Rottmann Sándor (2771100 | - )
Rott Sándor (1036518 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Rott Sándor (Pest, 1868 – Bp., 1942. dec. 16.): színész. Pályáját mint komikus a Folies Captice-ben kezdte (A „kis Rott”). Partnerével, Steinhardt Gézával együtt hamarosan a főváros legnépszerűbb művészei közé emelkedett. Több ízben vendégszerepelt Bécsben, mégis a gyorsan elmagyarosodó pesti kabaré egyik klasszikusává lett. 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban az Ábris rózsájában lépett fel, 1928-ban az Andrássy úti színházban tragikus szerepet játszott nagy sikerrel. – M. A „kis Rott”-ról (Bp., 1941). – I. f. Suszterherceg (író, színész, Bp. 1914); Jobb erkölcsöket (író, színész, Bp., 1916); Az önkéntes lázoltó (író, Bp., 1918). – Irod. Nagy Endre A kabaré regénye (Bp., 1935); Boross Elemér: A „nagy” Rott (Film Színház Muzsika, 1966. 28. sz.)
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1868–Bp., 1942. dec. 16.): színész, színházigazgató. Műkedvelő előadáson fedezték fel tehetségét a Folies Caprice kabaré ig.-i és 1891-ben szerződtették is. 1918-ban Steinhardt Gézával megnyitotta a Kis Komédiát, amelyet 1927-ig vezetett. 1927–1928-ban a Komédia ig.-ja lett, de csődbe jutott. 1928-ban a Fővárosi Operettszínházban és az Andrássy úti Színházban vendégszerepelt, majd 1935-ig német nyelvterületen és a szomszédos országokban turnézott. 1935-től 1939-ig a Komédia színésze volt. Ezután csak az OMIKE színpadán szerepelhetett. Rott Sándor a m. kabaré meghatározó alapítói közé tartozott. Kivételes karikírozó készséggel, vérbő humorral, mesteri arcjátékkal formálta meg figuráit. Az ügyefogyott, olykor lázadó kisembert vitte színpadra. Háromfelvonásos vj.-ban és tragikus szerepben is bemutatkozott. Legnagyobb sikerét a Kalábriászparti c. jelenet kibiceként aratta, némaszerepben. Könyve: A kis Rottról (visszaemlékezés, 1942).Rott Sándor
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
M. Könyvészet 1904.Munkája: "Vannak." Az alsós összes hivatalos kártyaszabályai. Bpest, 1904.Rott Sándor
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004. 275 [4] o., ()
OSZK MEK
PIM