Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1899-1905 között a budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult. 1905-1907 között Párizsban képezte magát a Julian Akadémián, Colarossinál, a Grand Chaumiere szabadiskolában és az Acad. des Beaux-Arts-ban. Mesterei: J. P. Laurens, J. C. Chaplain. 1912: Művészház Szaczelláry-díja; Barta Károly-féle akt-díj; 1931: Szinyei-jutalomdíj; 1934: Greguss-díj; 1935: Brüsszeli világkiállítás aranyérme; 1937: Grand Prix a párizsi világkiállításon; 1944: MTA művészeti díja; 1948: Kossuth-díj; 1954: Tornyai-díj, Hódmezővásárhely; 1955: kiváló művész; 1957: Kossuth-díj. 1909-1910-ben Párizsban és Firenzében járt tanulmányúton. 1911-től haláláig a Százados úti Művésztelep lakója volt. 1915-1917-ben a galíciai fronton katonaorvos, katonai síremlékeket is készített. 1919-ben a proletár Képzőművészeti Tanműhely tanára. 1913-tól tagja a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének. 1910-1914 között a budapesti, 1924-1927 között a debreceni Művészház tagja. Alapítótagja a Képzőművészek Új Társaságának, a debreceni Ady Társaságnak. 1910-ben már úgy érkezett haza, s kezdte el tevékenységét, hogy biztos programja volt, amitől semmi sem térítette el. Tudta, mit kell tennie, követnie ahhoz, hogy egyéni stílust alakítson ki. Az ókori keleti művészetek egyszerűségét és monumentalitását tekintette esztétikai normának, művészetében is ezt követte. Kőszobrainak monumentalitása, egyszerűsége, kőtömbszerűsége, az egy nézetre komponálás jellemzi a Kövér gondolkodót, a Pihenő lánykát. Az etruszk, a római és az archaikus görög művészet mitológiai alakjait, témáit és technikai megoldását idézte a Léda-hattyú, a Három grácia és a Táncolók című relief. Az alkotó, a dolgozó ember, a munka megjelenítése egyik legfőbb témája volt ~ humánummal teli művészetének. 1913-ban készült Súroló nője társadalomkritikát is hordoz. Újat hozott az emlékműszobrászatban, a ló-lovas ábrázolásban ugyancsak egyik úttörő szobrászunk volt. 1915-ből való Kis lovasa, s annak 1922-ben készült változata, valamint az Ágaskodó lovas (1917) szakítást jelentett a neobarokk szellemmel. Tiszta plasztikai nyelvet juttatott ér-vényre, amelyben a két test egymáshoz való viszo-nya lett a fontos. Az oeuvre csúcsa a debreceni Déri Múzeum előtti szoboregyüttes (1930). A négy allegorikus szobor nemcsak mérete, hanem kiegyensúlyozottsága, nyugodt méltósága, ünnepélyessége és ugyanakkor élettelisége révén is monumentális. A líraiság masszivitással, az érzéki szépség magasrendű tartalommal, jelképi erővel párosul. ~ minden erejét, tudását öszszeszedte, hogy szobrai méltók legyenek ehhez a sokarcú, ellentétes, nagy múltú városhoz, amelynek a képzőművészet terén e szobrokkal adta meg európai jelentőségét. A négy figura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot. A szobrász legnagyobb erénye a rész és egész viszonyának helyes értelmezése, a tér, az épület, a szobor egységének megteremtése. Ebben a viszonylatban nem az épület, hanem a szobor a főszereplő, a meghatározó, az uralkodó. ~ művei sorában e négy heverő aktszobor az életmű csúcsát jelzi, de meghatározó jelentőségű a modern szobrászatban is. Szintézise az antik művészet s a XX. századi modern európai plasztika hatásának, amelyet ~ művészegyéniségén átszűrt, sajátossá tett. ~ életműve egységes. Következetesen építette oeuvre-jét, hibáit is egyéniségének jóízű részévé, erényévé idomította. Volt bátorsága csak szobrot csinálni, s ereje kizárólag képzőművészeti eszközökkel élni. Az új plasztikai gondolkodásmód adja művészete