1892. 115. Klapka Gy., P. összekoczczanása a hadügyminiszteriummal, 1893. 5. Barabás A., P. kedélyvilága, 43–46. Perényi A., Arany és P. barátsága, 1897. Lendvai M., P. Temesvárott, 1900. 174. Bessenyei F., P. emléke, 185. Pólya F., P.-ről).Délmagyarországi Lapok (1880. 1. P. első százasai, 1885. 153- 165. Szmida L, A segesvári csatamező mint P. sírja.),Der Apostel. Ein episches Gedicht von A. Petőfi. Deutsch von Ludwig Stein-Abai. Leipzig (1892. Ism. Pécsi Figyelő 10. sz.).Der Held János. Ein Bauernmärchen von Petőfi. Aus dem Ungarischen übersetzt durch Kertbeny. Mit Porträt des Dichters. Stuttgart, 1850. (Bevezetéssel. 750 pld. nyom.).Der Strick des Henkers. Roman von A. Petőfi. Aus den Ungarischen von K. M. Kertbeny. Halle, 1852. (2. olcsóbb kiadás. U. ott, 1854.)Der Wahnsinnige. (Az őrült.) Petőfi's Originaltext. Lesearten. Verdeutschung. Commentar. Von Hugo von Meltzl. Leipzig, 1879. (Előbb a Magazin für Literatur des Auslandes-ben. Ism. Ungarische Revue, Egyet. Philol. Közlöny.).Des Scharfrichters Strick. Roman von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen übersetzt von Eugen Müller. Klausenburg, 1870.Deutscher Dichtergarten (Frankfurt a. M. 24. sz. Udo Brachvogel, P. költ.).Deutsche Rundschau (1895. 83. köt. 285. l. Hermann Grimm, Johanna Ambrosius).Dichtungen von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen in eigenen und fremden Übersetzungen, herausg. von K. M. Kertbeny. Mit einem Vorwort von Friedrich Bodenstedt. Leipzig, 1858. (Deutsche Classiker des In- und Auslandes 55. A Petőfi, ein Dichterbild, Petőfi dem Sonnengott von Bettina Arnim, költ., A Petőfi, par Thales Bernard, franczia költ. és P. 228 költeménye. Ism. Budapesti Szemle 1857. I. 301. l.).Divatcsarnok (1854. Erdélyi János, Pályák és pálmák, P. költészetéről, 1855. Szeberényi L. P. Selmeczen, "Alkony", "Hiú bölcselkedés", "A tavasz", 1856. P. költészete, "Világosságot!", "Csillagos ég", "Aug. 5-én", 1856. "A pacsirta", 1859. P. öt ismeretlen költ.).Dóczy Lajos, Beszélyek és vázlatok. Budapest, 1894.Donau. (Wien, 1855. 239. sz. Aus P.'s Leben nach Jókai von A. Ágay).Dugonics-Társaság Évkönyve (1900. Bartos F., P. költészete).Dunántúl (1884. 14. P. életéből).Dziennik literacki. Lemberg, 1861. 7. sz. (P. életr. Chassin után).Egyesületi Értesítő (1899. P. és a nők).Egyetemes Philol. Közlöny (1877. Télfy I., P. János vitéze francziául, 1878. Saissy A., P. 3 költ. francziául, Wigand János, P.-forditások németül, 1879. Háhn Adolf, P. költ. új kiadása, Feltünő hibák, Kircz József, Drága orvos úr ... héberül, 1886. Kapossy I., "Az erdei lak" ism., 1889. P. életrajz németül, Fischer műve, ism. Váczy János, Palágyi M., Petőfi ism., 1890. Baráth Ferencz, P. újonnan fölfedezett 9 verséről, Háhn Adolf, P.-cultus Erdélyben, 1893. Kalmár E., P. "János vitéz"-ének népies elemei, 1894. Baróti L., P. költeményeinek első kritikai kiadása, P. összes művei I–III., Rupp K., P.-ről, 1897. Kont I., P. "Beranger legújabb dalai"-nak eredete, P. és Beranger, ism. Gyulai Á., Havas A., P. és Ovidius; 1900. havas A., P., Lazár B., P. természet-költészete, 1901. Havas A., P. és Holtei, Loósz István, A képes beszéd és P. költői képei, 1902. Pap F., P. egyéniségének fejlődése, 1903. Loósz I., P. költői képei művelődéstörténeti szempontból, 1904. Pap F., P. Szalk-Szent-Mártonban ism., Tóth József, P. költészete ism.)Életképek (1845. Garay, Hirlapi méh, Csatáry Ottó, P. egyes verseinek birálata, 1846. Medgyes L. nyilt levele P.-hez, Berecz K., költ, 1847. Szelestey L., Köri estély, Irodalmi szemle, Arany J., Válasz P.-nek, költ., Mentovich F., Erdélyi hangok P.-hez, költ., 1848. Márcziusi napok, Életképek társszerk., P. könyvtárát elárverezteti, A dunavecsei kerületben üdvözöltetése, Jókai nyilatkozata P. "Vörösmartyhoz" írt költ. illetve, Jókai, P. is elutazott hazafiui kötelességét teljesíteni, Félegyháza.).Életképek (1876. P. halála napján, mellszobra rajz. Jókai, Emlékezés P.-re, Scholcz V., P., Szládkovics, Lenau, P. Koltón, "Indulatroham" ismeretlen költ., P. székfoglaló beszéde Pápán 1841–42., Sebestyén Dávid, P.-család, Másznyik E., P. négy verstöredéke selmeczi VI. éves növ.-től, Aradi Zs., Borsos és Varságh, 1877. Jókai, Petőfi-ébresztő, költ., P. iskolai bizonyítványa 1841–1842-ből).Ellenőr (1874. 29., 30. Egy silány poétáról, 159. Az új P.-kiadás, 176. Závodszky K., Lövés tisztességből, 1875. 141. Él-e még P.?, 1877. 206. Mirnicky nyilatkozata P.-ről, 229. P. gyűrűjéről, 1878. 56. Orlai P. Soma emlékezése P.-ről, 187. Ompolyi P. aszódi emléke, 1879. Péchy I., P. és Prielle Kornélia, 16. P. egy franczia tisztelője, 1880. 45. P. szerepkönyve, 8. P. Koltón, 523. P.-per, Aigner contra Athenaeum, 1881. 98. Hogyan vett bucsút P. a legénységtől.).Ellenzék (1884. 187. stb. sz. Meltzl, Petőfi vajjon tragédia, 1887. 13. A P.-síremlékről, 1888. 30. decz. 31. E Kovács Gyula, P. két levele, P. Vizaknán, 1891. 254. Turi M. István, P.-ről, apróságok, 1895. 42. Kolozsvári A., P. és Arany Szalontán, 245. P. kitüntetése, Bem rendelete 1849. ápr. 8., 1897. 173–175. Gyalokai L., P. utolsó órái).Emich N. K. Naptára (1862. P. tábori levelei).Emlékkönyv. Szerk. Ferenczi Z. Kolozsvár, 1899. (Szamosi J., P. költészete, Szász Gerő, P. Apotheosisa).Emléktáblák: Félegyházán, hol P. gyermekéveit tölté, emlékének tisztelői 1861-ben Gerenday által emléktáblát készítettek Szabó Sándor házára (mely a régi ház helyén épült) és 1867. okt. 13. leplezték le; az ünnepélyen Fazekas A. ügyvéd, P. gyermekkori játszótársa tartott beszédet. Lakhelyét Pápán, a hol 1841. októbertől 1842. augusztusig lakott, 1873. tavaszán szintén emléktáblával jelölték meg. Az aszódi iskolát, hol P. tanult, 1875. máj. 26. emléktáblával jelölték meg. 1884-ben a Szent László-hegy egyik kiszögellésén az «erdei lak» közelében emlékoszlopot emelt az eperjesi Széchenyi kör. Sár-Szent-Lőrinczen szintén emléktáblával jelölték meg 1884. aug. 10. a Hittigék házát, a hol P. lakott és az iskolát, a hol tanult. 1884-ben emléktáblával jelölték meg a Görög-féle házat, hol P. 1849. július 30-án reggelizett. 1887-ben Debreczenben emléktáblával jelölték meg azt a házat, hol P. az 1843–44. telet töltötte; a ház helyén új ház épülvén, ennek utcza felöli falába helyeztetett az emléktábla. Erdődön P. esketési helyén 1893-ban emléktáblát illesztettek a kápolna falába. 1899. okt. 29. Eperjesen leplezték le azon emléktáblát, melyet 1845. ápr. 4-től máj. 5-ig ottani tartózkodása helyén (a Klór-féle házban) helyezett el az ottani Széchenyi-kör, mely alkalommal Berzeviczy A. tartott emlékbeszédet. Pozsonyban a Toldy-kör emléktáblát készíttetett a Bél Máyás-utcza 25. sz. házára, hol az I. emeleti kis udvarszobában lakott P. 1843. máj. és jún. és ezt 1900. márcz. 15. leplezték le. 1900. nov. 14. a budapesti Pilvax kávéház bejárója fölött elhelyezett emléktáblát leplezték le. 1904. november 6-án leplezték le Székesfehérvárt fekete márványból készült emléktáblát, azon házon, hol Petőfi 1842–43. telén szinész korában lakott.Endrődy S., Költők világa. Nagyvárad, 1887.Eperjesi kath. gymn. Értesítője (1903. Tóth S., P. költészete).Eperjesi Lapok (1899. 43. Horváth Ödön, A czemétei fa).Eperjesi Széchenyi-Kör Évkönyve (1900. Berzeviczy A., P. emlékezete Horváth Ö., P. Eperjesen).Epische Gedichte von A. Petőfi. Übersetzt von Ersnt Speidl. Resicza, 1890. (Salgó. János vitéz.).Erdélyi Gazda (1880. 8. P. Gödöllőn.).Erdélyi Hiradó (1888. 1–4. Várady Károlyné, Emlékezés P.-re, 26. Vajna S. följegyzése P. haláláról, 256. Haller József gr. 1849. júl. 31. Kedd nap a félegyház-segesvári csata folyama alatt. P. hol járt és hol esett el?).Erdélyi Hiradó (1888. 1–4. Váradyné, Emlékezés P.-re).Erdélyi Muzeum (1874. Meltzl, P. összes műveinek kritikájához.).Erdélyi száz: Sieb. D. Tagblattban (P. 3 költ.).Esti Ujság (1902. 39. Seemayer Villibald, P. koponyája).Ezernyolcszáz negyvennyolcz. Szerk. Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor. Bpest, 1898. (Album sok képpel). Bende Albert, P. segesvári szobráról 50 évi eleste után, Hely és év n. költ.Farnos Dezső, Aesthetikai tanulságok P. költészetében. Lugos, 1884.Farnos Dezső, Petőfiana. Kolozsvár, 1889. (I. P. eltünésének irodalma, P. és a nő, Dékániné V. Berta, Visszaemlékezés P. nejére, Laban F., Homer és P., Brassai S., P. a románoknál, Vachott S.-né, Első és utolsó találkozásom P.-vel, Julia reliquiája, P. élete főbb mozzanatainak áttekintése, Kritikai észrevétel.Farnos, P. eltünésének irodalmához. Kolozsvár, 1889.Fata Morgana. (Pest, 1865. P. nach Gyulai's Aufzeichnungen).Fejes István, Összes költeményei, Bpest, 1894. (P. szelleméhez).Felvidéki Hiradó (1895. 2., 3. Boldis Ig., Családi érzelmek P. költészetében).Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza, Bpest, 1896. Három kötet.Ferenczi Zoltán, P. törekvései egy irodalmi társulat létrehozásában. Kolozsvár, 1888.Ferenczi Z., P. és a nő. Bpest, 1902.Ferenczi Z., P. és a szabadság eszméje. Bpest, 1904.Ferenczy és Danielik, M. Írók. Pest, 1856. 365. l.Figyelő (1881. Tompa levele Böszörményi Károlyhoz, P. és Szemere Miklós, Sárosy Gy., Tompa és P., XXVII. 1889. Koronczy Imre, P. életéhez).Figyelő, (I. 1876. IV. Torkos L., Petőfi rhytmusai, XXI. Feleletek P. "A királyokhoz" cz. költeményére, XXIII–XXV. Vachott Sándorné Emlékiratai, P. és Etelke, XXVII. Koronczy I., P. életéhez, sat.).Figyelő (Szana-féle 1874. Láng L., Irodalmi merénylet, Petőfi összes költeményei, Greguss A. Futárjának utánnyomata.).Finn: Petőfinek néhány költeményét finn nyelvre fordította Suonio (Julius Krohn), melyek a finn lapokban és az Unkarin Albumi-ban (M. Album 1881.) jelentek meg, hol még Uno v. Schrowetól is van közölve P. fordítás.Flamand: Petőfi, drie Liedekens. In het vlaamsch vertaald door Emanuel Hiel. Zie: Gedichten. Brussel, 1853.Foglie di cipresso su la tomba di Etelke. Trad. di G. Cassone. Noto, 1881. (Bevezetés a költő életrajz.).Fővárosi Lapok (1864. Zilahy K., P. életr., Ujabb adatok P. születéshelyét illetőleg, P. egykori ezredese, Levelei: Kubinyi R.-hoz, Pest, 1847. máj. 4., Bankos K.-hoz, Pest, 1848. máj. 25., Teniers ford., Reményi, P.-szobor ügyében, Egy német itész P.-ről, 1866. Mikép lett az Életképekből valóságos ujság?, P.-ünnep Félegyházán, 1869. Kálniczky Gy., P. varróleánya, 1870. Eötvös L. P. pápai élete, Szilárdy, P. Kecskeméten, Reményi K., P. egy kis levele, Levele Tárkányihoz, P. Dömsödön, 1871. Egy régi divatlap történetéből, 1872. Kerekes S., P. Koltón, Pásztor F., A P.-ház ügyében, Rónay, P. születéshelyén, 1873. Török K., P. költeményeinek történetéhez "A koronázás" Heine után, 1874. Török K., P. egypár elfeledett verse, Péchy I., P. és a kritikusok, Még valami P. elfeledett verseiről, Dalmady Gy., A P.-ház, Várady A. P. Dömsödön, 1875. P. ismeretlen versei 1840-ből, 1876. Adoma, 1877. Vadnai, Régi emlékek P.-ről, Gyulai, P., és a m. t. akadémia, Kemény M., Emlékadatok P.-ről, P. Pápán, Kertbeny, A P.-fordításokról, P. "Felhő"-je, 1878. Orlay P. Soma, Visszaemlékezések P.-re, 1879. Sárkány S., P. Aszódon. Beck visszaemlékezései, 1880. Gyulai P., Kossuth és P., Hiador, Egy kedves emlékem, A szép időkből, P. és Jókai Bécsben, P. kedves tallérja, Neugebauer L., P., anyja, 1882. P. Eperjesen, Jancsó B., P. költészetének politikai előzményei, P. hazafias költészete, 1883. Frankenburg, Emlékezések P.-re, P. ujabb reliquiák, 1885. Csernátorni Gy., A prófétizmus P. műveiben, Id. Ábrányi K., P. és a magyar dal, Futó Antal, Várady A. P. egy jó barátja, Egy nagy halott kutatása, 1886. Balló R., P. szüleiről, 1888. A Teniers, P. fordítása, Gyalokay L., Segesvár és P., P. svéd életrajza, P. és az "akadémiai kritika". 1889. P. és Mme Anais Segales, 1890., Jékey A., P. Őrültjéről, mértékes vers-e? 1891. Orczy Gy., Az erdei lak, Hodossy B., Az erdei lak, 1893. Endrődi S., Petőfi, P. háziasszonya, Veress L., P. tanítója Koren, P. Juliáról, Jókai, A varázsing, Lauka, Éjjeli látogatás, Az Athenaeum P. kiadása, 1894. P. angolul, 1897. Puzdor Gy., P. "Ida" költ., Domanovszky S. Kozma S. nyilatkozata "Ida" költeményre. 1899. Révész B., Petőfi életéből).Franczia: Petőfi 1850-ben a La Hongrie ancienne et moderne cz. képes kiadványban lett először ismeretessé a francziák előtt; majd Thales Bernard és Desbordes Valmore ismertették Petőfit az Athenaeum és a Revue Française hasábjain. Chanson de Petőfi. Poesis Hongrois. Par Paul Durivage (Jámbor Pál). Premičre Livrason, Paris, 1856. La destiné. Trad. en vers. Mélodies pastorales par Bernard. Paris (1856). Le počte de la révolution Hongroise. Alexander Petoefi. Par Charles Louis Chassin. Bruxelles, Paris, 1860. (Bevezetés. A költő életrajza és a magyar szabadságharcz, P. közbeszőtt verseivel ford.). Richard Jaques (1841–61), P. franczia fordítója, Alex. Petőfi et la révolution hongroise czímű tanulmányt írt, ezt és P. költ. ford. 1885-ben gyűjtötték össze kiadás végett. (Ism. Pester Lloyd 1885. 94. sz.). Poesies Magyares. Petoefi Sándor. Traduction par H. Desbordes-Valmore et Ch. E. Ujfalvy de Mező-Kövesd. Paris, 1872. (Deák Ferencznek ajánlva. P. életrajza és Petőfi 200 költem. Ism. P. Napló 112.). H. F. Amiel, Les étrangčres. Paris, 1876. (Felhők és 4 költ.). Le Chevalier Jean, Conte magyar par Alex. Petoefi, suivi de quelques pičces lyriques du męme auteur, traduit sur l'original par A. Dozon. Paris, 1877. (Bibliothčque orientale Elzevirienne XI. Prózában, fordítva, bevezetéssel. Ism. Egyet. Philol. Közlöny). Les grandes poetes Hongrois Arany-Petőfi. Traduction en vers par F. G. Gautier. Paris, 1898. (János vitéz és hét költ.). P. költeményeiből ford. Thales Bernard: Le Souvenir. Paris, 1855., Revue de Genčve 1858., Revue Contemporaine. Paris, 1857., Mélodies Pastorales. Paris, 1856–1860., Revue de la province. Paris, 1861. cz. munkákban; Klapka és Chassis (Paris, 1857., czikkeket írtak Petőfiről); a Libre Rechercheben (1857. P. néhány költ. ford.); Saint René Taillandier czikke a Revue des Deux Mondesben (1860. ápr., melyben Petőfit a XIX. század legelső lyrikusai közé helyezi); Saissy Amadée, Poëms Hongrois cz. P.-ről és néhány költ. ford. (az Egyet. Philol. Közlönyben 1878–79.); Grubicy László ford. A csárda romjai cz. költ. (Egyet. Philol. Közlöny 1883.); Amiel, H. F., Mi kék az ég cz. költ. ford. (Acta Comparationis XII. 1884.); Podhorszky Lajos, P. Őrültjét ford. (Acta Comp. XVIII. 1886.); Polignac Melchior: Poesis Magyares cz. anthologiájában Petőfi költészete nagy gonddal van bemutatva. Coppée is lelkesedett P. iránt és több költeményét lefordította.Fremdenblatt (Wien, 1867. P. und der Censor.).Független Magyarország (1902. 249. Ligeti J., P. és Heine).Függetlenség (1881. 274. Abday S., P. színész életéről, 1882. 289. Székely József, P. és a bor, 290. A külföldi lapok P.-ről, Vadnai P.-ről, a bordalok költőjéről, 298. Teleki S. gr., P.-ről morzsák, 285. Balázs S., Visszaemlékezés P.-re, 290. Kászonyi D., P. és Mészáros, 46. P. ágya, 1884. 62. P. humora, 1887. Beck K. Petőfiről, 188. Vahot I. P.-ről, 140. Segesvár és P. 1887. 86., 87., 140. P. és Segesvár, Beck P.-ről, 188. Vahot I. P.-ről).Füzér. Nyitra (1873. Reguly L., P. emlékezete).Gaal Mózes, Nemzetünk nagy költői. Pozsony, (1898).Gael-alban. Allan Gordon, Cameron, Australia, ford. P. egy költ. Eadartheangachadh cz. (Összehas. Irod. Lapok 1878.).Garay János legújabb versei. Pest, 1848. (P. emlékkönyvébe, költemény).Gedichte von Alexander Petőfi. Nebst einem Anhange, Lieder anderer ungarischer Dichter. Aus dem Ungarischen übertragen durch K. M. Kertbeny. Frankfurt a. M. 1849. (Petőfiről és 170 költeménye. 1500 példányban nyomatott.).Gedichte von A. Petőfi. Aus dem Magyarischen übertragen von Heinrich Melas. Hermannstadt, 1891. Két kötet. (Ism. Ungarische Revue, Deutsche Literaturzeitung 52. sz. Siebenb. Tageblatt 5314. szám.).Gedichte von A. Petőfi. In deutschen Nachdichtungen herausg. von Alfr. Teniers, Halle, 1886. (Bibliothek der Gesamtliteratur des In- und Auslandes 152., 153. P. életr. Ism. Magazin 45. sz.).Gedichte von Petőfi. Aus d. Ungar. von Ladislaus Neugebauer. Leipzig, 1878. (Bodenstedt és Jókai előszavával. 