Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kossuth Ferenc (Pest, 1841. nov. 16. – Bp., 1914. máj. 25.): dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, ~ Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után, 1850-ben vitték ki apjához. Emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányainak befejezése után Nagy-Britanniában, majd Olaszo.-ban dolgozott. Európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében is. 1859-től a Magy. Nemzeti Igazgatóság titkára. x894-ben hazakísérte atyja holttestét, s véglegesen hazaköltözött. 1895ben képviselővé választották; a Függetlenségi Párt elnöke lett, de azon belül a megalkuvó politikai irányzatot támogatta. 1905-ben a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága elnökévé választották. A Wekerle-kormányban 1906. ápr. 8-től 1910. jan. 17-ig kereskedelmi miniszter. 1907-ben megújította a vám- és kereskedelmi szerződést Ausztriával. Mikor 1909-ben a Függetlenségi Párt két táborra szakadt, kisebbségben maradt Justh Gyulával szemben. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt vezetője. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő ~ már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta atyja iratainak egy részét. – F. m. Indítvány a szabadságharc jubileumának megünneplésére (Bp., 1897); K. F. harminc parlamenti beszéde (Kiadta Hentaller Lajos, életrajzi adatokkal, Bp., 1906); K. a kiegyezésről (Bp., 1907); Adatok a Duna-Száva csatorna… kérdéséhez (Bp., 1908). – Irod. K. F. (Függetlenségi Album, Bp., 1897); Hentaller Lajos: K. (Vasárnapi Újság, 1906. 1x. sz.); R. Várkonyi Ágnes: Adalékok a függetlenségi párt történetéhez (Századok, 1960). – Szi. Krúdy Gyula: A magyar sasfiók (Bp., 1943)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Étude sur l'application de la ventillation artificille. Paris, 1881.2. Indítványa a szabadságharcz jubileumának nemzeti megünneplésére (A képviselőházban febr. 20.) Bpest, 1897. (Különnyomat.)Egyetértés 1894. 357. sz. (önéletrajz).Ezernyolcszáz negyvennyolcz. Budapest, 1898. 66., 460. l. arczk.Függetlenségi Album, Budapest, 1897. 10. l. arczk.Kéziratban levele Simonyi Ernőhöz 1868. nov. 8. (a m. n. múzeum kézirattárában.)Kossuth Ferencz Lajos Ákos, (udvardi és kossuti vagy kossutfalvi)Levelei Karádyhoz, London 1858. szept. 25. (öcscsével Lajos Tódorral együtt. Pesti Hetilap 1867. 41. sz.). Válasza a németüreghi választókerületnek, Turin, 1867. nov. 1. (Magyar Ujság 1818. sz.); az Uj Korszaknak (1868. l. sz. A nemzeti önbizalmatlanság politikája, Turin, febr. 10.); a Kossuth-Albumban (1868. Karácsonesték exgovernornál. London 1852.); az Igazmondóban (1868. 24. sz. Levele a nagy-tótfalusi olvasókörhez, Turin, ápr. 12. Jókai megjegyzésével); a Pesti naplóban (1882. 315. sz. Levele a P. Napló szerkesztőjéhez, Cesena, nov. 11.); az Egyetértésben (1896. 41. sz. Sebastiano del Piomobo): a Művészi Lapokban (1896. Két képről, Ecce homo és Báthory Erzsébet, Munkácsy hazajöveteléről.)Magyarország és a Nagyvilág 1867. 25., 26. sz. (Áldor Imre), azrck., 1868. 1. sz., 1880. 34. sz. két arczk.M. Könyv-Szemle 1894. 377., 1897. 197. l. (Kovács Dénes).Munkái:Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.országgyűlési képviselő,országgyűlési képviselő, K. Lajos 1849. kormányzó és Meszlényi Teréz fia, szül. 1841. nov. 16. Pesten. 1850. június 18. Ruttkayné és nevelője, Karády Ignácz kiséretében atyjához vitetett Kiutahiába s itt volt egy ideig. Felsőbb tanulmányait testvérével, Lajos Tódorral együtt a párisi polytechnikumon és a londoni egyetemen végezte s itt 1859-ben a politikai gazdaságtanból pályadíjat nyert. Mint mérnökgyakornok Angolországban, a Dean Forest Central railway építésén dolgozott. 1861-ben Olaszországba ment, hol mint mérnök a liguriai vasútépítésben vett részt. 