Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tömörkény István, Steingassner (Cegléd, 1866. dec. 21. – Szeged, 1917. ápr. 24.): író. 1882 – 85-ben gyógyszerészgyakornok volt Szegeden. Miután megszerezte gyógyszerészi oklevelét, Kisteleken, majd Szegeden volt gyógyszerész. 1886-ban a Szegedi Híradó munkatársa lett. 1889 – 92 közt Boszniában, Szegeden, majd Bécsben teljesített katonai szolgálatot. 1892-től a Szegedi Napló munkatársa. 1897-ben Mikszáth Kálmán mint külső munkatársat az Országos Hírlaphoz szerződtette. 1899-től a szegedi Somogyi Könyvtár és Városi Múz. könyvtárosa. Főnökével részt vett a Szeged környéki régészeti ásatásokban és a szegedi népélet kivesző darabjaiból értékes gyűjteményt állított össze. 1904- től haláláig a könyvtár ig.-ja. Tagja volt a Petőfi Társ.-nak (1906). Első könyve Szegedi parasztok és egyéb urak címmel 1893-ban jelent meg, ezt követte a Jegenyék alatt c. kötete, amely országos hírt szerzett neki. Ettől kezdve írásait mindvégig rendszeresen közölték a szegedi és bp.-i lapok (Budapesti Napló, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Országos Hírlap). Novellákon kívül régészeti és néprajzi cikkeket is írt és több ezer tájszót gyűjtött össze. A Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiváló ábrázolója. A rövid műfajokat kedvelte. Az alföldi szegénység, kubikosok, tiszai hajósok, halászok életéről rajzolt vonzó, mély együttérzésről tanúskodó képet. A paraszti élet minden mozzanatát, környezetének minden részletét alaposan ismerte. Nem volt szocialista, de mélyen szociális érzésű író, szociális igazságot követelt hősei számára a valóság művészien igaz ábrázolásával. – F. m. Jegenyék alatt (Szeged, 1897); Vízenjárók és kétkezi munkások (Szeged, 1902); Gerendás szobákból (Bp. 1904); Förgeteg János, mint közerő és más elbeszélések (Bp., 1905); Különféle magyarok meg egyéb népek (Bp., 1907); Napos tájak (Bp., 1908); Homokos világ (Bp., 1910); Ne engedjük a madarat … (Bp., 1911); Bazsarózsák (Bp., 1912); Egyszerű emberek (Bp., 1914); Népek az ország használatában (Bp., 1917, posztumusz kötet); Válogatott elbeszélései (Bp., 1960). – Irod. Schöpflin Aladár: T. I. (Nyugat, 1913); Móra Ferenc: T. I. (Archaeol. Ért. 1917); Ortutay Gyula: T. I. (Szeged, 1934); Juhász Gyula: T. I. élete és művei (Szeged, 1941); Krúdy Gyula: Írói arcképek (II., Bp., 1957); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II., Bp., 1958); Ortutay Gyula: T. I. (Írók, népek, századok. Bp., 1960); Kispéter András: T. I. (Bp., 1964); Csathó Kálmán: T. I. (Írótársak között. Bp., 1965); Péter László: Tévedések T. körül (Dél-Magyarország, 1966. 304. sz.); Ortutay Gyula: T. I. emlékezete (Népszabadság, 1966. 300. sz.); Erdei Ferenc: T. I.-ról (Magy. Nemzet, 1966. 96. sz.). – Szi. Juhász Gyula: T. utcáján (vers, 1918); Juhász Gyula: T. asztalánál (vers, 1921).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Tömörkény István, Steingassner (Cegléd, 1866. dec. 21. – Szeged, 1917. ápr. 24.) író, gyógyszerész. 1885-ben Szegeden gyógyszerészgyakornok, Bp.-en gyógyszerészi oklevelet szerzett. Kisteleken és Szegeden volt gyógyszerész, közben a Szegedi Híradó munkatársa lett. 1889–1892-ben katona (Bosznia, Szeged, Bécs), majd ismét Szegeden az említett lap munkatársa. 1897-től az Országos Hírlap munkatársa, 1904-től a könyvtár igazgatója. Több ásatásban vett részt, első könyve Szegedi parasztok és egyéb urak címmel jelent meg 1893-ban, majd a Jegenyék alatt c. műve hírnevet szerzett neki. 1906-ban tagja lett a Petőfi Társaságnak, több lap (Budapesti Napló, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Országos Hírlap) közölte írásait. A paraszti élettel foglalkozó novelláin kívül tájszó-gyűjteményt is írt. Szociális érzelmű, de nem szocialista írónak számított. – Fm.: Jegenyék alatt (Szeged, 1897); Vízbenjárók és kétkezi munkások (Szeged, 1902); Gerendás szobák (Bp., 1904); Förgeteg János, mint közerő és más elbeszélések (Bp., 1905); Különféle magyarok meg egyéb népek (Bp., 1907); Napos tájak (Bp., 1908); Homokos világ (Bp., 1910); Ne engedjük a madarat (Bp., 1911); Bazsarózsák (Bp., 1912); Egyszerű emberek (Bp., 1914); Népek az ország használatában (Bp., 1917, posztumusz); Válogatott elbeszélései (Bp., 1960) – Irod.: Schöpflin A.: T. I. (Nyugat, 1913); Móra F.: T. I. (Arch. Ért., 1917); Ortutay Gy.: T. I. (Szeged, 1934); Juhász Gy.: T. I. élete és művei (Szeged, 1941); Ortutay Gy.: T. I. (Írók, népek, századok, Bp., 1960); Kispéter A.: T. I. (B., 1964); Csathó K.: T. I. (Írótársak között, Bp., 1965); Ortutay Gy.: T. I. emlékezete (Népszabadság, 1966, 300. sz.); Erdei F.: T. I.-ról (M. Nemzet, 1966, 96. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Szegedi parasztok és egyéb urak. Szeged, 1893. (24 rajz és egyéb elbeszélés. Ism. Vasárnapi Ujság 29, 36. sz.).2. Jegenyék alatt. Elbeszélések. U. ott, 1897. (2. kiadás. Bpest, 1905. Ism. Debreczeni Ellenőr 1898. 48., Uj Idők 3., M. Kritika 9., Budapesti Szemle 1904. 119. k.).3. Betyárlegendák. Szeged, 1898.4. Vizenjárók és kétkézi munkások. U. ott, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 6. sz., Hazánk 25., Politikai Heti Szemle 28., Uj Idők 9., A Hét 5. sz., Budapesti Szemle 1904. 119. k.).5. Gerendás szobákból. Elbeszélések. Bpest, 1904. (Ism. M. Szemle 39., Uj Idők 16., Vasárnapi Ujság 30. sz.).6. Förgeteg János mint közerő és más elbeszélések. U. ott, 1905. (Vidám Könyvtár. Ism. Kathol. Szemle 1906., Szerda, 1906).7. Különféle magyarok meg egyéb tájak. U. ott, 1907. (Ism. Egyházi Közlöny 28., Uj Idők 16., P. Napló 119., A Hét 15., Pester Lloyd 102., P. Journal 119. sz.).8. Napos tájak. Elbeszélések. U. ott, 1908. (Ism. Budapesti Hirlap 304. sz, P. Hirlap 298. sz., A Hét 51., Uj Idők 51., Élet 1909. 3. sz.).9. Homokos világ. Elbeszélések. U. ott, 1910. (Ism. Budapesti Hirlap 91. sz.).A Franke-féle Konyha vegytana. Szeged, 1887. cz. munkát kiadta jav. és bőv. kiadásban.A tudományos irodalomban az entomologiával, magyar nyelvészettel és régészettel foglalkozik; írt a gyógyszerészi szaklapokba is.Corvina 1910. 11. sz.Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Pesti Napló (1895. 263. sz. Tárcza, 1899. 98. sz. Vidéki képtárlatok, 1905. 197. Czigány dolgok), Országos Hirlap (1898. 198. sz. Verselő parasztok, 167. sz. Nótaversekről), Nagyvárad (1899. 299. sz. Német szavak a pusztán), M. Nyelvőr (1899. A német nyelvből meghonosodott szólásmódok), P. Hirlap (1900. 1906. sz. A bakanyelv, 1904. 45. A dialektus az irodalomban), M. Szó (1902. 259. A pásztorírásról), Archaeol. Értesítő (1903. A bilisitói ásatásokról, Ásatásokról a kenyérváró dombon. 1904. sat. évf. Ásatások), Ethnographia és Melléklete (1904. A tanyai világból), Múzeumi Néprajzi Értesítő (1905. Temetések rendje a szegedi határban, 1906. Szegedi vizenjárók, 1907. Néprajzi apróságok Szeged vidékéről, Tanyai orvosságok) sat.M. Geniusz 1893. 30. sz.M. Könyvészet 1902., 1904–1908.Munkái:Ó-Becse és Vidéke 1907. 42. sz.Pallas Nagy Lexikona. II. Pótlékkötet 1904. 747. l.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.szül. 1866. Czegléden;Tömörkény Istvánvárosi könyvtár-igazgató, a Petőfi-társaság tagjavárosi könyvtár-igazgató, a Petőfi-társaság tagja (1906-tól), szül. 1866. Czegléden; tanult Czegléden és Makón; azután gyógyszerész lett. 1886. a Szegedi Hiradó belmunkatársa volt; 1888–91. katona Novibazárban és Bécsben; 1891-től a Szegedi Napló belmunkatársa. 1899 óta a szegedi Somogyi-könyvtár és a várnai múzeum könyvtárnoka, jelenleg igazgatója.

