Vendrey Ferenc     ☰ Sepsiszentgyörgy 1858.06.26   ☷ Budapest 1940.07.04   |   komikus, színész, színműíró
651741
Vendrei Ferenc (1038850 | - )
Vendrey Ferenc (1038849 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vendrey Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1858. jún. 26. – Bp., 1940. júl. 4.): színész, komikus, a Vígszínház alapító gárdájának színésze. Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes fia. Kolozsvárott lépett színpadra, majd vidéki színtársulatoknál játszott. 1896-tól a Vígszínház tagja volt, 1924-ben az Unió színházaihoz szerződött, majd különböző fővárosi színházakban szerepelt. Nyugalomba vonulva vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött, amely sokáig az író- és művészvilág találkozóhelye volt. A Vígszínház első együttesében jelentős része volt a színház stílusának kialakításában. Filmszerepeket is alakított. – F. sz. Tábornok (Feydau: Osztrigás Mici); Tschöll papa (Schubert-Berté: Három a kislány); Kántor (Bródy Sándor: Tanítónő); Lohonyai (Kálmán Imre: Tatárjárás). – I. f. A tánc (1901), Egy csók története (1912), Páter és Péter (1912), A kék bálvány (1931), Mindent a nőért (1933). Azúrexpress (1938), Gyimesi vadvirág (1938), Megvédtem egy asszonyt (1938). – Irod. B.: V. F. (Képes Krónika, 1928, febr. 19. sz.); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Sepsiszentgyörgy, 1858. jún. 26.–Bp., 1940. júl. 4.): színész, színműíró. A SzAk-t 1881-ben végezte el. 1881–85-ben Kolozsvárott kezdte pályáját. 1886-ban fellépett a Nemzeti Színházban és a Budai Színkörben. 1887–88-ban Szegeden, 1889–90-ben Aradon, 1890–91-ben Temesvárott, 1891-ben Székesfehérvárott, 1892-ben a Városligeti Színkörben, majd Kassán, 1893–94-ben ismét Temesvárott, 1894-től 1899-ig ismét Kolozsvárott játszott. 1899–1916, ill. 1919–1922 között a Vígszínház, 1916–17-ben a Modern Színpad, 1918-ban a Városi Színház, 1918–1920 között a Fasor Kabaré, 1923-ban a Fővárosi Operett, 1924–25-ben a Blaha Lujza Színház tagja volt. 1925–26-ban a Magyar és Király Színházban lépett színpadra. Ezt követően 1927–28-ban és 1932–33-ban a Fővárosi Operett-, 1929-ben a Nyári Operett-, 1929–30-ban a Fővárosi Művész, 1930-ban a Király, 1930-ban és 1935-ben a Magyar, 1931–34-ben, 1935-ben, 1937-ben a Víg-, 1933-ban a Pesti, 1933-ban a Budai Színkörben, 1935–36-ban a Kamara, 1938-ban a Royal Színházban szerepelt. Komikus epizodista volt. Kövérkés, alacsony termete, kedves egyénisége és karakterizáló tehetsége a kedélyes apaszerepekben érvényesült. Színműveket is írt. F.Sz. Szilvai (Szigligeti E.: Liliomfi); Tschöll (Schubert–Berté: Három a kislány); Kántor (Bródy S.: A tanítónő); Kuruzs (Csokonai V. M.: Özvegy Karnyóné); Nagyapa (Zsolt B.: Erzsébetváros); Chateau Gibu (Hervé: Nebáncsvirág). Drámái: Feneanyósok (Kövessy A.-tel, 1892); Két kérdőjel (1894).Vendrei Ferenc; Vendrey

róla szóló könyvek
film
filmszereplés
linkek