Szabados Piroska (2770920 | - )
Szabados Piroska, N. (1036458 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Szabados Piroska (Bonyhád, 1893. dec. 9. – Bp., 1967. márc. 29.): színésznő. Nagy Adorján felesége. A színiak. elvégzése után (1917) lépett fel Kolozsvárott. 1920-ban Bp.-re került az Andrássy úti Színházba, 1921-ben a Belvárosi Színházba. 1923-ban egy évet ismét Kolozsvárott töltött. 1924-től a bp.-i Kamaraszínház, 1928-tól az Új Színház tagja. 1917-től a baloldali feminista mozgalom aktív tagja, a 20-as évek közepén bekapcsolódott a munkásmozgalomba: haladó szellemű előadóesteken szavalt. 1945 után a Nemzeti, majd a Vígszínház szerződtette. 1947-ben visszavonult a színpadtól. – F. sz. Júlia (Shakespeare: Romeo és Júlia); Hilda (H. Ibsen: Solness építőmester); Rachel (Lakatos L.: A nagy komédiásnő); Tóth Flóra (Bródy S.: A tanítónő); Júlia (A. Strindberg: Júlia kisasszony). – Irod. Bálint Lajos: Sz. P. (Vastaps, Bp., 1969).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bonyhád, 1893. dec. 9.–Bp., 1967. márc. 28.): színésznő. A SzAk-t 1916-ban végezte el, és Kolozsvárott kezdte pályáját. 1920-ban a Madách Színházban szerepelt. 1920–1922 között a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1922-ben a Budai Színkörben is fellépett. 1922–23-ban ismét Kolozsvárott, 1924-ben az Országos Kamara, 1924–25-ben mint vendég a Nemzeti, 1930–31-ben az Új, 1933-ban a Magyar és a Belvárosi Színházban játszott. Gyakran vállalt pódiumszereplést is. Részt vett Palasovszky Ödön kísérleteiben (1921–26: Manifesztum Csoport, 1928: Cikk-Cakk esték, 1927–32: Kórus Esték). 1945–1948 között a Nemzeti Színház tagja, 1948-ban a Belvárosi Színház vendégművésze volt. 1951-től a Népművelési Minisztériumban dolgozott. 1953–54-ben a Petőfi, 1954-ben az Úttörő, 1955. márc.-tól júl.-ig a József Attila, 1955–1958 között A Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. Az 1920-as évektől részt vett a feminista mozgalomban, 1947–1950 között a Színészek Szabad Szakszervezetének nőtitkáraként is tevékenykedett. Szabados Piroska Kolozsvárott ígéretesen induló pályája Mo.-on kettétört, s 1945 után sem találhatta meg helyét. Kezdetben drámai hősnőket és naivákat játszott, később jellemszerepeket formált meg. F.Sz. Júlia (Sh.: Rómeó és Júlia); Júlia kisasszony (Strindberg); Hilda (Ibsen: Solness építőmester); Johanna (Heijermans: Remény); Bábaasszony (Háy Gy.: Tiszazug).Szabados Piroska
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM