Kosáry Domokos     ☰ Selmecbánya 1913.07.31   ☷ Budapest 2007.11.15   |   akadémikus, bibliográfus, férfi, tanár, történész, Magyar Tudományos Akadémia elnök
650840
archontológia

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1982.05.07 - 1985.05.10

Magyar Tudományos Akadémia

elnök
1990.05.24 - 1996.05.09

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1985.05.10 - 2007.11.15
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

[AKL,DKA,MLE,MTAA,ÚML8,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]A történelemtud. kandidátusa 1955, doktora 1977; Az MTA lev. tagja 1982-től, r. tagja 1985-től, elnöke 1990-96; Állami Díj 1988; 1956-os Emlékérem 1991; Széchenyi-nagydíj 1995; Budapest Főváros Díszpolgára 1996; a Francia Közt. Becsületrendje 1996; Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíja 1997; Akadémiai Aranyérem 1997; a Szlovák Tudományos Akad. Aranyérme 1997.KOSÁRY DOMOKOSM.: A Görgey-kérdés és története, 1936; Görgey, 1939; A History of Hungary, Cleveland, 1941; Kossuth és a Védegylet, 1942; Magyarország története, 1943; Ungerns Historia, Stockholm, 1944; Historia de Hungaria, I-II., Madrid, 1944; Magyarország története az őskortól a szatmári békéig, tankönyv, 1945; Magyarország története a szatmári békétől napjainkig [Mérei Gyulával], tankönyv, 1945; Kossuth Lajos a reformkorban, 1946; A reformkor, egyet. jegyz., 1949; Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába I-III., 1951-1958; History of the Hungarian Nation, Astor Park, Florida, 1969; Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába, 1970; Magyarország története képekben, szerk., 1971; A History of Hungary, New York, 1971; Napóleon és Magyarország, 1977; Magyar külpolitika Mohács előtt, 1978; Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, 1980 [3. kieg. kiadás 1996]; Széchenyi Döblingben, 1981; Magyarország Európa újabb kori nemzetközi rendszerében, 1985; A magyar sajtó története II/1-2., 1848-1892, társszerző, társszerk., 1985; The Press during the Hungarian Revolution of 1848-1849, Boulder-Highland Lakes, 1986; A felvilágosodás Európában és Magyarországon, 198; Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika, 1989; Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867 [=Magyarok Európában III.], 1990; Az európai kis államok fejlődési típusai, 1990; A Görgey-kérdés története I-II., 1994; Hat év a tudománypolitika szolgálatában, 1996; A chilloni fogoly. Olvasónapló 1958-1960, 1997.(Selmecbánya, 1913. júl. 31.): történész.

tudósportál

Hatéves koráig Selmecbányán élt, majd családja Budapestre költözött. A bp.-i Trefort utcai Gimnáziumban éretts. (1931), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1936), magántanári képesítést szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1977). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.). Az MTA elnöke (1990. máj. 24.–1996. máj. 9.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: Európa vonzásában. Emlékkönyv ~ 80. születésnapjára. Bp., 1993. – RÚL XII. köt. – ÚMIL 2. köt. – VpMKÉL.KOSÁRY DomokosM.: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936. – A History of Hungary. Cleveland, 1941. – Ungers historia. Stokholm, 1944. – Kossuth és a Védegylet. Bp., 1942. – Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. – Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I-III. köt. Bp., 1951., 1954., 1958. (2. kiad. I. köt. 1970. – 3. kiad. I. köt. 2000.) – History of the Hungarian Nation. 1969. – Napóleon és Magyarország. Bp., 1977. – Magyar külpolitika Mohács előtt. Bp., 1978. – Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980., 1983., 1996. – Széchenyi Döblingben. Bp., 1981., 1991. – Magyarország Európa újabb-kori nemzetközi rendszerében. Bp., 1985. – The Press during the Hungarian Revolution of 1848–1848. New York, 1986. – A felvilágosodás Európában és Magyarországon. Bp., 1987. – A történelem veszedelmei. Bp., 1987. – Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika. Bp., 1989. – Magyarok Európában III. Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867. Bp., 1990. – Az európai kis államok fejlődési típusai. Bp., 1990. – A Görgey–kérdés története. I-II. Bp., 1994. – Hat év a tudománypolitika szolgálatában. Bp., 1996. – A chilloni fogoly. Olvasónapló 1958. Bp., 1997. – Magyarország és a nemzetközi politika 1848–1849-ben. Bp., 1999.( Selmecbánya, [Szlovákia], 1913. július 31. - Budapest, 2007. november 15. )Szülei: Kosáry János tanár, zeneművész, Réz Lola írónő.. A történettudomány kandidátusa (1955), doktora (1977). 1982-től az MTA levelező-, 1985-től rendes tagja. 1931-ben a Budapesti Trefort utcai Gimnáziumban érettségizett. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett egyetemei oklevelet és doktori címet. Tanulmányúton Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban járt. 1946-ban egyetemi magántanár. 1937-től 1949-ig az Eötvös Kollégiumban tanár, ezzel párhuzamosan 1941–1945-ben Teleki Pál Történettudományi Intézetben osztályigazgató, 1945 és 1949 között igazgató. 1946–1949-ben a Budapesti Tudományegyetem újkori magyar történelem tanszékvezető tanára. 1949-ben állásától megfosztották. 1952–1954-ben az Agrártudományi Egyetemen könyvtáros, 1954–1957-es években igazgató. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke. 1957-ben letartóztatták, 1960-ban szabadult. 1960-tól 1968-ig a Pest Megyei Levéltárban levéltáros. 1968 és 1989 között az MTA Történettudományi Intézetében főmunkatárs, tudományos tanácsadó. 1989-től nyugdíjas. 1985 és 1990 között az MTA Történettudományi Bizottsága, 1990-től az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa, 1990-től a Magyar Külügyi Társaság, a rendszerváltás után 1990-től 1996-ig az MTA, 1992-től a Teleki László Alapítvány Kuratóriuma, 1996 és 1998 között az Európai Akadémiák Szövetsége, 1999-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke. 1992-től a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke. Tagja 1985-től Tudományos és Művészeti Akadémia (Zágráb), 1990-től Academia Europaea (London), 1991-től Académie Européenne (Párizs), British Academy (London), Academia Scientiarum et Artium Europaea (Salzburg), 1996-tól Tudományos Akadémia (Bukarest). Az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1941-ben kidolgozta a Teleki Intézet által létrehozott Történettudományi Intézet szervezeti felépítését és programját. A Balaton-felvidéken, Dörgicsén volt nyaralója. Kutatásainak területe: újabb kori magyar és európai történelem. Díjai: 1988 Állami Díj. 1993 Magyar Köztársaság Nagykeresztje. 1995 Széchenyi Nagydíj. 1996 Francia Becsületrend Tiszti Keresztje. 1996 Osztrák Tudományos és Művészeti Érdemkereszt I. fokozat. 1997 Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja. 1997 Akadémiai Aranyérem. Budapest, Pest megye és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Díszpolgára. Számtalan cikke jelent meg különböző kiadványokban.történész, tanár

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek