Hamvas Béla     ☰ Eperjes 1897.03.24   ☷ Budapest 1968.11.07   |   esszéíró, filozófus, író, könyvtáros, műfordító
652663
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Eperjes, 1897. márc. 23.-Bp., 1968. nov. 7.): író, filozófus.HAMVAS BÉLA [álnév: Pál Antal]M.: Herakleitos múzsái vagy a természetről [Kövendi Dénessel], 1936; A világválság, esszé, 1938; Szellem és egzisztencia. Karl Jaspers filozófiája, esszé, 1941; Bevezetés a modern karakterológiába [Kemény Katalinnal, Pál Antal néven], tan., 1941; A láthatatlan történet, esszék, 1943 [Dúl Antal tanulmányával, 1988]; Száz könyv, esszé, 1945 [Bern, 1985]; Anthologia humana. Ötezer év bölcsessége, szerk., 1947 [4. átd. kiad., átd. és s. a. r. Kemény Katalin, Szombathely, 1991]; Herakleitos 131 fennmaradt mondata, 1947; Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon [Kemény Katalinnal], tan., 1947 [2. jav. kiad., 1989]; Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei, esszé, 1947; A világválság, tan., 1983; Az öt géniusz, esszé [Mattheusz János tanulmányával], Bern, 1985 [Bp., 1988]; Karnevál I-II., r., 1985; Szellem és egzisztencia, tan. [Kemény Katalin tanulmányával], Pécs, 1987; Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis, esszék, r., 1987; Hamvas Béla 33 esszéje [vál., bev. Dúl Antal], 1987; Az öt géniusz - A bor filozófiája, esszé, 1988; Scientia Sacra. Az őskori emberiség szellemi hagyománya [utószó Török Endre, bibl. Dúl Antal], esszé, 1988; Közös életrend [vál., bev., bibl. Darabos Pál], 1988; A láthatatlan történet [s. a. r. Kemény Katalin], 1988; Szilveszter. Bizonyos tekintetben. Unicornis, r.-ek, 1991; Művei. Hamvas Béla művei [az életműkiadást szerk. Dúl Antal], Szombathely, 1991-; Patmos I-III., esszék, tan., 1992; A babérligetkönyv. Hexakümion, esszék 1932-1945, Szombathely, 1993; Tabula smaragdina. Mágia Szutra. Májá, esszék, Szombathely, 1994; Arkhai és más elbeszélések, esszék [Hamvas Béla Művei 7. köt.], Szentendre, 1994; Eksztázis, 1996; A kereszténység (1960-1964) [Életműsorozat 10. kötet, II. rész], Szombathely, 1996.[MIL,ÚMIL,MÉL3,KMIK,HungÉrt1990-93,MNBCD]Műford.: Tibeti misztériumok, ford., tan., 1944; Lun Yü Kungfutse, ford., tan., 1944; Henoch apokalipszise, ford., tan., 1944.Posztumusz Kossuth-díj 1990.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. márc. 24. – Bp., 1968. nov. 7.): filozófus, író. Tanulmányait a bp.-i egy. bölcsészkarán végezte. A húszas évek elején a Szózat, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. A Fővárosi Könyvtár tisztviselője (1927–1948). 1936–36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget c. folyóiratot és szellemi műhelyt, 1937-ben feleségül vette Kemény Katalint. 1951-től 1964-ig, nyugdíjazásáig az Erőműberuházási Vállalat inotai, tiszapalkonyai és bokodi munkahelyein raktárnoki, gondnoki munkát végzett. – Mint író és gondolkodó a metafizikus vallásos, a történelemmel, a fejlődés eszméjével szembeforduló tradicionalizmus képviselője volt. Irodalmi, esztétikai, filozófiai, lélektani, szociológiai és tudományelméleti tárgyú esszéi, tanulmányai és bírálatai a húszas évek végétől jelentek meg a legkülönbözőbb világszemléletű folyóiratokban. 