Kortárs magyar írók, 1945-1997

BÁSTI LAJOS [1948-ig Berger](Keszthely, 1911. nov. 17. <1911. febr. 17.*ÚMIL> -Bp., 1977. jún. 1.): színész.[KK75,SZKL,ÚML,MÉL3,MÉL4,ÚMIL]Kossuth-díj 1955; Arany Nimfa Díj (Monte Carlo) 1965; SZOT-díj 1965.M.: Sziréna, novellák, tárcák, rajzok, 1942; Mire gondolsz, Ádám?, tan., 1962.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Básti Lajos (Keszthely, 1911. nov. 17. – Bp., 1977. jún. 1.): színész, Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1963). 1935-ben végezte el a bp.-i Színművészeti Ak.-át. 1935-től 1937-ig a Belvárosi Színház tagja, 1937–1939 között a Vígszínházban játszott. 1945 őszén került a Nemzeti Színház társulatába, miután a Művész Színházban nagy sikert aratott az SS tiszt (Steinbeck: Lement a Hold); és a Színész (Molnár F.: Előjáték a Lear Királyhoz) megformálásával. A Nemzeti Színház vezető művésze volt, neve meghatározott színészi stílust jelentett, tökéletes beszédtechnika, lefékezett mozgás, átgondolt játék jellemezte. Egyik legnagyobb alakítása Petur bán volt a Bánk bánban. Tizenhét éven keresztül játszotta Ádámot (Madách I.: Az ember tragédiája); a szereppel kapcsolatos reflexióit külön könyvben foglalta össze (Mire gondolsz Ádám? , Bp., 1962). Klasszikus értékű alakítása volt H. Higgins (G. B. Shaw: Pygmalion, 1953), melynek musical változatában (Lerner-Loewe: My Fair Lady) a Fővárosi Operettszínház vendégeként is ő alakította Higgins szerepét. 1968-ban átszerződött a Vígszínházba, Solomon (A. Miller: Alku), a kilencvenéves ószeres megjelenítésével kivételes jellemábrázoló erejéről tett tanúbizonyságot. 1972-ben visszatért a Nemzeti Színház színpadára, ott formálta meg a Lear királyt és utolsó főszerepét, az eredeti Strindberg-darabban is általa játszott Edgart (Haláltánc) a Fr. Dürrenmatt átigazításában bemutatott Play Strindbergben (1973). 1951–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főisk. tanára volt. – Filmen a harmincas évek közepétől kezdve szerepelt. Kezdetben „hősszerelmes” szerepeket alakított, csak 1945 után jutott el a nagy formátumú jellemábrázoláshoz. (Merénylet, 1959; Iván Iljics halála, 1965 – tv-film). Az utóbbi filmben nyújtott alakításáért Arany Nimfa-díjat kapott a Monte Carló-i filmfesztiválon. Megcsillogtatta humorát (Butaságom története, 1965; Történelmi magánügyek, 1969) c. filmekben. Munkásságát a televízióban portréfilmben mutatták be (A főszerepben Básti Lajos, 1970). – F. sz. Solness (Ibsen: Solness építőmester; Hickey (O'Neill: Eljő a jeges); Dávid Ferenc (Páskándi G.: Vendégség). – I. f. Szent Péter esernyője (1935); 120-as tempó (1937); Pillanatnyi pénzzavar (1938); Beszterce ostroma (1948; átdolgozás, 1955); Föltámadott a tenger (1–2. rész, 1953); Különös ismertetőjel (1955); Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963); A kőszívű ember fiai (1–2. rész, 1964); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966); Széchenyi meggyilkoltatása (1971, tv-film). – Irod. Halász Péter: 10 gyorsjegyzet B. L.-ról (Színház, 1945. 15. sz.); Halász Péter: B. L.: Optimista vagyok a színházak jövőjét illetően (Színház, 37. sz.); Ny(erges) Á(gnes): „…Nevezetesen Tyihon alakításáért…” (Színház és Mozi, 1955. 2. sz.); Palásti László: B. L. hármas jubileuma (Ország-Világ, 1960. jan. 27.); Baranyi Imre: Mire gondolsz Ádám? (Tiszatáj, 1963. 1. sz.); Sándor Iván: B. L. (Arcok, szerepek, Bp., 1971); S(as) Gy(örgy): Ötvenszer Maigret (Film, Színház, Muzsika, 1973. jún. 30.); Molnár Gál Péter: B. L. méltósága (Kritika, 1977. 7. sz.); Dalos László: B. L. (Tükör, 1977. jún. 12.); S. Gy.: Búcsú B. L.-tól (Film, Színház, Muzsika, 1977. jún. 11.); Hegedüs Géza: B. L. példaadása (Színház, 1977. 10. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Básti Lajos; Berger(Keszthely, 1911. nov. 17.–Bp., 1977. jún. 1.): színész. 1935-ben szerzett diplomát a SzAk-n. Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályáját. 1937-ben átszerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941 tavaszáig még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. Egy hanglemezén Ady Endre, Babits Mihály, Verhaeren verseit adta elő, és fellépett a baloldali művészek irodalmi rendezvényein. 1945 tavaszán Várkonyi Zoltán Művész Színházába került. Két szerep eljátszása után az egyetlen produkciót megért Arizóna Irodalmi Varietét alapította meg. 1945 őszén a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek – az 1968–72-es vígszínházi kitérőt leszámítva – haláláig tagja maradt. Pályakezdését daliás szépsége, kellemesen zengő orgánuma határozta meg. Amorózó, bonviván, zsúrfiú volt a szerepköre. A hallgatás évei alatt színészete beérett. A háború után szerepről szerepre bontakozott ki elmélyült karakterformáló készsége, nagy formátumú drámai ereje. A m. színháztörténet egyik legemlékezetesebb Ádámja, legadekvátabb Higginse volt. Megtanult bánni előnyös adottságaival. Nem kihasználta, hanem használta, ha kellett, ellenpontozta azokat. A szép m. beszéd elkötelezettje volt. 1953–60-ban beszédművészetet tanított a SzAk-n. Sokat filmezett. Kossuth-díjas (1955); érdemes (1954) és kiváló művész (1963). F.Sz. Berényi (Molnár F.: Delila); Náci tiszt (Steinbeck: Lement a hold); Almaviva (Beaumarchais: Figaró házassága); Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Armand (ifj. Dumas: A kaméliás hölgy); Bánk bán (Katona J.); Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Hamlet (Sh.); Higgins (Shaw: Pygmalion); Oedipus király (Szophoklész); Szepi (Frisch: Biedermann és a gyújtogatók); Bolyai Farkas (Németh L.: A két Bolyai); Brutus (Sh.: Julius Caesar); Lear király (Sh.); Higgins (Loewe-Lerner: My Fair Lady); Sárkány professzor (Német L.: Szörnyeteg); Harpagon (Molière: A fösvény); Dante (Dante: Isteni színjáték); Edgar (Strindberg: Haláltánc); Solomon (Miller: Alku); Perella (Illyés Gy.: Tiszták); Hickman (O’Neill: Eljő a jeges); Dávid Ferenc (Páskándi G.: Vendégség); Edgar (Dürrenmatt: Play Strindberg); Jegor Bulicsov (Gorkij). F.M.: Sziréna (1942); Mire gondolsz, Ádám? (1962)

