Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. ápr. 19. – Bp., 1972. okt. 8.): színész, Kossuth-díjas (1954), érdemes művész (1951), kiváló művész (1955). Rákosi Szidi magán-színiisk.-ját végezte. Pályafutását 1902-ben kezdte el vidéken, Polgár Károly színtársulatánál. 1906-tól 1910-ig Nagyváradon játszott, s mind játékával, mind kitűnő énekhangjával az élvonalbeli színészek közé került. Nagy Endre szerződtette pesti kabaréjához, ahol egy évadot töltött, majd az újonnan megnyílt Népoperához szerződött. Egy év múlva visszatért a kabaréhoz, majd a Király Színház tagja lett (1919). Ugyanakkor megindította saját vállalkozásában a Muskátli Kabarét. Itt Berky Lili volt a primadonna, akivel 1917-ben házasságot kötött. Ettől kezdve többnyire együtt szerződtek kabarékhoz vagy színházakhoz. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja volt. Igazi feladatát a drámában találta meg, bár sohasem lett hűtlen az operetthez. 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette. A negyvenes évek elejétől a zsidótörvények miatt nem játszhatott. 1945-től élete végéig a színház tagja volt. Itt a tragikus és komikus alakok hosszú sorát alakította, mindig emlékezetes sikerrel. Már a némafilm korában, 1914-ben kezdett filmezni, de rendszeresen csak a hangosfilm bevezetése után vállalt filmszerepeket, amelyek fokozták népszerűségét. 90 filmben játszott főszerepet. Életének epizódjait elevenítette fel Egy öreg színész emlékei címmel (Nők Lapja, 1972. febr.-márc.). – F. sz. Bilitzky kadét (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya); Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók); Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi); Szilvai Tódor (Szigligeti E.: Liliomfi); Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár); Hoffen (Gaál J.: A peleskei nótárius); Lombai (Kisfaludy K.: Csalódások); Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom); Miller zenész (Schiller: Ármány és szerelem); Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány); Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama); Solmay (Csiky G.: Buborékok); Krüger (Hauptmann: A bunda); Francia király (Kacsóh P.: János vitéz); ügyvéd (Móricz Zs.: Úri muri); Trahanache (Caragiale: Az elveszett levél); Poltáry (Mikszáth K.: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Márki Jenő (Háy Gy.: Az élet hídja); Viszket Jakab (Urbán J.: Tűzkeresztség); Wang, vízhordó (Brecht: Jó embert keresünk); Tyelegin (Csehov: Ványa bácsi). – I. f. Hyppolit, a lakáj (1931); Pardon tévedtem (1933); Tavaszi zápor (1932); Rákóczi induló (1933); Egy éj Velencében (1933); Helyet az öregeknek (1934); Az új rokon (1934); Meseautó (1934); Lila akác (1934); Ida regénye (1934); Iglói diákok (1934); Köszönöm, hogy elgázolt (1935); Szerelmi álmok (1935); Ez a villa eladó (1935); Budai cukrászda (1935); Édes mostoha (1935); Szent Péter esernyője (1935); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935); Lovagias ügy (1937); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938); János vitéz (1938); Rózsafabot (1940); Tanítónő (1945); Dalolva szép az élet (1950); Különös házasság (1951); Déryné (1951); Civil a pályán (1951); Állami áruház (1952); Rokonok (1954); Én és a nagyapám (1954); A kőszívű ember fiai (1964) stb. – Irod. Lengyel István: Ötven év színpadon (Színház és Filmművészet, 1955. márc.); Gách Marianne: Egy óra a hetvenéves G. Gy.-val (Béke és Szabadság, 1955. ápr.); Demeter Imre: Színházi séta G. Gy.-val (Film, Színház, Muzsika, 1960. ápr. 15.); Bános Tibor: G. Gy. 80 éves (Filmvilág, 1965. márc. 1.); Molnár G. Péter: Egy színész születésnapjára (Népszabadság, 1965. ápr. 19.); R(ajk) A(ndrás): Elhunyt G. Gy. (Népszava, 1972. okt. 10.); Körmendi Judit: G. Gy. (Film, Színház, Muzsika, 1972. okt. 14.); Bálint Lajos: G. Gy. (Új Élet, 1972. nov. 1.); Bános Tibor: A váradi sasfiók (Film, Színház, Muzsika, 1972. nov. 11.–dec. 16.); Pánczél György: G. Gy. (Filmvilág, 1972. 21. sz.); Antal Gábor: „Gyulabácsi.” Nekrológ helyett G. Gy.-ról (Színház, 1973. 1. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Érsekújvár, 1885. ápr. 19.–Bp., 1972. okt. 8.): színész. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. Pályafutását vidéken kezdte Polgár Károly társ.-ánál. 1906–12 között Nagyváradon játszott. 1913–14-ben a Népopera, 1914–18 és 1920–21 között az Apolló Kabaré tagja volt. 1919-ben megalapította a Muskátli Kabarét, amely hamar megszűnt. Játszott az Andrássy úti Színházban is. 1921-ben, 1925–26-ban a Renaissance, 1922-ben a Csengery utcai Művész Színpadon, 1923-ban a Király, 1924-ben a Blaha Lujza, 1926-ban és 1930-ban a Magyar, 1927-ben a Belvárosi Színházban szerepelt. 1928–1932 között a Belvárosi, 1932-től 1935-ig a Magyar Színház tagja volt. 1929-ben az Új, a Budapesti Színházban, 1929-ben és 1933-ban a Budai Színkörben, 1930-ban a Fővárosi Művész, 1932-ben az Andrássy úti Színházban is fellépett. 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette, s egészen 1941-ig, a zsidótörvény megszorításáig itt játszott, majd 1945-től élete végéig tagja maradt az együttesnek. Gózon kezdetben a kabaré- és operettműfajban kamatoztatta kitűnő ének- és tánctudását, jellemábrázoló képességét, amellyel hitelesen ábrázolta a prózai művek tragikus és komikus figuráit is; elsősorban kisembereket. Kedélyes alakjai is erőt sugároztak. A némafilmek után 1931-től számos hangosfilmben is szerepelt. 1954-ben Kossuth-díjat, 1951-ben érdemes művész, 1955-ben kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. A vörös (Földes I.: Az égő város); Bogdán (Szép E.: Aranyóra); Jakab mester (Molière: A fösvény); Sírásó, Polonius (Sh.: Hamlet); Lombai (Kisfaludy K.: Csalódások); Vackor (Sh.: Szentivánéji álom); Miller (Schiller: Ármány és szerelem); Francia király (Kacsoh P.: János vitéz); Wang (Brecht: Jó embert keresünk); Tyelegin (Csehov: Ványa bácsi).Gózon Gyula

• Tűzkeresztség, 1992, 1951
• Ifjú szívvel, 1993, 1953
• Gerolsteini kaland, 1993, 1957
• Egy kis édes félhomályban, 2000
• Őszi szél ringatja a csónakom, 2004
• Kabos Gyula, 2005
• Állami áruház,
• Aranyóra,
• A tanítónő,
• Budapest, Budapest, te csodás,
• Dalolva szép az élet,
• Én és a nagyapám,
• Hazugság nélkül,
• Janika,
• Könnyű múzsa,
• Mesél a film,
• Nyári mulatságok,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 2. átd., bőv. kiad. Szerk. Fonó Györgyné. Bp., Kossuth, 1972. 611 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
• Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004. 275 [4] o., ()

• Péntek Rézi (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• A katonák és a tömeg | Becsület | Szélvihar | Tegnap (r.: Keleti Márton, 1959)    
• Csapj az asztalra! (r.: Szemes Mihály, 1953)
• Édes mostoha (r.: Balogh Béla, 1935)
• Ármány és szerelem (r.: Makk Károly, 1952)
• Az új igazgató | Éjjel a patikában | Jaj de jó szeretni | Mindent a nőért! (r.: Cziffra Géza, Gaál Béla, 1933)
• A kék bálvány | Sláger (r.: dr. Lázár Lajos, 1931)
• A Noszty-fiú esete Tóth Marival | Ihr Leibhusar (r.: Székely István, 1937)
• A hölgy egy kissé bogaras (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Janika (r.: Keleti Márton, 1949)
• Becsület és dicsőség | Diadalmas portrék | Én azt mondom: csináljunk húsz mozdonyt és kész! (r.: Gertler Viktor, 1951)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (r.: Deésy Alfréd, 1935)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Böském (r.: Erdélyi Miklós, Székely Jenő, 1914)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• Egy éjszaka Velencében | Egy éj Velencében | Egy velencei éjszaka | Eine Nacht in Venedig (r.: Cziffra Géza, dr. Wiene Robert, 1933)
• Vihar Kemenespusztán | Zivatar a Pusztán | Zivatar Kemenespusztán (r.: György István, 1936)
• Egy lány elindul | Szívet szívért | Úrilány (r.: Székely István, 1937)
• Gyimesi vadvirág (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• János vitéz (r.: Gaál Béla, 1938)
• Borcsa Amerikában (r.: Keleti Márton, 1938)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Ifjú szívvel (r.: Keleti Márton, 1953)