115 költ. Ism. 1887: Ellenőr 545. sz., Petőfi-Társaság Lapja II. 25., sz., Magyarország és a Nagyvilág 51. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1878., Ungarische Revue, Bud. Szemle XIX. 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1885.).Gerecze Péter, P. Őrültjének bölcselkedése. Pécs, 1892. Gopcsa E., Az apostol. Kolozsvár, 1902.Greguss Ágost, Futár, Szarvas, 1847.Gründler német: Die Gründler. Einige Dichtungen von Petőfi. Ins Gründlerische übersetzt von Theodor Kliegl. Bpest, 1894. (P. 10 költ. ford.).Gutenberg (Eger, 1866. 13. sz. Szabó József, Censura tört. honunkban).Győri Hirlap (1887. 54., 89. stb. Koltai V., P. és a szabadságharcz, 39. és köv. sz. Csóka J., P. és Arany barátsága).Győri Közlöny (1882. 82. P. gallérköpönyege).Gyulai Pál egyetemi előadásai 1877- 78. P. költészete. (Kőnyomat.).Haide, A. v. der, Pannoniens Dichterhain. Stuttgart, 1879.Halasi Ujság (1883. 32–36. Sass K., Adatok Petőfi nősüléséhez).Hangok a multból. A magyar nemzet nagy napjainak emlékeül. Összeszedte és kiadta két magyar honfi. Lipcse, 1851. (Petőfinek hazafias dalaiból ötöt kivéve az 1848–1849. költeményei vannak közölve, összesen 32 költ.).Hazánk. (1860. II. 28. l. "Honfidal" zenéje Nagy Józseftől). Hazánk (1885–86. Hamary D., A márcziusi napok).Hazánk (1899. 180. P.-képek, 181. Magyar Gyula, P. és Szűcs Dániel, Kaas Ivor br., P., 99. Kacziány G., Uj P.-illustratiók, A segesvári csata, 187. Ünnepi beszéd, 1901. 15. Némedy I., P. első diák szerelme, 179. Petőfi, 1902. 21. Kacziány G., P. koponyája, 195. Egressy A., P. és Egressy).Hazánk és a Külföld (1867. P. levele Bernát G.-hoz, Koltó 1847. szept. 30., 1868. Magócsy K., Két év P. gyermekkori életéből, két rajz., P. a respublikáról, Sebestyén Gy., P. Sár-Szent-Lőrinczen, 1869. Haviár Dani, "Az erdei lak" Eperjes mellett, Költőink illustrálásához, Irányi I., Még egyszer az Erdei lak, Tompa czáfolata, 1870. P. cseh nyelven, 1872. P. születésére vonatkozó viták.).Hazánk (Győr, 1847. Szilágyi S., P. és neje ünnepeltetése Kolozsvárt, Szelestey L. P.-hez, költ.).Hazánk (VII. 1887. Gyalokay L., Segesvár és P.).Héber: Simon Bacher, Zemiroth Haarez. Nemzeti énekek Petőfitől. Pest, 1868. Az Egyetemes Philol. Közlönyben (1879. P. Drága orvos úr ... cz. költ.). Simon Bacher. Hebräische Dichtungen. Herausg. von seinem Sohne W. Bacher. Wien, 1894. (P. 12 költ.).Held János. Ein ungarisches Märchen. In deutscher nachdichtung von J. Schnitzer. Leipzig, 1878. (Jókai előszavával. Ism. Ellenőr 1877. 545. sz., Ungarische Revue, Egy. Philol. Közlöny 1878.).Hellén. P. «Reszket a bokor ...» cz. költ. hellén ford. egy lipcsei philologustól a Tört. Lapokban I. 1874.Hentaller L., P. mint követjelölt. Bpest, 1895.Hirnök (1845. ápr. 15., 18., 22., Szeberényi L., Leleplezések).Hódmezővásárhely ev. ref. főgymnasium Értesítője (1892. Major K., Külföldi demokrata költők és P.).Hölgyek Lapja (1882. 47. P. a felvidéken. 1884. 2. P.-kultusz, 1886. 31. Palágyi M., P. és Arany egymásközt való viszonya).Hölgyfutár (1850. 1. sz. "Őszi éj", 6. sz., "Falu végén." 1851. 78. sz. "A szerelem országa". 1852. 162. szám Székely J., P. költ., 1857. 285. szám Vas Gereben, P. Debreczenben, képmagyarázat. 1858. 217. sz. P. újabb költ., 72. Petőfi I., Bátyám Debreczenben, költ., 237. Szász K., P. újabb költ., költ., 1859. P.-szobor tervezet, 1860. 50. 70. Saint-René-Taillandier, P. ism., 83. P.-szobor eszméje, 146. Reményi E. felszólítása, 153. Szakál L. inditványa a szobor ügyében, Reményi gyűjtése, 91. P.-pipák Debreczenből, Remellay G., Még egy adat P. haláláról, 1861. P. újabb költ., Reményi E. P.-szobor, P. életéből, Beniczky E., P. és a vidéki levelező, Kissházy K., P. Patakon, P. halálának körülményei, 1863. P.-társaság eszméje, 1864. Reményi E., P.-szobor ügyében, 1850–51., 1857–61. P. több költeménye).Holland: a Petőfi-Muzeum (1879.) mutatványokat közöl Honigh C. anthologiájából (P. öt költ. holland ford.) és Van Halten czikkét Petifőről ism. Lakatos Sámuel.Honderű (1845. Szemere Miklós, A régi jó Gvadányi P.-hez, költ., Az aggteleki barlangban P. a kálvinista rektorhoz, költ., Zöld Marczi, Cziprus lombok, 1846. Zerffy, Egy magyar lyrikus, 1847. Travestia "Jókai Mórhoz" cz. költ.-re, Miskolczi ifjúság nyilatkozata. Severus, Irodalmi ABC.).Honi Irodalmi Hirdető (1845–1848. Bibliogr).Honti Naptár (1900. Honti emlékek P.-ről).Honvéd (1848. 104. sz. Bem levele a honvéd. bizottmányhoz, Lugos, ápr. 20. 147. sz. Bem nyilatkozata, Ó-Orsova, máj. 16.).Honvéd-Album. Pest 1868. (P. Szathmáry K., Egy költőről és egy katonáról).Horváth Ödön, Petőfi Eperjesen. Eperjes, 1899.Igazmondó (1872. 39. Hol született P., 1873. 1. sz. Jókai P.-ről, 13. "A Pozsonyban ülésező urakhoz" költ., 1874. 5. Szemere Pál levele P.-hez, Péczel, aug. 29. 1846., 38. P. Szathmáry K., P. illustrált kiadása, 1877. 24–26. A Manasses-féle felsülés).Illustrirte Zeitung (Lipcse, 1848. 254. szám. Die Erhebung von Pest, P. arczképével).Imre S., A magyar nyelv és irodalom története. Debreczen, 1865. 243. l.Imre S., Magyar irod. és nyelv tört. 2. kiadás. Debreczen, 1870. 211. l.Internationales Literaturblatt (1899. 15. P.).Ír: A Hibernia cz. irországi lap 1882, megemlékezik P.-ről, szobra leleplezése alkalmából és a Nemzeti dal első strófáját magyarul, a Dalaim cz. költeményét angolul mutatja be.Irodalmi Őr. (1845. Császár F., P.-ről és munkáiról, 1846. Tizek társasága).Irodalmi Tájékoztató (1900. 1. Az Athenaeum új P. kiadásai).Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Négyesy L., P. "Őrült"-jének versalakja, 1896. P. ismeretlen költ., Rupprecht A., A gyermeki szeretet P. költésében, ism., 1897. P. "Idá"-ja, 1898. P. levele Bacsó Jánoshoz, kérvénymintája a szabadszállási választói ellen, 1900. P.-irodalom, 1901. Ferenczi Z., P. és az Alföld, 1902. Ferenczi Z., Petőfi és a nő, 1903. Ferenczi Z., P. és a szabadság eszméje).Ismerettár. Pest, 1862. VIII. 509. l.Istók der Narr, und 14 kleinere Gedichte Petőfi's. Deutsch von Ad. Dux. (Ungrische Dichtungen.) Pressburg und Leipzig, 1854.Izland: Thorsteinson Steingrimur 1874-ben ford. P. költeményeit izlandi nyelvre, ebből mutatványt közölt az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok 1878-ban.Japán. Carlos von Gagern a japán cs. követség attachéja Bécsben ismertette meg 1880-ban a japánokkal Petőfit; Hogma japáni követségi titkár P. Reszket a bokor cz. költeményét ford., ebből az első strófát az Ellenőr 1880. 390. sz. mutatta be.Jász-Nagykun-Szolnok (1882. 26. P. mint hazánk leírója, 53. Hatvan év előtt P. atyjáról.Jász-Nagykún-Szolnok (1888. 3. Somogyi J., P. megyénkben).Jeszenák Ráfael, P. Losonczon. Losoncz, 1899.Jókai, Életemből. Bpest, 1887. (Az én kortársaim, A P. megjelenésénél, rejtélyének megoldása, P. emlékszobránál, Egy magyar költő életéből, Egy vers története: "Dicsőséges nagy urak").Jókai, Emlékeim. Bpest, 1875. (I. Huszonöt év mulva, II. Egy vers tört., "Dicsőséges nagy urak...").Jókai Mór, Tarka élet. Pest, 1858. (Egy magyar költő életéből, Szerkesztési curiosumok, Magyar szinészek életéből, P. és a censor, P. mint keresztapa, Veszélyes ügyesség).Jókai M., P. S.-ról. Bev. és jegyz. Váradi B., Bpest, 1902.Kacziány Gy., Petőfi. Bpest, 1900.Kaposi Luczián, P. elbeszélő költeményei. Bev. és magy. Szeged, 1903.Karpathen Post (1900. Hajnóczi R. József, Emlékbeszéd).Kassai Lapok (1877. 26. Hol van Petőfi?).Kecskemét (1898. II. Vajda V., P. és Kölcsey).Kecskeméti Lapok (1873. 10–12. sz. Blumenfeld Igr., Tanulmányok P. körül, 1880. 8., 19–22. sz. Hornyik J., A népdalok és P., 1897. 42. P. mint szinész Kecskeméten, 1899. 31. P. eltünésének kérdése.).Kecskeméti Napló (1899. Kováts A., P. költői szelleme).Kelet (1877. 187. P. halála, 138. Manasses Dávid kihallgatása a P.-ügyben.).Kelet Népe (1877. 1. sz., P.-fordítók, 285. P. költészete Gyulai P. után.).Képes Családi Lapok (1898. 2. és köv. sz. Tolnai L., P. a mi szemünkben).Képes Petőfi Naptár 1896. és köv. évf. Franklin.Képes Ujság (1859. Kovács Pálhoz 1847. febr. 16., 18.).Kertbeny 1850–1866-ig Petőfi 740 költeményét ford. németre, 9 átdolgozásban adta ki s 24,250 példányban terjedtek el.Kertbeny K. M., A magyar irodalom a világirodalomban. Die ungarische Literatur in der Weltliteratur. Bpest, 1876.Kertbeny, Silhuetten und Reliquien. Prag, 1861. II. 50–61. l.Keszthelyi Hirlap (1899. Imrik J., A szabadságharcz hős dalnoka).Keszthelyi kath. főgymnasium Értesítője (1900. Lakatos V., Magyar költők egymásról).Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VII. 1871–72. (Jókai, Az én kortársam).Klapka Gy., Emlékeimből. Bpest, 1886. 147. és köv. l.Kléh István, A pesti forradalom története, 1848. Pest.Kolmár József, Epigrammok. Pozsony, 1871.Kolmár József, P. emlékezete. Jellem- és korrajzi epistola. Pozsony, 1880.Kolmár József, P. emlékezete. Jellem- és korrajzi epistola. Pozsony, 1883.Kolozsvár (1887. 53. Teleki S. gr., Utolsó találkozásom P.-vel).Kolozsvár (1890. 294. Mikor, hol és minő körülmények közt találkoztam utoljára P.-vel).Kolozsvári Lapok (1899. 14. Szamosi J., P. költészete, Szász G., P. apotheosisa).Koltai, V., P. és Arany. Bpest, 1893. (Különny. a budapesti IX. ker. polg. és keresk. isk. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).Koltai V., Petőfi. Irodalomtört. tanulmány. Sopron, 1893 (Ism. Élet).Költeményei a költő életében a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Athenaeum (1842–43), Életképek (1843–48), Regélő Pesti Divatlap (1843–44), Honderű (1844., 1848), Pesti Divatlap (1844–46), Aradi Vészlapok (1844), Szivárvány (1844), Nemzeti Színház Zsebkönyve (1845), Tavasz (1845), Unio (1847), Ellenőr (1847), Hazánk (1847–48), Honleányok Könyve (1847), Országgyűlési Emlény (1848), Márczius Tizenötödike (1848–49), Munkások Ifjusága (1848), Nemzeti Ujság (1848), Mult és jelen (1848), P. Hirlap (1848), Nép barátja (1848–49), Közlöny (1849), Honvéd (1849), Respublica (1849), Komáromi Lapok (1849). Czikkei, útleírásai, színi kritikái, ford.: Athenaeum (1843. Irói jogtapodás a Regélőben), P. Divatlap (1844. Az ó és új világ, Sue után, Jenny, franczia beszély Paul de Kock után. [Különösség gyanánt fölemlíthetem, hogy ezen beszély ötször jelent meg irodalmunkban: az Athenaeumban 1841. II. 50–55. sz. A három virágpiacz. Franczia novella. Paul de Kock után K. n T ... s. hű fordításban; a Pesti Divatlapban 1844. Petőfié, kissé módosított szabad fordításban; a Napkeletben 1858. 22., 23. sz. Bukott szinésznő. Beszély Ágay Adolftól; a szöveg Kock után van átdolgozva, Pesten játszik a két nyúl utczában, Jenny neve Bogár Fanni s a többi név is magyarosítva van; a Hölgyfutárban 1863. 56–59. sz. Jenny, Paul de Kock beszélye. Ford. Láng Géza; a Közvéleményben 1878. 144–155. szám: A párisi három virágvásár. Beszély, francziából ford. Kendeffy Vidor, a szerző nincsen megnevezve]. Nagybátyám és ipam, német novella, Álarczos bál, franczia beszély Dumas után, Czáfolat, Kérelem Benőfi úrhoz, 1844–45. Színi kritikák, Adatok a kritika titkaihoz, Köszönet a pápai képző-társulatnak, Egy szó Tarczy Lajos úrhoz, A szökevények, beszély, Nyilt levél Vahot Imre úrhoz); Életképek (1845. Uti jegyzetek, 1847. A nagyapa, beszély, III. Richard király, Shakespearetól, A fakó leány és pej legény, beszély, 1848. Pest, máj. 27., Jegyzet Vörösmartyhoz czímzett verséhez, Első és utolsó felszólalásom egy igen piszkos dologban), Hazánk (1847. Uti levelek Kerényi Frigyeshez I–XX.); Márczius Tizenötödike (1848. Pest, aug. 10., Pest, szept. 17.); Kossuth Hirlapja (1848. Válasz Vörösmartynak), Pesti Hirlap (1848. Levél: Erdőd, október 1.); Közlöny (1849. Levelek a Közlöny szerkesztőjéhez: Vizakna febr. 3., Debreczen, febr. 15., Szászsebes, ápr. 11., Karánsebes, ápr. 17., Nyilatkozat, jún. 11.).Komáromi Hirlap (1899. 33. P. szerepe a szabadságharczban).Komáromi Lapok (1849. 54. sz. Bulcsú K., P. sírján, költ., 55. sz. Hencz P.-hez költ.).Komáromi Lapok (1885. 23. P. mint pápai diák, 1889. 31. Kiss Gy., P. emlékezete).Kompolthy K., Szini emlény. Miskolcz, 1898. (P. halála, Drámai monolog néma képekben).Korunk Tárczája (1865. 36. sz. P.-ről a Debatte után).Kossuth Hirlapja (1848. 58. sz. Vörösmarty, A magyar hadseregről, 1849. 148. sz. P. a magyar hadseregből kilép).Koszoru (I. 1865. Eötvös L., P. ifjúkori kisérletei, Eötvös L., Székfoglaló beszéde Pápán.).Koszorú (I. 1879. Jókai, "Maguk ketten!", Kertbeny, P. arczképeiről, P. kézirata "Áttekintek ..." hasonmása, Lauka G., P. nősülése, Adalékok életéhez, Wagner L., P. a cseheknél, Prielle C., ismeretségem P.-vel, Beck K., Visszaemlékezések P.-re, II. Feleki, P. és a censor, Bayer F, P. katonáskodása, Irmei, Franczia vélemény P.-ről, Péchy Imre, P. Dunavecsén, P. 1879. júl. 31. a segesvári csata térképével, Egy kis statisztika P. műveiről. Ágai A., A varróleány, III. 1880. Dengi J., P. és a csók, Meltzl H., P. Olaszországban, P. olasz tanulmánya, Teleki S. gr., P. Koltón, Mint koma Koltón, P. irodalom IV. 1880. Frankenburg, P. és az Életképek, Murányi Venus P.-nél és Tompánál, Peterdi J., P. emlékszobra, Szana T., P. szülői, arczk., Szülőháza; V. 1881. Jancsó B., P. forradalmi költeményei, Kemény J., Adalék életéhez, VI. P. A gyüldei ifjakhoz, hiteles szöveg, Radó A., Cassone P.-fordításai, Olasz dráma P.-ről, Adalékok életr., VII. 1882. P. Selmeczbányán, P. atyja mint szabadságharczos, VIII. Endrődi S., A szerelem P. lyrájában, Jókai Mór, P. emlékszobránál, emlékbeszéd, 1882. okt. 15., Kacziány G., Ismeretlen okmányok P. atyjáról, Reményi K., A P. szobor története, Leleplezése, 1883. Teleki S. gr., Dumas és P., Frankenburg, Emlékezések P.-re, 1884. Telegdi L., Petőfiről és az 1848 előtti irodalmi viszonyokról, Nagy Gy., P. életéből, Marosvásárhelyi emléktábla, Egerváry Ő., P. mint pápai tanuló, Lázár Á., Az utolsó napok, Legrégibb bizonyítványai, Követjelöltségéről, Versényi Gy., A madarak P. költészetében, Bathó I. elb. P. életéből, 1885. Arányi M., P. et la révolution hongroise, Kacziány G., A jó öreg korcsmáros, 1895. Prielle K., Ismeretségem P.-vel).Kovács, Emerich, Kampf und Verrath. Grimma u. Leipzig, 1850. 213–219. l.Közlöny (1848. 128. sz. P. kineveztetése a 28. zászlóaljhoz századosnak 1849. 130. sz. Bem nyilatkozata).Közvélemény (1877. 226. P. halála.).Laban Ferd., A prosopopeia Lenaunál és befolyása P.-re. Kolozsvár, 1882.Lakos Imre, Emlékbeszéd. Szentes, 1900.Langer Viktor, P.-Album. (Ism. Kereszty I., M. Kritika 14. sz.).Lapokban, folyóiratokban és gyűjteményes munkákban Petőfi költeményeiből német fordításban közöltek: Der Ungar (1846. Feldmann és Kornfeld ford.); Fünf Lieder nach Petőfi. Deutsch von Anton Vilnay. (Ungrische Volkslieder. Leipzig, 1848. I.); P. Nemzeti dalát lefordították: Hoffmann (Pester Zeitung 1848. 617. sz.), Zerffi, G. I., (U. ott 618. sz.), Dux A. (Ungar 1848. 64. sz.); Gedichte nach A. Petőfi, deutsch von Josef v. Machik (Gisela. Eine Auswahl von Gedichten der hervorragendsten magyarischen Dichter. Pest, 1858.); Das Mädchen aus der Fremde. Lieder-Album. Sondershausen, 1857. (P. 6. költ.); Pester Sonntagsblatt 1853–55. (P. költ. ford. M. Szegi, D. Dudumi, A. Eiber, Leopold Rosner, A. Teniers = Sigm. Herzl és egy nő); Liter. u. Krit. Blätter, Hamburg, 1850. (Der Liebe Fluch. Sage. Deutsch von Kertbeny); Wanderer, Wien, 1855. 103. sz. (Junges Blut! Deutsch von A. Dux); Frische Quellen 1854–55. (Frau Wirthin, Nur Dich! Überseztz von Karl Beck, Ab die Larve! Nach P. von Alfred = S. Herzl.); Aurora-Album. Wien, 1856. (Auf Rózsavölgyi's Tod. Deutsch von Kertbeny); Fliegende Blätter 1853. 405. sz. (In der braunen Schenke. Deutsch von Moriz Ludasy); Fortschritt, Wien, 1861. (P. Hóhér kötelét közli ném. ford.); Egyet. Philol. Közl. 1889. (Ha az Isten ... ford.); Oesterr.