1945 után előadásokat tartott, kiadványsorozatot szerkesztett (Egyetemi Nyomda Kis Kiadványai) a szellemi- és természettudományok neves hazai és külföldi szerzőinek írásaiból. Feleségével, Kemény Katalinnal közösen könyvet írt a magyar avantgardista képzőművészetről. Nézeteit marxista oldalról Lukács György és Keszi Imre bírálta. Kéziratos hagyatékából 1976-ban tett közzé néhány kisebb tanulmányt az Új Írás. – F. m. Herakleitos múzsái vagy a természetről (Kövendi Dénessel, Bp., 1936); A világválság (Bp., 1938); Kongfutse: Lun Jü (ford., Bp., 1943); A láthatatlan történet (esszék, Bp., 1942); Tibeti misztériumok (ford., Bp., 1944); Száz könyv (Bp., 1945); Henoch apokalypsise (ford., Bp., 1945); Antológia Hutnana (szerk., Bp., 1946); Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei (Bp., 1947); Herakleitos 131 fennmaradt mondata (Bp., 1947); Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (Bp., 1947). – Irod. Németh László: Természettudomány és mitológia (Tanú, 1934); Németh László: Aranykor és farkasfogak (Tanú, 1934); Keszi Imre: A füstparipa farka (Diárium, 1946); Lukács György: Az absztrakt művészet magyar elméletei (Új magyar kultúráért, Bp., 1948); Bori Imre: H. B. (Híd, 1970); Darabos Pál: H. B. irodalom- és művészetelmélete (Literatura, 1975, 1977); Kenyeres Zoltán: Jegyzetlap H. B.-ról (Új Írás, 1976. 11. sz.); Vekerdi László: Egy magyar gondolkodó (Mozgó Világ, 1988); Emlékszám (Új Forrás, 1993).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Eperjes, 1897. március 23. - Budapest, 1968. november 7. )HAMVAS BélaI.: NÉMETH László: Aranykor és farkasfogak. = Két nemzedék. Bp., 1970. – DÚL Antal: A hely Géniusza. ~ a Géniusz helye. ~ nemzetkaraktorológiája. = Él., 1988. 3. sz. – VEKERDI László: Egy magyar gondolkodó. = Mgó. V, 1988. 4. sz. – KŐSZEGI Lajos: Az inotai raktáros. Ma huszonöt éve halt meg ~. = N., 1993. nov. 6. – JÓKAI Anna: „Egyszer, egyetlen egyszer és soha többé", a ~ jelenségről. = EU., 1994. 1. sz. – K. L.: Száz éves lenne ~. = N., 1997. márc. 22. – BfÉL – RÚL IX. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.író, filozófusM.: A láthatatlan történet. Bp., 1943. – Az öt géniusz. (esszé) Bp., 1988. – Szellem és egzisztencia. (tan.) Pécs, 1987. – Közös életrend. (esszék) Bp., 1988. – Patmos. 1–2. köt. (esszék, tan.) Bp., 1992.Pozsonyban érettségizett, majd az 1. világháborúból súlyos sérüléssel tért haza. 1919-ben Pozsonyból kiutasították és Budapesten telepedett le. 1923-ban a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett és a Zeneművészeti Főiskolán is tanult. A Budapesti Hírlap munkatársa, 1927-től a Fővárosi Könyvtárban dolgozott. 1945 után az Egyetemi Nyomda kis tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki. Két tanulmánya miatt Lukács György bírálta, 1947 után nem publikálhatott, könyvtárosi állását is elveszítette. 1951 és 1955 között az Erőmű Beruházási Vállalat raktárosaként Inotán, Tiszapalkonyán és más munkahelyeken dolgozott. Az 1964-ig tartó tilalom idején írásait szamizdatként terjesztették. A bor filozófiája című munkájában a somlói borról is ír. Munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Balatonfüreden, a Tagore sétányon 2000-ben fát ültettek tiszteletére. Sírja Szentendrén található.

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek