Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Dudich Endre (Nagysalló, 1895. márc. 20. – Bp., 1971. febr. 5.): zoológus egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1932, r. 1942–1949; l. 1951, r. 1964), Kossuth-díjas (1957). 1913-tól Eötvös-kollégistaként folytatta tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán természetrajz-földrajz szakon. Tanári oklevelét 1920-ban szerezte meg. 1922-ben a szegedi egy.-en avatták doktorrá. 1925-ben ugyanitt magántanárrá habilitálták. 1919. nov.-ben az MNM Állattárának munkatársa lett és itt működött 1922-ig mint beosztott középisk. tanár, majd 1934 júl.-áig mint múzeumi őr. 1934. júl. 23-án nevezték ki a bp.-i tudományegy. bölcsészeti karán egy.-i tanárrá és megbízták az Állatrendszertani Intézet megszervezésével. Itt dolgozott haláláig. Tudományos pályafutását már egy.-i évei alatt megkezdte. Először bogarakkal (Coleoptera), majd behatóbban a rákcsoportokkal foglalkozott. Ő alkalmazta hazánkban először a matematikai módszereket a rovarok variációs vizsgálatánál. A rákok mészpáncéljának polarizációs vizsgálata, a modern barlangbiológiai vizsgálatok megindítása Mo.-on, a hazai állattársulástan megalapítása ~ nevéhez fűződik. Ő indította meg hazánkban az első rendszeres és állandóan korszerűsített állatrendszertani és állatföldrajzi egy.-i oktatást. 1958-tól 1970-ig vezette az alsógödi Dunakutató Állomást, melynek haláláig tanácsadó tagja volt és szervezte a Duna állatvilágának kutatását. Az aggteleki Baradla-barlangban létesült (1958) barlangi laboratórium munkáját is haláláig irányította. Nagy érdeme egy.-i tanári munkájában a zoológus-utánpótlás, új kutatók és oktatók nevelése; számos neves zoológust indított el pályáján. 218 műve jelent meg nyomtatásban. Kitüntették Bugát-díjjal (1920), Margó-díjjal (1931), Kadić Ottokár emlékéremmel (1962), Frivaldszky-emlékéremmel (1962). Több éven át az MTA Zoológiai Bizottságának, majd élete végéig Hidrobiológiai Bizottságának elnöke. 1941–44-ben a Term. tud. Társ. Állattani Szakosztályának elnöke. 1958–62-ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke; 1961-től 1965-ig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Karszt- és Barlangkutató Bizottságának elnöke, 1968-tól díszelnöke. Tiszteleti tagja, majd díszelnöke volt a Magy. Biológiai Társaságnak, a Magy. Rovartani Társaságnak és a Magy. Hidrológiai Társaságnak. 1935-ben tagjává választotta az Österreichische Gesellschaft für Höhlenforschung, majd 1961-ben a bécsi Zoologisch-botanische Gesellschaft. – F. m. Systematische und biologische Studien an den Phronima-Arten des Golfes Neapel (Zoologischer Anzeiger, 1926); Rendszeres állattan. III. Ízeltlábú állatok (Pécs, 1927); Die Kalkeinlagerungen des Crustaceenpanzers in polarisiertem Licht (Zoologischer Anzeiger, 1929); Az Aggteleki barlang állatvilágának élelemforrásai (Állattani Közl., 1930); Die Geschichte und der Stand der biologischen Erforschung der Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn (Mitteilungen über Höhlen- u. Karstforschung, 1930); Systematische und biologische Untersuchungen über die Kalkeinlagerungen des Crustaceenpanzers in polarisiertem Lichte (Zoologica, Stuttgart, 1931); Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn (Speläologische Monographien, Wien, 1932); „Élettér”, élőhely, életközösség (Term. tud. Közl., Pótfüzet, 1939); Erdőtalajok ízeltlábúinak produkciós biológiai vizsgálata (Balogh Jánossal és Loksa Imrével, MTA IV. Oszt. Közl., 1952); A barlangbiológia és problémái (Bp., 1959); A biológiai aktualizmus elvének alkalmazása fosszilis bryozoakra (Bp., 1962); Állatrendszertan (Loksa Imrével, Bp., 1969, 1978). – Irod. Balogh János: D. E. (Magyar Tudomány, 1971. 6. sz.); Soós Árpád: Megemlékezés Dr. D. E.-ről (Állattani Közl., 1972); Loksa Imre: Megemlékezés Dr. D. E.-ről (Karszt- és Barlangkutatás, 1972).

tudósportál

Az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1913), a bp.-i tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári okl. (1920), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1922), az ízeltlábú állatok rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925), a biológiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1951. dec. 15.; r.: 1964. ápr. 24.).

• A magyarországi emlősök és azok külső rovarélősködőinek határozó táblái, 1924
• Az abaligeti barlang vak rákjáról, 1925
• Faunisztikai jegyzetek, 1925
• Faunisztikai jegyzetek, 1926
• Rendszeres állattan, 1927
• A tengervíz hatása az édesvizi ászkákra, 1928
• Az Aggteleki barlang, 1930
• Mikroszkópi polarizációs vizsgálatok rákokon, 1930
• A mikroszkóp és kezelése, 1931
• Adatok Bars megye madárvilághoz, 1932
• Az adelsbergi barlang biológiai állomásáról, 1932
• Az aggteleki cseppkőbarlang és környéke, 1932
• Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle Baradla in Ungarn, 1932
• Bars vármegye puhatestű- (molusca-) faunájának alapvetése, 1935
• Darwin és a Galapagos-szigetek, 1936
• A pingvinekről, 1938
• A visszatért Felvidék természeti kincsei, 1938
• A Nyírség kincsei, [1939]
• Barsmegyei kerekesférgek, [1939]
• Az állattár, 1939
• "Élettér", élőhely, életközösség, 1939
• Szilády Zoltán "Zoológiá"-ja, 1939
• Bars vármegye pókszabású (arachnoidea-) faunájának alapvetése, 1940
• Az álattani honismeret rögös útjain, 1941
• Azonos növény- és állatnevek, 1941
• Niphargus aus einer Therme von Budapest, 1941
• Az állat és élete, 1942
• A rendszertani munka és az állatkatalógusok, [1943]
• Az állatok rendszere, 1943
• Bars vármegye neuropteroidea-faunájának alapvetése, 1943
• Beobachtungen über die Wiederherstellung des Mosaikpanzers bei den Landasseln nach ihrer Häutung, 1943
• Neue Niphargus-Arten aus siebenbürgischen Grundwässern, 1943
• Linné és az állatnevek logikája, 1944
• Az állatok gyűjtése, 1948
• A halak testalakjának bionómiája, 1950 [!1951]
• Fejlődéstörténeti állatrendszertan, [1951]
• A rovargyűjtés tecnikája, 1951
• Fejlődéstörténeti állatrendszertan, 1951
• A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1952-1954
• A barlang mint gyógytényező, 1955
• Kesselyák Adorján emlékezete, 1956
• Megiser J. szótárának (1603) magyar madárnevei és határozókulcs-kísérlete, 1957
• A magyar állatnevek helyesírási szabályai, 1958
• A magyar állatnevek kérdései, 1958
• Die Grundlagen der Fauna eines Karpaten-Flusses, 1958
• A barlangbiológia és problémái, 1959
• Állatföldrajz, 1959
• Állatrendszertan 1. félév, 1959
• Állatrendszertan 2., 1959
• Állatföldrajz 1. félév, 1960
• Állatrendszertan 1. félév, 1960
• Állatrendszertan 2. félév, 1960
• Állatföldrajz 1. félév, 1961
• Állatrendszertan 1. félév, 1961
• Állatrendszertan 2., 1961
• Állatrendszertan 2., 1961
• Rovarlelet a szentgáli fás barnakőszénből, 1961
• A biológiai aktualizmus elvének alkalmazása fosszilis bryozoákra, 1962
• Állatföldrajz 1., 1962
• Állatföldrajz 2., 1962
• Állatrendszertan 1. félév, 1962
• Állatrendszertan 2., 1962
• Búcsú dr. Maucha Rezső akadémikustól, 1962
• Maucha Rezső, 1962
• Állatföldrajz 1., 1963
• Állatrendszertan 1. f.év, 1963
• Állatrendszertan 2., 1963
• Állatföldrajz 1., 1964
• Állatrendszertan, 1964
• Állatrendszertan 2., 1964
• Állatrendszertan, 1965
• D. Varga Lajos emlékezete, 1965
• Állatrendszertan 2., 1966
• Állatrendszertan, 1967
• Állatrendszertan 2., 1967
• Állatrendszertan, 1968
• Állatrendszertan 2., 1968
• Állatrendszertan, 1969
• Állatrendszertan, 1971
• Állatrendszertan, 1975
• Állatrendszertan, 1978
• Az eocén szigettengeri fácies puhatestű faunája a Bakony keleti peremén, 1980
• Állatrendszertan, 1981, cop. 1968
• Állatrendszertan, 1987 [!1988]
• Ízeltlábúak : rágócsápúak, ászkapókok, rovarok I., 1997
• Újabb vizsgálatok a rovarok fejének átültetéséről,

• A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. [Bp.], Magyar Hidrológiai Társaság, 2000. 180 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005. 181 o., ill. (Edelényi Füzetek 34.), ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993. 463 [1] o., ill., ()
• Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. [Bp.], KT Kiadó, 2001. 95 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971. 443 o., ill., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Az adriai partvidék tengeri állatvilága   |☰  1966   |☰  szakértő

• Az adriai partvidék tengeri állatvilága (r.: Kollányi Ágoston, 1966)