História TT

1925-ban a debreceni Gazdasági Akadémián tanult, mezőgazdász végzettséget szerzett. 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen növénytanból doktori oklevelet kapott, 1953-tól a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. A debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén gyakornok lett, majd 1929-től a keszthelyi Gazdasági Akadémián tanársegéd volt. 1930-tól Nógrád és Hont vármegye gazdasági felügyelője, majd főfelügyelője volt, 1947 és 1950 között miniszteri biztosa. 1950-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem intézeti tanára, 1962-től egyetemi tanár rangú oktatója, egy időben dékán-helyettes. 1945-ben belépett az MKP-ba, az MDP-be, majd az MSZMP-be. 1945-ben az Országos Földbirtokrendező Tanács gazdasági szakértője és elnökhelyettese. 1958. november 16. és 1975. április 11. között országgyűlési képviselő volt, előbb a HNF Pest megyei listáján indult, majd 1967. március 19-én Pest megye 2. számú egyéni választókerületéből, 1971. április 25-én Pest megye 3. számú egyéni választókerületéből került be a parlamentbe.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Baskay Tóth Bertalan (Varsány, 1903. júl. 24. – Gödöllő, 1976. dec. 8.): agrármérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1953). A debreceni Gazdasági Ak.-n végzett (1925), majd segédtiszt lett a Tápiószelei Magtermeltető és Növénynemesítő Üzemben, közben Németo.-ban volt tanulmányúton. 1927-től a debreceni Gazdasági Ak. növénytermesztési tanszékén, 1929-től a keszthelyi Gazdasági Ak.-n gyakornok, majd ugyanitt tanársegéd. A bp.-i tudomány-egy.-en növénytanból doktorált (1931). 1930–1950 között Nógrád vm. gazdasági felügyelője, majd főfelügyelője, közben 1945 márc.-ától az Országos Földbirtokrendező Tanács gazdasági szakértője és elnökh.-e volt. 1947-től min.-i biztosként dolgozott Nógrád vm. mezőgazdaságának szocialista átszervezésén és fejlesztésén. 1950-től intézeti tanár, egy.-i docens az Agrártudományi Egy.-en. 1962-től egy.-i tanár; 1958–1974 között Gödöllő, majd az aszódi járás ogy.-i képviselője. – F. m. Az istállótrágya (Bp., 1937); Részletes növénytermesztéstan (Bp., 1951); Növénytermesztéstan (Láng Gézával, Bp., 1952); Földműveléstan a talajtan alapjaival (Bp., 1954); A helyes vetéstechnika (Bp., 1955); Legelő- és rétművelés (Bp., 1962); Gyeptermesztés és hasznosítás (Barcsák Zoltánnal és Prieger Károllyal, Bp., 1978). – Irod. Elhunyt dr. B. T. B. (Mezőgazdasági Mérnök, 1977. jan. 24.).

• Mohás lápképződmény Lesenceistvándon, 1935
• Az istállótrágya, 1937
• Az istállótrágya, 1939
• Az istállótrágya, 1940
• Részletes növénytermesztéstan, [1951]
• Növénytermeléstan, 1952 [!1953]
• Földműveléstan a talajtan alapjaival, 1954
• Korszerű talajművelés, 1954
• A helyes vetéstechnika, 1955
• Legelő- és rétművelés, 1959
• Legelő- és rétművelés, 1959
• Legelő- és rétművelés, 1959
• Legelő és rétművelés, 1-2., 1959
• Legelő és rétművelés, [1960]
• Legelő- és rétművelés, [1961]
• Legelő- és rétműveléstani praktikum, [1961]
• Legelő- és rétművelés, 1962
• Legelő- és rétművelés, 1962
• Legelő- és rétművelés, 1962
• Legelő- és rétműveléstani praktikum, 1962
• Legelő- és rétművelés, 1966

• Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• Javítsuk meg legelőinket   |☰  1963   |☰  szakértő

• Javítsuk meg legelőinket (r.: Préda Tibor, 1963)