Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ódry Árpád (Bp., 1876. szept. 25. – Bp., 1937. ápr. 5.): színész. ~ Lehel operaénekes fia. A színiak. elvégzése után 1898-tól Nagyváradon, Kolozsvárott, Debrecenben és Temesvárott játszott. 1904. szept.-ben a Vígszínház, 1905. febr.-tól a Nemzeti Színház tagja (itt Sardou Boszorkányában lépett fel először), 1923-tól örökös tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társ. Shakespeare-bizottságának tagja. 1927-ben III. Richard (Shakespeare) alakításáért megkapta a Greguss-díjat. 1928-ban a Nemzeti Színház kamaraszínházának helyettes ig.-ja, majd a bp.-i Rádió dramaturgja és főrendezője, 1929-től a Színművészeti Ak. tanára, majd ig.-ja volt. 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban: Shakespeare: Téli rege, Schiller: Don Carlos, Ibsen: Hedda Gabler, Kis Eyolf, John Gabriel Borkman és Rosmersholm c. színműveit, de legszívesebben külföldi és m. kortárs szerzők darabjait: Shaw: Candida, Tanner John; Strindberg: Csöndes ház; Jules Romains: Diktátor; Harsányi Kálmán: Ellák. 1915-ben és 1927-ben a Magyar Színházban vendégszerepelt. Filmen is gyakran játszott, első filmszerepe 1916-ban A méltóságos asszony c. filmben volt. – Modern színészi stílusát az jellemezte, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan és pátosz nélkül játszotta. Beszédhibáját szívós akaraterővel leküzdve a modern m. színpadi beszéd mesterévé lett. Több mint kétszáz sokrétű szerepével nagy sikerrel lépett fel a Nemzeti Színházban. Főszerepeket játszott Molière, Beaumarchais, Schiller, Ibsen, Bourget, Hauptmann, Pierre Wolf, Bataille, Jules Romains, Hervieu- Brieux, Bésier, Maugham, Rice, Strindberg, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Hevesi Sándor darabjaiban. – F. sz. Kreon (Szophoklész: Oidiposz király); Haemon (Szophoklész: Antigoné); Shakespeare-szerepek: Paris (Romeo és Julia); Metellus Cimber (Julius Caesar); Petrucchio, Hamlet, Macbeth, III. Richard, Lear király, Othello, Leontes, Prospero; Tanner John (Shaw); Bánk bán (Katona); Biberach (Katona: Bánk bán); Tudós (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Petronius Maximus (Teleki: Kegyenc); Ádám és Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Kossuth Lajos (Herczeg: A híd). – Irod. Rédey Tivadar: Ó. Á. (Bp., 1942); Nagy magyar színészek (Bp., 1955); Mészáros Sándor: Ó. Á. (Bp., 1957); Ignácz Rózsa: Prospero szigetén (Színészportrék, Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1876. szept. 25.–Bp., 1937. ápr. 5.): színész, rendező. Apja Odry Lehel operaénekes volt. A SzAk elvégzése után 1898-tól Nagyváradon, 1899-ben Kolozsvárott, 1899–02-ben Debrecenben, 1902–03-ban Kassán, 1903–04-ben Temesvárott játszott, ill. rendezett. 1904-ben a Vígszínház, egy év múlva a Nemzeti Színház szerződtette, melynek 1912-től rend.-je, 1923-tól örökös tagja, 1931-től 1935-ig főrend.-je volt. 1918-ban a Fasor Kabaréban is színpadra lépett. 1917-ben a Fészek Művészklub ig.-ja. 1920–1922 között a Budapesti Színész Szövetség alelnöke, 1925-től a Színész Szövetség elnöke volt. 1926-ban a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának lett tagja. 1928-tól a Magyar Rádió dramaturgja és főrend.-je volt, 1929-ben a SzAk tanára, 1930-tól ig.-ja lett. Eredeti beszédhibáját leküzdve a tökéletességig fejlesztett beszédkultúrájával tűnt ki. Tanárként a tiszta és a kulturált beszédstílus átadásán fáradozott. Színészi stílusára jellemző, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan, pátosz nélkül játszotta. 1927-ben Greguss-díjat kapott. F.Sz. Prospero (Sh.: A vihar); Lear király (Sh.); III. Richárd (Sh.); Bánk bán (Katona J.); Solness építőmester (Ibsen); Tartuffe (Molière); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); F.R. Ibsen: Hedda Gabler; Shaw: Tanner John házassága; Candida; Strindberg: Csöndes ház; Schiller: Don Carlos; Sh.: Téli rege. – Ir. Ignácz R.: Prospero szigetén (1960); Csillag I.: Ó. Á. (1982).Ódry Árpád

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Bp., Újpesti Városvédő Egyesület, 1998. 108 o., ill., ()
• Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002. 623 o., ()

• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• A kétszívű férfi (r.: Korda Sándor, 1916)
• Méltóságos rab asszony (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Képek 1927-ből, Kossuth évéből | Kossuth (r.: , 1927)
• A kékhajú fantom I-II. (r.: Garas Márton, 1917)