Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Porzsolt Kálmán (Ludas, 1860. nov. 10. – Bp., 1940. ápr. 8.): író, újságíró, színigazgató. Bp.-en a bölcsészkaron tanult. Működését fővárosi lapoknál kezdte. Éveken át főtitkára volt a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. 1894 – 97-ben a Fővárosi Lapok szerk.-je, 1897-től 1904-ig a Népszínház ig.-ja. Ettől kezdve haláláig a Pesti Hírlap munkatársa; itt jelentek meg Zsolt néven Esti levelei. Első felesége Lukács Juliska, második Gazsi Mariska, mindkettő színésznő volt. – F. m. Testgyakorlási rendszer oktatási rendszer (1886); Sport és szerelem (1887); A párbaj (színmű, Bp., 1881); Gyermekkirály (színmű, Bp., 1900); Embervásár (elb., Bp., 1913); Festett világ (elb., Bp., 1913); A szerelem könyve (r., Bp., 1923.) – Irod. Gulyás Pál: P. K. (Irod. tört. 1940); K. S.: K. P. (Pester Lloyd, 1940); P. K. halála (Koszorú, 1940. 6. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Ludas, 1860. nov. 10.–Bp., 1940. ápr. 8.): író, kritikus, színházigazgató. A bp.-i egyetem bölcsészettudományi karán tanult. 1884-től a Pesti Hírlap c. újság kritikusa, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának egyik létrehozója és titkára volt. 1894-től 1897-ig a Fővárosi Lapkiadó szerkesztőjeként, 1897-től 1904-ig a Népszínház ig.-jaként dolgozott. 1904-től ismét a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1884–1915 között az általa alapított Hercules c. sportlap szerkesztője is volt. A Petőfi Társaság tagjául választotta. Regényeket, elbeszéléseket, színműveket írt. A Népszínházban elsősorban a m. művek felkarolásával, népszerűsítésével foglalkozott. Darabjai: A párbaj (1881); Vetélytársak (1901); Asszony (1906); Gyermekkirály (1909).Porzsolt Kálmán

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. A dunántúli közművelődési egyesület I. Évkönyve. (Az alakulás története) 1890. máj. – 1892. máj. II. Évkönyv 1892–1893. III. Évkönyv 1893–94. U. ott.11. Az országos múzeum- és könyvtárbizottság jelentése. U. ott, 1901.1860. Ludason (Hevesm.)1. A párbaj, színmű 1 felv. Bpest, 1881. (Nemzeti Szinház Könyvtára 139. Először adatott a bpesti nemzeti színházban márc. 2. Ism. P. Napló 64., Ellenőr 129. sz. Beöthy Zsolt, Szinműírók 161. l.).2. Szerencsétlen furulyások. Elbeszélések. U. ott, 1884.3. A sport-világból. Elbeszélések. U. ott, 1885. (Herkules-Könyvtár IV. Többekkel együtt).4. A viharos élet. Elbeszélés. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 312., Budapesti Hirlap 309. sz.).5. A testgyakorlati oktatás rendszere. A testgyakorlat oktatásra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményével. U. ott, 1887. (Herkules Könyvtár VII.).6. Sport és szerelem. Elbeszélések. U. ott, 1887. (Németre ford. Kohut Adolf. Kirchhain, 1891.).7. Fürdői emlékek. Elbeszélések. U. ott, 1887.8. Az irodában. Monolog. U. ott, 1889. (Monológok 25.).9. Fürdők és nyaralóhelyek a Dunántúlon. Ugyanott, 1893–95. (Sziklay Jánossal együtt).Czikkei a Figyelőben (IX. 1880. Petőfi «Őrült»-je, 1882. Magyar írói álneveke, 1884. Egy év irodalma 1883., Irodalmi szemle); a Pesti Hirlapban (1880. 254. sz. A magyar Horatius, a Virág-ünnep alkalmából, 1882. 189. sat. sz. A Maros mentén, útinaplómból, 325. sz. Munkácsy Flóráról és Feleky Miklósról); a Magyarország és a Nagyvilágban (1880. Emlékezés Katona Józsefre, Kisfaludy Károly halálának félszázados emléknapján, 1881. Jankó János pongyolában); a Honban (1880. 105. sz. Egy szerencsétlen költő: Katona József, 233. Tudományos kirándulások, 320. A vidéki sajtó, 1882. 98. sz. Jankó János); a Függetlenségben (1882. 47. sz. Kritikánk); a Nemzetben (1884. 304. sz. Horvát Cyrill sat.); a Nemzeti Ujságban (1883. 50. sz. színmű ismertetés); az Arad és Vidékében (1884–1886., 1888. elbeszélések, rajzok); a Szabadelvű Naptárban (1885. Magyarország sportja); a Képes Családi Lapokban (1885–86. elb.); a M. Szalonban (VIII. 1888. Az utolsó ujdonság, 1902. Az új népszinház); a M. Könyvszemlében (1894. P. a múzeumok titkára felterjesztése, 1901. Múzeumok ...); a Fővárosi Lapokban (1895. 351. sz. A könyv); B. Virágh Géza, A m. szinművészetben (1900. A leghálátlanabb szerep); a 90-es években a Nemzet főmunkatársa volt, öt évig erős harczot folytatott a liberális reformok mellet sat.Fővárosi Lapok 1896. 255. sz.hirlapíróhirlapíró, előbbinek testvéröcscse, szül. 1860. Ludason (Hevesm.); középiskoláit Bpesten és Kecskeméten, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte. A testi nevelés reformjának programmját ő állította össze s ennek propagálására 1884-ben testvérével, P. Jenővel, Herkules cz. szaklapot alapított, melyet mai napig szerkesztenek. A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében szervezte az országos múzeum- és könyvtárbizottságot és tanácsot. Számos népkönyvtárat létesített s a vándorkönyvtárak eszméje tőle származott. Széll Kálmán társaságában létrehozta a dunántúli közművelődési egyesületet; melynek főtitkára, az orsz. múzeum- és könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára. 1894-ben átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését s abból politikai napilapot csinált; 1896-ban a lap átment tulajdonába is. 1891-ben nőül vette Lukács Juliska drámai szinésznőt. 1897. jan. 25. megkapta a Népszínház bérletét és az igazgatást azon év okt. 16. átvette; 1902-ben ismét ő bérelte ki a Népszínházat; 1904. márcz. 15. azonban anyagi okok miatt meg kellett válnia tőle. Jelenleg a Pesti Hirlap belmunkatársa. A magyar színművek kultusztát propagálta s több pályadíjat tűzött ki a Népszíházban és Nemzeti színházban is.Írói pályáját 1876-ban kezdte meg; irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában kulturpolitikai ezernél több czikket írt csaknem az összes lapokba; szépirodalmi munkásságát elbeszélésekkel és versekkel kezdte.Kiszlingstein Könyvészete.M. Írók és Művészek. Bpest, 1894. arczk. és kézirata.M. Könyvészet 1886., 1888., 1889–90. 1895.Munkái:Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk. 1896. 13. arczk. 1895. 5. sz. arczk. 1898. 42. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XIV. 156., XVIII. 464. l. és II. Pótkötet 480. l.Porzsolt Kálmán (barátosi)Szerkesztette a Dunántúli Képes Naptárt 1892. és 93-ra Bpesten és a Fővárosi Lapokat 1896-ban és a Fővárosi Lapok farsangi Emléke cz. albumot 1896-ban Bpesten.Vasárnapi Ujság 1904. 12. sz. (Népszinház ügye).

