Kulin György     ☰ Nagyszalonta 1905.01.28   ☷ Budapest 1989.04.22   |   csillagász, tudományos-fantasztikus regényíró
650525
dr. Kulin György (2774632 | - )
Lyn, Q. G. (1036889 | - )
Q. G. Lyn (1036891 | - )
Kulin György (1036890 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

[KMIK,MNBCD,OSZKK]KULIN GYÖRGY [álnév: Q. G. Lyn]M.: A távcső világa, 1941; Csillagászat az atom korszakában [Kolbenheyer Tiborral], 1946; A csillagászat problémái, 1947; Az élet csillagászati feltételei, 1947; A kis csillagász távcsöve, 1961; Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot?, 1962; Az ember és a világmindenség, 1963; Színes világegyetem, 1965; A világegyetem, [Róka Gedeonnal], 1965; Üzen a nyolcadik bolygó [Fábián Zoltánnal], tud.-fant. r., 1966; Az ellentmondások bolygója [Fábián Zoltánnal], tud.-fant. r., 1969; Csillagászati kisenciklopédi, szerk. [Róka Gedeonnal], 1969; Aster [Kulin Ferenccel, Fábián Zoltánnal], tud.-fant. r., 1971; Mit mondanak a csillagok?, 1976; Égi rettenet [Végh Miklóssal], fant. r. [Dorog] [1991]; Az ember kozmikus lény... [szerk. Taracsák Gábor], 1997(Nagyszalonta, 1905. jan. 28.-Bp., 1989. ápr. 22.): csillagász.SZOT-díj 1973.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. jan. 28. – Bp., 1989. ápr. 22.): csillagász. A bp.-i tudományegy.-en 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Utána évekig állástalan. 1935-ben a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygókutatással és pályaszámítással foglalkozott. Közel száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első m. felfedezésű üstökösök. 1943-ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőrcsillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.). 1949-1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia ig.-ja volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók. 1963- ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Életés Tudomány c. folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt. Szerk. Róka Gedeonnal a Csillagászati Kisenciklopédiát (1969). Tudományos- fantasztikus regényeket írt Qu. G. Lynn álnév alatt. SZOT-díjjal tüntették ki (1973). – F. m. A távcső világa (Bp., 1941, több kiadásban); Csillagászat-az atom korszakában (Kolbenheyer Tiborral, Bp., 1946); A csillagászat problémái (Bp., 1947); Az élet csillagászati feltételei (Bp., 1940; A kis csillagász távcsöve (Bp., 1961); Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? (Bp., 1962); Az ember és a világmindenség (Bp., 1963); A világegyetem (Róka Gedeonnal, Bp., 1965); Színes világegyetem (Kolozsváry Györggyel, Bp., 1965); Mit mondanak a csillagok? (Bp., 1976). – Irod. Beszélgetés K. Gy.-gyel (riporter Dürr János, Kilátó, 1989. 1. sz.); Ponori Thewrewk Aurél: K. Gy. (Élet és Tudomány, 1989. 18. sz.); Schalk Gyula: Az amatőr csillagászat hazai „atyja” (Élet és Tudomány, 1989. 28. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek