Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ajtay Andor (Fogaras, 1903. júl. 25. – Bp., 1975. máj. 9.): színész, Kossuth-díjas (1954), érdemes művész (1953), kiváló művész (1968). Bécsben az autószakmában dolgozott, majd megpróbálkozott az újságírással. 1927 – 1929 között Rákosi Sziki színiisk.-jában kapott alapképzést, 1929-től a szegedi Városi Színházban jászott. 1931-ben Dusán (Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye) szerepének nagysikerű alakítása után 1932-ben a bp.-i Vígszínház szerződtette, 1943-tól 1945-ig a Nemzeti Színház tagja, 1945 után 1959-ig újból a Vígszínház (akkor a Magyar Néphadsereg Színháza) egyik vezető művésze volt. 1959-től a Jókai Színházban, 1963-tól visszavonulásáig a Madách Színházban játszott. Színpadi alakításait realista emberábrázolás és férfias líra jellemezte. Könnyed játékstílusa különféle szerepkörök betöltésére tette alkalmassá. Rendezői munkát is végzett: Čapek: Fiaim, Szabó Magda: Kígyómarás (Jókai Színház, 1959); Hauptmann: Naplemente előtt (Szegedi Nemzeti Színház, 1970). Filmszínészként legnagyobb sikerét az 1948-ban forgatott, majd 1955-ben átdolgozott Beszterce ostroma főhőseként mint Pongrácz István gróf érte el. Élete végén Ajtay Emlékdíjat alapított – F. sz. Sulyok vezérigazgató (Illés E.: Törtetők); Higgins (Shaw: Pygmalion); Clausen tanácsos (Hauptmann: Naplemente előtt); Volpone (Ben Jonson); Polonius (Shakespeare: Hamlet); Apa (Čapek: Fiaim); Taláros úr (Kohout: Ilyen nagy szerelem); Táborparancsnok (Pagonyin: Arisztokraták); Lenbach báró (Krleža: Agónia); Tallboys ezredes (Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz). – I. f. Úrilány szobát keres (1937); Döntő pillanat (1938); Két lány az utcán (1939); Ismeretlen ellenfél (1940); Néma kolostor – A karthausi (1941); Fráter Loránd (1942); Orient express (1943); Az ember tragédiája (1944); Erkel (1952); 9-es kórterem (1955); Két vallomás (1957); Oldás és kötés (1962); Harlekin és szerelmese (1966); Imposztorok (1969); Az oroszlán ugrani készül (1969). – Irod. Lányi Andor: A. A. (Színház- és Filmműv., 1954. 4. sz.); A. G.: A dráma barátja és az operett, beszélgetés A. A.-ral (Ország-Világ, 1969. júl. 22.); Angyal Mária: A. A. – kettős szerepben (Színház, 1971. 2. sz.); Bános Tibor: A. A. (Magyarország, 1974. jún. 23.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Ajtay Andor(Fogaras, 1903. júl. 25.–Bp., 1975. máj. 9.): színész, rendező. Rákosi Szidi színésziskolája után (1927–1929) a szegedi társ.-nál kezdte pályáját. 1932-ben a Vígszínház szerződtette. 1943-tól 1945-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1945–1959 között ismét a Vígszínházban játszott, 1959-től a Jókai Színházban, 1963-tól a Madách Színházban szerepelt visszavonulásáig. Könnyed játékstílusa, elmélyült jellemábrázolása, beszédtechnikája és kiváló orgánuma számos szerepkörben érvényesült. A fiatal, daliás szerelmes figurákat drámai hősök követték. Ajtay Andor színpadi rutinját és tapasztalatait rendezőként is kamatoztatta. 1937–1969 között több filmben is fontos szerepet kapott. Kossuth-díjas (1954), érdemes (1953) és kiváló művész (1968). Élete végén Ajtay Emlékdíjat alapított. F.Sz. Dusán (Hunyady S.: Feketeszárú cseresznye); Sulyok vezérigazgató (Illés E.: Törtetők); Clausen tanácsos (Hauptmann: Naplemente előtt); Volpone (Jonson); Marcellus majd Polonius (Sh.: Hamlet); Szorin (Csehov: Sirály); Cauchon (Shaw: Szent Johanna). F.R. Márai S.: Varázs; Čapek: Fiaim; Anouilh: Antigoné; Molnár F.: A hattyú; Hauptmann: Naplemente előtt.