-Ung. Revue 1893. (Braune Robert ford. P. 3. költ.); Acta Comparationis. Kolozsvár XII. k. (Berger Vilmos ford. P. Tündérálom cz. költ.).L'Apostolo. Prima versione italiana di Giuseppe Cassone. Roma, 1886. (Helfy Ignácz írt hozzá előszót. Ism. Nemzet 131. sz.).Latin: Hegedűs István egyetemi tanár P. 11 költ. fordította latinra, megjelentek a Petőfi-Múzeumban (1888–89.).Le grand Encyclopédie Paris, 1900. XVI. 531. l.Lengyel: Sabowsky, Petőfi. Wybór poezyj przeklad z wengerskiego. Varsó, 1880. P. egyes költeményeit közölték 1859-ben lengyel ford. a varsói folyóiratokban, így a Kronika-ban T. S. Dmochovskytól, egy névtelentől a Gazeta Polska-ban, Severina Pruszakowa asszonytól a Wengry-ben, Wladislaw Sabowskytól a Pszczola-ban és Kurjer Niedzielnyben, végre egy névtelentől a Bibljoteka Warszavszkában. Al. Petőfi, 40 stichorvorenji v perwok tok sotschinenija Michailowa. St. Petersburg (P. 40 költeménye Michailow munkájának I. kötetében és 31 a VI. köt.).Lenkey Henrik, Petőfi és a természet. Bpest, 1892. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.).Le Souvenir, (Paris, 1855. P. et Lisznyai).Letopis matice srpske (1900. Brančit Blagoj, P.).Liederkranz aus Alex. Petőfi's lyrischen Dichtungen. Uebersetzt von Georg von Schulpe. Minden in Westphalen, 1886. (P. életr. és 91 költ. Ism. Magazin 1887. 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1891.).Lieder nach A. Petőfi. Deutsch von C. F. Daumer. Nürnberg, 1852. (Deutscher Musen Almanach v. Chr. Schad.)Lieder nach A. Petőfi. Deutsch von Karl Schröter. Leipzig, 1854. (Lieder aus Ungarn.).Literarische Berichte aus Ungarn (1879. Heinrich G. Ism. P. német fordításait).Liter. Merkur. Berlin (1880. P. und die Frauen.).L. Morandi e D. Ciampoli, Poeti Stranieri. Leipzig, 1904. (I. 496–517. l.) Petőfitől 28 költemény G. Cassone, S. Ambrosoli, E. Tera, P. E. Pavolini, P. E. Bolla, L. Faustin ford. (Ezek közt Szilaj Pista Cassone ford.).Lomniczi K. (Meltzl), A műfordítás alapelvei, P.-re való tekintettel. Kolozsvár, 1879.Lonkay Antal, A magyar irodalom ismertetése. Pest, 1855. II. 642–646. l. (P. életr. és költ. mutatv.).Lorenz, Catalogue Génerale. Paris, 1901. XIV. 907. l.Losonczy L. Költeményei. Pest, 1853. Kertbeny, Irodalmunk túl a határon, P. hét költ.).Losonczy Phönix (1851. "Téli esték", "Kis-Kunság", "A csillagos ég").Lugosi áll. főgymn. Értesitője (1900. Duda J., P. emlékezete).Magazin für die Liter. des In- und Auslandes. (Dresden, 1889. 5. sz. Kohut ism. Fischer m.).Magazin für Literat. des Auslandes (1878. ápr. Meltzl, Neuro Original Beiträge zur P.-Literatur.).Magyar Hirlap (1879. 60. Lauka, Petőfiné Szendrey Julia, 1893. 16. P. háziasszonya, 1897. 239. Jókai, P. sírjáról, 1898. 9. sz. Jókai, P.-emlék, 1844- 49., 323. Jókai, P. és a katonák, 1899. 103. Horváth Janka, A P.-ünnep színteréről, 206. A költő emléke, 208. Jókai, P. ünnepe, Bársony I., P.-történet, P. szerelme, Bródy S., Strófák P.-ről, 208. Szemtanúk P. haláláról, 1901. 148. P.-reliquiák, 3., 10., P. első diákszerelme, czáfolat, 1902. 9. Ignotus, P. koponyája 14. Mendés Catulle P.-ről, 1904. 75. P. székesfehérvári lakóháza).Magyar irók arczképcsarnoka. Pest, 1858., I. 133. l. arczk.Magyarkák, Lipcse, 1845.Magyar Néplap. (1857. Szokoly V., P. Pozsonyban).Magyarország (1879. 46. Réthy L., Adatok P. ifjúságához, 1880. 186. P. és Bellagh.).Magyarország (1899. 192. P. mezőberényi tartózkodása, 208. Lovászy M., Petőfi.).Magyarország és a Nagyvilág (1867. Gesztesy László, Hogyan született P. "Vajda-Hunyad" költ., 1868. Csukássy József, Szendrey Julia P.-né, 1872. Berecz K., Visszaemlékezések. Borjádról, 1874. Berecz K., Visszaemlékezések, 1877. Palóczy L., P. a külföld költészetében, 1879. Réthy L., Adatok P. ifjúságához, P. "Nemzeti dala" hasonm., 1880. P. párbeszéde Bemmel, hasonm., P.-ház Kis-Kőrösön, képpel, 1882. Gyöngyösi L., Petőfi).Magyar Polgár (1874. 7. sz. Etelke meghalt jan. 7., 1845., február, Meltz Hugó, Petőfi mint táblabiró, 213. Lengyel J., Egy szemtanu P. haláláról, 1876. 1. sz. Meltzl, P. respublica programmja s politikai optimizmusa, 20–79. Meltzl, Gyulai Pál mint a P.-irodalom megalapítója, 1878. 1. sz. Meltzl, Kis P.-polyglotta és 194. P. Ausztráliában és Ausztriában, 123. Legújabb kettős merénylet P. jelleme ellen, 1879. 187., 201., 206., 208. Lengyel J., P. eltünésének kérdéséhez, 205. P., Arany, Vörösmarty és Egressy G., 222., 230., 231. P. halálára vonatkozó válasz Lengyel J. levelére, 1880. 70–72. Kun R., Burns és P., 186. Apáthy Péter, P. eltünéséről, Lengyel J. végszava P. eltünéséhez, 1882. 109., 110. Meltz, P. jelszava, 237. P., 1886. 283. Kun R., Petőfi, 1900. 13. Csernátoni Gy., P. egyénisége.).Magyar Sajtó (1856. 174. sz. P. "Egressy Gáborhoz" Arany J. Egressy G.-nak, 1857. 14. sz. Pesty F., P. születéshelyéről, 1860. 249. Chassin P.-ről, 260. Szőllősi B., Vértesalja, nov. 5., 271. P.-emlék Félegyházán, 1861. 77. P.-szobor, P. és Sarlay, 16. P.-gőzös, 40., 60., 62. P.-ről, 1862. 190. P. emlékszobra Kis-Kőrösön, 1863. 289. Reményi, P.-szobor ügyében, 198. P. arczképe, 256. P. Opitz ford.).Magyar Szalon (II. 1884- 85. Boross G., Szent Petőfi napja, márcz. 15. P. család arczk., Csáktornyai Lajos, P. szobra előtt, IV. 1885–86. Török A.,Vonások tanulókorából, Milyen volt P., Váli B., Hol nyugszik. A hol elesett, Kéziratai, Klapka, P. összekoczczanása a hadügyminiszteriummal, Szülőháza Kis-Kőrösön, kép, P. arczképe fénykép után, Több kép és hasonmás, P. fája Koltón és lakása Debreczenben, 2 rajz, V. 1886. P. arczk. kőny. Barabástól, VI. 1886–87. Pulszky F., A márcziusi forradalom, Váli B., P. mint vándorszinész, Két régi színlap P. szinészkedése idejéből 1844. jan. 15. Debreczen és okt. 12. Pest., P. levele Kossuth Lajoshoz Debreczan jan. 13. 1849. hasonmás, VII. 1887. Endrődy S. és Komócsy J. P.-ről, VIII. 1888. Váczy J., P. polemiája Vörösmartyval), IX. P. és az egykorú kritika, X. 1889. Hogy halt meg P.? XIII. 1890. Szana T., P.-né Szendrey Julia, képek, P. "Elbuvék" költ, XXVII. 1892. Trencsény K., P. pessimismusa, XXIV. 1895. Petőfi-szoba, XXVIII. 1897–98. P.-ről többen, XXX. Feleki M., Emlékeimből, XXXI. 1899. P. emlékezete fonografba mondták: Jókai, P. halála, Gyulai, P. és Arany, Vadnay, P., Szász K, Első találkozásom P.-vel, Kossuth F. P. halálának félszázados évfordulójára; Ötven esztendő, Emlékezés P.-re, XXXII. 1900. Horváth Ödön, P. Eperjesen, Kéry Gy., P. Kecskeméten, Adatok a P. család történetéhez, P. reliquiák, XXXIV. 1900–1901. Kéry Gy., P. reliquiák, P. Erzsikéje: Sass Erzsi, XXXV: Hegyesy M., P. halála, XXXVII. 1902. Kéry Gy., P.-Múzeum, Kolmár J., Adatok P. tartózkodása idejéből, Pákh. K., P. Iglón).Magyar Szépirodalmi Szemle (1847. P. és Hiador párhuzamban, P. egyes költ. ism., Kerényi védelme).Magyar Ujság (1874. 58. Péterfalvy J., P. és Greguss, 1880. 175. P.-per, 7. Teleki S. gr., P. Koltón, 112. P. és az esztergomi bazilika, 133. P. könyvtára, 1882. 330. sat. sz. Arany levelei P.-hez, 280. P.-ről, 281. Gyulai nyilatkozata, 284. Berecz K., P. a felföldön, 280. Kolmár J., "Külföld magyarjaihoz" eredete, 1888. 3–37. Arany levelei P.-hez. 1884. Eszterházy Pál gr. P. haláláról a Herladban, 1886. 230., 252., 239. Egressy Á., P. megismerkedése atyámmal, 1888. 78. Haller J. gr., P. halála, 205. P. haláláról, 286. P. német proklamácziója, 287. Czáfolat, 295. P. haláláról, 336. P. sírja, 1892. 144. Hentaller L., A Klapka és P.-ügy, 1896. 221–224. Gyöngyösy L., Arany és P., 1899. 208. Eötvös K., Nyomozódásai P. haláláról).Magyar Ujság (1893. 5. P.-anekdota).M. Állam (1891. 9. sz., P. eredetisége, 1893. 184. P. esketőhelyén, 1899. 173. Sziklay J., P. sírján, 1897. 233. P. reversalisa, 1901. 297. P. tanulókorából).Máramaros (1894. 43. Deák Gy., Paedagógiai eszmék P. költészetében, 1899. 31. Katricz K., Petőfi, Vékony A., Petőfi).Márczius 15. (1867. 1. sz. Emléket P.-nek).Márczius Tizenötödike (1848. 69. sz. P. követjelöltsége, 106. sz. Vágó K., Levél P.-hez, júl. 8. Jókai Mór és Pálfi A. nyilatkozata a párbajügyben).Mármarosi Tárogató (1878. 4. Vörösmarty és P. geniusza.).Marosvidék (1877. 25. Kerekes S., Manasses kacsája, 1888. 53., 58., 60. Haller József gr., P. halála, november, deczember, P. sírhelyéről és a segesvári csatáról több czikk.).Meltzl, A siciliai P.-iskola. Kolozsvár, 1878.Meltzl H., P. jelszava, (Kolozsvár, 1885.).Meltzl H., P. pamphletistái és panegyristái. Kolozsvár, 1874.Meltzl Hugó, A Petőfin kisérlett utolsó merénylet. Kolozsvár, 1874.M. Emléklapok (1850. Az év végén).Mező Dániel, F.** király P. Sándorhoz. Kassa (1848), költ. és Honfi szózat P. Királyokhoz cz. verse ellen. Debreczen, (1848), költ.M. Figaró (1894. 35. Pató Pál, P. után szabadon).M. Geniusz (1893. Róna B., P. és Juliskája, 1897. Palágyi L., P. síremléke, Róna B., P. és Tóth Gáspár, 1899. Epizódok P. életéből, 1899. P. és a barkásleány, P. a rablók közt, 1902. Bársony I., P. szerelme).Miklós Elemér, P. és Béranger. Bpest, 1904. Mikó I., Emlékdal 1899. júl. 30-ra. Rozsnyó, 1899.Mindszent (1887. 10–12. P. bölcseletéről).M. Könyvszemle (1880. Thallóczy L., P. könyvtára, P. hátrahagyott kéziratai, P. a berlini udvari könyvtárban, 1892- 93. P. kéziratai a m. n. muzeumban.).M. Kritika (1898. 19. Hörk J., P. költészetének vallásos világnézete, 1900. IV. 1. P. állít. verse "A sárosi rom").M. Nemzet (1900. 6. Jókai, Utolsó találkozásom P.-vel).M. Nép Könyve (1854–55. P. 9 költ.).M. Nyelvőr (1872. Szarvas G., P. János vitézének nyelve).M. Pestalozzi (1900. Bodnár Zs., P.-ről).M. Politika (1872. 194. 195. Várady A., P.-ről és 210., Hol született P.?).M. Politika (1875. 194., 195. Berecz K., Visszaemlékezések.).M. Szemle (1899. Keményfy J., P., 1899. Gáspár I., Petőfi, Hartmann J., A borozó P., Divald K., P.-illustratiók).M. Szinházi Lap. (1861. 53. sz. P. mint színész, Egressy G., P. utolsó szini föllépte).M. Thalia (1853. "Czakó temetésén").Munkái:Művészeti Lapok (1895. Prielle K., Régmult időkből).Nagybánya és Vidéke. (1879. 14–16. Müller J., P. emlékezete.).Nagyenyedi Album (1851. "Hozzám jösz-e?").Nagy-Károly és Vidéke (1899. 30. Asztalos Gy., Emlékezés P.-re).Nagyszebeni áll. gymn. Értesítője (1885–876. Veress I., A magyar igenév, a m. név- és igejelző használata P. nyelvén feltüntetve).Nagy-Szent-Miklós (1899. 32. Pólya E., P. életéből).Nagyszombati Hetilap (1899. 31. P. halála).Nagyváradi Hirlap (1892. 70. Kolosváry A., P. és Arany Szalontán).Napkelet. (1857. "Az ember", Zalár, Béranger és P., költ., 1858., P. ifjúkorából, Kornelia, Emlékezés P.-re, költ., 1862. Emlékezés P.-re, költ., 5 aranyos pályamű).National-Zeitung. Berlin, (1864. 269. és következő számok, Karl Beck, Mit P.).Nemzet (1882. 91. P. az irek közt, 90. P. a svédeknél, 45. Reményi E., A P.-szobor története, 52. P. és Klapka, 59. Klapka, Találkozásom P.-vel, 275. A "Honfidal" eredete, 43- 36. P.-szobor leleplezése, 1883. 3. P. síremléke Segesvárt, 26. Két epizod P. életéből, 83. Kozma S., A multból, 1884. 23. Karacs T., P. gyermekkorából, 19. Legrégibb bizonyítványai, 1885. 100. Váczy J., Hogy akarta Arany János Petőfit és Tompát kibékíteni?, 221. P. és a francziák, 1886. 118. P. mint német poeta, 1887. 228. Szana T., P. mint családapa, 340. Baróti L., P. ujabb reliquiái, 357., P. külföldön, 1888. 84. P. haláláról, 178. Aszódi ünnep, 305, 308. Erdélyi Pál, P. és a kritika, 1890. 133. Lauka G., P. Nagybányán és a zelestyei hutában, 1891. 7., 8. P. eszmecsirái, Jókai, P. emlékiratai, 1892. 45. Jókai, P., élete és költeményei, 364. Baróti L., P. verseinek első kiadása, 1893. 97. Jókai és a zsidó fiú, 1899. 205. Madarász J. P.-ről, P. halálának 50. évford., P. családja.).Nemzeti Hirlap (1877. 289. Balázs S., P. és Lisznyay, 1879. 124. Gyulai, P. és Prielle Kornélia.).Nemzeti Iskola (1898. 13. Végh M., P. baráti viszonyairól).Nemzeti N. Képes Naptár 1871. (P. és Szendrey Julia).Nemzeti Ujság (1884. 44. A meghízott P. és a rendőrség).Néptanítók Lapja (1882. P. emlékezete).Neue Freie Presse (1899. 1254. Singer Zs., P.).Neues Pester Journal (1893. 1. Der siebzigjährige P.).Neun Gedichte von A. Petőfi. Deutsch von Kertbeny und Szarvady. Leipzig, 1857. (Dichterfürsten von Johannes Scherr.).Nógrádi Lapok (1887. Druga L., P. költészete).Nord u. Süd. Breslau (1879. Beck, Erinnerungen an P.).Norvég: S. Holst Jensen Petőfinek több hazafias dalát mutatta be a norvég közönségnek; a For Kirke og Kultur cz. havi folyóiratban (1899. júl.) hosszabb tanulmányt közölt Petőfiről; a Dagbladett cz. krisztianiai napilapban pedig a segesvári P.-ünnepélynek szentelt meleg sorokat. A Samtiden és Urd cz. norvég szépirodalmi folyóiratok (1899.) szintén közöltek költeményeket Petőfitől, kinek költeményeit ma már ott is sűrűbben kezdik fordítgatni.Nővilág. (1860. P. levelei: Nagy Ignáczhoz, Debreczen, 1843. nov. 28., Orlay-Petrics Somához, Debreczen, Bajza Józsefhez, Kecskemét, 1843. márcz. 14., Pozsony, jún. 1., 3., Debreczen, nov. 28.).Nyári Albert, A magyar forradalom napjai. 1848. Pest.Nyelvtud. Közlemények (1893. Simonyi Zs., P. kritikai kiadása).Nyitramegyei Közlöny (1888. 47. Rollet H., "Petőfi" költ. ford. Koblisegh L.),Nyugatmagyarországi Hiradó (1898. 24. Tóth I., P. dicsősége, Vutkovics S., Hol lakott P. Pozsonyban, 249. V., beszéde és 1900. 60. V., Miért jött P. Pozsonyba 1843-ban, 1901. 242. V., P. szerelmeiről, 240. Farkas B., Egy lap P. élettörténetéből, 1902. V., P.-szobrok és P. szülőhelye, 121. V., P. diák életéből).Ó-Becse és Vidéke (1899. 33. 36. Szászy Iván, P. emlékezete).Oberwarther Sonntagszeitung (1899. 31. Bruckner V., Ein Lebensblatt am Grabe P.'s).Ó-Izland: Wlislocki Henrik P. két költ. ford. (Egyet. Philol. Közlöny 1885. 1888.).Olasz: Alessandro Petőfi. Sogno in cantato. Versione die Giuseppe Cassone. Assis, 1874. Helfy Ignácz: Alessandro Petőfi. Versi scelti cz. Petőfi költeményeiből közel 200-at ford. olaszra s ezeke a Perseveranzában (1860–61.) és az általa Milanoban alapított Alleanzaban (1862–1867.) jelentek meg; ezen költeményeket több olasz lap utánnyomatta és közölte.Oravecz Ödön, János Vitéz. Rozsnyó, 1903.Örmény: az Összehasonlító Irodalomtört. Lapokban 1878. P. Werthanes Jákudjsian ford. «Hegyen ülök ...» és 1881. Songott Kristóftól a «Reszket a bokor ...» cz. költem. Songott Kristóf Petőfiből egy füzetre való fordítást tett közzé 1904-ben.Orosz A., A gyermeki szeretet P. költésében. Szatmár, 1895.Orosz: Csjimina Mihajlova Olga a Vjesztnik Jevropy cz. folyóiratban (1889-ben) Petőfi néhány költeményét közölte oroszul Coppée ford. után. Novics Anthologiájában is van P. fordítás és ebben fölsorolvák azok nevei, kik P. orosz fordításával foglalkoztak, ú. m. Mihajlov A., Martov, Novics, Bykov, Mazurkevics, Selygunov, Burenyin, Axakov, Berg, Benediktov, Alexandrovics, Szadovnyikov és az említett Mihajlova Olga. Megjelentek ezek a Vszjemirnája Illustrácia, Rosszíja, Literaturnája Bibliotheka, Nyiva, Izjascsnája Literatura, Zsivopisznoje Obozrjénije, Vjesztnyik Jeoropy, Ogonyok és Nablyudatyely cz. lapokban és munkákban.Országos Hirlap (1898. 80. Lévay J. Petőfinél, 82. P. és Baky Krisztina, 109. P. ezrede).Ország Tükre 1863. Zilahy K., Adatok P. életéhez, Ágay A. P.-ről.Ország-Világ (1880. Jakab Elek, P. "Királyokhoz" cz. költ. hatása, 1881. P. levele Szemeréhez és "Honvéd" költ., 1882. Gööz J., P. a plagium vádja alatt, 1883. Kertbeny, Bakody Tivadar és P., 1885. Pintér S., P. és Arany, 1887. Váli B., P. sírjánál, 1891. "A vén zászlótartó" hasonm., 1899. P. diákkorából, P. mint nemzetőr, mint honvéd, P. a táborban, A segesvári P.-szobor, P.-reliquiák, 1900. P.-emlék a Pilvaxban).Összehasonlító irodalomtörténeti Lapok. Acta Comparationis. Meltzl. (1877. Daumer Fr. György, a ki a világköltészetbe bevezette a magyart, 1878. P. hatása Finnországban, Hermann Rollett, A. P. 1849., 1879. P. ismeretsége Beckkel, P. Siciliában.).Otthon (1892. P. és Juliskája).Palágyi Menyhért, Petőfi. Bp. 1889. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).Palágyi M., Petőfi. Bpest, 1889. (Ism. Szabadság 1888. 