• Sziréna, 1942
• A Szinház és Filmművészeti Főiskola beszédoktatásának tananyaga, [1957 körül]
• A Szinház és Filmművészeti Főiskola beszédoktatásának tananyaga, [1958 körül]
• A Szinház és Filmművészeti Főiskola beszédoktatásának tananyaga, [1959 körül]
• Mire gondolsz Ádám?, 1962
• A szívemmel látlak, 1989
• Christus oratorio, [1991]
• Föltámadott a tenger, 1993, 1953
• A kőszívű ember fiai, 1993, 1965
• Tanulmány a nőkről, 1993, 1967
• Arany János, 1996
• Versek, 1998
• Versek, 2000
• My fair lady, 2001
• Butaságom története,
• Egy asszony elindul,
• Hahó Öcsi!,
• Hazugság nélkül,
• Igazimnak sarjadásáig...,
• Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját ... BUÉK 1967!,
• Tűz,

• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. 220 o., ()

• Születésnap   |☰  1955   |☰  bemondó
• Kis Samu Jóska   |☰  1955   |☰  bemondó
• Görögországi képek   |☰  1960   |☰  bemondó
• Amíg a tavasz újra eljön   |☰  1960   |☰  bemondó
• Élő múlt   |☰  1964   |☰  bemondó

• 1953. március 9. | Sztálin halálának emlékére | Sztálin örökké él (r.: , 1953)
• Butaságom története (r.: Keleti Márton, 1965)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• Beszterce ostroma (r.: Keleti Márton, 1948)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• A megfagyott gyermek | Tomi | Tommy, a megfagyott gyermek (r.: Balogh Béla, 1936)
• Ünnepi vacsora (r.: Révész György, 1956)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• Pillanatnyi pénzzavar (r.: Martonffy Emil, 1937)
• Homokviharban | Megszállottak (r.: Makk Károly, 1961)
• Hahó, öcsi! (r.: Palásthy György, 1971)
• Történelmi magánügyek (r.: Keleti Márton, 1969)
• Számadás (r.: Kis József, 1970)
• Változó felhőzet (r.: Keleti Márton, 1966)
• Azurexpress | Azúrexpress | Keserű mézeshetek (r.: Balogh Béla, 1938)
• 120-as tempó (r.: Kardos László, 1937)
• Othello Gyulaházán (r.: Zsurzs Éva, 1966)
• Fölszáll a köd | Három csillag (r.: Jancsó Miklós, Várkonyi Zoltán, Wiedermann Károly, 1960)
• Hazugság nélkül | Kisasszony | Kisasszony (a forgatókönyv ideiglenes címe) (r.: Gertler Viktor, 1945)
• Tanulmány a nőkről (r.: Keleti Márton, 1967)
• Grjozi ljubvi | Szerelmi álmok I-II. - Liszt (r.: Keleti Márton, 1970)
• Egy magyar nábob (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Kárpáthy Zoltán (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Nappali sötétség (r.: Fábri Zoltán, 1963)
• Merénylet (r.: Várkonyi Zoltán, 1959)
• Tűz (r.: Apáthi Imre, 1948)
• A méltóságos kisasszony | Méltóságos kisasszony (r.: Balogh Béla, 1936)
• Egy asszony elindul (r.: Jenei Imre, 1948)
• Fel a fejjel (r.: Keleti Márton, 1954)
• A pied dans le Paradis | Éjszakai randevú | Gyalog a mennyországba (r.: Fehér Imre, 1959)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)    
• Utószezon (r.: Fábri Zoltán, 1966)
• Mondok egy viccet (r.: Bleier Edit, 1968)
• Elsietett házasság (r.: Keleti Márton, 1968)
• Érik a fény (r.: Szemes Mihály, 1970)
• Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
• Katonazene (r.: Marton Endre, 1961)
• Szemtől szembe (r.: Várkonyi Zoltán, 1970)