• A párbaj, 1881
• Felhivás előfizetésre. T. cz. Publikum!, 1881
• Szélháziak, 1883
• Budapesti levelező, 1884
• Szerencsétlen furulyások, 1884
• A testgyakorlati oktatás rendszere, [1886]
• Viharos élet, 1886
• Fürdői emlékek, 1887
• Sport és szerelem, 1887
• Herkules-könyvtár, 1887-
• Az irodában, [1889]
• Kártyajátékok könyve, [1889]
• Az "Athenaeum reform naptára az ... évre, 1892
• Dunántúli képes naptár, 1892-1896
• A Dunántúli Közművelődési Egyesület ... évkönyve, 1892-1943
• Fürdők és nyaralóhelyek, 1893-1912
• Fővárosi lapok, 1895
• Mélyen tisztelt nagysád! Midőn egy évvel ezelőtt átvettem a 32 éves szépirodalmi napilapnak a "Fővárosi Lapok"-nak szerkesztését, ..., 1895
• Éljen vármegyénk hires szülötte Porzsolt Kálmán a kápolnai kerület képviselőjelöltje!, 1896
• Emlékirat a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa II-ik végrehajtóbizottságának programmjára vonatkozólag, [1900]
• Az Országos Múzeum és Könyvtárbizottság jelentése, 1901
• A fiam földrajzot tanul - Varga Ottó könyvéből, 1902
• Asszony, [1906]
• Kártyajátékok könyve, [1907]
• Reform-politika, 1907
• Asszony, [1910 körül]
• Egy nyugalmazott gavallér emlékiratai, [1910 körül]
• Gyermekkirály, [1910 körül]
• Zsolt esti levelei gyűlöletországból, [1910 körül]
• Asszony, [1913]
• Egy nyugalmazott gavallér emlékiratai, [1913]
• Festett világ, [1913]
• Festett világ, [1913]
• Fürdői emlékek, [1913]
• Fürdői emlékek, [1913]
• Gyermekkirály, [1913]
• Iskolatársak, [1913]
• Iskolatársak, [1913]
• Sport és szerelem, [1913]
• Sport és szerelem, [1913]
• Szerencsétlen furulyások, [1913]
• Szerencsétlen furulyások, [1913]
• Viharos élet, [1913]
• Viharos élet, [1913]
• Zsolt esti levelei gyűlöletországból, [1913]
• Der Bankdirektor, 1915
• Egy színésznő naplójából, [1917]
• Festett világ, [1918]
• Egy nyugalmazott gavallér emlékiratai, [1919]
• Szerelmes lányok, [1919]
• Embervásár, [1920]
• A szerelem könyve, [1923?]
• A szerelem könyve, [1923]
• Egy bűn története, [1926 körül]
• Blaha Lujza emlékalbum, [1927]
• A párisi Notre-Dame, [1929]
• Egy bűn története, [1929]
• Feltámadás, [1929]
• A párisi Notre-Dame, [1930]
• Feltámadás, [1930]
• Egy bűn története, [1930 körül]
• Az elrabolt menyasszony, [1931]
• Feltámadás, [1943]
• Kártyajátékok könyve, 2008
• ,

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében. (I. rész. Ezerkilencszáznégyig). = Archivum 2005. 17. sz. 179-261., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre 1894-1898. Eger, 1993-1994. = Agria XXIX-XXX., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A színésznő   |☰  1920   |☰  író
• Ha megfújják a trombitát   |☰  1921   |☰  író
• Ha megfújják a trombitát   |☰  1921   |☰  író