Lampérth Géza     ☰ Mencshely 1873.10.23   ☷ Budapest 1934.11.18   |   író, irodalomtörténész, jogász, költő, levéltár-igazgató
651790
Lampért Géza (1038932 | - )
Lampérth Géza (1038933 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lampérth Géza (Mencshely, 1873. okt. 23. – Bp., 1934. nov. 18.): költő, író. A bp.-i egy.-en jogot végzett. Ezután egy évig a bonyhádi Perczel családnál nevelő, majd Bp.-re költözött. 1898-tól 1922-ig az Orsz. Levéltár, 1922-től 1923-ig, nyugalomba vonulásáig a ngy. könyvtárának munkatársa. 1905- től a Petőfi Társ. tagja, 1926-tól főtitkára volt. A hivatalos ízlést követő hazafias verseket, elbeszéléseket, regényeket, drámákat, történeti és ifjúsági műveket, részben irodalomtörténeti tanulmányokat is írt. – F. m. Első könyvem (versek; Bp., 1897); Megjöttek a huszárok (vígjáték, bem. Budai Színkör, 1898); Pacsirtaszó (versek, Bp., 1901); Három pápai diák (r., Bp., 1902); Három pápai diák balatoni utazása (r., Bp., 1902); Veér Judit rózsája (történelmi színmű, bem. Nemzeti Színház, 1905); A boldogság vándora (versek, Bp., 1909); A kompánia rózsája és egyéb kuruc történetek (elb., Bp., 1912); Az én rózsáim (elb., Bp., 1914); A glóriás Rákóczi (versek, Bp., 1914); Régi magyar levelesláda (Bp., 1923); Csendes ünnep (versek, Bp., 1928). – Irod. Alszeghy Zsolt: L. G. (Irod. tört. 1928); Kozocsa Sándor: L. G. (Napkelet, 1934).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Első könyvem. Hazafias és egyéb költemények. Bpest, 1897. (Beöthy Zsolt előszavával. Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz., Budap. Szemle XCII. sat.)2. Megjöttek a huszárok, idyllikus színmű dalokkal 1 felv. U. ott, 1898. (a budai nyári színkörben került először szinre. Ism. Vasárnapi Ujság 6. sz.)3. Elmult időkből. Tört. rajzok és elbeszélések. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 70. Ism. Vasárn. Ujság 24. sz. sat.)Corvina 1899. 4. sz. és önéletrajzi adatok.Első verse még IV. oszt. diák korában jelent meg Tihanyi álnév alatt a Vasárnapi Ujságban (1898 Gyöngyösi István és Széchi Mária sat.), melynek ez időtől fogva állandó munkatársa; sokat írt a Pápai Lapokban és egy évig mint főmunkatárs szerkesztette a Pápai Független Hirlapot. Utóbb munkatársa lett az összes számottevő fővárosi szépirodalmi lapoknak. A Honszerelem cz. költeményét a m. tudom. akadémia dicsérettel tüntette ki egyik pályázaton; a Budapesti Szemlében (1899. XCIX. költ. Béranger után); újabban tárczákat írt a Budapesti Hirlapba és a M. Ujságba, történelmi rajzokat és elbeszéléseket a M. Leányokba; a Politikai Ujdonságoknak Lantos Diák névvel rendes krónika írója. A Kisfaludy- és Petőfi-társaságban mint vendégnek több ízben olvasták fel verseit. Lampérth GézaM. Könyvészet 1897–98.Munkái:országos levéltári tiszt,országos levéltári tiszt, szül. 1873. okt. 23. Mencshelyen (Veszprémm.); gymnasiumi tanulmányait (az I. osztályt Felső-Lövőn) a pápai ev. reformátusoknál végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. A pápai ev. ref. főiskola önképő körében élénk tevékenységet fejtett ki; négy évig, míg tagja volt, állandóan ő nyerte el a költői pályadíjakat. A bonyhádi Perczel családnál egy évig nevelősködött; azután a fővárosba jött. 1898-ban az országos levéltárhoz nevezték ki fogalmazó gyakornoknak, decz. tisztnek.szül. 1873. okt. 23. Mencshelyen (Veszprémm.);

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A Petőfi Társaság tagja, 1926 után főtitkára. Középiskoláit a Pápai Ref. Kollégiumban végezte, Budapesten jogot tanult. 1898 és 1922 között az Országos Levéltár munkatársa, igazgatója. Két évig a Nemzetgyűlési Könyvtárban is dolgozott. Alig volt 17 éves, amikor Tihanyi álnéven írt verseit a Vasárnapi Újság közölte. Pápán részt vett a Pápai Független Hírlap szerkesztésében. Irodalmi munkássága korának hivatalos ízlését, konzervatív szemléletet, erkölcsi idealizmust és az áhítatos hazafiságot követi. 1927-ben költői pályájáért a Petőfi Társaság Petőfi-nagydíját kapta. 1923-ban vonult nyugalomba és csak az irodalomnak szentelte életét. Költemények és elbeszélő művek mellet írt történelmi regényeket, irodalomtörténeti tanulmányokat, sőt színműveket is. Legerősebben a Balaton és a kuruc-kor ihlette. Kuruc világ c. színműve a Rákóczi szabadságharc idején, Pápán játszódik. A Pápai Ref. Könyvtárban égetett cserépből készült mellszobra látható.I.: ALSZEGHY Zsolt: ~. = It, 1928. 2. sz., 6. sz. – KOZOCSA Sándor: ~. = Napkelet, 1934. – Harmath–Katsányi. – RÚL XIII. köt. – Szinnyei. VII. köt. – ÚMÉL IV. köt. – ÚMIL 2. köt.író, költőLAMPÉRTH Géza( Mencshely, 1873. október 23. - Budapest, 1934. november 18. )M.: Három pápai diák balatoni utazása. (r.) 1–2. köt. Bp., 1902. – A pápai református főiskola története 1531–1931. Pápa, 1931. – Első könyvem. (v.) Bp., 1897. – Megjöttek a huszárok. (Vígj.) Bp., 1898. – Pacsirtaszó. (v.) Bp., 1901. – A kompánia rózsája és egyéb kuruc történetek. (elb.) Bp., 1912. – A glóriás Rákóczi. (v.) Bp., 1914. – Régi magyar levelesláda. Bp., 1923. – Pannónia tündére. Balatoni költemények. Bf., 1926. – Csendes ünnep. (v.) Bp., 1928.

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek