Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lehel György (Bp., 1926. febr. 10. – Bp., 1989. szept. 25.): karmester, Kossuth-díjas (1973), Liszt-díjas (1955, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1979), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1988), a chicagói Conservatory díszdoktora (1977). Kadosa Pál (zeneszerzés) és Somogyi László (vezénylés) magántanítványa. Karmesterként 1946-ban mutatkozott be; 1947-től a Magy. Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényelte, melynek 1956-tól karnagya, 1962-től a zenekar ig.-ja és vezető karnagya volt. Zenekarát ismertté és megbecsültté tette Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália szinte minden jelentős városában; vendég dirigensként (Albánia kivételével) Európa országaiban, az USA-ban, Japánban, Ausztráliában, Kanadában és Új-Zélandon vezényelt. 1974-től a Bázeli Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó vendégkarnagya, hasonlóképpen a bambergi, a detroiti, a montreali és az új-zélandi zenekarok vendégkarmestere volt. Sok hangversenyt adott a zenekar különböző városokban Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi és Kadosa műveiből. Jelentősek voltak olaszo.-i hangversenysorozatai. 1960-ban tizenegy városban vezényelte Haydn, Mozart, Liszt, Dvořák, Bartók, Kodály, Farkas F. műveit. Svájcban 1968-89 között szinte minden évben hangversenyezett. Műsorán az elmúlt három évszázad zeneművészetének gazdag választéka szólt hallgatóihoz. Repertoárjában döntően a klasszikus, a romantikus és a modern művek szerepeltek. Mint korának jelentős művésze, élete végéig feszült figyelemmel követte a kortárs komponisták műveiben megszólaló új megnyilvánulásokat. Érdemeket szerzett a kortárs magyar zeneművészet hazai és külföldi népszerűsítésében. A Magy. Rádió szalagtára és a karmester hangversenynaplója szerint csupán az ő bemutatásával 62 mai magyar zeneszerző 256 műve került élő előadásból vagy stúdiófelvételből rögzítésre. Vélemények szerint elsősorban a romantikus és a kortárs zene avatott tolmácsolója, emocionális beleérző készsége hozzásegítette Bach, Beethoven, Haydn, Mozart kiváló tolmácsolásához is. – Irod. Boros Attila: Muzsika és mikrofon. A Rádiózenekar négy évtizede (Bp., 1985); Berend T. Iván: Búcsú L. Gy.-től (Muzsika, 1989. 12. sz.); Gábor István: L. Gy. halálára (Magy. Nemzet, 1989. okt. 6.); Bieliczkyné Buzás Éva: Számvetés L. Gy. karmesterrel (interjú, Magy. Zene, 1990. 4. sz.).

• Des Knaben Wunderhorn, 1988
• St John Passion, 1988
• Tragic Overture, 1988
• Variations on a Theme by Joseph Haydn in B flat major, 1988
• Kossuth, 1989
• Viola & cello concertos, 1990
• Violin concerto, 1990
• Violin concertos, 1990
• Violin concertos, 1990
• Missa coronationalis, 1994
• The peacock, 1994
• Lieder eines fahrenden Gesellen, 1995
• A denevér, 1996
• Altamira, 1996
• Andre Gertler, 1996
• Christmas with Eva Marton, 1996
• Dante symphony, 1996
• Five concertos, 1997
• Johannes-Passion, 1997
• Stefánia Moldován, 1997
• Euphony Nos 1-3, 1998
• The Four symphonies, 1998
• Bolero, 1999
• La Mer, 1999
• Music for the Royal Fireworks, suite, 1999
• Orchestral music from operas, 1999
• Orchestral suite No 2 in B minor, 1999
• The Sly Students, 1999
• The Vienna classicism, 1999
• Sándor Sólyom-Nagy, 2000
• Violin concerto & Romances, 2000
• Concertos, 2001
• Concertos, 2001
• Four orchestral invocations, 2001
• Una rapsodia ungherese, 2001
• Works by György Kósa, 2001
• Works by József Soproni, 2001
• Works by Rudolf Maros, 2001
• György Cziffra piano, 2002
• Marosszék dances, 2002
• In memoriam Laczó István, 2007 [2014]
• Partita for string orchestra, 2008
• Opera 125, 2010 [2014]
• In memoriam Kóté László, 2014
• Az új művek bemutatása hivatás,
• CD 1.,
• CD 3.,
• Zenekari művek I.,
• Zenekari művek II.,

• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Bp., Zeneműkiadó, 1979, 1988. 418+546 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Bartók Béla 1881-1945 | Bartók Béla nyomában | Gyökerek I-II-III. (r.: Gaál István, 2000)