Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vajda László (Bp., 1878 – Berlin, 1933. márc. 10.): forgatókönyvíró. ~ László filmrendező apja. Pályáját vidéki színészként kezdte, majd a Tolnai Világlapjánál és a Színházi Élet c. lapnál dolgozott. 1908- tól a Magyar Színház rendezője, 1913-tól főrendezője, 1920-tól művészeti ig.-ja. Az I. világháború évei alatt dramaturgként is működött a Corvin filmgyárban. Számos színdarabot írt társszerzőkkel (Moly Tamás, Bródy István, Kárpáti Aurél stb.). 1922 – 1933 között Bécsben és Berlinben élt. Hazai működése alatt m. némafilm-forgatókönyveket írt, külföldön is számos, nagy sikerű filmet készített. Európa-hírű szakember volt, G. W. Pabst munkatársa. Munkásságából kiemelkedő a Brecht színműve nyomán készített Koldusopera c. film forgatókönyve (1931). – I. f. Falu rossza (1915), A szentjóbi erdő titka (1917), A senki fia (1917), A kuruzsló (1917), Kétlelkű asszony (1917), Faun (társíró, 1919) A kis lord (társíró, 1918), Mary Ann (1918), Ave Caesar (1919), Fehér rózsa (1919), Twist Olivér (1919), Yamata (1919), A lélekidomár (1919), A 111-es (1919), Névtelen vár (1920), Masamód (1920), Az aranyszemű hölgy (1920), A szerelem mindent legyőz (1920), Jeanna Ney szerelmei (1927, német), Csárdáskirálynő (1927, német), Az asszony nélküli ország (1929, német), Piz Palü fehér árnyai (1929, német), Nyugati front: 1918 (1930, német), Csak te (1930, német), A szerelemexpressz (1931, német), Bajtársak (1931, német), Koldusopera (1931, német).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1878–Berlin, 1933. márc. 10.): színész, rendező, színházigazgató. Vidéken színészként kezdte pályáját. Később a Tolnai Világlapját és a Színház és Élet (1905–1906) c. lapot szerkesztette. 1908-tól a Magyar Színház rend.-je volt. 1922-től Bécsben, majd Berlinben élt. Filmforgatókönyveket írt itthon (1915–1920) és külföldön (1927–1930). Színműveit, fordításait gyakran játszották. F.R. Bródy S.: Lyon Lea, A szerető; Shaw: Warrenné mestersége; Zapolska: Cárevics. Drámái: Színészek (1905); Tiszavirág (Bródy I.-nal, zene: Rényi A., 1915); Kőmíves Kelemen (Kárpáti A.-lal, 1916); Miámi (Bródy I.-nal, zene: Jacobi V., 1925). Fordításai: Tolsztoj: Az élő halott (1911); Zapolska: Varsói citadella (1917), A cárevics (1921).Vajda László

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Színészek. Rajzok a színész-életből, 3 felv. (Kézirat gyanánt). Bpest, 1905. (Előadták a budapesti Vígszínházban 1904. decz. 26. (Ism. M. Állam 1904. 295. sz.)2. Legújabb és legteljesebb általános levelező. Önügyvéd és házi titkár. U. ott, (1907).hirlapíróhirlapíró.M. Állam 1904. 295. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Munkái:Szerkesztette a Tolnai Világlapja Nagy Naptárát 1908. évre Budapesten.Vajda László

• Színészek, 1905
• Színészek, 1905
• Legújabb és legteljesebb általános levelező, [1907]
• Kőmíves Kelemen, 1916
• Kőmíves Kelemen, 1916
• Szodoma és Gomorra, [1923]
• Eső, [1925]
• Az élő halott,
• Kőmíves Kelemen,
• Miámi,
• Miámi,
• Színészek,
• Tiszavirág,
• Tiszavirág,

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A falu rossza | Falu rossza   |☰  1914   |☰  forgatókönyvíró
• A kettős élet | Aranyember | Az aranyember I-II-III.   |☰  1917-1918   |☰  forgatókönyvíró
• A kuruzsló   |☰  1917   |☰  forgatókönyvíró
• A vörös Sámson | Der rote Simson   |☰  1917   |☰  forgatókönyvíró
• Az utolsó hajnal   |☰  1917   |☰  író
• A senki fia   |☰  1917   |☰  forgatókönyvíró
• A szentjóbi erdő titka   |☰  1917   |☰  író
• A föld embere   |☰  1917   |☰  író
• A testőr   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• Kétlelkű asszony   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• A kis lord   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• A faun | Der Faun   |☰  1918   |☰  forgatókönyvíró
• Tékozló fiú   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Liliom a viharban   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Fehér rózsa   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• A legnagyobb bűn | Mária   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Yamata   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró, író
• Mary Ann   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Ave Caesar!   |☰  1919   |☰  író
• Se ki, se be   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• A 111-es   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• A lélekidomár | A lélekidomár I-II.   |☰  1919-1920   |☰  forgatókönyvíró
• Twist Olivér   |☰  1919   |☰  forgatókönyvíró
• Az aranyszemű hölgy   |☰  1920   |☰  író
• Masamód   |☰  1920   |☰  forgatókönyvíró
• A szerelem mindent legyőz | Minden poklon keresztül   |☰  1920   |☰  forgatókönyvíró
• Névtelen vár   |☰  1920   |☰  forgatókönyvíró
• Beatrice házassága   |☰  1920-   |☰  forgatókönyvíró
• Lady Violetta   |☰  1922   |☰  író
• Csárdáskirálynő   |☰  1926-1927   |☰  forgatókönyvíró

• Míg új a szerelem (r.: Szőnyi G. Sándor, 1985)