Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Győr, 1900. júl. 5.-Bp., 1986. febr. 17.): író, műfordító, művelődéstörténész, rendező.M.: A bátor ember. Eltűnt a kabátom, villámtréfák, 1932; Húsvéti passió, d., 1932; Kezek élete, 1936; Barbár bölcsességek, 1941; Jávai keselyűk, kalandr., 1947; Hazánk felszabadulása, bibl. és dokumentumgyűjt., 1955; Szabó Ervin könyvtártudományi cikkei és tanulmányai, 1959; Különlenyomatok és röpiratok a Szovjetunióról a két világháború között, 1959; A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai, 1959; A könyv a mi barátunk, 1962; A könyv dicsérete, 1964; Tájékoztató a II. világháború alatti magyar antifasiszta ellenállás irodalmáról, 1969; Ének Leninről, 1970; Lenin első ábrázolása a magyar sajtóban, 1970; Rádióhallgatók lexikona I-II., szerk. [Falk Gézával], 1944.Műford.: E. A. Poe: Arthur Gordon Pym a tengerész, r., 1943; A néger is ember. Amerikai néger költők antológiája, 1948.TISZAY ANDOR[ÚMIL,MÉL4,OSZKK]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tiszay Andor (Győr, 1900. júl. 5. – Bp., 1986. febr. 19.): író, rendező, művelődéstörténész, bibliográfus. 1918-ban egy évig orvosnak tanult; bekapcsolódott a Galilei Kör munkájába. 1919-ben a Vörös Hadseregben harcolt. Az 1920-as évek elején újságíró. 1924-27-ben külföldön, elsősorban Olaszo.-ban élt. Hazatérve részt vett a formabontó irodalmi és színházi mozgalmakban. Egyik alapítója Forgács Rózsi Kamaraszínházának, a Cikk-Cakk Estéknek, a Prizma elnevezésű mozgásművészeti előadásoknak. 1928-tól a KMP tagja. A 100% és a Világirodalmi Szemle munkatársa. 1929-től az Operaház segédrendezője, 1937-ben állásából baloldali magatartása miatt elbocsátották. A Vajda János Társ. tagja, rendszeres előadója. Darabjait a Magy. Rádió mutatta be, melynek rendezője volt. Szépirodalmi művei mellett fordításai és dalszövegei is jelentek meg. Az 1930-as évek végétől több ízben állították bíróság elé. 1945-től az Operaház főtitkára. 1946-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Színházi Gyűjteményének, 1961-es nyugdíjba vonulásáig bibliográfiai osztályának vezetője. Kiépítette az ajánló bibliográfiák széles körét, többnek összeállítója volt. Közreadta 1959-ben Szabó Ervin könyvtártudományi cikkeinek és tanulmányainak gyűjteményes kötetét. Lefordította J. Conrad és Poe regényeit, 1946-ban adta közre A néger is ember című antológiáját amerikai néger költők verseiből. – F. m. A bátor ember. Eltűnt a kabátom. Villámtréfák (Bp., 1932); Barbár bölcsességek (Bp., 1941); Jávai keselyűk (Bp., 1947); A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai (Bp., 1959); A könyv a mi barátunk (Bp., 1962).– Irod. Szalai Imre: A Vajda János Társaság (Bp., 1975); Végh Ferenc: Beszélgetés a 75 éves Tiszay Andorral (Könyvtáros, 1975. 10. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Győr, 1900. júl. 5.–Bp., 1986. febr. 19.): színész, színházi titkár, rendező, dramaturg, újságíró, író, műfordító. 1906–07-ben a pozsonyi színházban gyerekszerepeket játszott. 1919-ben Sziklay Kornél színházában mindenes volt. 1919–20-ban a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége színiiskoláját végezte el, s ebben az időben a ferencvárosi munkásotthonban színielőadásokat rendezett. 1921-től az Óbuday Kisfaludy, a Budapesti Színháznál és a Tarka Színpadon titkárként dolgozott. 1923-ban egyik alapítója volt Forgács Rózsi Kamaraszínházának, amelynek ügyvezető titkára lett. Ebben az időben rövid ideig a Népház Színházat is vezette. 1925 k. létrehozta az Első Vándor Munkás Bábjáték Társulatot. 1924–25-ben a Magyar Színházban játszott kisebb szerepeket, majd két évre külföldre utazott. 1926-ban Rómában Luigi Pirandello mellett színpadi rendezést tanult. Bejárta Európát, Észak-Afrikát és Kis-Ázsiát. 1926–27-ben ismét Forgács Rózsi Kamaraszínházának titkára volt. 1928-ban Rékai Andrással megszervezte a Színpadművészeti Stúdiót és Palasovszky Ödönnel a Rendkívüli Színpadot. 1928-ban a Szent István Ünnepi Hét és a Mikófalvi Passiójáték rend.-je volt. 1928–29-ben a Prizma, 1931-ben a Madzsar Alice Művészcsoport előadásain színészként, szerzőként vagy szcenikusként közreműködött. 1929-ben a Talkie, 1930-ban az Omnia Kabaréban is fellépett. Napilapokba, irodalmi és színházi folyóiratokba – Színészek Lapja, Színházi Magazin, Délibáb – írt. Munkatársa volt a Színészeti (1930) és a Magyar Színművészeti (1929–31) Lexikonnak. 1930–1932 között az Operaház segédrend.-je, 1945 tavaszán-nyarán főtitkára volt. 1945-től 1961-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai osztályát vezette. A Rádiónak is munkatársa volt: hangjátékokat rendezett, szerkesztette a Rádióhallgatók Lexikonát (1944), 1945. jan.-ban részt vett a Rádió újjászervezésében. Több regényt fordított. 1958-tól az Irodalmi Színpad műsorfüzetét szerkesztette. Drámái: Húsvéti passió (1932), Az egérfogó (Innocent V. E.-vel, 1944). Könyve: Eltűnt a kabátom. Tíz villámtréfa és konferansz (Barnász I.-nal, 1938).Tiszay Andor

• A bátor ember, [193?]
• Eltünt a kabátom!, [1938?]
• A bátor ember, [1938]
• Eltünt a kabátom!, [1938]
• Húsvéti passio, [1938]
• Barbár bölcsességek, [1941]
• Látomás a vizek felett, [1944]
• Rádióhallgatók lexikona, [1944]
• Sikátor, 1946
• Jávai keselyűk, [1947]
• 1848-1948, 1948
• 1848-1948, 1948
• A görög szabadságért, 1948
• A néger is ember, 1948
• Bábjáték kultúra, 1948
• Centenáris bábjáték könyv, 1948 [!1949]
• Könyvtárügyi kiállítás a Fővárosi Képtárban, 1949
• A párisi kommün az egykorú magyar irodalomban, 1951
• Az első magyar ötéves terv válogatott bibliográfiája, 1951
• Alkotmányunk tiszteletére - a terv teljesítéséért, 1953
• Csehov, 1953
• Egy a jelszónk, a béke, 1953
• Röplapbibliográfia a Béke Világtanács budapesti üléséhez, 1953
• Szöveggyűjtemény mezőgazdasági dolgozók és TSZCS tagok részére, különös tekintettel az 1953. évi béke-műszak mezőgazdasági munkáira, 1953
• Vörös Október, zászlódat mi visszük, 1953
• Csehov, 1953 [!1954]
• Jókai Mór, 1954
• Lenin halálának 30. évfordulójára, 1954
• Május a miénk!, 1954
• Röplapbibliográfia a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 35. évfordulójára, 1954
• Szöveggyűjtemény felszabadulásunk kilencedik évfordulójára, 1954
• Az élősdi, avagy, 1955
• Hazánk felszabadulása (1944-1945), 1955
• A békevilágmozgalom 1955. évi ünnepeltjei, 1955 [!1956]
• Dosztojevszkij, [1956]
• Ibsen Henrik, 1956
• Utazások a nagyvilágban, 1956
• A Kék Hold völgye, 1957
• Arthur Gordon Pym, a tengerész, 1957
• Emberek a Holdban, 1957
• Mosolytól a nevetésig, 1957
• Vigyázat! Szélhámos!, 1957
• A Magyar Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója, 1958
• Marx Károly halálának 75. évfordulójára, 1958
• Titkok és talányok, 1958
• 50 röplap-dokumentum, [1959]
• A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai, 1959
• Május a miénk!, 1959
• Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak ... gyűjteménye, 1959
• Szerelem, házasság, család a világirodalom regényeiben, 1959
• A szocialista és népi demokratikus országok nemzeti ünnepei, 1960
• Braun Róbert a könyvtáros és szociográfus, 1960
• Könyvtárunkkal kapcsolatos képdokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság idejéből, 1961
• Moszkva mosolya, 1961-1962
• A könyv a mi barátunk, 1962
• A sötét sikátor, 1962
• A sötét sikátor, 1962
• Arthur Gordon Pym, a tengerész, 1968
• Az antifasiszta ellenállási és partizánharcok válogatott irodalmának bibliográfiája, 1968
• Különszámok és röpiratok a Szovjetunióról a két világháború között, 1969
• Ének Leninről, 1970
• Lenin első ábrázolásai a magyar sajtóban, 1970
• Tiszay Andor, 1970
• Arthur Gordon Pym, a tengerész, 1972
• 1918-1919, 1975
• Visszaemlékezések a Szalmás-kórus megalakulásáról és történetéből, [1980]
• Arthur Gordon Pym, a tengerész, 1989
• Az étheren át, 2002
• A Nemzeti Színház belseje, [ante 1986]
• Ex libris Tiszay Andor, [post 1900]
• Nagy Endre, Emőd Tamás Gábor András műveiből,
• Női hadsereg,
• Rózsi és a házi,
• Szép Ernő, Heltai Jenő, Molnár Ferenc műveiből,
• Tükör,

• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972. 637 [1] o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Éjjeli zene   |☰  1943   |☰  író