• Szegedi parasztok és egyéb urak, 1893
• Betyárlegendák, 1898
• Jegenyék alatt, 1898
• Jegenyék alatt, [1900 körül]
• Vizenjárók és kétkézi munkások, 1902
• Gerendás szobákból, [1904]
• Gerendás szobákból, 1904
• Förgeteg János, mint közerő s más elbeszélések, 1905
• Jegenyék alatt, 1905
• A hegyek mögül, 1907
• Különféle magyarok meg egyéb népek, 1907
• Jegenyék alatt, 1908
• Napos tájak, 1908
• Förgeteg János, mint közerő s más elbeszélések, [1910]
• Une affaire réglée, [1910]
• Homokos világ, 1910
• Különféle magyarok meg egyéb népek, 1910
• Ne engedjük a madarat ... s más holmik, 1911
• Egyszerű emberek, [1912?]
• Bazsarózsák, [1912]
• Bazsarózsák, 1912
• Egyszerű emberek, 1914
• Margit, 1916
• Egyszerű emberek, [1916 után]
• Népek az ország használatában, 1917
• Célszerű szegény emberek, 1922
• Jegenyék alatt, [1936]
• Jegenyék alatt, [194?]
• Napos tájak, [1940?]
• Napos tájak, [1940]
• Öreg regruták, [1942]
• Három színjáték, 1942
• Egyszerű emberek, [1943]
• Gerendás szobák, [1943]
• Jegenyék alatt, [1943]
• Rónasági csodák, [1943]
• Vízenjáró és kétkezi munkások, [1943]
• Jegenyék alatt, [1944]
• Subavásár és más elbeszélések, 1944
• Műkedvelők színháza, 1945
• Szirtesek a partok, 1946
• Barlanglakók, [1947]
• Kétkézi munkások, [1951]
• Kétkézi munkások, 1952
• Vándorló földek, 1952
• Válogatott elbeszélések, 1953
• A ravasz Kabók, 1955
• Föltetszik a hajnal, 1955
• A tengeri város, 1956
• Hsziao jen ca, 1956
• A Szent Mihály a jégben, 1957
• A Szent Mihály a jégben, 1957
• Novelly, 1957
• Hajnali sötétben, 1958
• Új bor idején, 1958
• Barlanglakók, 1959
• Fakadó víz, 1959
• Öreg regruták, 1959
• A kraszniki csata, [1960]
• Fecskék, 1960
• Tömörkény István válogatott elbeszélései, 1960
• Elbeszélések, 1961
• Megöltek egy legényt, 1962
• Novelly, 1962
• A házasság első éve, 1963
• A házasság első éve, 1963
• Értetlenek az emberek, 1963
• Munkák és napok a Tisza partján, 1963
• A gondolat félénk madár, 1964
• Emlékkönyv Tömörkény István születésének centenáriumára, 1966
• Fecskék, 1966
• Apă sălbatică, 1970
• Kinyílt az idő, 1971
• Csata a katonával, 1974
• Így volt rendelve, 1974
• Így volt rendelve, 1974
• Tömörkény István válogatott novellái, 1977
• Szegedi alakok, 1977 [!1978]
• Szegedi alakok, 1977 [!1978]
• Rasskazy, [1979]
• Csata a boldogságért, 1981
• Két ló bitangságban, 1981
• Betyárlegendák, 1988
• Katona a kötélen, 1989
• Katona a kötélen, 1989
• Gül Baba zarándokai, 1991
• Minek a pénz?, 1991
• Rónasági csodák, 1993
• Két ló bitangságban és más elbeszélések, 1994
• A Földhözragadt János, 1995
• A Földhözragadt János, 1996
• Hajózás, [1998]
• Csata a katonával, 1998
• A buczkai születése, [2000]
• A nép nem tréfál, 2000
• Hétről hétre, 2000
• Hühü, 2000
• Szökés a bitófa alól, 2000
• János a földdel, 2001
• Két vénség és más elbeszélések, 2001
• Nehéz emberek és más elbeszélések, 2002
• Válogatott novellák, 2007
• Mesék amik teremnek, 2008
• Elbeszélések, 2009
• Rózsa Sándor nálunk, 2009
• Tömörkény István válogatott novellái, 2009
• Elbeszélések, 2010
• Útban fáradozunk, 2010
• Egyszerű emberek, 2012
• Fakadó szerelmek, 2012
• Különféle magyarok meg egyéb népek, 2012
• Tiszai legenda, 2012
• Elbeszélések, [2013]
• Tréfál az idő, 2014
• Pusztai iskola, cop. 2011
• Betyárlegendák,
• Kutyák dolga,
• Mari,
• Urovnaná záležitost,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002. 267 o., ()
• Apró Ferenc: Hol sírjaik domborulnak... A föld alatti Szeged lakói. 1. Szeged, Szegedi Temetkezési Kft., 1998. 77, [1] o., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Lengyel András: Közkatonái a tollnak... Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999. 494 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998. 358 o., ()
• Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Bp., Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010. 269 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Bp.], Dictum Kiadó, 2003. 317 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A barlanglakók   |☰  1914-1915   |☰  író
• A lelkiismeret   |☰  1919-1920   |☰  író
• Az ingyen katona   |☰  1956   |☰  író (novella)
• Csata a katonával   |☰  1967   |☰  író