285.).Pallas Nagy Lexikona XIII. 1001. XVIII. 437. l. (Négyesy László).Pápai Ifjusági Lap (1887. 6. Thury Etele, Egy irodalomtörténeti tévedés helyreigazítása: P., Jókai).Pápai Lapok (1880. 10. P. Pápán.).Pásztor Ferencz, Emlékirat P. emléktáblájának 1867. okt. 13. Félegyházán történt leleplezési ünnepélyéről. Szeged.Pester Lloyd. (1858. 78., 82. Bettina Arnim, P. dem Sonnengotte, 1860. 106. Saint-René Taillandier, P., 1861. 284. P. in Pressburg, 1864. 31–33. Beck, Tageblätter, 221. Ein deutsches Urtheil über P., 1867. 242. A. Dux, P.-Feier in Félegyháza, 1873. 1. Ein stilles Jubiläum, 231. P. als politischer Dichter, 1893. 171. Esti kiadás. P. confirmatiója, 1897. 183. Silberstein A., P., 1899. 183. P. im Urtheile Deutschlands, 184. H-i L., Petőfi, 186. Müller Géza, P. in der ungarischen Musik).Pesti Divatlap (1844. Hirek P.-ről és munkáiról, Kerényi költ. P.-hez, Sujánszky költ. P.-hez, Oláh K., P. verseinek hatása Dunavecsén, 1845. Kisvárosi protocollum, IV. Tudós ember, P. Gömörm. táblabirája, Turi S., Baráti Szó P.-hez, költ., Emődi, P. bucsúján, költ. Görgey, P.-hez, költ. Lisznyay K., P.-hez, költ, Szeverin P.-ről, Vahot I. nyilt levele, Szeberényi és P., Greguss Ág., P.-hez, költ., Kerényi P.-nek, Bankos K., P. megtiszteltetése, Apró hirek P.-ről, 1846. Apró hirek, 1847. P. Pestre érkezése nejével, 1848. Lapok P. naplójából.).Pesti Hirlap (1846. II. 354. l. P. és a censor, 849. s. P.-ről. 1848. jún. 27. Bankos K. Kúnszentmiklós, 92. sz. Levél Bankos K.-tól).Pesti Hirlap (1867. 81. sz. Emlékek 1848-ból, Paraplé forradalom, 1879. 119. "A rossz házasság", 193. Dozon franczia ford., 197. "Reszket a bokor" megzenésítése Austráliában, 209. A segesvári csata, térképpel, 243. Bayer F., P. katonáskodása, 246. Sass I., P. mint közlegény, 270. Hogy született P. "Erdélyben" cz. költ., 346. P. a murányi várban, 1880. 206. P. Vörösmartynál, 1881. 82. P.-ünnepély Aszódon, 121. Kubinyi R., P.-reliquiák, 160. Versényi Gy., P. Selmeczen, Ujlaky I., P. gyermekkorából, 1882. 4. P.-ről a Frankfurter Journal, Radó V., Cassone József, 289. Izsó és a P.-szobor, 292. Gyulai, P. és Klapka, 293. Várady A., P. és Klapka, 104. P.-legenda, Selmeczen, P. és a honvédek, 284. Mikszáth, P. egy régi barátja. Epizod P. életéből, Therwrewk I., P. érdemkeresztje, 285. Jókai, P. emlékszobránál, 1883. 50. P. szüleinek halála, anyakönyvi kivonat, 1884. 224. Sass K., P. viszonyáról Szendrei Juliához, 244. Sár-Szent-Lőrinczen P.-tábla, 263. P.-ünnep Marosvásárhelyt, 303. P. halála, 1885. 89. Arányi M., Richard Jacques, P. ford., 100., 102. Radó A., Német P. fordítások, 126. Catulle Mendés P.-ről a párisi Gil-Blasban, 171. Adatok P.-ről, 285. P. asztali evőkése, 1886. 118. P. mint német poéta, 1887. 45. Jakab E., Ismét a P.-Skariatin emlékről, 1890. 34. Nagy szellemek véleménye P.-ről, 1893. 107., 109., 110. Werner L., Sipos, P. tanítója Koren, 1895. 346. Szana T., P.-szoba, P.-reliquiákról, 1897. júl. 31. Haláláról, 1899. 209. Ifj. Ábrányi K., P., 1902. 4. Tóth B., Esti levél, P. koponyája, 289. P. szobra, 58. P. diákpajtása: Salkovics, 1904. 320. János vitéz, daljáték 3 felv. P. után írta Bakonyi K., zenéjét Heltai Jenő verseire írta Kacsó Pongrácz, először adatott 1904. nov. 18. a Király-szinházban, 128. P. és Jókai, 333. "János vitéz" születése).Pesti Napló (1851. 245., 246. sz. Pataki M., P. költeményei külföldön, P. halála, 292. Franczia ism. P.-ről, 1855. szept.-nov. Erdélyi János, Egy századnegyed a magyar irodalomból, 1856. 485. P. "Szüleim halálára", 1857. 10., 25. Gyulai Pál, P. szülővárosáról, 1860. 3. sz. P. "Kolmár József emlékkönyvébe", költ., 1872. 301. P. és Szeberényi, 1874. 137. Greguss Á., P.-kiadásról, 89. Szigligeti és Szana a P.-ház ügyében, 187., 188. "Az őrült", Berecz K., Visszaemlékezések, 1877. 275. P. és Kossuth, 1878. 29. Orlay, Emlékezés P.-re. 110. P. és Prielle K., 1880. 38. P. és Levinsky, 215. P. halála, 161., 162., 173., P.-per, 343. Adós levele, 1881. 93. P. gyermekkorából, 1882. 245., 246. Némethy György, Visszaemlékezések P. színészkedésére, 4. sz. Szentmiklósi, P. bucsúdala, 1884. 335. Eszterházy Pál gr., P. haláláról a Heraldban, 1885. 185. P.-ereklyék. 221. P. és a francziák, 262. P. összekocczanása a hadügyminisztériummal 251. Váczy J., Barátság P.-vel, 1888. 199. P. svéd életrajza, 244. P. verse és Lauka nyilatkozata, 273., 274. Palágyi M., P.-ről, 306–309. Baráth F., A magyar költők szerelme, 1893. 209. Havas A., P. és Garay, 1894. 135. Bolla, P., fordítója, 192. P. "Tigris és hiéná"-ja,, 1897. 73. Roboz I., Visszaemlékezések 285. Palmer K., P. paradicsoma, 216. Tahy J., P. diák korából, 211, Hevesi S., P. a szabadság dalnoka, 135. P. és Szemere Miklós, 1898. 109. Tompa P.-nél ebéden, 1899. 342. Stehlo, P. adoma, 1902. 56. P. ideálja, 164. Nédy Imre, P. első szerelme).Pesti Röpivek (1850. Lauka, P. sírján, költ., Emich P. költeményeiből két füzetet rendez sajtó alá).Pestmegyei Hirlap (1899. Kossuth F., P. emléke, Erdősi D., P. életéből).Péterfy Jenő, Das moderne Ungarn. Berlin, 1883. (A. Petőfi).Petőfi-Album. Bpest, 1898. fénynyom. képekkel, rajzokkal és hasonmásokkal. (Szana T., P. szülei, Vadnai K., Első füzet, Versek, Lauka G., A boldogság küszöbén, Frankenburg A., A tizek, Endrődi S., Szendrei Julia, Teleki, S., P. Koltón, Gyulai Pál, P. és Arany, Lévay J., Látogatás P.-nél, Degré A., Márcziusi tollak, Id. Ábrányi K., P. megzenésítői, Jókai Mór, P. ötven év után, A márcziusi fiatalság, Vikár B., P. a nép közt, Aradi, A természet vadvirága, Havas A., Petőfi műveinek első kiadása és Emich Gusztáv, Hatala P., Márczius 15-ke 1848., Hentaller L., P. és Klapka, Beőthy Zsolt, Lélektani jegyzetek P.-hez, Baróti L., P. pesti lakásai, Emlékezetes helyek P. életében, Kacziány G., P. franczia előfutárja: Hégésippe Moreau, Gyalokai L., Az utolsó órák, Bartók L., Petőfi. Emlékbeszéd, Gyarmathy Zs.-né, Manasses, György A., A P.-társaság, Szana T., P.-ereklyék, Esztergár L., P. a külföldön, Szabó E., P. az oroszoknál, Csernátoni Gy., P. egyénisége, Ferenczi Z., P. és birálói, P.-kiadások, Eötvös J. báró, Az első birálat, Vámbéry Á., A legnagyobb költő, Költemények: Madách, Lampérth, Szabolcska, Zalár, Berecz, Torkos, Arany, Bartók, Lévay, Kerényi, Illyés, Jakab, Szász G., Ábrányi E., Kiss J., Zempléni, Vajda, Dalmady, Szász K., Reviczky és Komócsy Józseftől. P. költeményeiből több hasonmásban, szerződése Emich Gusztávval sat.).Petőfi-Album. Kiadta Cz. Czakó K. Bpest, 1899.Petőfi álnevei és jegye: Sólyom Sándor, (diák korából); Homonnai és A. B. a Tavasz cz. zsebkönyvben (Pápa, 1845); Rónai és Borostyán (mint szinész), Örömfi Vidor, Dalma, Pönögei Kis Pál, Nyesi táblabiró és Füstfaragó (első versei s apróbb hírlapi czikkei alatt), végre Lator György (az Életképekben 1847. I. 19. sz.) «A magyar ifjusághoz» cz. verse alatt.Petőfi. Auswahl aus seiner Lyrik. Verdeutsch von Hugo v. Meltzl. Leipzig, 1871 és München, 1883.Petőfi a világirodalomban. Német: P. első fordításban németül jelent meg: A lopott ló, A csikós, A rabló cz. költ, Dux Adolf ford. (Sonntagsblätter, Pest, 1845. évf.).Petőfi. Ein Lebensbild von Alfred Teniers. Wien, 1866.Petőfi-Emléklap. Szerk. ifj. Gebhardt K., és Hamvay Ö. Bpest, 1899.Petőfi-Évkönyv. Bpest, 1879.Petőfi-Múzeum, Szerk. Ferenczi Z. és Csernátoni Gy., (Kolozsvár, 1888. Várady K.-né, "Az erdélyi hadsereg" története, Ferenczi Z., P. és a Honderű, Csernátoni Gy., Rokonhelyek P. Utijegyzetei és Heine Reisebildereiben és P. a népregében, Haller F. gr., A fehéregyházi csatáról, térképpel, Szabó S., P. és Arany levelezései, Medgyes L., Találkozásom P.-vel, Csernátoni Gy., Kritikai jegyzetek P. költeményeihez, Korbuly J., A Honderű támadása P. ellen, P. és Szeberényi, 1889. Ferenczi Z., Irodalmi irányok és harczok, P.-Petrovics nemzetségtáblája, Pasquillok P.-ről, Hubay J., P. befolyása a magyar zenére, P. és Emich szerződése, 1890. Ferenczi Z., P. ismeretlen költ., P.-től tervezett írói szövetkezet, P. költeményeinek sorrendje 1847–49-ből, P. a márcziusi napokban, Adatok P. követjelöltségéhez, A Pasquillok cz. czikkhez, P. mint tanuló Kecskeméten 1828–30., Hivatalos adatok P. katonáskodásáról, Csernátoni, Egy irodalmi vita P. felett az 50-es években, P. és Arany viszonyához, Haller Zs., Adalék P. egyik ifjúkori szerelméhez, 1891. Ferenczi Z., Szemere Pál és P. A 12 pont az országgyűlés előtt, Thales B. Petőfiről, P. a márcziusi napokban, P. föllépte Vörösmarty ellen, P. az egyenlőségi társulatban, Csernátoni, Travestált paródiák P. költeményei után, 1892. Ferenczi Z., Adatok P. pápai életéhez, P. és Horatius, A "Tavasz" zsebkönyvről, P. és Szemere Miklós, P. hirlapi czikkei, Adatok P. követjelöltségéhez, Hory B., P. Kolozsvárt, Petrovics István szerződése Kis-Kőrössel, Ferenczi Z., A helység kalapácsa, P. és Hiador, P. fordításai, Tündérálom, Kondor, A nemzeti dal utánzata, A magyar papsághoz, 1893. Ferenczi Z., A segesvári csata egykorú leírásokban, Vahot irodalmi levelei Tompához, Jókai M. és Papp Endre levelei P.-hez, A Kovács Mihály-féle kéziratok a m. n. múzeumban, Költemények P.-hez, Versek I. 1844., Csernátoni, P. és az 50-es évek költői, 1894. Ferenczi Z., P. eltűnésének irodalma, P. fordításai, Csernátoni, P. és az 50-es évek költői, Nemzeti dal hasonmása, Ferenczi, Variansok P. kézirataiból.Petőfi-Naptár Budapest, 1884. és köv. évf.Petőfinek «Reszket a bokor ...» kezdetű költeménye 32 nyelvre van lefordítva.Petőfi regék, írta és a népmesék után átdolg. Péterfi Tamás. Marosvásárhely, 1899.Petőfi sajátkezű kéziratai, levelei, ereklyéi, fiának P. Zoltánnak és P. Istvánnak néhány kéziratával, utóbbinak 1880. április 30. történt halála után, végrendeletileg a m. nemzeti múzeum birtokába kerültek, számszerint 73 darab. A Kovács Mihály-féle P. költeményes füzetet szintén a m. n. múzeum szerezte meg.Petőfi SándorPetőfi Sándor's Gedichte. Uebersetzt von Ludwig Reich. Eperies, 1880. (Zaubertraum és 15 lyriai költ.).Petőfi's ausgewählte Gedichte. Uebersetzt von Hugo von Meltzl. München, 1867. (2. jav. kiadás. U. ott, 1883. P. 73. költ.).Petőfi's Feentraum, verdeutscht von W. Berger. Kolozsvár. 1883.Petőfi's poetische Werke. Von L. Aigner. Mit Beiträgen namhafter Übersetzer. Bpest, 1880., 1883. Két kötet. (I. Liebesperlen. II. Buch des Lebens. Ism. Egyetl Philol. Közlöny.).Petőfi's Wolken. (Felhők.). Lyrischer Cyclus. Zum erstenmale ins Deutsche übersetzt, nebst einer Biographie des Dichters aus bisher unbenutzten Quellen von Hugo von Meltzl. Lübeck, 1882. (Deutsche Haus-Bibliothek 1. és Kolozsvár, 1883.).Petőfi Szabadság-Naptár. Budapest, 1901.Petőfi Talpra magyarja, a költő korábbi és későbbi harczi dalaival. Eredeti és német fordításban Lindner Ernőtől. Budapest, 1898.Petőfi-Társaság Lapja (1877. Jókai, Elnöki megnyitó beszéde, "Oh mi szép ..." kiadatlan költ., Kertbeny, P. és budapesti barátai 1844- 46., Névy L., P. "Apostol"-a, Pulszky F., P. és a kritika a 40-es években. Szana T., P. kéziratai, Vadnai K., Régi emlékek, Uj P.-kiadások, P. uj német fordításban, P. és Kossuth, 1878. K. Papp M., R. polyákja, P. és az egykorú kritika, P.-reliquiák, Az erdei lak fényképe, Meltzl, Magyar irodalom a világirodalomban).Petőfitől 782 költemény maradt reánk (elbeszélő 11, lyrai 771); évek szerint: 1838-ból 1, 1839: 1, 1840: 1, 1841: 6, 1842: 25, 1843: 36, 1844: 130 (2 elb. 128 lyrai), 1845: 166 (1 elb. 165 lyrai), 1846: 136 (3 elb. 133 lyrai), 1847: 160 (3 elb., 157 lyrai), 1848: 101 (2 elb., 99 lyrai), 1849: 20. Ezeket 68 helyen (városban falun) írta (22 költeményénél helynév nincsen); legtöbbet Pesten (370), aztán Szalk-Szent-Mártonban (109), Debreczenben (41), Koltón (29) sat. 1842-től az Athenaeum 20, a Pesti Divatlap 129, az Életképek 27 költeményt közölt tőle; 1847–49-ben a Hazánk 22, a Márczius Tizenötödike 4, a Közlöny 5, a Népbarátja 6, a Szépirodalmi Lapok 2 költeményt hozott Petőfitől. Költői pályájának első időszakában (1842–46) összesen 198 költeménye jelent meg különböző folyóiratokban és zsebkönyvekben; a második időszakban (1847–49) 125 költeménye jelent meg.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Piantieri 1868-ban körülbelül 100 Petőfi-dalt adott ki olasz ford. Milelli Dominico már Milanóban (1867.) és Favillaban (1869.) között P. fordításokat és a La Nuova Encyclopedia Italica cz. havi folyóiratban a Czipruslombokból 7 darabot; a Cronaca Bizantina cz. római szépirodalmi lap 1885-ben a Dalaim-at ford. és Conte de Lara a Felhők átdolg. közölte. Gaetano Oliva: Il Dicearcóban (Messina, 1872.) egy költ.; az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokban (Acta Comparationis) 1877–79., 1881., 1886: P. G. Maggi, G. Cassone, G. Fraccaroli, Cannizzaro, P. nehány költ. közlik olasz fordításban; a Gazetta della Domenicaban (Róma, 1880) Solumbro aláírással: A. Petőfi e la révolutione ungherese cz. czikket közöl. Sirola Ferencz fiumei tanár sikeresen fordította P. költeményeit olaszra, ezért 1903-ban a Petőfi-társaság tagjának választották. Cassone, Giuseppe, Al. Petőfi, Perle d'amore (Szerelem gyöngyei) 1903. (Ism. Vasárn. Ujság 8. sz.) Pavolini Emil 1899-től foglalkozik P. fordításával.Polgárisk. Közlöny (1899. Palágyi M., P.).Polgáriskolai Közlöny (1899. Palágyi M., P.).Politikai Heti Szemle (1899. Császár E., P. a nép ajkán).Ponori Thewrewk Á., Petőfi. Bpest, 1901. Linek rajzaival.Pozsonyvidéki Lapok (1882. 114. Vutkovics S., P. szinészkorából, 1888. 67., 68. Schulpe Gy., P. hazafias lyrája).Pressburg. Zeitung (1897. 298. Jókai, P. és Trinker).Prot. Egyh. és Isk. Lap (1887. Eötvös K., L., Ujlaky István P. tanítója).Prot. Lap (1899. Kálmán D., P. emlékezete).Raetoromán: Caderas, D. F. Nouvas Rimas. Caira, 1879. cz. anthologiájában P. két költeményének ford. van (közölve az Egyet. Philol. Közlönyben 1886).Rakodczay Pál, Prielle Kornélia élete és művészete. Bpest, 1891. 28–41.Reform (1848. jún. 25. Követválasztási botrány).Reform (1874. 20. Péchy J., Még valami P. elfeledett verseiről, 23. P. gyermekkora, 74. Péchy J., P.-reliquiák, 105. P.-szobor-bizottság, 70. P. debreczeni lakásáról, 42. Péchy J., P. Debreczenben, máj. 24., K. Tóth M. levele Péchy I.-hez a P. és Prielle-ügyben).Régészeti és Tört. Értesítő (Temesvár, 1885. P. oláhul).Remény (1851. "Ki gondolná, ki mondaná...", "Két sóhaj").Részvét könyve (1863. "Mint megfogamzott átok", "Juliához").Revue Contemporaine. (1860. Valmore).Revue des deux mondes (1861. Saint René Taillandier, Les rapsodes de l'histore nationale).Revue des deux mondes 1872. (Sayous Ede, La poesie populaire hongroise pendant la guerre de 1848–49., La poésie hongroise au XIX. siécle).Revue des Revues (1897. nov. P. ford. Valmore és Ujfalvytól).Revue Suisse (1895. aug. E. Sayous).Riedl Frigyes, Petőfi Sándor. Bpest, 190. (Beőthy Zsolt, Képes Magyar Irodalomtörténet. II. kiadás II. köt 272–297. l.).Rodiczky Jenő, Álomképek P. életéből. Szeged, 1867.Róna Béla, Petőfi és Juliskája. Bpest, 1894. (Naplók, Levelek.)Rónay Jáczint, Naplótöredék (II. 360., III. 12. l. Ál-P., a csaló Sarlayról).Rumén: Opris Péter temesvári távíróigazgató a Viitoriul cz. folyóiratban czikksorozatot közöl P.-ről, közbeszőtt P. költeményekkel, végül ötöt közöl az eredeti versmértékben. Al. Petőfi, Apostolul şi altele poesii traducerí de St. O. Josif. Bucarest, 1897. A kolozsvári Ungaria-ban A. Pituctól és J. C. Paptól 1892–93-ban néhány P. költ. jelent meg rumén ford. és 1897-ben u. ott Lyka Károly írt Petőfiről. Zászló János, Petőfi Tavaszi dal cz. költ. ford. a Calindarul Mătăsarilor 1894–95. évf. Budapesten. Sárospataki Ifj. Közlöny (1900. Simon J., P. Sárospatakon).Sárospataki Lapok (1989. 22., 23. P. egyénisége és érzülete).Sátoralja-ujhelyi nagy-gymn. Értesítője. (1877. Kovács János, P. és a szenvedő ige.).Schecken und Falbe. Halle a. S. (Bibliothek der gesammten Literatur des In- und Auslandes 134. A költő rövid életrajzával.).Schwicker Henrik, Geschichte der ung. Literatur. Leipzig, 1889. 597–644. l.Sebők Zs., Petőfi. Bpest, 1899.Sebők Zs., Petőfi. Bpest, 1902. (Piros Könyvek 2.).Sechs Gedichte von Petőfi. Deutsch von Demeter Dudumi. Pest, 1855. (Klänge aus dem Osten.).Sechs und dreissig Gedichte nach A. Petőfi. Deutsch von Vasfi und Benkő. Nationallieder der Magyaren. Braunschweig, 1852.Selmeczbányai Hetilap (1899. 31. Micsinyay János, P. aszódi életéből).Selmeczbányai Hiradó (1899. 30. P. Selmeczbányán),Skót: Miss Gordon ford. P. egy költeményét az Összehas. Irod. Lapokban.Somogy (1897. 14. Roboz I., P. és az én pápai emlékeim.).Somogyi Gyula, P. költészete. Bpest, 1899.Soproni r. kath. gymn. Értesítője (1879. Erődi D., P. költészetének nemzeti idomairól.).Spanyol: Quiroga 1875 körül P. néhány költem. spanyolra ford.; az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokban (Acta Comparationis) 1877-ben Don Ramon L. Mainestől P. «A dal» cz. költ. spanyol ford. jelent meg.Steinacker, Ungarische Lyriker. Weimar, 1875.Steinherz Adolf, A franczia forradalom eszméi P. költészetében. Bpest, 1898.Svéd: Al. Petőfi, öfversättningar frau ungerska skalder. Af Lotten van Kraemer (Petőfitől 6 költ. ford. Ism. A Nők Munkaköre 1873. 13. sz.). Folmerstől magyar eredetiből ford. P. tíz dala jelent meg 1880-ban, ez alkalomból a Göteborgs Tidnik svéd lap elismerőleg nyilatkozik a költeményekről és a fordításról. G. Ahlborg, Dödsfienderna (A halálos ellenség-Hóhér kötele). Köping, 1881. Birger Schöldström, Harposlag och svärdsklang. Stockholm, 1888. (Hárfapengetés és kardcsörrenés). Petőfi költ. anthologiája (Ridderstrom, Fredin, Rubenson, Malström, Krämer k. a., Folmer, Melin és a kiadó ford. Petőfi életrajzával. Ism. Petőfi-Múzeum II. 1889). A segesvári P.-szobor leleplezése alkalmával czikket írt az ünnepélyről, P. életrajzával és Petőfit Bérangerrel és Heinevel egy magaslatra helyezi. Az Acta Comparationis (1878. P. Czipruslombokból ford. Th. Lindh.). V. E. Omann-tól is jelentek meg a svéd lapokban P.-fordítások.Szabadság (Miskolcz, 1899. 70. Mártonffy Imre, P. az asztalban, spiritualis jelenség).Szabadság (Nagyvárad 1878. 20. P. utolsó levele nejéhez 1849. júl. 29., Levele Dömök Elekhez és költ.).Szamos (1882. 87., 92. Adatok P. életéből, 1899. 78. Deák K., P. szerelmei).Szana Tamás, Magyar költők szerelmei. Bpest, 1887. 93–142. l.Szana T., Örök emlékek. Bpest, 1892.Szarvasi Lapok (1895. 11–13. Adamik J., P. utolsó napjai).Szarvasi leányiskola Értesítője (1897. Dusovszky Mariska, P. családias költeményei).Szathmári Hirlap (1894. 53. P. epikus költészete).Szatmár (1877. Még valami Petőfiről.).Szatmár és vidéke (1899. 32. 33. Deák K., P. Szatmáron).Szatmármegyei Közlöny (1887. 15–17. Szendrey Julia levelei Térey Máriához 1846. szept. 21. 1848. márcz. 24.).Századunk (1845. Szeberényi L., Leleplezések).Szeberényi Lajos, Néhány év P. életéből, Szeged, 1861. (P. levelei hozzá: Pápa 1842. júl. 7., nov. 2., Kecskemét 1843. márcz. 5., Pest, júl. 21. Ism. Gyulai Pál a Szépirod. Figyelőben).Széchenyi Szabó M., A szabadság megváltó igazság emlékeül. Bpest, 1899.Szegedi Hiradó (1874. 71. Az új Petőfi-kiadás, 148., 149. Horváth S., P. lyrai költészetéről.).Szegedi Lapok (1873. 1. mut. sz. P.).Székelyföld (1887. 24. Keményffy Katinka, P. költészetéről).Székely Lapok (1899. P.).Székely-Udvarhely (1903. 12. Fülei Sz. Lajos, P. és a székelyek).Székesfehérvár és Vidéke (1876. 85. Vahot Imre felolvasása P.-ről).Szepes-német: Ernst Lindner, Fartblihndijer Zepscherscher Liederposchen. Bpest. 1879. (P. 8 költ.).Szépirodalmi Figyelő (1861, P. mythos, P. egy verséről, "Az apostol", II. Gyulai czikkei és Szeberényi polemiája, 1862. Seneca leveleiből III. levél, P. haláláról, P. nyakkendők a londoni világműtárlaton, Zilahy K., P. álláspontja).Szépirodalmi Közlöny. (1858. P. és az egri kispapok). Szerb: Al. Petőfia, Vitezo Jovano. Ford. Jovanovics Jovan. Ujvidék 1860. (P. aczélm. arczk. és életrajzával Hadzsicstól. A boríték magyar és szerb czifraságai miatt lefoglaltatott.) Dželatov konopac, (A hóhér kötele.) Romantična prípoviest po Al. Petőfiju. Bpest, 1897. Fametszetekkel. Zmaj Jovanovics János P. több költeményét is lefordította szerbre; a Falu végén kurta korcsma cz. költ. elterjedt az egész Balkán szerblakta vidékén és széltére éneklik, mint eredetit.Szigeti Album (1860. "A huszár"). Szigetvári Iván, P. költészete. Bpest, 1902. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).Szigligeti-Társ. kiadványa (1903. Hegyesi M., P. halála, Imrik P., P. költészete).Színészeti Közl. (1880. Szuper naplója.).Szinészeti Közlöny (1881. 28. P.-ről olasz dráma).Szinházi Látcső (1864. A varróleány).Szitnyai Elek, Petőfi S. költészetének fő eszméi. Bpest, 1893.Szobrai: A Petőfi-téren érczszobor, első tervezetét Izsó Miklós készítette, Huszár Adolf mintázta, érczbe Turbain Károly öntötte Bécsben. Csiszolt gránitlapon 3,79 méter magas alak. Nemzeti adakozásból létesült. 1882. okt. 15. leplezték le. Jókai tartott emlékbeszédet és Endrődy Sándor «Petőfi» cz. pályanyertes ódáját Nagy Imre színész szavalta. (Amtmann Géza, Petőfi Sándor szobrának leírása és története. Bpest, 1902.). P. születése helyén Kis-Kőrösön egyszerű emléket állítottak az ev. iskola előtti téren: az emlék P.-nek 4' magas mellszobra Gerendaytól, mely 10 láb magas sóskuti kőtalajon nyugszik; fölirata: Petőfinek Kis-Kőrös és vidéke. Egy másik Izsó Miklóstól a szépművészeti múzeumban; újabb kisebb mellszobor Damkó Józseftől; egész alak Füredi Richárdtól. 1862-ben leplezték le. Züllich Rudolf 1857-ben készítette P. mellszobrát. Köllő Miklós által készített P.-szobrát. 1897. júl. 30. leplezték le Segesvárt a várban országos ünnepélylyel. Másik országos ünnepet rendezett a Petőfi-Társaság 1899. július 30-án a várban a Petőfi-szobor megkoszoruzásakor és a csatatéren az emlék leleplezésénél. Almádiban, a Balaton melletti fürdőtelepen magas talapzaton álló mellszobrát 1902. július 31-én leplezték le. Aradi Zsigmond által carrarai márványból 1876-ban készített és 1500 forintra becsült mellszobra; újabban P. dombormivű arczképét készítette el. (Rajza Hasketól az Életképek 1876. 49. sz.).Szőcs Géza, A vizaknai honvédek. Emlékfüzet, 1890.Szokoly Viktor, Regényes rajzok P. ifjúkori életéből. Pest, 1859. (2. kiadás 1862. Ism. Gyulai Pál, Szépirod. Figyelő II. 11. sz.).szül. 1823. jan. 1. Kis-Kőrösön (Pestm.); Szuper K. Naplója, Bpest, 1889.Tarka Világ. 1869. (Lant és kard. P. élete és halála, több képpel).Tatay István, Költészeti és szónoklati remekek. Pest, 1847. (Mutatv. P. költeményeiből).Temesi Lapok (1878. 114. Löwy Zs., P. emlékezete.).Thallóczy L., Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844- 49. Bpest, 1882.Toldy F., A m. n. irodalom története. 2. jav. kiadás. Pest, 1868. 146. stb. l. és Olvasókönyve. U. ott, 1868. II. 635. l.Toldy F., Magyar költészet kézikönyve. Pest, 1857. II. (P. életr. és mutatv.).Toldy F., M. N. Irodalomtörténete 1864–65. 414. l.Toldy F. Összegyűjtött munkái. Pest, 1871. IV. 366–383.Tolnamegyei Közlöny (1880. 48., 52. Sass István, P. Tolnamegyében.)Tolnamegyei Közlöny (1898. 7. Hajósy K., P. utirajzai).Tolna vármegye (1898. 52. Kálmán D., P. és Bacsó János).Tolna vármegye (1900. 30. Kürty Nándor, P. és Csapó Etelka).Tompa M. költeményei. Pest, 1870. (VI. k. "P. Murányban" és "Széchy Mária").Tompa versei. Pest, 1858. I. (Levél P.-hez 1844.).Torontál (1899. 160. Lauka G., P.-ünnepély Nagybecskereken).Történeti Lapok 1848–49. (I. 1892. P. Nemzeti dala, Horváth L., A hol P. elesett, Imreh S., Ujabb adatok P. haláláról, P. szobra Segesvárt, Matykásy Antal, P. utolsó perczeiről, 1893. A "Nemzeti dal" hatása, 1895. Bem napiparancsa, 1898. Levele Berde Mózeshez, Szalonta 1849. márcz. 24.).Történeti Lapok (1874. 2. szám. Adoma P.-ről, P. halála, 2–20. sz. Id. Szinnyei J., P. a magyar irodalomban, Lengyel J., P. haláláról, 1875. 7. Göde István szinész találkozása P.-vel, P. levele Pap Zs.-hoz 1847. május 28.).Tóth Kálmán Emlékalbuma. Bpest, 1894. (Bartók L., P. és Tóth K.).Tót: Podhradszky Emil lefordította tótra P. legszebb verseit és kiadta: Vybor básní Alexandra Petőfiho cz. Beszterczebányán (1894. János vitéz, Salgó, bolond Istók és 108 költ.). Katov Povraz (A hóhér kötele) Bpest, 1899. fametszetekkel. Sandora Petőfiho Spisý Básnické madarskiho jaziga prelozsil K. Hrdlicska. B.-Csaba, 1890. I. füzet (Ism. Ethnographia), Alexandra Petőfiho básne. Poslolovencil Fr. O. Matzenauer-Benovsky. Nagyszombat, 1893. I. füzet. (P. életrajzával költeményei). Legújabban (1904.) a Slovenské Pohlady cz. folyóiratban Hviedoslavtól (Országh Pál) Petőfinek több költeménye jelent meg tót fordításban.Turista Közlöny (1899. P. a diósgyőr-hámori völgyben).Turul (1889. Csergheő G., P. szárm. és czímere).Typographia (1892. Leitner Pál, P. a kézisajtón, a Kecskemét 35. sz. is).Ujabbkori Ismeretek Tára. Pest, 1855. VI. 63. l.Uj Idők (1899. Kemechey J., A gyermek P., P. honvédsége, P. élete, Bartók Lajos, Utolsó út, Tábori R., Petőfi két verse, P. és Julia, P. apósa, P. barátai, P. a külföldön, 1901. Vándorló adoma: Bodelaire és P., 1903. Kossuth és P. szedője az öreg Réthi Lajos, 1904. Jókai és P., A szárnybontás).Uj M. Muzeum (1854. Gyulai Pál, P. és lírai költészetünk).Uj Század (1899. 10. Thewrewk I., P.-háziúr)Ung (1882. 43. P. emlékezete).Ungarische Post. (1855. 3–7. sz. Jókai, Aus dem Leben eines ungar. Dichters).Ungarns Männer der Zeit. Prag 1862.Üstökös 1867, 41. sz. "A gyülde ifjakhoz". 1873. 3. "Legenda", 1877. Dömök Elek, P. gyermekkorából, 1880. Jókai, P. jellemzése).Vadnai K., Elmult idők. Bpest, 1886. 23–40. l.Vajda Gy., P. élete. Költeményeiből összeállította. Szeged, 1902.Vajda J. Költemények. Pest, 1858. (163. l. P. olvasásakor).Vargyas Endre, M. szabadságharcz története 1848- 49. 2. bőv. k. Bpest, 1879. (P.-ről és költ., arczk.).Vásárhelyi B. és Borosz G., 1902. márczius 15. és szent P. napja. Deés, 1902.Vasárnapi Ujság (1854. "A Tisza", 1856. Életr. Jókairól, 1857. Sárkány S. sat. Szül. helye, gyermekkoráról; 1858. "Emléksorok" 1846. "Válasz kedvesem levelére", költ. 1846., 1860. Adatok P. halálához I–XXIII. levél, 1861. "Ifjú a pataknál", Schiller után, Adatok halálához XXIV–XL., 1862. Szell F., költ. "Az erdei lak", Lakása Gödöllőn, képpel, P.-emlék fölállítása Kis-Kőrösön, P. életrajza ügyében, Ál-Petőfi 1864. P. sírja, 1866. Dumas és P., Levele Nagy Imréhez 1841. ápr. 30., Gyulai Pál, P. jellemrajzához, 1867. Pásztor F., P. gyermekkori lakhelye, képpel, Szász K., költ., 1869. P. Sándor, életr. 4. arczk. és Erdőd vára, Hátrahagyott öt költ. P.-reliquiák I–III. P. levele Szemeréhez és a Honvéd költ., 1870. Levél Várady Antalhoz 1846., 1872. Petőfi István szüleiről, 1873. Szász K. P. szül 50 évfordulóján, Dömötör I., P. családias költeményei, P. szobrának tervezete Izsótól, 1874. P. költ. új kiadása, 4 képpel. P. ismeretlen költ. "Lenke sírján", "Vérmező", "Emléklap" Debreczen, 1846., P. néhány levele 1848–49-ből I–IV., P. levelei 1849-ből I–VI., P.-reliquiák, Koren levele, 1875. P. Aszódon, a gymn. rajz, P. utolsó levelei, Két levele Bem tábornokhoz, "Lapok P. naplójából", 1876. P. díszkiadása, 1877. P. kéziratai, P ... nem él, P. sírjáról, 1878. Tompa P.-ről, 1879. Szász K., Tompa és Petőfi levele Aranyhoz, Péchy J., P. és Zsuzsikája, Gyulai Pál, Emlékbeszéde, 1880. Kiadatlan költ. 16 drb, Szerb író P.-ről, P.-reliquiák, Levele Adorjánhoz jan. 6. 1848., 1881. Bonyhay B., P. Mezőberényben 1849. máj., Szuper K. naplója, P. mint szinész, 1882. Szász K., a P.-szobor leleplezésére, Bartók L., P. szobra előtt, költ., Eötvös K., A hol P. elesett, Emlékezetes helyek P. életéből, 5 rajzzal, P. szobra, rajzzal; Sántha K., Október 15. költ., Egervári Ö., P. atyja mint szabadságharczos, P. a temesvári táborban, P. 1845-ben, P. mint sírversköltő, P. első szónoklata, P. összes költ., kiadása, 1883. Dr. Sas, P. gyermekkorából, beáll katonának, Böszörményi M., P. és Jókai Kecskeméten, P. új díszkiadása, 1884. Dr. Sass, P. katonáskodása Sopronban 1839–40., P. mint obsitos, Baróti L., A szent-lőrinczi P.-emléktábla ügyében, 1885. "Hozzám jösz-e?" költ. Leelek Sass Károlyhoz: kelet nélkül kettő és Szalonta jún. 8. 1847., Baróti L., A költő barátja, 1886. Márcziusi emlékek: P., Váczy J., Adalék a P. reliquiákhoz, Ligeti Jenő, P. diadalútja a világirodalomban, 1887. Gyöngyössy L., P.-ék Aszódon, P. ujabb reliquiái, 1838–49. Ism. Váczy J., 1888. P. haláláról, Sass I., Megkéri Kappel Emiliát, 1889. Pákh K., P. Iglón, 1890. P. ismeretlen hat költ., Baróti Lajos, Levele Bankos Károlyhoz júl. 9. 1848., P.-né levele Egressy Gábornéhoz 1849., közli Egressy Ákos, 1891. Imreh S., A vizaknai csata és visszavonulásuk Piskiig, 1893. Verner L., P. aszódi tanítója, arczk., Gyulai Pál, Arany és P., Baróti L., P. pesti lakásai, képek. Születéséről, képek., Hűtlenségi pörének történetéhez, Koren, Nekr. és arczk., P. kézirata: Jókai, Zsidófiú cz. első oldala, 1895. Vajda János, P. napja, Endrődi S., P. szül. 70 éves szül. alk. költ., Baráth F., Egy P.-reliquia, 1895. Petrics Soma naplójegyzetei P.-ről, Szendrey, 1896. Túry Gyula, Egy öreg huszár P. haláláról, arczk., P. táborozása és halála, Kurka M. szemtanú P. haláláról, Veress Antónia, P. táborozása és halála, 1897. Pap Zs., P. életéből, Bartók L., P. emlékbeszéd. Emlékezés P.-re, Gyalokay L., Segesvár és P., 31. Eötvös K., P. haláláról, Kozma F., P. szobra és a honvédemlék a segesvári csatatéren, Emlékezetes helyek P. életéből, öt arczk. és 10 lakóháza, Lamperth G., A segesvári ünnepről, képek., 31. Gauthier E. ford., Régi honvédek, P. segesvári szobra előtt, Baróti L., P. ismeretlen költ., 1898 Sipos S. P. öcscséről, arczk., Szemtanúk följegyzései 1848. márcz. 15-éről, Farkas Emőd, P. ezredének jubileuma, Jókai M., P. ötven év után, Szana T., Bem és P. képek. 1899. Szabolcska, P. költ., Szalay K., P. halálára, költ., Endrődi S. költ., Ábrányi E. költ., Coppée költ, P.-hez, Fejes István költ., Walling Günther költ., Goldschmidt J. költ., Sántha K. költ. Soós Lajos költ. Baráth F., P. arczk. Jókai beszéde a fonográfba, P. halála. Külföldi műbírálatok P.-ről, Kéry Gy., Adatok P. gyermekkorából, Némedy I., P. gyermekkorából, P. az erdélyi táborban, A fehéregyházi csata és P. halála, P. a norvég irodalomban, P. a világ-irodalomban, Lampérth Géza, P. sajtópöre, P. költeményeinek új díszkiadása, képek. A P.-ünnep, 1900. Nagy Olivér, P. emléktábla Pozsonyban, kép., P. emléktábla a Pilvax-kávéház fölött, kép., 1901. P. és Szendrey J. levelezése, P. levele Pákh A-hoz Pest, 1844. ápr. 15. hasonmásban, P. Szalk-Szent-Mártonban, P.-család Kis-Kőrösön, Kéry Gy., Petőfi-ereklyék, 1902. Jókai, Török A. és Seemayer V., P. állítólagos koponyájáról, P.-társaság 25 éves jubileuma, P. szobra Almádiban, kép., P.-ünnep Szalk-Szent-Mártonban, 1903. Szabó Mózes, Pákh Albert és P., Az eltünt "P." hajó, 1904. Barabás Endre, P. utolsó 24 órája, Endrődi S., A sz.-fejérvári P.-ház, költ.).Vasárnapi Ujság (1880. Turi Mészáros I., Visszaemlékezések, "A makk hetes", A Petrovics- és Révész család, P. és szülei, A P.-könyvtár, P. és a pipa, Hogy írta P. verseit, P. és Csapó Etelka, Az öreg Petrovics és Kossuth Lajos.).Vend: Augustich Imre a Prijatel hazafias szellemű vend lap szerk. P. költeményeiből többet fordított le vend nyelvre, melyeket lapjában közölt.Verédy, Paedag. Encyclopaedia. Bpest, 1886. 754. l.Verschiedene deutsche Nachdichtungen Al. Petőfi's. Von Kertbeny 1858., Opitz 1864., Meltzl 1868., Aigner 1876., Neugebauer 1877., Fest 1877. Bpest, év n.Volapük: Löfamagabs. Pedots fa Petőfi Alexander Pelovepolöl fa Madarassy Pál. Bpest, 1890. (Szerelem gyöngyei. Bevezető magyarázattal). Zübimabledens de sep de Etelka. Pelo ... Madarassy Pál. U. ott, 1890. Rajzzal. (Czipruslombok.) Lefogs. U. ott, 1890. (Felhők) és a Flolemil cz. anthologiában (Bpest, 1889. Petőfitől két költ.).Wanderer. (Wien, 1855. 286. sz. Jókai, Tarka élet).Wiener Telegraf. (1855. 155. sz. Kertbeny, Ein ungarischer Dichter).Zalai Közlöny (1874. 35. Vahot I. felolv. P. életrajzából.).Zaubertraum, von A. Petőfi. Im Metrum des Originals übersetzt von K. M. Kertbeny. Wien, 1859. (K. saját költségén nyomatta 500 péld.).Zene: az Árvalányhaj ... kezdetű népdalhoz Egressy Béni készített melódiát 1844., a Nemzeti dalt 1848. márcz. 15. azonnal megzenésítette; ehhez írtak még zenét Szerdahelyi József 1848. márcz 15., Kálozdi J., Földrényi érdekes czímképpel, Vogel József, Huber Károly, Zimay László, Bartay András, Szögedi András, Szotyori Nagy és Káldy. Kovács József debreczeni cantus praeses: A virágnak megtiltani ..., A szerelem, a szerelem ... költ.-hez dallamot írt 1844. Szénfy Gusztáv, Eredeti népdalok, zongorára szerzé s alkalmazá: Hortobágyi korcsmárosné (Pesti Divatlap 1845. augusztus 7-iki melléklete), «Rabhazának fia», a Honfidalra írt zeneművek 1858. január hó 3-án a zenede hangversenyén előadattak: Doppler Ferencztől 10 arany pályadíjat nyert, Nagy József kőrösi tanáré dicséretet nyert; utóbbit kiadta Mátray Gábor: A magyar népdalok egyetemes gyűjteménye 1860. II. 28. l. Hubay Jenő, P. 18 költeményére. Bpest, 1880. (Ism. P. Hirlap 355. sz.). Langer Viktor, Petőfi-Album. 100 ének és dal Petőfi költeményeire, énekhangra, zongorakísérettel. Bpest, 1898. (Ism. M. Kritika 14. sz., M. Dal- és Zeneközlöny). Lányi Ernő, P. csatadala. Bpest, 1899. Ábrányi K. id., Allaga Géza, Auspitz Jenő, Bartalus István, Erkel Ferencz, Hegyi Béla, Gyarmathy Miklós, Juhász Aladár, Goll János, Festetics Leo gróf, Reményi Ede, Szendy Árpád, Székely Imre, Korbay Ferencz, Szabady Frank Ignácz, Zsaskovszky András, Pecsenyánszky (Palotási), Lovassy, Svastics, Farnos Dezső, Kernel József, Tarnay Alajos, Végler Gyula hozzájárultak P. költeményeinek megzenésítéséhez. King R. J., Melbourneban, Victoriában, sikerült zenét szerzett P.-nek Reszket a bokor... kezdetű költeményéhez.Zerffi Gusztáv, Márc. 15-ike 1848-ban Pesten.Zilahy K., M. Koszorusok Albuma, Pest, 1863. arczk.Zilahy K. munkái. Pest, 1866. (II. 162. Chassin P.-ről. Ism. Budapesti Szemle.).Zilahy K., P. életrajza. Pest. 1864. (P. levelei Kubinyi Rudolfhoz, Pest 1847. máj. 4., Lisznyay Kálmánhoz, Strassburg-Szatmár 1847. júl. 17. Ism. Budap. Szemle V. 1866.).Zwanzig Lieder von Petőfi. Deutsch von Adolf Buchheim und Oskar Falke. Nationalgesänge der Magyaren. Kassel, 1850–51. Öt füzet.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

1841 márciusában felkereste Pápán tanuló rokonát, Orlay Petrich Somát. Néhány hetet Pápán töltött és a Ref. Főiskolán az előadásokat is látogatta. Az év októberétől a főiskola 7. logikai osztályának rendes tanulója. Tanára, Tarczy Lajos ajánlására Horváth István ügyvédnél írnokoskodott. Baráti köre elsősorban a Főiskolai Képzőtársaság révén alakult ki, amelynek tevékeny tagja volt. Verseket írt, szavalt, Heine és Schiller műveket fordított. A Képzőtársaság ma is őrzött Érdemkönyvéből tudjuk, hogy akkor még versei alá a Petrovics nevet írta, de Bárány Gusztáv: Literatúrai zsengék c. kéziratos művének hátlapjára már kétszer is leírta: Petőfy. Petrovicsból tehát Pápán lett Petőfi. Ekkor jelent meg nyomtatásban, Bajza Athenaeumában első verse, A borozó. A Pápán kiadott Népbarát c. naptárban is megjelent két verse. 1842 októberében ismét Pápán tartózkodott. Megélhetését azonban nem látta biztosítottnak, ezért november 2-án elhagyta a várost. Ezután csak 1843 tavaszán járt Pápán, ahol barátai nagy örömmel ünnepelték a váratlan találkozást. Az iskolát nem látogatta, csak a Képzőtársaságot és a könyvtárat. A Petőfi Sándor u. 11. sz. ház falán, ahol Orlay Petrich Somával közös lakása volt, ma emléktábla van. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített mellszobrát 1931-ben, egészalakos szobrát, Somogyi József alkotását 1973-ban avatták. – Szeberényi Lajoshoz írt levele szerint 1841 őszén, Pápára tartva Keszthelyen is megfordult. Darnay Kálmán vitatható állítása szerint nemcsak átutazott Sümegen, a városban tartózkodó színtársulatnál működő Fekete Mihállyal néhány napot töltött ott. – 1841 nyarán Pestről jövet járt Balatonfüreden, innen átkelve a Balatonon Somogyba, majd Tolnába ment. – Helyi hagyomány szerint 1842-ben egy kirándulás alkalmával megfordult Gannán, ahol verset írt a mauzóleum párkányára. A Petőfi-irodalom kétségbe vonja ennek hiteleségét. – A hagyomány szerint pápai tartózkodása alatt Puzdor Gyulával együtt járt Ajkán. A Petőfi-irodalom megkérdőjelezi ennek hitelességét. – A várpalotaiak három látogatást is számon tartanak. Először 1839 májusában Székesfehérvárról Vas megyébe gyalogolt és ez csak Várpalotán átmenve történhetett. 1842 novemberében viszont Pápáról Veszprémen, és feltételezhetően Várpalotán keresztül utazott Székesfehérvárra. A harmadik palotai útról írásos emlék is maradt. A Szeget szeggel c. költeményének kéziratán „Puszta-Palota, 1843. április" olvasható. Könczöl Imre egy negyedik látogatást is feltételez, mégpedig 1848 tavaszán, amikor is (szerinte) nem Veszprémbe utazott, hanem István öccséhez Várpalotára, aki 1845 és 1848 között ebben a városban lakott, és akivel ebben az időben is kapcsolatban állt. – Utazásai során (feltehetően) több alkalommal is járt Veszprémben. 1842. november 2-án otthagyva Pápát Veszprém felé vette útját, amiről Vadonban c. verse is tanúskodik. 1848. március 5–6-án a későbbi Bakony szállóban lakott, és a városban töltött egy-két napot, itt értesült a francia forradalomról. A veszprémi látogatást Szuper Károly színigazgató naplójában örökítette meg. A Megyeház tér 2. sz. épület falán Csikász Imre szobrászművész által készített bronztábla őrzi a látogatás emlékét. Felirata: „Petőfi Sándor 1848. március 5. és 6. napján ennek a szállónak vendége volt. A veszprémi színpártoló egyesület 1913. március 15." A Petőfi Színház főbejárata előtt 1988. november 17-én avatott, mészkő talapzaton álló Petőfi-bronzszobor, Marton László alkotása a vándorszínészt ábrázolja. A színház 1. emeletén látható bronzszobrot, Melocco Miklós szobrászművész alkotását 2001. szeptember 11-én avatta Kolti Helga színházigazgató.I.: ORLAI Soma: Adatok ~ életéhez. = BpSz., 1879. 37. sz. – RÁNZAI Péter: ~ és Puzdor Gyula, Vp. 1943. – KÖNCZÖL Imre: ~ utjain Veszprém megyében. Vp., 1973. – PRAZNOVZSKY Mihály: ~ életének néhány veszprémi vonatkozásáról. = VpSz.,1994. márc. – PRAZNOVSZKY Mihály: ~ veszprémi napjai. = Tájirodalom. Vp., 1996. – NÁDASDY Lajos: ~, a pápai diák. = ÚH., 1998. Különszám. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. X. köt. – Tilhof. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt. – Varga.( Kiskörös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31. )költőPETŐFI Sándor

• Prosaische Schriften, [18??]
• An die Könige, [184?]
• A koros hölgy, 1843
• A helység kalapácsa, 1844
• Robin Hood, 1844
• Versek, 1844
• Életképek, 1844-1848
• Szerelem gyötrelme, 1844 [!1923]
• Czipruslombok Etelke sírjáról, 1845
• János vitéz, 1845
• Szerelem gyöngyei, 1845
• Versek, 1845
• A hóhér kötele, 1846
• Felhők, 1846
• János vitéz, 1846
• Az ősz utolsó virágai, 1846[!1922]
• Petőfi összes költeményei, 1847
• Tigris és hiéna, 1847
• A királyokhoz, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Nemzeti dal, [1848]
• Népnek, [1848]
• Petőfi Sándor im Namen des Gleichheits clubbs, [1848]
• 1848. Noch zitternd vor Aufregung schreibt wir diese Zeilen, 1848
• Coriolanus, 1848
• Hazafiak! Pestváros közönsége alólirt napon ... következőket határozott ..., 1848
• Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1848
• Pest város közönsége nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesiteni a magyar nemzetet, ..., 1848
• Pest város közönsége nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesíteni a' magyar nemzetet, ..., 1848
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1848
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1848
• Shakspeare összes színművei, 1848-
• A honvéd, [1849]
• A honvéd, 1849
• Európa csendes, 1849
• Gedichte, 1849
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, [1849-1850]
• Der Held János, 1850
• Gedichte, 1851
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, [1852]
• Der Strick des Henkers, 1852
• Dichtungen, 1858
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, 1858
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, 1858
• Dichtungen, [1860]
• Erzählende Dichtungen, 1860
• Vitez Iovan, 1860
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, 1861
• Rákóczy indulója, 1861
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1862
• A hóhér kötele, 1863
• Petőfi Sándor vegyes művei, 1863
• Lyrische Gedichte, 1864
• Coriolanus, 1865
• Hundertsechzig lyrische Dichtungen, 1866
• Sechzehn erzählende Dichtungen, 1866
• Translations from Alexander Petőfi, the magyar poet, 1866
• Gedichte, [1867]
• Petőfi Ausgewählte Gedichte, [1867]
• Lyrische Gedichte, 1867
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1867
• Alexander Petőfi, 1868
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1869
• Der Strick des Henkers, [187?]
• Des Scharfrichters Strick, [1870]
• Des Scharfrichters Strick, [1870]
• Liebesperlen, [1870]
• Petőfi's poetische Werke, [1870]-
• Petőfi, [1871]
• Básně, 1871
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, 1871
• Poésies magyares, 1871
• Poésies magyares, 1871
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1872
• A hóhér kötele, 1873
• Der Apostel, 1873
• Petőfi Sándor újabb költeményei 1847-1849, 1873
• Robin Hood, 1873
• Petőfi Sándor Költeményei, 1874
• Nyolcz eredeti magyar dalok, 1876
• Coriolanus, 1877
• Le chevalier Jean, 1877
• Le chevalier Jean, 1877
• Petőfi Sándor költeményei, 1877
• Feentraum, [1877-1890?]
• Dödsfienderna, 1878
• Gedichte, 1878
• Held János, 1878
• Held János, 1878
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1878
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1879]
• 60 dikter af Alexander Petőfi, 1879
• Il pazzo, 1879
• Magyar dalnok, 1879
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1879
• Sechszehn erzählende Dichtungen, 1879
• Gedichte, [188?]
• Gedichte, 1880
• Liriche di Alessandro Petőfi, 1880
• Liriche di Alessandro Petőfi, 1880
• Szózat a Budapesten építendő Petőfi-ház ügyében, 1880
• An Petöfi's Geist. Nachtgedanken 1881 im Café Pillvax, wo wir 1845 in mancher Stunde heftig diskutirten, 1881
• Coriolanus, 1881
• A hóhér kötele, 1882
• Coriolanus, 1882
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1882
• Gedichte, [1883]
• Gedichte von Alexander Petőfi, [1883]
• A helység kalapácsa, 1883
• Petőfi Sándor beszélyei, 1883
• Petőfi's Wolken, 1883
• A helység kalapácsa, 1883 [!1897]
• Petőfi Sándor beszélyei, 1883 [!1897]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1884]
• Feentraum, 1884
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1884
• Stryczek kata, 1884
• Poèmes Magyars d'après Petoefi, [1885]
• Gedichte, 1885
• Il fiero Stefano, 1885
• Liederkranz, 1885
• Liederkranz, 1885
• Selections from the poems of Alexander Petőfi, 1885
• Coriolanus, 1886
• L'apostolo, 1886
• Liederkranz aus Alexander Petőfi's lyrischen Dichtungen, 1886
• Gedichte, [1887]
• Gedichte, [1887 és 1890 között]
• János vitéz, 1888
• Petőfi Sándor költeményei, 1888
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1888
• Flolemil poedotas nugänik, 1889
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1889
• Petőfi Sándor válogatott lyrai költeményei, 1889
• Coriolanus, [189?]
• Petőfi és a szabadságharc, [189?]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1890]
• Petőfi Sándor Hazafias költeményei, [1890]
• Petőfi Sándor Leíró költeményei és népdalai 1842-1849, [1890]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1890]
• Petőfi Sándor Szerelmi költeményei és bordalai, [1890]
• Výbor z básni Alexander Petőfi, [1890]
• Coriolanus, 1890
• Epische Gedichte, 1890
• Löfamagabs, 1890
• Petőfi ismeretlen költeményei 1847-1848-ból, 1890
• Spisy básnické, 1890
• Zübimabledems de sep de Etelke, 1890
• Výbor z básni, [1890 körül]
• A hóhér kötele, 1891
• Gedichte, 1891
• Liederkranz aus Alexander Petőfi's lyrischen Dichtungen, 1891
• Nuvole, 1891
• Robin Hood, 1891
• Petőfi Sándor kisebb költeményei, [1891 után]
• Runoja, [1892]
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1892-1893
• Petőfi Sándor összes művei, 1892-1896
• Coriolanus, [1893]
• Alexandra Petőfi-ho lyrické básne, 1893
• Lyrické básne, 1893
• Shakspere színművei, [1894]
• Shakspere színművei, [1894]
• Arany János - Petőfi Sándor levelezése, 1894
• János vitéz, 1895
• Katov povraz, 1895
• Petőfi Alexander Ausgewählte Gedichte, 1895
• Petőfi Sándor vegyes művei, 1895-1896
• Des Henkers Strick, 1896
• Petőfi Sándor költeményei, 1896
• Coriolanus, 1897
• Dželatov konopac, 1897
• Fronda di cipresso della tomba d'Etelka, 1897
• Petőfi Sándor családi versei, [1897-1900]
• Coriolanus, 1897 [1900]
• Elbeszélések és hírlapi czikkek, [1898]
• Petőfi Sándor költeményei, [1898]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1898]
• Úti rajzok, [1898]
• Arany - Petoefi, 1898
• Cece, 1898
• Petőfi Sándor 1848 márczius 15-én elmondott "Talpra magyar!"-ja, 1898
• Petőfi Sándor 1848 márczius 15-én elmondott "Talpra magyar!"-ja a nap ötvenedik évfordulójának ünnepén a költő korábbi és későbbi harczdalaival eredetiben és német átköltésben kiadta Lindner Ernő, 1898
• Sorgi, o Magiaro!, 1898
• Petőfi Sándor halálának 50-edik évfordulója alkalmából Nagybánya sz. kir. bányaváros társadalma ... emlékünnepélyt rendez, ..., [1899]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1899]
• Petőfi segesvári halála szobráról. Szózat. (50. évben) Uj dal. Már siess hazádba visszavert seregem szerint, [1899]
• Petőfi segesvári halála szobráról. Szózat. (50. évben) Uj dal. Már siess hazádba visszavert seregem szerint, [1899]
• Arany János, Petőfi Sándor levelezése, 1899
• Arany János válogatott kisebb költeményei, 1899
• Emléklap a b.-csabai nemzeti szövetségnek 1899. évi julius hó 30-án Petőfi Sándor ötven éves halála évfordulóján tartott nemzeti ünnepélyére, 1899
• Emléklap a budapesti szocziáldemokraták 1899. márcz. 12-én, Petőfi szobránál tartott Petőfi-ünnepélyre, 1899
• Katov povraz, 1899
• Petőfi Sándor válogatott elbeszélő költeményei, 1899
• Gedichte, [19??]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [190?]
• Szilaj Pista, [190?]
• A helység kalapácsa, [1900]
• Coriolanus, [1900]
• Haza és szabadság, [1900]
• Petőfi Sándor bordalai és vegyes költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor bordalai és vegyes költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor családi versei, [1900]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor hazafias költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor népies és leíró költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1900]
• Petőfi Sándor szerelmi költeményei, [1900]
• A hóhér kötele, 1900
• Coriolanus, 1900
• Coriolanus, 1900
• János vitéz, 1900
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1900
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1900
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1900
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1900-
• Petőfi Sándor összes költeménye, [1900 körül]
• Az apostol, [1901]
• Coriolanus, [1901]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor válogatott versei a magyar ifjúság számára, [1901]
• Petőfi Sándor vegyes költeményei, [1901]
• Petőfi Sándor vegyes költeményei, [1901]
• Coriolanus, 1901
• Coriolanus, 1901
• Petőfi költeményei, 1901
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1901
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1901
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1901
• Petőfi Sándor szerelmi költeményei és bordalai, 1901
• Petőfi Sándor szerelmi költeményei és bordalai, 1901
• Shakspere remekei, 1901-1909
• Kossuth Lajos trónfosztó beszédéből, [1902?]
• Petőfi Sándor költeményei, [1902]
• Az apostol, 1902
• Petőfi Sándor hazafias és egyéb válogatott költeményei, 1902
• Petőfi Sándor hazafias és egyéb válogatott költeményei, 1902
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1902
• Poetische Werke, 1902
• Vit'az Janko, 1902
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1903]
• Tigris és hiéna, [1903]
• A hóhér kötele, 1903
• Perle d'amore, 1903
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1903
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1903
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1903
• Saggio di versioni poetiche dall'ungherese, 1903-1911
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, [1904]
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1904
• János vitéz, 1905
• Poetische Werke, 1905
• Segesvári csatatér 1848. ban Petőfi sírjával, [1905-1909]
• Petőfi legszebb versei, [1906]
• Petőfi legszebb versei, [1906]
• A nagyapa, 1906
• János vitéz, 1906
• Petőfi Sándor legszebb költeményei I., 1906
• Petőfi Sándor legszebb költeményei II., 1906
• Petőfi Sándor munkái, 1906
• Mikor Petőfi követjelölt volt, 1907
• Nové překlady básni A. Petőfi, 1907
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1907
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1907
• Coriolanus, [1908]
• Ereszkedik le a felhő, [1908]
• Petőfi legszebb versei, [1908]
• Petőfi legszebb versei, [1908]
• Felhők, 1908
• L'eroe Giovanni, 1908
• L'eroe Giovanni, 1908
• Petőfi ismeretlen kéziratai, 1908
• Gedichte, [1909]
• Petőfi Sándor költeményei, [1909]
• Coriolanus, 1909
• Dalaim, 1909
• Funia calaului, 1909
• Janko Vit̕az, 1909
• János vitéz, 1909
• Papurikko ja valakka, 1909
• Petőfi összes költeményei, 1909
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1909
• János vitéz és az ő szépséges Iluskája, [1910]
• Elektikaj poemoj (1.), 1910
• Gedichte, 1910
• Petőfi levelei, 1910
• Petőfi levelei, 1910
• Petőfi levelei, 1910
• Petőfi Sándor hazafias és egyéb válogatott költeményei, 1910
• Petőfi Sándor válogatott, forradalmi költeményei, 1910
• Poetische Werke, 1910
• Poetische Werke in sechs Bänden, 1910
• János vitéz, [1910-1920 között]
• Básne, [1911]
• Coriolanus, [1911]
• Nemzeti dal Hymnusz Szózat, 1911
• Petőfi Sándor beszélyei, 1911
• Poesie, 1911
• The apostle, [1912]
• The apostle, [1912]
• Coriolanus, 1912
• Petőfi Sándor legszebb versei, [1913]
• Poesie, [1913]
• A nagyapa, 1913
• János vitéz, 1913
• Pjesme, 1913
• Pjesme, [1914]
• Pêsme, 1914
• Petőfi költeményei, 1914
• Petőfi legszebb harci költeményei, 1914
• Pjesme, 1914
• Werke des ungarischen Dichters Alexander Petőfi, 1914
• Titán, [1914 körül]
• Alexander Petőfi's poetische Werke, 1915
• János vitéz, 1915
• Coriolanus, 1916
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1916
• A hóhér kötele, [1917]
• Gedichte, 1918
• Freiheitslieder und andere Gedichte, [1919]
• A helység kalapácsa, 1919
• A helység kalapácsa, 1919
• A helység kalapácsa, 1919
• János vitéz, 1919
• Petőfi Sándor legszebb költeményei, 1919
• Poetische Werke, 1919
• Canti, [192?]
• Petőfi Sándor költeményei, [192?]
• Ausgewählte Gedichte, 1920
• Az apostol, 1920
• Childe John, 1920
• Der Fährmann, 1920
• Gedichte, 1920
• János vitéz, 1920
• Jean le héros, 1920
• L'eroe Giovanni, 1920
• Ritter Johann, 1920
• Szilaj Pista, 1920
• Szilaj Pista, 1920
• Petőfi Sándor verseiből, [1920 és 1940 között]
• Petőfi Sándor összes költeménye, [1920 után]
• Petőfi Sándor verseiből, [1920 után]
• János vitéz, [1921]
• Petőfi, [1921]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1921]
• Poesías, [1921]
• Szabadság, szerelem, [1921]
• Czipruslombok Etelke sírjáról, 1921
• Dalaim, 1921
• János vitéz, 1921
• János vitéz, 1921
• Petőfi összes költeményei, 1921
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1921
• Poesie scelte, 1921
• Shakespeare összes színművei, 1921-
• Shakspeare összes színművei, 1921-
• Shakspeare összes színművei, 1921-
• János vitéz, [1922]
• Lanc [! Lant] versei, [1922]
• Petőfi összes költeményei, [1922]
• Runoja, [1922]
• A két Bolond Istók, 1922
• János vitéz, 1922
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1922
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1922
• Tizenhat vers, 1922
• Runoja, 1922-1923
• A hóhér kötele, 1923
• Johano la brava, 1923
• Petőfi, 1923
• Petőfi költeményei, 1923
• Petőfi válogatott költeményei, 1923
• Poëmes choisis de Sandor Petoefi, 1923
• Gedichten, 1924
• János vitéz, 1924
• Tündérálom, 1924
• IZbrannyje štichotvoreniâ, 1925
• Murgács Kálmán első nótáskönyve, 1925
• Szilaj Pista, 1925
• Klasszikus képeskönyv, [1926]
• János sankari, 1926
• Petőfi Sándor munkái, [1928]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1928]
• Bolond Istók, 1928
• "Pataki húron - szegedi-dalok", 1928
• Antologia Petofiana, 1929
• János vitéz, [193?]
• Francia költők, [1930]
• Hamlet, [1930]
• János vitéz, [1930]
• At the end of the year, 1930
• Poezje wybrane, 1930
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1930 körül]
• "A nép nevében" és más forradalmi költeményei, 1931
• Mese, 1931
• Mese, 1931
• Poemetti, 1931
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1933]
• Bolond Istók, 1933
• Petőfi összes költeményei, 1933
• János vitéz, [1934]
• Petőfi válogatott versei, [1934]
• Igazságot Magyarországnak, 1934
• Talpra magyar !, 1934
• Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, [1935]
• Petőfi Sándor összes költeménye, [1935]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1935]
• János vitéz, 1935
• János vitéz, [1936]
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, [1936]
• Falu végén kurta kocsma, 1936
• Petőfi Sándor költeményei, 1936
• La Avo, [1937]
• A garabonciás diák, 1937
• János vitéz, 1937
• Jean le Preux, 1937
• Jergeri žohovadzu, 1937
• Mindenki könyve: Petőfi, 1937
• János vitéz, [1938]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1938]
• János vitéz, 1938
• János vitéz és egyéb költemények, 1938
• Lyrische und epische Dichtungen, 1938
• Poeziji, 1938
• Bolond Istók, [1939]
• János vitéz, [1939]
• János vitéz, [1939]
• János vitéz, [1939]
• Válogatott versek, [1939]
• Petőfi, 1939
• Trois poètes hongrois, 1939
• Szabadság, szerelem..., [194?]
• Szilaj Pista, [194?]
• Bolond Istók, [1940]
• János vitéz, [1940]
• Az Alföld, 1940
• Hăšovski pêsni, 1940
• A helység kalapácsa, [1941]
• Az apostol, [1941]
• Bolond Istók, [1941]
• Bolond Istók, [1941]
• János vitéz, [1941]
• János vitéz, [1941]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1941]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1941]
• Petőfi Sándor összes művei, [1941]
• Petőfi válogatott költeményei, [1941]
• Úti rajzok, [1941]
• Verses kifestő, [1941]
• Petőfi családi költeményei, 1941
• A jegygyűrű, [1942]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1942]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1942]
• Petőfi versek, [1942]
• Poemetti, 1942
• A fakó lány és a pej legény, [1943]
• Pergő Péter házassága..., [1943]
• Szabadság, szerelem..., [1943]
• A szökevények, [1944]
• János vitéz, [1944]
• János vitéz, [1944]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1944]
• A nagyapa, [1945]
• Lapok Petőfi Sándor naplójából, [1945]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1945]
• Az apostol, 1945
• János vitéz, 1945
• Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1945
• Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1945
• Petőfi, a forradalmár, 1945
• Szökevények, 1945
• Petőfi Sándor költeményei, [1946?]
• Petőfi Sándor költeményei, [1946?]
• Tigris és hiéna, [1946?]
• Az apostol, [1946]
• Apostolǎt, 1946
• Apostolǎt, 1946
• Izabrane pesme, 1946
• Izbrannye stihi, 1946
• Izbrannye stihi, 1946
• Vǎžeto na palača, 1946
• Anyám tyúkja, 1946 [1947]
• A helység kalapácsa, 1947
• Az apostol, 1947
• Akik nem alkusznak, 1947[!1946]
• A magyar nemes, [1948?]
• Magyar szabadság, [1948]
• Nemzeti dal, [1948]
• Arany János - Petőfi Sándor levelezése, 1948
• Az apostol, 1948
• Din lirica lui Petőfi, 1948
• Geroi v derûge, 1948
• Izbarannoe perevody s vengerskogo, 1948
• Izbrannoe, 1948
• János vitéz, 1948
• Johano la Brava, 1948
• Petefi izbrannoe perevodi s vengeskogo, 1948
• Petőfi összes költeményei, 1948
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1948
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1948
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1948
• Pijácké pisně, 1948
• Sixty poems, 1948
• Terre hongroise 1848-1948, 1948
• Zalán futása, 1948
• Centenáris bábjáték könyv, 1948 [!1949]
• Važeto na palača, [1949?]
• Arany Lacinak, [1949]
• A tintás üveg, [1949]
• Dicsértessék a nép neve ..., [1949]
• Dicsértessék a nép neve ..., [1949]
• Forradalmi versek, [1949]
• Forradalmi versek, [1949]
• Magyar szabadság, [1949]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1949]
• Az apostol, 1949
• Izbrani stihove, 1949
• Izbrannoe, 1949
• Liriche, 1949
• Liriche, 1949
• Petőfi és Arany, 1949
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1949
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1949
• Sandor Petephi, 1949
• Stihotvoreniâ, 1949
• Vìbranì poezìï, 1949
• Poèmes révolutionnaires (1844-1849), [1949 körül]
• János vitéz, [195?]
• Poemetti, [195?]
• Anyám tyúkja, [1950]
• Az apostol, 1950
• Mé písně, 1950
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1950
• Petőfi Sándor válogatott prózai írásai, 1950
• Vitâzʹ Ânos, 1950
• Vitâz' Janoš, 1950
• Anyám tyúkja, [1951]
• Apoštol, 1951
• János vitéz, 1951
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1951
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1951
• Petőfi Sándor összes művei, 1951
• Petőfi Sándor összes művei, 1951
• Pe to-fi sze sze si szo, 1951
• Útirajzok, 1951
• Wybór poezji, 1951
• János vitéz, [1952]
• Banaszteghcuthjunner, 1952
• Blázen Ištók, 1952
• János vitéz, 1952
• Mé-siré Sándor Petőfi, 1952
• Petőfi Sándor összes művei, 1952
• Sobranie sočinenij, 1952
• Válogatott versek, 1952
• A néppel tüzön-vizen át, 1953
• A Petőfi szavaló és felolvasó verseny szövegkönyve, 1953
• Arany Lacinak, 1953
• Az apostol, 1953
• Básne, 1953
• Básně, 1953
• Bohatýr Jan, 1953
• Bohatýr Jan, 1953
• Jung kan ti Johan, 1953
• Jung kan ti Jüe-han, 1953
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1953
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1953
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1953
• Sobranie sočinenij, 1953
• Vitâz Ânoš, 1953
• Vit'az Janko, 1953
• János vitéz, [1954]
• Le Jean le preux, 1954
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1954
• Si hszüan, 1954
• János vitéz, [1955]
• Az apostol, 1955
• Gosgülar ve poémalar, 1955
• Izbrannoe, 1955
• János vitéz, 1955
• János vitéz, 1955
• Pej-to-fej si hszüan, 1955
• Petőfi, 1955
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1955
• Petőfi Sándor összes művei, 1955
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1955
• Tandamaly olender, 1955
• Valitud luuletusi, 1955
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, [1956]
• A helység kalapácsa és más elbeszélő költemények, 1956
• János vitéz, 1956
• Kiáltvány Kiskunfélegyháza népéhez!, 1956
• Pesni za Ungriâ, 1956
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1956
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1956
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1956
• Petőfi Sándor összes művei, 1956
• Petőfi Sándor összes művei, 1956
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1956
• Seirlär, 1956
• Ha majd a bőség kosarából ..., [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• János vitéz, [1957]
• A helység kalapácsa, 1957
• Balázs Árpád nótáskönyve, 1957
• Banszteghcuthjunner, 1957
• János vitéz, 1957
• Lírai költemények, 1957
• Ne fogjon senki könnyelműen ..., 1957
• Petőfi Sándor Válogatott prózai írásai, 1957
• Tigr i giena, 1957
• Yrlar zsana poémalar, 1957
• Held János, [1958]
• János vitéz, [1958]
• Denn mein Herz ist heiss, 1958
• Izbrannoe, 1958
• Izbrannoe, 1958
• Izbrannoe, 1958
• János viteazul, 1958
• János vitéz. III. rész, 1958
• János vitéz. II. rész, 1958
• János vitéz. I. rész, 1958
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1958
• Arany - Petőfi levelezése, 1959
• A XIX. század költői, 1959
• Az apostol, 1959
• Az apostol, 1959
• Az apostol, 1959
• Bolond Istók, 1959
• János vitéz, 1959
• Lira i palaš, 1959
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1959
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1959
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1959
• Si hszüan, 1959
• Svoboda i lûbov, 1959
• Vibranì poezìï, 1959
• Vibranì poezìï, 1959
• Petőfi Sándor szerelmes versei, [1960]
• Elbeszélő költemények, 1960
• János vitéz, 1960
• Költemények, 1960
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1960
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1960
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1960
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése, 1960
• Petőfi Sándor szerelmes versei, 1960
• Poemetti e liriche scelte, 1960
• Poezi te zgjedhura, 1960
• The apostle, [1961]
• Az apostol, 1961
• Az apostol, 1961
• Jyr häm kylysz, 1961
• Mészöly Gedeon, 1961
• Mészöly Gedeon, 1961
• Roseuli, 1961
• Sándor Petöfi, v preklade Jána Szreka, 1961
• Sülég, 1961
• Versuri, 1961
• János vitéz, 1962
• Sors, nyiss nekem tért..., 1962
• Tho' Petőfi, 1962
• Útirajzok, 1962
• János vitéz, [1963]
• János vitéz, 1963
• János vitéz. III. rész, 1963
• János vitéz. III. rész, 1963
• János vitéz. II. rész, 1963
• János vitéz. II. rész, 1963
• János vitéz. I. rész, 1963
• János vitéz. I. rész, 1963
• Si tu, 1963
• Sobranie sočinenij, 1963
• János vitéz, 1964
• Petőfi Sándor összes művei, 1964
• Sobranie sočinenij, 1964
• Vabadus, armastus, 1964
• Vabadus, armastus, 1964
• Janoš botir, 1965
• Poesie, 1965
• Szloboda i ljubov, 1965
• János vitéz, 1966
• Ölender, 1966
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1966
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1966
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1966
• Válogatott lírai költemények, 1966
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• János vitéz, [1967]
• Sors, nyiss nekem tért..., [1967]
• Balázs Árpád nótáskönyve, 1967
• János vitéz, 1967
• János vitéz, 1967
• János vitéz, 1967
• No English horse, 1967
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1967
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése, 1967
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése, 1967
• Ungruli szingera, 1967
• A helység kalapácsa, 1968
• Apostol, 1968
• Petőfi a Körszínházban, 1968
• Arany Lacinak, 1969
• Arany Lacinak, 1969
• János vitéz, 1969
• Költemények, 1969
• Lûbovʹ i svoboda, 1969
• Sloboda i ljubav, 1969
• Umri barkh, 1969
• Versek és költemények, 1969
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1970?]
• A Tisza, [1970]
• Az apostol, 1970
• Gedichte, 1970
• János vitéz, 1970
• János vitéz, 1970
• Libero kaj amo, 1970
• Lirika, 1970
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1970
• Tavaszi ének, 1970
• Petőfi él!, [1971]
• Daantje hamster, 1971
• Lira i mecs, 1971
• Poèmes, 1971
• Poèmes, 1971
• Poezje, 1971
• Stihotvoreniâ, 1971
• Válogatott költemények, 1971
• Petőfi, [1972]
• Versek, [1972]
• Anyám tyúkja, 1972
• Apostolǎt, 1972
• Apostolul, 1972
• Az apostol, 1972
• Banaszteghcutjunner, 1972
• Felhők, 1972
• Felhők, 1972
• Nemzeti dal, 1972
• Palavnikǎt Laci, 1972
• Petőfi Sándor, 1823-1849, 1972
• Petőfi Sándor (1823-1849) összes költeményei, 1972
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1972
• Petőfi Sándor költeményei, 1972
• Petőfi Sándor válogatott költeményei, 1972
• Poezìï, 1972
• Sandor Petefi o samom sebe, 1972
• Sándor Petőfi, 1972
• Tizenkét vers, 1972
• Változás, 1972
• Versek, 1972
• Vers és próza, 1972
• Vìtâzʹ Ânoš, 1972
• Vitâzʹ Janoš, 1972
• Sándor Petőfi zum 150. Geburstag, 1972-1973
• A hóhér kötele, [1973]
• Költemények, [1973]
• Petőfi breviárium, [1973]
• Petőfi él!, [1973]
• Petőfi emléklap, [1973]
• Petőfi Sándor, 1823-1849, [1973]
• Sandor Petefi o samom sebe, [1973]
• Sándor Petőfi by himself, [1973]
• Sándor Petőfi erzählt sein Leben, [1973]
• Sándor Petőfi kertoo elämästään, [1973]
• Sándor Petőfi raconte sa propre vie, [1973]
• Sándor Petőfi relata su vida, [1973]
• 100 dzejoli, 1973
• A helység kalapácsa, 1973
• An Laci Arany, 1973
• Arany János és Petőfi Sándor levelezése, 1973
• Arany János, Petőfi Sándor levelezése, 1973
• Az apostol, 1973
• Az apostol, 1973
• Básne, 1973
• Blesky rozhněvané i křidla motýli, 1973
• Das Meer hat sich erhoben, 1973
• Det ma bli lys!, 1973
• Gedichte, 1973
• Gedichte, 1973
• Iginoor mees, 1973
• Jednému chlapčekovi, 1973
• Két Petőfi-kórus, 1973
• Költemények, 1973
• Lirika, 1973
• Pesme, 1973
• Petőfi, 1973
• Petőfi a Dunatájon ..., 1973
• Petőfi - ett minnesalbum, 1973
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1973
• Petofi shishu, 1973
• Poemas, 1973
• Poemas de Petőfi Sándor, 1973
• Poezii şi poema, 1973
• Poezje wybrane, 1973
• Rcseuli, 1973
• Rebell oder Revolutionär?, 1973
• Revolté ou révolutionnaire?, 1973
• Revolté ou révolutionnaire?, 1973
• Sangar János, 1973
• Siirler, 1973
• Sobranie sočinenij, 1973
• Votum Petőfianum, 1973
• Petőfi Sándor összes művei, 1973-
• Petőfi-szótár, 1973-1987
• Rebel or revolutionary?, [1974]
• János vitéz, 1974
• Libertad, amor, 1974
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1974
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése, 1974
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése, 1974
• Poezi, 1974
• Tündérálom, 1974
• Minek nevezzelek?, [1975]
• A mi Petőfink, 1975
• Anyám tyúkja, 1975
• Bolond Istók, 1975
• Gedichte, 1975
• Landscapes, zones and their regional energy, 1975
• L'apotre, 1975
• L'apôtre, 1975
• Szeretlek, kedvesem!, 1975
• Versek és dalok, 1975
• Qasa'id muhtara Šandur Bitufi, [1976]
• A mi Petőfink, 1976
• Az apostol, 1976
• János vitéz, 1976
• Petőfi Sándor művei, 1976
• Sixty poems, 1976
• Szeretlek kedvesem, 1976
• Szeretlek, kedvesem!, 1976
• János vitéz, [1977]
• Anyám tyúkja, 1977
• Doch währt nur einen Tag mein Leuchten, 1977
• Hristo Botev, Sandor Petʹofi izbrano, 1977
• János vitéz, 1977
• János vitéz, 1977
• Petefi shishu, 1977
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, 1977
• Petőfi Sándor, Hriszto Botev válogatott művei, 1977
• Stihi i pesni [na vengerskom, udmurtskom i russkom âzykah], 1977
• At the end of September, 1978
• Az apostol, 1978
• Az apostol, 1978
• Az apostol, 1978
• János vitéz, 1978
• Lekszebi, 1978
• Pesnistvo evropskog romantizme, 1978