• A szerelem nem szégyen (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Gózon Gyula énekel (r.: , 1934)
• Pusztai szél (r.: Székely István, 1937)
• Pacsirta (r.: Ranódy László, 1963)
• Az új rokon (r.: Gaál Béla, 1934)
• Az ominózus mérkőzés | Civil a pályán | Szerelmi párbaj a Népstadionban (r.: Keleti Márton, 1951)
• Filmjáték Liszt Ferenc korából | Szerelmi álmok (r.: Hille Heinz, 1935)
• Erzsébet királyné (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• Feleségem, a kisasszony | Ida regénye (r.: Székely István, 1934)
• Ahogy a csillag megy az égen | Amíg holnap lesz (r.: Keleti Márton, 1961)
• Egy leány, aki mer | Pardon, tévedtem! | Pesti szerelem | Skandal in Budapest (r.: Székely István, 1933)
• Emmy | Huszárszerelem (r.: Székely István, 1934)
• Happy end rádióadásban | Lovagias ügy (r.: Székely István, 1936)
• MFI 812 (r.: , 1939)    
• Déryné | Déryné megdicsőül (r.: Kalmár László, 1951)
• Sarajevo (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• A becsapott újságíró (r.: Korda Sándor, Zilahi Gyula, 1914)
• Berky-Gózon hajbakap (r.: , 1929)
• A titokzatos idegen (r.: Somló Endre, 1936)
• Tűzkeresztség (r.: Bán Frigyes, 1951)
• Fölszáll a köd | Három csillag (r.: Jancsó Miklós, Várkonyi Zoltán, Wiedermann Károly, 1960)
• Er und sein Diener | Hyppolit, a lakáj | Hyppolit bemutatkozik (r.: Székely István, 1931)
• Egy kis meglepetés (r.: Rodriguez Endre, 1955)
• Lila akác (r.: Székely István, 1934)
• Aranyóra | Ujjgyakorlat, rács mögött (r.: Ráthonyi Ákos, 1945)
• Budai cukrászda (r.: Gaál Béla, 1935)
• Erdélyi kastély (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• Anyák orvosa | Az összeütközés | Semmelweis (r.: Tóth Endre, 1939)    
• Könnyű múzsa (r.: Kerényi Zoltán, 1947)
• Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
• Hazugság nélkül | Kisasszony | Kisasszony (a forgatókönyv ideiglenes címe) (r.: Gertler Viktor, 1945)
• A királyné huszárja (r.: György István, 1935)
• Mária nővér | Schwester Maria (r.: Gertler Viktor, 1936)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• A csábító autó | Meseautó (r.: Gaál Béla, 1934)
• Ende schlecht alles gut! | Helyet az öregeknek | Jó az öreg a háznál | Minden jó, ha a vége rossz (r.: Gaál Béla, 1934)
• Segítség örököltem! | Segítség, örököltem! (r.: Székely István, 1937)
• A szép Pongrácné krinolinja | Szép Pongrácné krinolinja (r.: Siklóssy Pál, 1930)
• Aranysárkány (r.: Ranódy László, 1966)
• Puskák és galambok (r.: Keleti Márton, 1961)
• A csodacsatár | A kormányválság elodázása | Csalók és vesztesek (r.: Keleti Márton, 1956)
• Gerolsteini kaland (r.: Farkas Zoltán, 1957)
• A ravasz parasztember és a miniszter | Felmegyek a miniszterhez | Századik százalék (r.: Bán Frigyes, 1961)
• Köszönöm, hogy elgázolt (r.: Martonffy Emil, 1935)    
• A kisváros | Három sárkány (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• A csúnya lány (r.: Gaál Béla, 1935)
• Idegen bőrben | Nem ér a nevem (r.: Keleti Márton, 1961)
• Csókolj meg édes | Csókolj meg, édes! (r.: Gaál Béla, 1932)
• Ez a villa eladó | Zsiványbecsület (r.: Cziffra Géza, 1935)
• 13 kislány mosolyog az égre | Tizenhárom kislány mosolyog az égre (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Marie | Tavaszi zápor (r.: Fejős Pál, 1932)
• Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
• Fel a fejjel (r.: Keleti Márton, 1954)
• Mesél a film (r.: Pánczél Lajos, 1946)
• Az utolsó vacsora (r.: Várkonyi Zoltán, 1962)
• Pár lépés a határ (r.: Keleti Márton, 1959)
• Én és a nagyapám (r.: Gertler Viktor, 1954)
• Dalolva szép az élet | Örömóda a gyárról (r.: Keleti Márton, 1950)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Rózsafabot (r.: Balogh Béla, 1940)
• Új Gilgames (r.: Szemes Mihály, 1963)
• Simon Menyhért születése (r.: Várkonyi Zoltán, 1954)
• Az iglói diákok (r.: György István, 1934)
• Magdát kicsapják (r.: ifj. Vajda László, 1937)
• Márciusi mese (r.: Martonffy Emil, 1934)
• Böském (r.: Fodor Aladár, 1914)