• Szerelmes antológia, 1943
• Tavaszi hangok, 1943
• Kis Katalin házassága, 1992, 1950
• Alfa Rómeó és Júlia, 1992, 1968
• Kiskrajcár, 1993, 1953
• Oldás és kötés, 1993, 1963
• Egy kis édes félhomályban, 2000
• Az oroszlán ugrani készül,
• Budapest, Budapest, te csodás,

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Az éjszaka lánya (r.: Bán Frigyes, 1942)
• Egy ember tragédiája | Madách (r.: Németh Antal, 1944)
• Megvédtem egy asszonyt (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Kis Katalin házassága (r.: Máriássy Félix, 1950)
• Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (r.: Mihályfi Imre, 1967)
• Rád bízom a feleségem (r.: Vaszary János, 1937)
• Beszterce ostroma (r.: Keleti Márton, 1948)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Sok hűség semmiért (r.: Palásthy György, 1966)
• Néma kolostor (r.: Rodriguez Endre, 1941)
• Alfa Rómeó és Júlia (r.: Mamcserov Frigyes, 1968)    
• Fény és árnyék (r.: Tüdős Klára, 1943)
• Orient express | Orientexpress (r.: Cserépy László, 1943)
• Két lány az uccán | Két lány az utcán | Női tapasztalatok a férfiről (r.: Tóth Endre, 1939)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Harlekin és szerelmese (r.: Fehér Imre, 1966)
• Ragaszkodom a szerelemhez (r.: Hamza D. Ákos, 1943)
• Imposztorok (r.: Máriássy Félix, 1969)
• A gorodi fogoly (r.: Cserépy Arzén, 1940)
• Ismeretlen ellenfél (r.: Rodriguez Endre, 1940)
• Oldás és kötés (r.: Jancsó Miklós, 1963)
• Fráter Lóránd (r.: Kalmár László, 1942)
• A harag napja (r.: Várkonyi Zoltán, 1953)
• Különös tárgyalás (r.: Varasdy Dezső, 1961)
• Áprilisi riadó | Vince (r.: Zolnay Pál, 1961)
• Férfihűség (r.: Daróczy József, 1942)
• Az oroszlán ugrani készül (r.: Révész György, 1969)
• Boldog idők (r.: Rodriguez Endre, 1943)
• Jómadár | Vidéki fiskális (r.: Ráthonyi Ákos, 1943)
• Leszámolás (r.: Hintsch György, 1953)
• Jelmezbál (r.: Rodriguez Endre, 1942)
• A tettes ismeretlen | Danse Macabre | Danza Macabra | Döglött akna robban | Haláltánc | L' invisible assasin (r.: Ranódy László, 1957)
• A 9-es kórterem | A kilences kórterem (r.: Makk Károly, 1955)
• Keresztúton (r.: Bánky Viktor, 1942)
• Úrilány szobát keres (r.: Balogh Béla, 1937)
• Anyatej | Az ő érdekében (r.: Préda Tibor, 1961)    
• Erkel (r.: Keleti Márton, 1952)
• A rajtaütés | Gyarmat a föld alatt | Kampf um Öl | Kolonie pod zemí (r.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezői és dramaturgiai munkaközössége, 1951)
• Fiatalok városa | Kiskrajcár (r.: Keleti Márton, 1953)
• Egy ember, aki nincs (r.: Gertler Viktor, 1963)
• Menekülő ember (r.: Ráthonyi Ákos, 1944)
• Melyiket a kilenc közül? (r.: Szőts István, 1956)
• A nagy jelenet | Döntő pillanat (r.: ifj. Vajda László, 1938)