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1978
• Gedichte, 1978, cop. 1970
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1979]
• Petőfi Sándor elbeszélő költeményei, [1979]
• Az apostol, 1979
• János vitéz, 1979
• Milyen a magyar...?, 1979
• Anyám tyúkja, [1979], cop. 1954
• Sobranie sočinenij, 1979, cop. 1963
• Anyám tyúkja, 1980
• Ghümer häm ülem, 1980
• Held János, 1980
• János vitéz, 1980
• Jean le Preux, 1980
• Juan el Paladín, 1980
• Lyrika, 1980
• Szabadság, szerelem, 1980
• Vitjazʹ Janoš, 1980
• Gedichte, 1981
• János vitéz, 1981
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1981
• Anyám tyúkja, 1982
• Anyám tyúkja, 1982
• Beiduofei shixuan, 1982
• Anyám tyúkja, 1982, cop. 1974
• A helység kalapácsa, 1983
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1983
• Din Poezia clasică maghiară, 1984
• János vitéz, 1984
• János vitéz, 1984
• Anyám tyúkja, 1985
• Az apostol, 1985
• Beiduofei xiaoshuo sanwen xuan, 1985
• Izbrani tvorbi, 1985
• Petőfi Sándor költeményei, 1985
• Poesie, 1985
• Arany Lacinak, 1986
• Beiduofei shuqingshi xuan, 1986
• Izbrannye stihotvoreniâ, 1986
• János vitéz, 1986
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1986
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1986
• Vitâzǎt Ânoš, 1986
• János vitéz, 1986, cop. 1984
• Èrh čoloo ânag amrag, 1987
• Útirajzok, 1987
• Útirajzok, 1987
• Xifang aiqing shixuan, 1987
• Az apostol, 1988
• Beiduofei shuqingshi xuan, 1988
• Lûbov i svoboda, 1988
• Oj, vernis', leleko!, 1988
• A hóhér kötele, 1988 [!1989]
• Az apostol, 1988, cop. 1985
• Arany Lacinak, [1989]
• Für Laci Arany, [1989]
• Coriolanus, 1989
• János vitéz, 1989
• János vitéz, 1989
• János vitéz, 1989
• Petőfi költeményei, 1989, cop. 1976
• A helység kalapácsa, 1990
• A helység kalapácsa, 1990
• Arany Lacinak, 1990
• Beiduofei shixuan, 1990
• Beiduofei shuqingshi, 1990
• Blagoslovlâû imâ iz imen, 1990
• Sicilia e Ungheria un amore corrisposto, 1991
• Válogatott versek, 1991
• Held János, 1992
• János vitéz, 1992
• János vitéz, 1992
• János vitéz, 1992
• Petőfi költeményei, 1992
• Alte schöne Märchen, [1993]
• Régi szép mesék, [1993]
• A helység kalapácsa, 1993
• Petőfi Sándor összes költeményei, 1993
• Régi magyar regények, 1993
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1994]
• János vitéz, 1994
• Petőfi Sándor versei, Ambrus Sándor rajzai, 1994
• Szabadság, szerelem, 1994
• A helység kalapácsa, [1995]
• Arany és Petőfi levelezése prózában, versben, [1995]
• János vitéz, [1995]
• A helység kalapácsa, 1995
• Gedichte, 1995
• Ialkaau, 1995
• Nemzeti dal, 1995
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1995
• Szabadság, szerelem, 1995
• Válogatott versek, 1995
• Anyám tyúkja, [1996]
• János vitéz, [1996]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1996]
• Hejre Kati!, 1996
• Ibolyák, 1996
• János vitéz, 1996
• Mahabbat pen bostandyk, 1996
• Petőfi költeményei, 1996
• Poezii alese, 1996
• Toldi, 1996
• Útravaló Petőfi Sándor tollából, 1996
• Arany Lacinak, [1997]
• János vitéz, [1997]
• János vitéz, [1997]
• Petőfi költeményei, [1997]
• Petőfi levelei, [1997]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1997]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [1997]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [1997]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [1997]
• Anyám tyúkja, 1997
• "Egész úton - hazafelé", 1997
• János vitéz, 1997
• Kötelező olvasmányok, 1997
• Tündérálom, 1997
• Válogatott versek, 1997
• A helység kalapácsa, [1998]
• Anyám tyúkja, [1998]
• Arany Lacinak, [1998]
• Kulturális hagyományok : Petőfi Sándor életének és költészetének helyi vonatkozásai, [1998]
• Lapok Petőfi Sándor naplójából, [1998]
• Petőfi Sándor összes versei, [1998]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [1998]
• Régi szép mesék, [1998]
• Az apostol, 1998
• Gedichte, 1998
• Giovanni il Prode, ovvero, 1998
• János vitéz, 1998
• János vitéz, 1998
• Költemények, 1998
• Petőfi Sándor, 1998
• Petőfi Sándor 101 verse, 1998
• Piros és fekete, 1998
• Poemas, 1998
• Ubranì poezìï, 1998
• Válogatott versek, 1998
• Versek, 1998
• Anyám tyúkja, [1999]
• Arany Lacinak, [1999]
• Arany Lacinak, [1999]
• Az apostol, [1999]
• János vitéz, [1999]
• János vitéz, [1999]
• János vitéz, [1999]
• Petőfi költeményei, [1999]
• Az ismeretlen XIX. század, avagy, 1999
• Cserebogár, sárga cserebogár, 1999
• Îndrăgostitul nopţii, 1999
• John the Valiant, 1999
• K 150-letiû so dnâ smerti Sandora Petefi, 1999
• La grande triade, 1999
• Pesmi, 1999
• Pet'ofi - Botev: izbrani tvorbi, 1999
• Petőfi Sándor, az üstökös csillag, 1999
• Petőfi Sándor szerelmes versei, 1999
• Petőfi Sándor válogatott versei, 1999
• Válogatott versek, 1999
• Viaggio nella Magna Ungheria, 1999
• A helység kalapácsa, [2000]
• A helység kalapácsa, [2000]
• Anyám tyúkja, [2000]
• Arany Lacinak, [2000]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [2000]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [2000]
• Válogatott lírai költemények, [2000]
• Válogatott versek, [2000]
• Az apostol, 2000
• Az apostol, 2000
• Hazám, 2000
• János vitéz, 2000
• János vitéz, 2000
• János vitéz, 2000
• János vitéz, 2000
• Magyar vagyok, 2000
• Válogatás Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila verseiből, 2000
• A helység kalapácsa, [2001]
• A helység kalapácsa, [2001]
• A magyar dal évszázadaiból, [2001]
• Anyám tyúkja, [2001]
• János vitéz, [2001]
• Petőfi Sándor ...legszebb költeményei, [2001]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [2001]
• Petőfi Sándor válogatott prózai művei, [2001]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2001]
• Held János, 2001
• János vitéz, 2001
• János vitéz, 2001
• John the Valiant, 2001
• Lúdas Matyi, János vitéz, Toldi rendezőpéldányai, 2001
• Petőfi Sándor minden verse, 2001
• Petőfi Sándor összes versei, 2001
• Poezii, 2001
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2002]
• Az apostol, 2002
• Furfangos borivó, 2002
• Gedichte, 2002
• Petőfi költeményei, 2002
• Válogatott versek, 2002
• Varietas delectat 5., 2002
• János vitéz, [2003]
• Petőfi Sándor összes költeménye, [2003]
• Csak az egészség meglegyen, 2003
• János vitéz, 2003
• János vitéz, 2003
• Petőfi Sándor összes költeményei, 2003
• Petőfi Sándor összes versei, 2003
• Tul, 2003
• János vitéz, [2004]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [2004]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2004]
• Az elveszített álmok, 2004
• János vitéz, 2004
• János vitéz, 2004
• John the Valiant, 2004
• Négy dal, 2004
• Palota és kunyhó, 2004
• Petőfi Sándor összes versei, 2004
• Petőfi Sándor válogatott versei, 2004
• Szabadság, szerelem..., 2004
• Tandalma yrlar žana poèmalar, 2004
• János vitéz, [2005]
• János vitéz, [2005]
• Alkony, 2005
• Az apostol, 2005
• Gyöngyszemek, 2005
• János vitéz, 2005
• Kicsapott a folyó, 2005
• Petőfi a ruszin nép nyelvén, 2005
• Petőfi fényképezőgéppel, 2005
• Petőfi Sándor összes versei, 2005
• A három kívánság, [2006]
• A bilincs, 2006
• A helység kalapácsa, 2006
• A helység kalapácsa, 2006
• A kutyák dala, 2006
• Anyám tyúkja, 2006
• Bio, 2006
• Cipityi Lőrinc, 2006
• Dorottya, 2006
• Ferenczi György - Petőfi, 2006
• János vitéz, 2006
• Margherita, gyönyörű magyar virágom, 2006
• Összes költemények, 2006
• Petőfi Sándor költeményei, 2006
• Válogatott versek, 2006
• Válogatott versek, [2006], cop. 2002
• "Bár emelkednék a világ...", [2007]
• Életre kelt dalok, [2007]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2007]
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2007]
• 1848 költeményei, 2007
• Bor és a lányka, 2007
• Gedichte, 2007
• János vitéz, 2007
• János vitéz, 2007
• Kórusművek I, 2007
• Petőfi Sándor összes versei, 2007
• Petőfi Sándor összes költeménye, [2008]
• A mi Petőfink, 2008
• Egy gondolat bánt engemet..., 2008
• Felhők, 2008
• János vitéz, 2008
• János vitéz, 2008
• Liliomtánc, 2008
• Liliomtánc, 2008
• Petőfi Sándor összes költeményei, 2008
• Versek, 2008
• A kőszívű ember fiai, [2009]
• A kőszívű ember fiai, [2009]
• János vitéz, [2009]
• Petőfi és Arany levelezése, [2009]
• Petőfi Sándor összes költeményei, [2009]
• Prevodi, prepevi, odabranih pesama Šandora Petefija, [2009]
• A helység kalapácsa, 2009
• A helység kalapácsa, 2009
• A párjanincs János Vitéz, 2009
• A puszta, télen, 2009
• A szabadsághoz, 2009
• János vitéz, 2009
• János vitéz, 2009
• Petőfi és Arany levelezése, 2009
• Petőfi Sándor Szülőföldemen című verse különböző népek nyelvén, 2009
• Petőfi Sándor válogatott versei, 2009
• Népdallá vált Petőfi versek Győr-Moson-Sopron megyéből, [2010]
• A helység kalapácsa, 2010
• A hóhér kötele, 2010
• Az apostol, 2010
• Ba nhà tho vĩ đại cua Hungary, 2010
• János vitéz, 2010
• János vitéz, 2010
• Petőfi "A helység kalapácsa" Varga Győző rajzaival, 2010
• Petőfi Sándor összes költeménye, 2010
• Petőfi Sándor versek képekben, 2010
• Petőfi Sándor összes költeményei, 2010, cop. 2008
• A helység kalapácsa, [2011]
• A nagyapa, 2011
• Petőfi nyomában jártak, 2011
• Petőfi sorok, 2011
• Vegyeskarok, 2011, [2015]
• János vitéz, 2011, cop. 2010
• János vitéz, 2011, cop. 2010
• A helység kalapácsa, 2012
• Anyám tyúkja, 2012
• "De szeretnék csillag lenni az égen...", 2012
• János vitéz, 2012
• Nótasztár győztese, 2012
• Petőfi Sándor összes költeménye, 2012
• Petőfi Sándor válogatott versei, 2012
• Válogatott versek, [2012], cop. 2002
• A helység kalapácsa, [2013]
• Gedichte, [2013]
• Petőfi Sándor összes költeménye, [2013]
• A helység kalapácsa, 2013
• A hóhér kötele, 2013
• Az apostol, 2013
• János vitéz, 2013
• János vitéz, 2013
• Nuages, 2013
• János vitéz, 2013, cop. 2010
• Ámor és az őrület, 2014
• Hymnus a borhoz, 2014
• Kecskés Karina, 2014
• Nemzeti dal, 2014
• Petőfi Sándor válogatott versei, [2015]
• A magyar nemzet, 2015
• Arany Lacinak, 2015
• Balázs Árpád harmadik nótáskönyve, c. 1922
• Reszket a bokor, c. 1935
• Rég elhúzták, c. 1941
• Talpra magyar!, c. 1941
• Gyermekképek, [ca 1926]
• Petőfi szülőháza Kiskőrösön I. Tibai-Takáts János tanár festménye, [ca 1929]
• Petőfi szülőházázának udvara Kiskőrösön II. Tibai-Takáts János tanár festménye, [ca 1929]
• Petőfi-utca Kiskőrösön. (A költő szülőházával) III. Tibai-Takáts János tanár festménye, [ca 1929]
• János vitéz, [ca. 1940]
• Fráter Lóránd legújabb nótáskönyve 1., cop. 1914
• Hodula István dalai IV, cop. 1936
• Mikor a lánc lehull..., cop. 1951
• Tedd le bojtár a subádat..., cop. 1951
• Petőfi-madrigálok, cop. 1975
• Gedichte, cop. 1984
• János vitéz, cop. 1993
• Nemzeti dal, cop. 1993
• Petőfi Sándor, cop. 1997
• Der deutsche Petőfi, cop. 1998
• Mosolygó Sándor és Somolygó János, cop. 1999
• XIX. századi magyar verses elbeszélések, cop.1999
• Arany Lacinak, cop. 2002
• Petőfi Sándor összes verse, cop. 2002
• Válogatott versek, cop. 2002
• Nikelszky Géza illusztrációi Petőfi Sándor János vitéz című költeményéhez, cop. 2005
• A hóhér kötele, cop. 2006
• Coriolanus, cop. 2006
• Ibolyák, cop. 2006
• János vitéz, cop. 2006
• János vitéz, cop. 2006
• Nagymama legszebb meséi, cop. 2006
• Petőfi Sándor összes költeményei, cop. 2006
• A helység kalapácsa, cop. 2008
• Arany Lacinak, cop. 2008
• Petőfi összes versei, cop. 2008
• Petőfi Sándor versei, cop. 2008
• A helység kalapácsa, cop. 2009
• A nagyapa, cop. 2009
• Az apostol, cop. 2009
• János vitéz, cop. 2009
• Arany Lacinak, cop. 2010
• Nem ért engem a világ!, cop. 2010
• Arany Lacinak, cop. 2011
• János vitéz, cop. 2014
• János vitéz, cop. 2014
• János vitéz, cop. 2015
• Nemzeti dal, [post 1872]
• Ereszkedik le a felhő, [post 1900]
• János vitéz, [post 1957]
• János vitéz, [post 1957]
• János vitéz, [post 1964]
• 5 eredeti magyar népdal, [s. a.]
• Elemér dalai, [s. a.]
• Rózsabokor..., [s. a.]
• A királyokhoz, [s.a.]
• Buch des Lebens, [s.a.]
• Canti scelti, [s.a.]
• Der Apostel, [s.a.]
• Der Meschugene, [s.a.]
• Falu végén kurta kocsma, [s.a.]
• Poetische Werke, [s.a.]
• Wolken, [s.a.]
• Éj van, s.a.
• Ereszkedik le a felhő, s.a.
• Fa leszek, s.a.
• Fürdik a holdvilág, s.a.
• Őszi rózsa, fehér őszi rózsa, s.a.
• Reszket a bokor, s.a.
• Rózsabokor a domboldalon, s.a.
• Szeret-e drágám, s.a.
• Te adtad nekem az első, s.a.
• 12 dal,
• A bánat? Egy nagy óceán,
• A bilincs,
• A csaplárné,
• A csaplárné a betyárt,
• [A faluban] utcahosszat ...,
• A hazáról,
• A hegyoldalt venyigesor takarja,
• A hóhér kötele,
• A magyarok Istene,
• A nap házasélete,
• A négyökrös szekér,
• A nép nevében,
• Árvalányhaj,
• A szabadsághoz,
• A szerelem vándorai,
• A tavaszhoz,
• A vén zászlótartó,
• A vén zászlótartó,
• Befordultam a konyhára,
• Befordultam a konyhára,
• Befordultam a konyhára,
• Beregszászi Olga,
• Boldogtalan voltam,
• Búcsú Kunszentmikóstól,
• Coriolanus,
• Coriolanus,
• Coriolanus,
• Csatadal,
• Csuklyában jár a barát,
• Dicsőséges magyarok,
• Dicsőséges nagyurak,
• Dicsőséges nagyurak,
• Dicsőséges nagyurak,
• Disznótor,
• Édes öröm, ittalak már,
• "Egy gondolat bánt engemet...",
• Egy gondolat bánt engemet,
• Éj van ...,
• Erdőben,
• "Ereszkedik le a felhő...",
• Ereszkedő le felhő,
• Érik a gabona,
• Érik a gabona,
• Ezrivel terem a fán a meggy,
• Fa leszek, ha fának vagy virága,
• Falu végen,
• Farkaso dala,
• Feltámadott a tenger!,
• Föltámadott a tenger,
• "Fönséges éj...",
• Fönséges éj...,
• Fürge méh,
• "Füstbe ment terv...",
• Füstbe ment terv,
• Ha,
• Háború volt,
• Három dal,
• Honfi dal,
• Honfi dal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Honfidal,
• Hull a levél,
• Hunyadi László,
• Ifjúkori Petőfi dalok,
• Imádságom,
• Kard és lánc,
• Károg a holló a jegenyén,
• Keresztúton állok ...,
• [Két dal énekhangra és zongorára],
• [Két dal énekre és zongorára],
• Két dal Thomée [verseire],
• Ki a szabadba!,
• Kobzos ének,
• Kobzos ének,
• Kördal,
• "Le az égről hull a csillag",
• Lopott hó,
• Magyar dal,
• Megbántott a rózsám,
• Mindnyájónknak el kell menni,
• Minek nevezzelek,
• Nagypéneken mossa...,
• Ne bántsd a magyart!...,
• Nemzeti dal,
• Nyolc dal,
• Pálnapkor,
• Pálnapkor,
• Panyó Pali,
• Petőfi dalok,
• Petőfi-kantáta,
• Petőfi Sándor,
• Rég elhúzták az esteli harangszót...,
• Rég veri már a magyart ...,
• Reszket a bokor,
• Reszket a bokor,
• Reszket a bokor,
• Reszket a bokor,
• Reszket a bokor,
• Reszket a bokor, mert...,
• Románc,
• Rózsabokor,
• Rózsabokor a domboldalon,
• Schecken und Falbe,
• Schecken und Falbe,
• Schecken und Falbe,
• September-Ende,
• Szeget szeggel,
• Szeptember végén,
• Szeptember végén,
• Szeptember végén,
• Szeptember végén,
• Szeptember végén,
• Szeptember végén...,
• Szerelem,
• Szerelemnek rózsafája,
• Szeretlek kedvesem,
• Szeretném itt hagyni,
• Szeretném itt hagyni ...,
• Szeretném itt hagyni ...,
• Szeretném itthagyni,
• Szeretném itthagyni,
• Szülőföldemen,
• Szülőföldemen,
• "Talpra magyar!",
• Talpra magyar,
• Talpra magyar!,
• Te a tavaszt szereted ...,
• Télen-nyáron pusztán...,
• Temetésre szól az ének,
• Temetőbe szól az ének,
• Te vagy, te vagy ...,
• Te vagy, te vagy...,
• Titkos kérdés keletkezik szivemben,
• Tragoediák,
• Trois madrigaux sur les poèmes de Petőfi,
• Tu y yo,
• Uprchlíci,
• Világszabadság,
• Vitez Jovan,
• Zöld leveles, fehér ...,
• Zöldleveles fejér,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. 432 o., ()
• Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. 195 o. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.), ()
• Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987. 426 [4] o., ill.; 3. átdolg., jav. kiad. Bp., Heraldika Kiadó, 2000. 773 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002. 183 [2] o., ()
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002. 185 o., ill., ()
• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856. VIII, 641, X o., 1858. VI, 441 o., ()
• Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004. 440 o., ill., ()
• Harmath István-Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Negyedik bőv. kiad. Veszprém, Veszprém megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, 1984. 357 o. + 53 t. (Horizont Közművelődési Kiskönyvtár 10.), ()
• Hatvani lexikon. Szerk. és írta Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Városi Könyvtár, 1996. 470 o., ()
• H. Szabó Lajos: Pápa és környéke 1848-1849. Pápa, 1994. Pápai Nyomda Kft. 366 o., ill., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969. 135 o., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Pethő Németh Erika-G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, Pest Megyei Művészeti Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990. 169 o., ill., ()
• Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001. 548 o., ill., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bódé, Csékút, Padrag, Tósok és Tósokberénd neves személyiségei. Ajka, Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége, 2003. 187 o., ill., ()
• Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999. 447 o. (Gömör-kishonti téka), ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002. 623 o., ()
• Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. = Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. 2. kiad. Kiskunfélegyháza, 1999. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999. 349-383. o., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Az apostol   |☰  1914   |☰  író
• János vitéz   |☰  1916   |☰  író
• A csaplárné | A kisbéres | A magyar nemes | Befordultam a konyhára | Falu végén kurta kocsma | Lopott ló | Petőfi dalciklus   |☰  1916   |☰  író
• A csaplárné a betyárt szerette   |☰  1917-   |☰  író
• Bolond Istók   |☰  1922   |☰  író
• János vitéz   |☰  1922   |☰  író
• János vitéz   |☰  1924   |☰  író
• János vitéz   |☰  1924   |☰  író
• Falu végén kurta kocsma | Gandhi elindul | Gyermekdal | Hangverseny-paródia | Hány óra Zsuzsi? | Két dal (Köszönöm kicsikém, Ne haragudjon rám) | Két dal (Mezei bokréta, Rózsika) | Megmagyarázom a bizonyítványomat | Nagy Endre konferansziéja | Nevető Budapest | Volt egyszer egy boldog ország | Volt egyszer egy nagyon boldog szőke leány | Volt nekem két ökröm, két szép villásszarvú   |☰  1930   |☰  író
• János vitéz   |☰  1938   |☰  író
• Falu végén kurta kocsma   |☰  1939   |☰  író
• János Vitéz   |☰  1973   |☰  író
• A helység kalapácsa   |☰  1975   |☰  író
• Arany Lacinak   |☰  1988   |☰  író

• Petőfi '73 (r.: Kardos Ferenc, 1972)
• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála (r.: Deésy Alfréd, 1922)
• Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (r.: Révész György, 1966)
• Megy a juhász a szamáron (r.: Olcsai Kiss Zoltán, 1948)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)