Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csortos Gyula (Munkács, 1883. márc. 3. – Bp., 1945. aug. 1.): színész. Küzdelmes gyermekkor után, atyja akarata ellenére elvégezte a Színiak.-t. Háromévi vidéki működés után (Szeged, Debrecen és Temesvár) fellépett a Népszínház-Vígoperában. Sikeres bemutatkozása alapján hamarosan szerződést kapott a Magyar Színházhoz, amelynek három éven át volt tagja. Ezután sorra játszott majdnem mindegyik fővárosi színházban, de fellépett kabarékban, varietékben, nyári alkalmi darabokban is. 1927-től 1932-ig; majd 1937-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1937-ben nevezték ki örökös tagnak. Rendkívül széles skálájú művész volt, egyéniségének alaphangulata a tragikomikum. Művészi álakításainak csúcsa Hauptmannnak a Vígszínházban előadott Naplemente előtt c. drámájában Clausen tanácsos (bemutató 1932. dec. 3.). Alakját, hangját és játékát a felszabadulás előtt készült m. hangosfilmek egész sora őrzi. Már a némafilm korszakában kezdett filmezni, s a hangosfilm idején a m. filmek egyik vezető egyénisége lett. Utolsó fellépte a Nemzeti Színházban 1945. május 7. Csehov A medve c. vígjátékának főszerepében volt. – F. sz. Shylock (Shakespeare: Velencei kalmár), Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom); Liliom (Molnár: Liliom); Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi); Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa); Ezra Mannon (O'Neill: Amerikai Elektra); Ványa bácsi (Csehov: Ványa bácsi). – I. f. A dolovai nábob lánya (1916); Rongyosok (1925); Hippolyt a lakáj (1931); Lila akác (1934); Új földesíti (1935); Két lány az utcán (1939); A szűz és a gödölye (1941); Szerelmi láz (1942); Rákóczi nótája (1942); Egy pofon, egy csók (1944). – Irod. Nagy Magyar Színészek (Szerk.: Gyárfás Miklós és Hont Ferenc, Bp., 1957); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957); Gyárfás Miklós: Színész könyv (Bp., 1958); Demeter Imre: Rivalda (Bp., 1959); Ribi Sándorné: Cs. Gy. (Színháztört. Füz. 3., Bp., 1962). – Szi. Rónay György: A nábob halála (r., Bp., 1957); Kellér Andor: A titkos lakó (Bp., 1962).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Csortos Gyula(Munkács, 1883. márc. 3.–Bp., 1945. aug. 1.): színész. A SzAk-t 1903-ban végezte el. 1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban a Magyar Színházhoz szerződött. 1910–1912 között a Vígszínházban, majd 1914-ig ismét a Magyar Színházban játszott. 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett. 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–45 között volt a tagja. Ebben az időszakban a főváros szinte valamennyi színházában vállalt egy-egy szerepet: 1929-ben, 1931–1933 között a Víg, 1927-ben és 1934-ben a Belvárosi, 1928–1930 között a Magyar, 1928-ban az Új, 1934-ben a Fővárosi Operett, 1935-ben a Király Színházban, 1936-ban a Budai Színkörben, 1939–40-ben és 1944-ben az Erzsébetvárosi, 1941-ben az Új Magyar, 1942-ben a Víg, 1943-ban a Fővárosi Operett, 1943–44-ben az Andrássy Színházban. A háború végén már súlyos beteg volt, de 1945-ben még fellépett a Nemzeti Színházban Csehov Medve c. egyfelvonásosában. Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a m. színművészet „rettenetes gyermeke” volt. Gyakran szerepelt filmen. F.Sz. A színész (Molnár F.: A testőr); Liliom (Molnár F.); Göndör Sándor (Tóth E.: A falu rossza); Rudi (Szép E.: Vőlegény); I. Pál cár (Neumann: Oroszország); Yank (O`Neill: A szőrös majom); Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa); Vackor (Sh.: Szentivánéji álom); Falstaff (Sh.: A windsori víg nők); Volpone (Jonson); Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Ezra Mannon (O`Neill: Amerikai Elektra.). – Ir. Ribi S.-né: Cs. Gy. (adattár, 1961), Galsai Pongrác: Cs. Gy. (1972).

