Vendrey Ferenc (1038849 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Vendrey Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1858. jún. 26. – Bp., 1940. júl. 4.): színész, komikus, a Vígszínház alapító gárdájának színésze. Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes fia. Kolozsvárott lépett színpadra, majd vidéki színtársulatoknál játszott. 1896-tól a Vígszínház tagja volt, 1924-ben az Unió színházaihoz szerződött, majd különböző fővárosi színházakban szerepelt. Nyugalomba vonulva vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött, amely sokáig az író- és művészvilág találkozóhelye volt. A Vígszínház első együttesében jelentős része volt a színház stílusának kialakításában. Filmszerepeket is alakított. – F. sz. Tábornok (Feydau: Osztrigás Mici); Tschöll papa (Schubert-Berté: Három a kislány); Kántor (Bródy Sándor: Tanítónő); Lohonyai (Kálmán Imre: Tatárjárás). – I. f. A tánc (1901), Egy csók története (1912), Páter és Péter (1912), A kék bálvány (1931), Mindent a nőért (1933). Azúrexpress (1938), Gyimesi vadvirág (1938), Megvédtem egy asszonyt (1938). – Irod. B.: V. F. (Képes Krónika, 1928, febr. 19. sz.); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Sepsiszentgyörgy, 1858. jún. 26.–Bp., 1940. júl. 4.): színész, színműíró. A SzAk-t 1881-ben végezte el. 1881–85-ben Kolozsvárott kezdte pályáját. 1886-ban fellépett a Nemzeti Színházban és a Budai Színkörben. 1887–88-ban Szegeden, 1889–90-ben Aradon, 1890–91-ben Temesvárott, 1891-ben Székesfehérvárott, 1892-ben a Városligeti Színkörben, majd Kassán, 1893–94-ben ismét Temesvárott, 1894-től 1899-ig ismét Kolozsvárott játszott. 1899–1916, ill. 1919–1922 között a Vígszínház, 1916–17-ben a Modern Színpad, 1918-ban a Városi Színház, 1918–1920 között a Fasor Kabaré, 1923-ban a Fővárosi Operett, 1924–25-ben a Blaha Lujza Színház tagja volt. 1925–26-ban a Magyar és Király Színházban lépett színpadra. Ezt követően 1927–28-ban és 1932–33-ban a Fővárosi Operett-, 1929-ben a Nyári Operett-, 1929–30-ban a Fővárosi Művész, 1930-ban a Király, 1930-ban és 1935-ben a Magyar, 1931–34-ben, 1935-ben, 1937-ben a Víg-, 1933-ban a Pesti, 1933-ban a Budai Színkörben, 1935–36-ban a Kamara, 1938-ban a Royal Színházban szerepelt. Komikus epizodista volt. Kövérkés, alacsony termete, kedves egyénisége és karakterizáló tehetsége a kedélyes apaszerepekben érvényesült. Színműveket is írt. F.Sz. Szilvai (Szigligeti E.: Liliomfi); Tschöll (Schubert–Berté: Három a kislány); Kántor (Bródy S.: A tanítónő); Kuruzs (Csokonai V. M.: Özvegy Karnyóné); Nagyapa (Zsolt B.: Erzsébetváros); Chateau Gibu (Hervé: Nebáncsvirág). Drámái: Feneanyósok (Kövessy A.-tel, 1892); Két kérdőjel (1894).Vendrei Ferenc; Vendrey
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Az alvajáró |☰ 1920 |☰ író
- Az egyhuszasos lány | Egy dollár | Per un Dollaro (r.: Krafft, Uwe Jens, 1923)
- Masamód (r.: Márkus László, 1920)
- Az új igazgató | Éjjel a patikában | Jaj de jó szeretni | Mindent a nőért! (r.: Cziffra Géza, Gaál Béla, 1933)
- A kék bálvány | Sláger (r.: dr. Lázár Lajos, 1931)
- Víg özvegy (r.: Góth Sándor, 1912)
- Hunyadi János | Keserű szerelem (r.: Góth Sándor, 1912)
- Bolond Istók (r.: Deésy Alfréd, 1922)
- Megvédtem egy asszonyt (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
- Egy csók története (r.: Góth Sándor, 1912)
- Pater Sebastian (r.: Deésy Alfréd, Lajthay Károly, 1920)
- A csodadoktor (r.: Gaál Béla, 1926)
- Gyimesi vadvirág (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
- Csárdáskirálynő (r.: Schwartz Hans, 1926)
- A halász leánya (r.: Góth Sándor, 1912)
- Sportszerelem (r.: Farkas Zoltán, Kardos László, 1936)
- Egy fiúnak a fele (r.: Bolváry Géza, 1924)
- A 3 pofon (r.: Lajthay Károly, 1923)
- Zsuzsanna és a vének (r.: Rajháthi Vilmos, 1928)
- Az elvarázsolt hercegasszony | Tlani (r.: Lajthay Károly, 1919)
- Azurexpress | Azúrexpress | Keserű mézeshetek (r.: Balogh Béla, 1938)
- Tiszavirág | Zwischen Strom und Steppe (r.: Bolváry Géza, 1938)
- Az élet filmje | Az elhagyottak | Szerelmi hármas - allegro (r.: Forgács Antal, 1925)
- "Modern" csárdás (r.: , 1901)
- A tánc | A táncz (r.: Zsitkovszky Béla, 1901)
- Páter és Péter (r.: Góth Sándor, 1912)
- Naftalin (r.: , 1928)
- A csikós | Hortobágyi életkép (r.: Góth Sándor, 1912)
- A két és fél jómadár (r.: Deésy Alfréd, 1923)
- A cigány (r.: Forgács Antal, 1925)
- Az alvajáró (r.: Mérei Adolf, 1920)
- A tata mint dada (r.: Góth Sándor, 1912)
- Jó éjt, Muki! (r.: Garas Márton, 1915)
- Olavi (r.: Lajthay Károly, 1922)