korszerűségét és egyetemességét. A magyar szobrászat egyik megújítója volt, törekvései a francia Maillollal, Despiau-val kötötték össze. Teret feszítő erő van kisméretű szobrain is, ezért voltak alkalmasak tánc-, anya-gyermek ábrázolásai az évtizedek folyamán nagyításra, majd köztéri kivitelre.1913 • Kereskedelmi Akadémia [Kádár Bélával, Sassy Attilával], Debrecen1922 • Helikon Galéria, Budapest [Boromisza Tiborral]1928 • Tamás Galéria, Budapest [Egry Józseffel]1932 • Tamás Galéria, Budapest [Boromisza Tiborral, Perlrott Csabával]1945-től a Művészek Szabadszervezete1947 • Ady Társaság jubileumi kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen1950-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége budapesti és külföldi kiállításain, Budapest stb.1954-1957 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon1956 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.)1957 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Déri Múzeum, Debrecen (állandó kiállítások 1968-ig)1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence1959-1976 • védett nemzeti értékű műterem - Százados út, Budapest1968 • Tanulmányi kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)1981, Debrecen)1981 • Hagyatéki centenáris kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen (kat.) • Emlékkiállítás, Pataky Galéria, Budapest (kat.)1982-1995 és 1998-tól ~ emlékmúzeum, Debrecen (életmű-kiállítás, kat.).1982, Debrecen)1986, Debrecen)Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen).~ arcképe (szerk.: Deák D.), Budapest, 1981Bálint A.: Boromisza Tibor és ~ kiállítása, Nyugat, 1922Bálint J.: Művészfejek, Budapest, 1929Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető)Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi úti temető)Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium)Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, dr. Juhász Géza sírján)Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, Debrecen, Református Kollégium fala)Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér)Debreceni Vénusz (bronz, 1954, GellérthegyDéri Múzeum, DebrecenEgyéni kiállításokÉletemről, művészetemről, Budapest, 1960.~ emlékezete (szerk.: Sz. Kürti K.), Debrecen, 1981Esztergom, Várhegy)Farkas Z.: ~, Budapest, 1934Farkas Z.: ~ kiállítása, Nyugat, 1932FerencFerenczy B.: Írás és kép, Budapest, 1961Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank)Fővárosi Képtár, BudapestHaját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy)Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc)Herman Ottó Múzeum, MiskolcHídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.)hősi emlékművek: 1935: BajaÍrásaiIrodalomJanus Pannonius Múzeum, PécsJelky András (bronz, 1936, Baja)Kampis A.: ~ életműve, Művészettörténeti Értesítő, 1956-57/1.Kontha S.: ~- emlékkiállítás (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1981)Kontha S.: ~ kiállítása (kat. bev., Műcsarnok, 1973)Kovács P.: ~ magyarsága, Művészet, 1981/1.Követ emelőKöztéri műveiLászló Gy.: ~, Budapest, 1956László Gy.: ~, Budapest, 1968László Gy.: ~, Budapest, 1981László Gy.: ~ életműve, Debrecen, 1972László Gy.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1968)László Gy.: ~ (műtárgyjegyzék: Sz. Kürti K.), Budapest, 1981Laurens, J. P., Chaplain, J. C..Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredeti a Magyar Nemzeti Galériában)Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi úti temető)Lyka K.: ~ kiállítása (kat. bev., Műcsarnok, 1956)Lyka K.: ~ szobrai, Új Írás, 1932/6.Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMEDGYESSYMedveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető)Medvés kút (haraszti kő, 1956, BudapestMestereiMihályfi E.: Művészek, barátaim, Budapest, 1977Miklós J.: ~, Új Szín, 1931/21-29.Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen)Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi úti temető)Művek közgyűjteményekbenmuvesz_174Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér)Nagy I.: ~, MTA, 1981. I.Napozó nő (haraszti kő, 1955, BudapestNő gyönggyelPetőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen)Pogány Ö. G.: ~ magyarsága, Művészet, 1958/9.Rabinovszky M.: ~, Ars Una, 1923-24Rabinovszky M.: Egry József és ~, Nyugat, 1928Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető)Református Kollégium, DebrecenRippl-Rónai József Múzeum, KaposvárSárospatak~ száz rajza (bev.), Budapest, 1957Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, VárkertSz. Kürti KatalinSz. Kürti K.: ~ és Debrecen, Debrecen, 1981Sz. Kürti K.: ~ hagyatéki centenáris kiállítás (kat., bev. tan., Debrecen, 1981)Sz. Kürti K.: ~. Szemtől szemben, Budapest, 1983Sz. Kürti K.: ~ szobrászati életműve, Debrecen, 1981szobrász, (Debrecen, 1881. január 10. - Budapest, 1958. július 20.)Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy)Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellért-hegy)Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5-6.)Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár)Térdeplő nőTökTörök-magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár)Tóth A.: ~, in: XX. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986.Türr István Múzeum, BajaÜlő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyemekklinika)Válogatott csoportos kiállításokVarga B.: Új magyar szobrászat, Budapest, 1948Xantus János Múzeum, Győr.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. jan. 10. – Bp., 1958. júl. 20.): szobrász, Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Orvosdoktori oklevelének megszerzése után 1905 – 07 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Kezdetben Maillol plasztikája ragadta meg, később a Hildebrand-féle modern szobrászati elveket is magáévá tette. Még nagyobb hatással volt rá azonban az ógörög, az egyiptomi, sumér és asszír plasztika. 1908-ban Firenzében járt, itt Michelangelót és az etruszkokat tanulmányozta. Ettől az évtől szerepelt itthon kiállításokon, első sikerét jelentő Táncolók c. reliefjével elnyerte a Művészház díját. Az I. világháborúban katonaorvos volt. 1913-ban mintázta Súroló asszony c. kisplasztikáját, 1915-ben a Kis lovast. 1922-ben a Helikonban, 1928- és 1932-ben a Tamás Galériában volt gyűjteményes kiállítása. A két világháború között kisplasztikák mellett több monumentális szoborra is vállalt megbízást és síremlékeket mintázott, 1930-ban a debreceni Déri Múz. elé allegorikus szobrokat mintázott, amelyekkel a párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1938-ban Székesfehérvárott állították fel török-magyar csatajelenetet ábrázoló domborművét, 1940-ben Bp.-en a Szabadság téri volt Pénzintézeti Központra a Szüreti menet c. nagyméretű reliefjét, 1942-ben pedig a Gellérthegyen a Gellért-kút domborművét, 1936-ban készült Jelky András emlékművét Baján. 1943-ban mintázta Szt. István lovas szobrát, melyet azonban csak halála után állítottak fel Győrött. 1947-ben elkészítette szülővárosa részére a Petőfi-emlékszobrot, 1952-ben pedig a Kaposvárra került Rippl- Rónai-szobrát. Az 1956-ban mintázott Móricz-szobrot ugyancsak halála után állították fel Debrecenben. Táncosnő (1954) c. bronzszobra Bp.-re, az Izabella térre került. 1953-ban alkotta Csokonai-emléktervét. Gyűjteményes kiállítását 1956-ban rendezték a Műcsarnokban. A 20. sz. egyik legnagyobb m. szobrászának művészetét a népi realizmus, a plasztika műfajtörvényeinek tiszteletben tartása és sommás formálásmód jellemezte. Összegyűjtött írásai, önéletrajza Életemről, művészetről címmel 1960-ban jelent meg. – Irod. Décsei Géza: M. F. (Élet, 1933); Dénes Tibor: M. F. (Képzőművészet, 1934); Farkas Zoltán: M. (Bp., 1934); Entz Géza: M. F (Magy. Könyvszle, 1941); Bars László: M. F. (Kalendárium, 1948); Bencze László: A nagyság szobra (M. F. életműve, Csillag, 1956); László Gyula: M. F. (Bp., 1956); László Gyula: M. F. szobrai és az építészet (Magy. Építőműv. 1959); Illés Endre: Szobrot kell csinálni (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A budapesti orvostudományi egyetem elvégzése után 1905-ben a párizsi Julian Akadémián tanult, majd Colarossi és Grand Chaumiere szabadiskolájában és az Académie des Beaux Arts-on. Járt Firenzében és Párizsban tanulmányúton. 1908-tól szerepelt kiállításokon. A KUT alapító tagja. 1937-ben, a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat nyert. 1955-ben kiváló művész, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. Emlékmúzeuma 1982-ben nyílt meg Debrecenben. A keszthelyi Balatoni Múzeum Balatoni Képtár kiállításán Napbanéző című márványszobra szerepelt. A veszprémi múzeum alapítójáról, Laczkó Dezsőről készített kőszobrát 1937-ben állították fel a múzeummal szemben. A szobor további kalandos életút után került mostani helyére, a Laczkó Dezső Múzeum és a Bakonyi Ház közé. Balatonfüreden, a Tagora-sétányon 1957-től áll Lantos lány elnevezésű szobra.( Debrecen, 1881. január 10. - Budapest, 1958. július 20. )I.: VAJKAY Aurél: ~ Laczkó Dezső szobra. = VpHl., 1935. 35. sz. – LÁSZLO Gyula: ~. Bp., 1988. – BODNÁR Éva: Balatoni Képtár. Keszthely, 1975. – GOPCSA Katalin: Laczkó Dezső szobra Veszprémben. = N., 1981. jan. 24. – GyÉL – MvL III. köt. – RÚL XIV. köt.– ÚMÉL IV. köt.MEDGYESSY Ferencszobrászművész

• A boldog ember, 1952
• A boldog ember, 1953
• A boldog ember, 1953
• Medgyessy száz rajza, [1956]
• Medgyessy Ferenc szobrászművész kiállítása, 1956
• A boldog ember, 1960
• Életemről, művészetről, 1960
• Medgyessy Ferenc, 1968
• A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Hatvany Lajos Múzeum ... meghívja Önt Medgyessy Ferenc rajzaiból rendezett kiállítására, 1974
• Medgyessy rajzok az esztergomi magángyűjteményben, 1975
• Káplár Miklós művészi indulása, 1977
• Medgyessy Ferenc emlékkiállítása Szeged, 1978
• Medgyessy Ferenc 1881-1958, [1980]
• Medgyessy emlékkiállítás, [1981]
• Medgyessy Ferenc emlékkiállítása, [1981]
• Medgyesi Ferenc szobrászművész centenáriumi emlékkiállítása 1981. június 15 - 29. Dorogi Galéria, 1981
• Medgyessy Ferenc szobrászművész és Tornyay János festőművész kiállítása 1986. Bartók 32 Galéria, 1986
• A táncosnő halála, 2008
• Rippl-Rónai József, 2011
• Medgyessy, 2015
• Budapest, [ante 1983]
• Budapest, [ante 1983]
• Ez a könyv a Medgyessy Ferencé, [post 1900]
• Akik még ismerték,
• Medgyessy Ferenc hagyatéka,
• Önportré betűkkel,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. 423 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Molnár József: Debreceniek Budapesten. Debrecen, 1946. = Debreceni Képes Kalendárium az 1947-ik esztendőre. 76-81. o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• Debreceni Déri múzeum avatása (r.: , 1930)
• MFI 1074 (r.: , 1944)