• Kabos Gyula, 2005

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A szűz és a gödölye | Hazatérés (r.: Zilahy Lajos, 1941)
• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• Sok hűhó Emmiért | Sok hűhó Emmyért (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1940)
• Szeressük egymást (r.: Cserépy Arzén, 1940)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• A sárga csikó | Sárga csikó (r.: Pásztor Béla, 1936)
• A beszélő köntös | Szerelem vagy jogos büntetés (r.: Radványi Géza, 1941)    
• Júdás fiai (r.: id. Uher Ödön, 1920)
• Cinka Panna | Egy himnusz születése | Rákóczi nótája (r.: Daróczy József, 1943)
• Én voltam | Én voltam! | Vallomás (r.: Bárdos Artúr, 1936)
• Egy csók története (r.: Góth Sándor, 1912)
• Mária két éjszakája (r.: Balogh Béla, 1940)
• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• A megfagyott gyermek | Tomi | Tommy, a megfagyott gyermek (r.: Balogh Béla, 1936)
• Gentryfészek | Völcsöky I. és Joachim találkozása (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• Egy éjszaka Velencében | Egy éj Velencében | Egy velencei éjszaka | Eine Nacht in Venedig (r.: Cziffra Géza, dr. Wiene Robert, 1933)
• Liliom a viharban (r.: Kertész Mihály, 1919)
• Egy lány elindul | Szívet szívért | Úrilány (r.: Székely István, 1937)
• János vitéz (r.: Gaál Béla, 1938)
• A zsidók valódi arca | Őrségváltás (r.: Bánky Viktor, 1942)
• Az utolsó Vereczkey | Az utolsó Wereczkey (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1939)
• A kuruzsló (r.: Kertész Mihály, 1917)
• Fekete gyémántok (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• Cafe Moszkva | Café Moszkva | Csak egy éjszakára | Egy éjszakára (r.: Székely István, 1935)
• A vörös Sámson | Der rote Simson (r.: Kertész Mihály, 1917)
• Két fogoly (r.: Székely István, 1937)
• Havasi napsütés (r.: Ráthonyi Ákos, 1941)
• Orient express | Orientexpress (r.: Cserépy László, 1943)
• Vissza az úton (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Horthy Miklós azt üzente (a Magyar Feltámadás filmje) | Magyar feltámadás (r.: Csepreghy Jenő, Kiss Ferenc, 1938)
• Két lány az uccán | Két lány az utcán | Női tapasztalatok a férfiről (r.: Tóth Endre, 1939)
• A Balaton | Ítél a Balaton | Lelkek a viharban | Szerelmi háromszög | Vihar a Balatonon (r.: Fejős Pál, 1932)
• Egy pofon, egy csók (r.: Martonffy Emil, 1944)
• Éjfélre kiderül (r.: Cserépy László, 1942)
• Külvárosi őrszoba (r.: Hamza D. Ákos, 1942)
• Szerelmi láz (r.: ifj. Lázár István, 1942)
• Maga lesz a férjem | Nem válok el! (r.: Gaál Béla, 1937)
• A dolovai nábob leánya (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Soha többé … mindörökké (r.: Mérei Adolf, 1916)
• Eb ura fakó | Párbaj semmiért (r.: Martonffy Emil, 1939)
• A tökéletes család (r.: Sipos László, 1942)
• Muki (r.: Ráthonyi Ákos, 1943)
• Áll a bál (r.: Bánky Viktor, 1939)
• Szerelemből nősültem (r.: Székely István, 1937)
• A pusztai királykisasszony (r.: Csepreghy Béla, 1938)
• Er und sein Diener | Hyppolit, a lakáj | Hyppolit bemutatkozik (r.: Székely István, 1931)
• Déryné | Futótűz (r.: Farkas Zoltán, 1943)
• Egy tál lencse (r.: Farkas Zoltán, 1941)
• Egy asszony visszanéz (r.: Radványi Géza, 1942)
• Lila akác (r.: Székely István, 1934)
• Vörösbegy (r.: Gaál Béla, 1920)
• Légy jó mindhalálig (r.: Székely István, 1936)
• Bűnös vagyok (r.: Hamza D. Ákos, 1941)
• Bercsényi huszárok (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1939)
• Az ördög nem alszik (r.: Bánky Viktor, 1941)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• Rongyosok | The Shabby Dressed | Vidám filmjáték 7 felvonásban (r.: Gaál Béla, 1925)
• Egy szoknya egy nadrág | Egy szoknya, egy nadrág (r.: Hamza D. Ákos, 1943)
• Csákó és kalap (r.: Martonffy Emil, 1941)
• A hadtestparancsnok | Hadtestparancsnok (r.: Mérei Adolf, 1917)
• Ember a híd alatt (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• A méltóságos kisasszony | Méltóságos kisasszony (r.: Balogh Béla, 1936)
• Dunaparti randevú | Házasság lehetséges (r.: Székely István, 1936)
• A szerencse fia (r.: Garas Márton, 1916)
• András (r.: Bánky Viktor, 1941)
• Alkalom (r.: Rodriguez Endre, 1942)
• Pénz beszél (r.: Csepreghy Jenő, 1939)
• Kerek Ferkó (r.: Martonffy Emil, 1943)
• Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
• Álomkeringő (r.: Podmaniczky Félix, 1942)
• Hét szilvafa | Hétszilvafa (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• A leányvári boszorkány (r.: Gertler Viktor, 1938)
• A senki fia (r.: Kertész Mihály, 1917)
• Régi nyár (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• A 111-es (r.: Székely István, 1937)
• Emlékszik? (r.: Ráthonyi Ákos, 1943)
• Zenélő malom (r.: ifj. Lázár István, 1943)
• Hazajáró lélek (r.: Zilahy Lajos, 1940)
• Viki (r.: Keleti Márton, 1937)
• Hazafelé (r.: Cserépy Arzén, 1940)
• A kegyelmes úr rokona (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• A Gyurkovics lányok (r.: Fekete Mihály, 1917)
• A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)