Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fekete Mihály (Csongrád, 1884. dec. 31. – Kolozsvár, 1960. ápr. 16.): romániai magyar színész, színigazgató; a Román Népköztársaság érdemes művésze. Bp.-en tanult, majd Pécsett kezdte pályáját. 1903-ban Krecsányi Ignác buda-temesvári társulatának volt a tagja. 1907-től Temesvárott működött, itt kezdte rendezői pályáját is. 1911-ben Kolozsvárra szerződött. Az I. világháborút követően különböző erdélyi színházakat vezetett, vándortársulatával járta a vidéket. A húszas években Temesvárott színig., majd 1930-tól Kolozsvárott főrendező. A harmincas évek végén kereskedőként dolgozott, majd 1945-től újra a kolozsvári színház tagja volt. Klasszikus és modern szerepeket sokoldalúan alakított. Az erdélyi filmművészet úttörői közé tartozott: 1913-tól filmezett, a Transsylvania cégnél rendezett is. Játszották színdarabjait (Temesvár megvétele, Bakócz Tamás). Színháztörténete A temesvári színészet története c. jelent meg (Temesvár, 1911). Turnéinak története: Faluról falura (elbeszéléskötet, Lugos, 1929). – F. sz. Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac); Petur (Katona József Bánk bán); Othello (Shakespeare: Othello); Dusán (Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye). – I. f. (színész) Sárga csikó (1913); A tolonc (1914); Hotel Imperial (1918); (rendező) A vén bakancsos és fia, a huszár (1918); A Gyurkovics lányok (1918). – Irod. Szilágyi András: Meghalt egy öreg színész (Utunk, 1960. ápr. 29.); Szekernyés János: F. M. és a többiek (A Hét, 1979. 2. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Csongrád, 1884. dec. 31.–Kolozsvár, 1960. ápr. 16.): színész, színházigazgató. Szegeden végezte középiskoláit, majd a SzAk-ra járt. Pályáját Krecsányi Ignác társ.-ában kezdte 1903-ban. Budán és Temesvárott lépett fel. Pécs és Pozsony után Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette, ahol 1911-től 1922-ig rendezett és főszerepeket játszott. 1922-ben a marosvásárhelyi, 1923-ban a temesvári színház ig.-ja volt. 1930-tól élete végéig a kolozsvári színházban játszott. 1941-ben a faji törvények miatt a Nemzeti Színház színpadát kénytelen volt a Vasas Otthonnal felcserélni, de háború után a színház egyik vezető művésze lett. 1944 őszén rövid ideig irányította a kolozsvári színházat. 1959. dec. 31-én nyugdíjba vonult. Klasszikus és modern drámákban egyaránt sikeres és rendkívül hatásos, sokoldalú színész, stílusát mérsékelt pátosz jellemezte. Rendezései ötletességéről, nagy játékmesteri tudásáról tanúskodtak. Janovics Jenő munkatársaként filmrend.-i minőségben is az úttörők közé tartozik. F.Sz. Cyrano de Bergerac (Rostand); Pezur (Katona J.: Bánk bán); Ádám, Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Pecsenyegov (Gorkij: Ellenségek). Drámái: Temesvár megvétele (1911); Bakócz Tamás (1913); Csodák éjszakája (Szabó I.-vel, 1935). F.M. A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Lugos, 1935). – Ir. Szekernyés J.: F. M. és a többiek (A Hét, 1979/2.).Fekete Mihály

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Fekete Mihály (Csongrád, 1884. dec. 31. — 1960. ápr. 16. Kolozsvár) — színművész, rendező, színműíró. Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződteti. Egy évtizeden át játszik és rendez a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tér vissza rendező és színész minőségben. Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolja a színpadról, társulatot hoz létre, melynek tagjai közt volt Bárdy Teréz, Forgács Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezik. 1944 októberében újjászervezi a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszik. Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában — temesvári évei alatt — meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, a 30-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Tv. 1911); Faluról falura (uo. 1929). Írói álneve Csongrád.Szekernyés János: F. M. és a többiek. A Hét 1979/2.

• A temesvári színészet története, 1911
• Faluról falura, [1929]

• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1998. 365 [1] o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A vén bakancsos és a fia, a huszár | A vén bakancsos és fia, a huszár | Mihály bácsi a "gazdag" kocsmahős   |☰  1916-1919   |☰  rendező
• A vágyódás | Vágy   |☰  1917   |☰  rendező
• Tanítónő   |☰  1917-1918   |☰  forgatókönyvíró
• A Gyurkovics lányok   |☰  1917-   |☰  rendező
• Nehéz szerep   |☰  1917-   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• A kancsuka hazájában | Szibéria   |☰  1918   |☰  rendező
• Akik életet cseréltek   |☰  1918-   |☰  rendező
• Doktorok tragédiája   |☰  1918-   |☰  rendező
• A métely   |☰  1918-   |☰  rendező

• Bánk bán (r.: Kertész Mihály, 1914)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• Tisztítótűz (r.: Janovics Jenő, 1918)
• A névtelen asszony | Madame X (r.: dr. Janovics Jenő, 1918)
• Az utolsó éjszaka | Roman einer Schauspielerin (r.: dr. Janovics Jenő, 1914)
• A tolonc (r.: Kertész Mihály, 1914)
• Falusi orvoslátogatás | Sárga csikó (r.: Vanyl, Félix, 1913)    
• A kancsuka hazájában | Szibéria (r.: Fekete Mihály, 1918)
• Akik életet cseréltek (r.: Fekete Mihály, 1918)
• Nehéz szerep (r.: Fekete Mihály, Janovics Jenő, 1917)
• A métely (r.: Fekete Mihály, 1918)