Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Peéry Piri (Bp., 1904. máj. 12. – Pécs, 1962. dec. 31.): színésznő. Kereskedelmi tanulmányai befejeztével 1922-ben iratkozott be Rákosi Szidi színiisk.-jába. Első fellépése a Várszínházban 1922-ben volt. 1927-ben Alapi Nándor Orsz. Kamaraszínházához, egy év múlva Szegedre, később a Belvárosi Színházhoz szerződött. Több fővárosi színháznál működött, utoljára a Jókai Színház tagja volt. Játszott klasszikus drámákban is, de tehetsége legjobban a modem, társadalmi témájú színművekben bontakozott ki. Élete utolsó éveiben betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Németh Antal felesége volt. Regényeket, színműveket, tárcákat is írt. – F. m. A bambuszfejű esernyő (r., Bp., 1937). – F. sz. Szent Johanna (Shaw); Hilda (Ibsen: Solness építőmester); Nagyasszony (Bródy: Tanítónő); Házmesterné (Hubay: C’est la guerte). – I. f. Ida regénye (1934), A királyné huszárja (1935), János vitéz (1938), 5 óra 40 perc (1939), Makacs Kata (társszerző, 1943), Egy ember tragédiája (társszerző, játékmester, 1944), Péntek 13 (1953), Körhinta (1955), Budapesti tavasz (1955), Dani (1957), Vörös tinta (1959), Fűre lépni szabad (1960), Megöltek egy leányt (1961).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1904. máj. 12.–Pécs, 1962. dec. 31.): színésznő. A kereskedelmi iskola után 1922-ben Rákosi Szidi növendéke lett. Egy év után a Várszínházhoz szerződött. 1924-ben férjhez ment Dr. Németh Antalhoz és három évig nem szerződött sehová. 1927-ben Alapi Nándor Országos Kamara Színházának lett tagja. 1928-tól 1931-ig Szegeden játszott, majd 1932-ben a Kamara, 1933-ban a Belvárosi és 1933–36-ban a Vígszínház tagja volt. 1937-ben ismét a Belvárosi Színház, majd 1938-ban a Művész és a Royal Színház, 1939-ben a Magyar, 1940-ben a Víg- és a Madách Színház, valamint 1941–1942 között az Új Magyar Színházban játszott. 1948–49-ben a Művész Színház és a Kis Kamara, 1951-től az Ifjúsági, Petőfi, majd Jókai Színház tagja volt. Betegsége miatt vonult vissza a színpadtól. Tehetsége a modern, társadalmi művekben érvényesült. Szenvedélyes alakításai miatt a 30-as években a „modern Jászai”-ként emlegették. Írt regényt és hangjátékot, színművet fordított magyarra. F.Sz. Hilda (Ibsen: Solness építőmester); Zsemberi Magda (Hevesi S.: Elzevír); Szent Johanna (Shaw); Muskátné (Molnár F.: Liliom); Salome (Wilde); Fatumah asszony (Heltai J.: Az ezerkettedik éjszaka); Medea (Grillparzer); Nagyasszony (Bródy S.: A tanítónő). Drámái: Postakocsi (1936); Casanova Budán. Fordításai: Mordo: Kezdhetjük elölről (1947); Manoir–Verhylle: Váltott lovaggal (1947).Peéry Piri; Mersich Piroska

• A bambuszfejű esernyő, [1938]
• A bambuszfejű esernyő, [1940]
• A megtalált pokol, [1946]
• Euridike, 1946

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Makacs Kata   |☰  1943   |☰  forgatókönyvíró, író
• Egy ember tragédiája | Madách   |☰  1944   |☰  forgatókönyvíró, konzultáns

• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• 5 óra 40 | Öt óra 40 (r.: Tóth Endre, 1939)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• Vasvirág (r.: Herskó János, 1958)
• János vitéz (r.: Gaál Béla, 1938)
• A lázadás | Körhinta (r.: Fábri Zoltán, 1955)
• Életre ítéltek | Életre ítéltek! (r.: Rodriguez Endre, 1941)
• Megöltek egy leányt (r.: Nádasy László, 1961)
• Egy csók és más semmi (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Hosszú az út hazáig (r.: Máriássy Félix, 1960)
• Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Szerelmi láz (r.: ifj. Lázár István, 1942)
• Feleségem, a kisasszony | Ida regénye (r.: Székely István, 1934)
• Péntek 13 (r.: Keleti Márton, 1953)
• Szent Péter esernyője (r.: Bán Frigyes, 1958)    
• Egy tál lencse (r.: Farkas Zoltán, 1941)
• Fehérvári huszárok | Hét szál rózsa (r.: György István, 1938)
• Dani (r.: Szemes Mihály, 1957)
• Légy jó mindhalálig (r.: Székely István, 1936)
• Vörös tinta (r.: Gertler Viktor, 1959)
• A királyné huszárja (r.: György István, 1935)
• Ütközet békében (r.: Gertler Viktor, 1951)
• A nagymama (r.: György István, 1935)
• Egér a palotában (r.: Martonffy Emil, 1942)
• Vasmacska (r.: Rodriguez Endre, 1954)
• Az igazi égszínkék (r.: Bán Róbert, Dienes Ferenc, 1957)
• A tettes ismeretlen | Danse Macabre | Danza Macabra | Döglött akna robban | Haláltánc | L' invisible assasin (r.: Ranódy László, 1957)
• Pénz beszél (r.: Csepreghy Jenő, 1939)
• Vihar (r.: Fábri Zoltán, 1952)
• A pied dans le Paradis | Éjszakai randevú | Gyalog a mennyországba (r.: Fehér Imre, 1959)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)    
• Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
• Fűre lépni szabad (r.: Makk Károly, 1960)
• Magdát kicsapják (r.: ifj. Vajda László, 1937)