Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zichy János, gróf (Nagyláng, 1868. máj. 30. – Nagyláng, 1944. jan. 6.): nagybirtokos, miniszter, az MTA ig. tagja (1925). Jogi tanulmányainak befejezése után, 1892-ben államtudományi doktor lett. 1893-ban Fejér vm. tb. aljegyzője, 1894-től a főrendiház tagja. 1896-tól 1918-ig ogy.-i képviselő. Éveken át a Néppárt elnöke volt, majd 1903-ban lemondott és 1906-ban csatlakozott az Alkotmánypárthoz, melynek feloszlatása után a Munkapárt tagja lett. 1910. márc. 1. – 1913. febr. 26. és 1918. máj. 8. – 1918. okt. 31. között vallás- és közoktatásügyi miniszter a Khuen-Héderváry- és a Lukács-, majd a Wekerle-kormányban. A Tanácsköztársaság idején részt vett a Bécsben szervezett ellenforradalmi mozgalomban. 1922-től ismét ngy.-i ill. ogy.-i képviselő volt haláláig; 1922-ben létrehozta a legitimista Nemzeti Összetartás Társaskörét, később a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot, amelynek elnöke volt. Parlamenti és más közszereplésein igen nagy hangsúly esett a „királykérdés” megoldására; lankadatlan agitációjáért 1934-ben Habsburg Ottótól az aranygyapjas rendet kapta. – M. Nyílt levél a 67-es alapon állókhoz (Székesfehérvár, 1907). – Irod. Dvihally Géza: Z. J. gr. (Jövőnk, 1944. jan. 8. sz.); A nagylángi halott (Népünk, 1944. 2. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Donozo Cortes . . . . beszéde (ford.) Székesfehérvár, 1890.2. Megnyitó beszéd. Tartotta a Szent Imre önképző-egylet közgyűlésén. Székesfehérvár, 1893.3. A szocializmusról. Székesfehérvár, 1897.4. Nyílt levél a 67-es alapon állókhoz. Székesfehérvár, 1907.b. titkos tan., orsz. képviselő, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter,b. titkos tan., orsz. képviselő, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, gr. Z. János és gr. Redern Mária fia, szül. 1868. máj. 30. Nagylángon. Középiskoláit a kalksburgi jezsuita kollégiumban és Székesfehérvárt, a jogot Berlinben és Budapesten végezte, ahol 1892. államtudományi doktor lett. Egyetemi hallgató korában Budapesten megalapította a Szent Imre önképző egyletet. 1893. Fehér megye t. aljegyzője, 1894. census alapján főrendiházi tag lett. Számos czikket írt a hirlapokba s 1896 óta orsz. képviselő. Éveken át volt az országgyűlési néppárt elnöke s fontosabb kérdésekben hivatalos szónoka. 1903. lemondott a pártelnökségről s a következő évben kilépett a pártból. 1906. csatlakozott az alkotmánypárthoz s annak feloszlása után a nemzeti munkapárthoz. 1910 márcz. 1-én vallás- és közoktatási miniszter lett a gr. Khuen Héderváry-kabinetben, s az maradt 1912-ig. Az orsz. gyermekszanatórium-egyesület s az Orsz. kath. szövetség elnöke.Budapesti Hirlap 1911. 99. (egy diákkori versét közli).Munkái:Pallas Nagy Lex. XVI. 1149. és Pótk.Petrik Könyvészete.Sturm Orsz. Almanach 1910–5,szül. 1868. máj. 30. Nagylángon.Vas. Ujság 1901. 48. arczk., 1910. 11. arczk..Zichy János gróf

tudósportál

Az MTA tagja (ig.: 1925. jún. 23.).

• Donozo Cortes parlamenti beszéde, 1890
• Nyílt levél a 67-es alapon állókhoz, 1905
• A budapesti bábaképző intézet igazgatójának fölterjesztése Gróf Zichy János vallás- és közoktatásögyi minister urhoz uj bábaképző-intézet épitése tárgyában, 1911
• Reden ... der Liszt-Gedenkfeier, 1911
• Zichy János grófnak, mint a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület elnökének az elnökségről való lemondását megindokoló előterjesztése, 1917
• A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a m. kir . pénzügyminiszterrel egyetértőleg kiadott 1918. évi 154. 000. számú rendelete az állami gazdasági szaktanítók és szaktanítónők, az állami elemi népiskoláknál és az állami kisdedóvodáknál, továbbá az 1913. évi XVI. és 1913. évi XL. törvénycikkek hatálya alá tartozó nem állami elemi népiskoláknál és kisdedóvodáknál alkalmazott rendes tanítók (tanítónők) és óvónők magasabb fizetésre igényt adó szolgálati (várakozási) idejének szabályozása tárgyában, 1918
• Andrássy emlékezete, [1930]
• A Gróf Zichy nemzetség senioratusa körül támadt vita, 1931

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. 404 o., ill., ()
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. 473-543 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 15 (r.: , 1924)    
• MFI 613 (r.: , 1935)
• MFI 1039 (r.: , 1944)