Szécsi Ferenc     ☰ Herkulesfürdő 1913.07.11   ☷ Budapest 1974.03.01   |   rendező, színész, színházi rendező
651407
ifj. Szécsi Ferenc (2769404 | - )
Szécsi Ferkó (1038303 | - )
Szécsi Ferenc (1038302 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szécsi Ferenc (Herkulesfürdő, 1913. júl. 11. – Bp., 1974. márc. 1.): színész, rendező, érdemes művész (1971). ~ Ferenc színész fia. A bp.-i Zrínyi Gimn.-ban érettségizett, gyermekszínészként tűnt fel ~ Ferkó néven, 1917-ben Balogh Béla Koldusgróf c. filmjében játszott először nagyobb szerepet. 1917–1924 között Kertész Mihály, Korda Sándor, Garas Márton, Deésy Alfréd filmjeiben aratott sikert. 1938-ban elvégezte a színiak.-t. 1938–39-ben a Belvárosi Színházban játszott, 1939-ben néhány hónapra a kassai színházhoz szerződött. Ezzel egyidőben Bolváry Géza filmjeiben kapott szerepet; Bp.-en Erdélyi Mihály színházaiban játszott (1939–40). Rövid katonai szolgálat után 1944–45-ben részt vett a marosvásárhelyi m. színház megszervezésében. Ezután rendezőként folytatta pályafutását. Bp.-en a Vígoperában főrendező (1946–48), a M. Rádiónál (1948. dec.) rendező, később főrendező (1951), majd a stúdió osztály vezetője (1954). A Magyar Rádiónak 1957-ig volt munkatársa. Ő rendezte a televízió első stúdiójátékát (1957. dec. 19-én (Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél). 1959-ig az Egészségügyi Min. keretében működő Medicina ismeretterjesztő filmjeit rendezte, utóbb az Áll. Déryné Színház rendezője lett (1959). 1964-től 1965-ig a Fővárosi Operettszínháznál működött, 1966-tól az Állami Déryné Színház vezető rendezője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett. – F. sz. Csaba királyfi (Harsányi K.: Ellák); Móka (Tamási Á.: Énekes madár); Tibor (Illés E.: Törtetők); Ottó (Katona J.: Bánk bán); Kiss Ottó (Zilahy L.: Fatornyok). – I. f. Három hét (1917); A gyanú (1917); Egy krajcár története (1917); A tűz (1917); A gyermekszív (1920); Elnémult harangok (1921); A kis lord (1922); A három árva (1923); Az őrszem (1924); Pál utcai fiúk (1924); Tiszavirág (1938); Szárnyas dandár – Zúgnak a szirénák (1939); András (1941); (Csalódás (1942). – Rádiórendezései: Goldoni: A hazug; Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél, A hatvanas szám; Molière: Don Juan; Goethe: Faust; Shakespeare: A makrancos hölgy; F. Garcia Lorca: Bernarda Alba háza stb. – Irod. Bajor Nagy Ernő: Elfelejtett ember Szécsi Ferkó (Tükör, 1969. 1. sz.); Sz. F. (Magy. Nemzet, 1974. 52. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Herkulesfürdő, 1913. júl. 11.–Bp., 1974. márc. 1.): színész, rendező. Szécsi Ferkó néven gyerekfilmszínészként tűnt fel. 1938-ban elvégezte a SzAk-t. 1938–39-ben a Belvárosi Színházban szerepelt. 1939-ben néhány hónapra a kassai színházhoz, 1939–40-ben Erdélyi Mihály társ.-ához szerződött. 1941-től 1944-ig Kolozsvárott játszott. 1944–45-ben részt vett a marosvásárhelyi m. társ. megszervezésében. 1946–1948 között Bp.-en a Vígopera főrend.-jeként dolgozott, 1948–1957 között a Magyar Rádió rend.-je, majd osztályvezetője. 1957–1959 között egészségügyi ismeretterjesztő filmeket rendezett. 1959-től 1964-ig az Állami Déryné, 1964–65-ben a Fővárosi Operett-, 1965-től 1973-ig ismét az Állami Déryné Színház rend.-je volt. 1964-ben az Irodalmi Színpadon is rendezett. 1950–1953 között a SzAk-n beszédművészetet tanított. Jellem- és bonvivánszerepeket játszott. F.Sz. Csaba királyfi (Harsányi K.: Ellák); Móka (Tamási Á.: Énekes madár); Ottó (Katona J.: Bánk bán). F.R. Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig; Kleist: Az eltört korsó; Sh.: A makrancos hölgy; Kodály Z.: Háry János; García Lorca: Bernarda Alba háza.Szécsi Ferenc

könyvei
róla szóló könyvek
film
filmszereplés
linkek