1864-ben a mont-cenisi alagút furásánál és a susai vasútnál lett mérnök; itt osztályfőnökké, majd később a műszaki hivatl főnökévé lett. 1867-ig tevékeny részt vett az akkori emigrationalis törekvésekben; egyike volt azoknak, kik az európai sajtóban írt czikkekkel fentartották a magyar kérdések iránt való érdeklődést; a nemzeti igazatóságnál, melynek titkára volt, különösen az olasz kormánynyal folytatott érintkezsében kiváló szerepet vitt. Az 1867. kiegyezés után Magyarországon két ízben képviselővé választották, de a mandatumot nem fogadta el. A mont-cenisi alagút bevégezte után mint vasúti kormánybiztos Genovában lakott és az Alta-Italiai hálózat jelentékeny része az ő felügyelete alatt állott. Erről az állásáról 1873-ban lemondott és mint a cesenai bányatársaság vezérigazgatója Cesenába ment. Itt vezette oltárhoz 1876-ban nejét, Hoggins Emiliát, az angol költők által megénekelt Sarah Exeteri őrgrófné dédunokáját. Cesenából 1877-ben Nápolyba ment mint az ImpresaIndustriale Italiának vezérigazgatója. E minőségében óriási vas- és aczélhidakat sat. épített. Utolsó nagy mérnöki munkája a nilusi aczélhidak voltak, melyeknek építését, egész Európa mérnökeivel versenyezve, ő nyerte el. A bányászat terén kifejtett munkásságáért négy ízben tüntette ki az olasz kormány keresztekkel, lovagi s 1885-ben commendatori czímmel. 1894-ben haza kisérte atyja tetemét és ez év őszén haza jött, nov. 16. letette az állampolgári esküt. 1895. ápril 10. a tapolczai kerület, 1897-ben Czegléd város képviselővé választotta, A függetlenségi pártnak vezére. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Kiváló táj- és arczképfestő, szobrász és zenész. Hazajövetele óta politikai, hirlapirodalmi és közgazdasági téren jelentékeny munkásságot fejtett ki; az Egyetértésnek főmunkatársa s vezérczikkírója lett; 1898. decz. 6. mint főmunkatárs visszalépett, azonban megmaradt a lapnak czikkírója.Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 277. l.szül. 1841. nov. 16. Pesten.Turul 1894. 2. és 4. füzet.Vasárnapi Ujság 1894. 16. sz. arczk.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: PÉCS Gyuláné: Régi emlékek, régi emberek. Tapolca, 1936. – R. VÁRKONYI Ágnes: Adalékok a Függetlenségi Párt történetéhez. ~ tíz levele. = Sz., 1961. 2–3. sz. – KRÚDY Gyula: A magyar sasfiók. (r.) Bp., 1943. – KRÚDY Gyula: Kossuth fiai. (r.) Bp., 1976. – BfÉL – Kertész. – RÚL XII. köt. – Szinnyei. VI. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.KOSSUTH Ferenc, udvardi és kosutfalviKossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után a Kossuth-gyermekeket egy ideig Óbányán, a Marton–Zámory-kastélyban bújtatták. Ennek emlékét 1994 óta tábla őrzi. 1850-ben vitték ki édesapjához, emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányainak befejezése után Angliában és Olaszországban dolgozott. A vasút-, az alagút- és hídépítésben sok tapasztalatot és nemzetközi elismerést szerzett. Részt vett az emigráció politikai tevékenységében. 1894-ben hazakísérte apja holttestét és végleg hazaköltözött. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere, majd a 48-as Kossuth Párt vezetője. 1895-ben ellenzéki programmal a tapolcai választókerület országgyűlési képviselővé választotta. Kezdeményező szerepe volt a Balaton-vidéki vasút megépítése és Tapolcának vasúti csomóponttá történő fejlesztése érdekében. 1907-ben Tapolca Város Díszpolgára címet kapta. Kiadta atyja iratainak egy részét.mérnök, politikusM.: Indítvány a szabadságharc jubileumának megünneplésére. Bp., 1897. – Kossuth a kiegyezésről. Bp., 1907. – Adatok a Duna–Száva csatorna... kérdéséhez. Bp., 1908.( Pest, 1841. november 16. - Budapest, 1914. május 25. )

• Relazione al signori azionisti della Cesena Sulphur Company Limited, 1874
• Report and balance sheet, 31st December, 1874, 1874
• A szentlőrinczi választókerület Polgáraihoz!, [1896]
• A demokráczia alapeszméi a magyar történelemben, 1896
• A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt elnökségétől. Mélyen tisztelt polgártárs!, 1896
• Kossuth Ferenczhez! (1896. okt. 20.), 1896
• Kossuth Ferencz programmbeszéde, 1896
• Felhivás a művelt magyar hölgyközönséghez! ... Azért támogassuk a "Magyar Háziasszony"-t, [1897]
• Kossuth Ferencz inditványa a szabadságharc jubileumának nemzeti megünneplésére, [1897]
• Kossuth Ferencz inditványa a szabadságharcz jubileumának nemzeti megünneplésére, [1897]
• Kossuth Hirlapja, [1897]
• Történelmi tanulmányok, 1898
• Csongrádi választók igen tisztelt elvtársaim!, 1900
• Történelmi tanulmányok, 1900
• , 1900
• Irataim, [1900-1905 között]
• A magyar nemzethez!, 1901
• Igen tisztelt elvbarátom! Közelednek a képviselőválasztások, 1901
• Kossuth Lajos válogatott munkái, [1901-1908 között]
• Kossuth Lajos munkáiból, 1902
• , 1902
• Kossuth Lajos válogatott munkái, 1903
• Rákóczi-album, 1903
• The political situation in Austria and Hungary, [1904]
• A szövetkezett ellenzék szózata a nemzethez és felirata a királyhoz, 1904
• , 1904
• Igen tisztelt elvbarátom!, [1905]
• A kisebbségi elvet valló többség, 1905
• A kisebbségi elvet valló többség, 1905
• Egy hang a nép köréből Kossuth Ferencz ur czikkére, mely a "Magyarország"-ban ápril hó 1-jén megjelent, 1905
• Kossuth Ferencz harmincz parlamenti beszéde, 1906
• Kossuth Lajos hírlapi czikkei, 1906
• Valamennyi II-od foku iparhatóságnak!, 1906
• A budapesti kereskedelmi és iparkamara legutóbbi teljes üléséből a m. kir. államvasutak forgalmában észlelhető bajokat tárgyazó emlékirat terjesztetett föl ... ezen memorandumra Kossuth kereskedelemügyi miniszter ... leiratban válaszolt, [1907]
• A Vasuti Munkások Oszágos Szövetségének emlékirata Kossuth Ferenc kereskedelmi m. kir. miniszter úr ő excellenciájához ..., [1907]
• A kiegyezésről, 1907
• Levél Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter urnak, 1907
• Nagyméltóságú Kossuth Ferencz kereskedelmi m. kir. minister ur ő Nagyméltóságának Budapesten. Fölterjesztése a magyar szent korona országai kereskedelmi és iparkamaráinak a szeszadó-törvény módositásával kapcsolatban ..., 1907
• Nagyméltóságu Minister Ur! Kegyelmes Urunk!, 1907
• Nagyméltóságú udvardi és kossuti Kossuth Ferencz úrnak ... a Magyar Királyi Államvasutak mérnökeinek emlékirata a főiskolai képzettségű államvasuti hivatalnokok helyzetének megjavítása iránt, 1907
• Nagyméltóságú udvardi és kossuti Kossuth Ferencz v. b. t. t. , kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz Budapesten felterjesztése a Magyar Fővárosi Malom-Egyesületnek az ausztriai lisztkivitel ügyében, 1907
• Über den Ausgleich, 1907
• Adatok a Duna-Száva csatorna és az Adria felé vezetendő víziút kérdéséhez, 1908
• Nagyméltóságu Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk!, 1908
• Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről, 1908
• Törvényjavaslat az ipari munkának vasárnapi és ünnepnapi szüneteléséről, 1908
• Kossuth Lajos válogatott munkái, [191?]
• Kossuth Lajos hírlapi czikkei, 1911
• Új háborúk, új csalódások, [1911 után]
• Kossuth Lajos beszédei és írásai, [1927 után]
• A demokráczia alapeszméi a magyar történelemben, Kossuth Ferencz
• In memoriam,
• Kossuth Lajos beszédei,
• Romance sans parole,

• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001. 548 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tapolcai életrajzi lexikon. Gyűjtötte és összeáll. Kertész Károly. Tapolca, Tapolcai Városszépítő Egyesület, 2000. 269 o., ill. (Tapolcai füzetek 20.), ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• Kossuth Ferenc temetése (r.: , 1914)