Neogrády Miklós     ☰ Budapest 1903.12.03   ☷ Budapest 1968.11.08   |   díszlettervező, festő, festőművész, illusztrátor
652715
Neográdi Miklós (1040571 | - )
Neogrády Miklós, nógrádi (1040573 | - )
Neogrády Miklós (1040572 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1927 • Táj- és életképkiállítás, Műcsarnok, Budapest.1959: W. Somerset Maugham: A királyért (Petőfi Színház)1960: Gorkij: Kispolgárok (József Attila Színház)1960: I. Kuprijanov: A XX. század fia (Petőfi Színház)1963: Tennessee Williams: Üvegfigurák (József Attila Színház)1963: Vészi Endre: Hajnali beszélgetés (József Attila Színház).Az Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott festészeti tanulmányokat, mestere: Bosznay József. A 20-as évek közepétől rendszeresen szerepelt csoportos kiállításokon. 1930-tól keramikus (Neogrády & Kandó). 1939-től a Vígszínház, 1945-től az Ifjúsági (később Petőfi) Színház, 1956-tól a József Attila Színház díszlettervezője. A 30-as, 40-es évek nagy vígszínházi rendezőgenerációjának (Málnai Béla, Upor Tibor, Vörös Pál) hagyományait folytatta. Pályája kezdetén dolgozott a Pesti Színháznak, a Művész Színháznak és a Medgyaszay Színháznak is. Tervezőművészetét a festői hatásokra való törekvés, biztos stílus- és korismeret jellemezte. A Vígszínház számára 20 év alatt több mint 250 darab színpadképet tervezett. Nyugdíjazása után ismét festéssel foglalkozott.Bosznay József.festő, díszlettervező, (Budapest, 1903. december 3. - Budapest, 1968. november 8.)Főbb díszletterveiGyulai GergelyMestereiMiklósmuvesz_6006NEOGRÁDYVálogatott csoportos kiállítások

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Neogrády Miklós (Bp., 1903. dec. 3. – Bp., 1968. nov. 8.): festő, díszlettervező. A Képzőműv. Főisk.-n folytatott művészeti tanulmányokat. Pályafutását festőként kezdte. 1927-ben a Műcsarnokban megrendezett táj- és életképkiállításon Napraforgók c. képével szerepelt. 1949 óta díszlettervező, az 1930-as, 1940-es évek vígszínházi mestereinek (Málnai Béla, Vörös Pál, Upor Tibor) hagyományait folytatta. Színpadképeit választékosság, naturális-aprólékos megformálás, dekorativitás jellemezte. Húsz év alatt mintegy 250 darab színpadképét tervezte. Az 1950-es és 1960-as években a Petőfi és a József Attila Színháznak dolgozott. Jelentősebb díszletei: W. Somerset Maugham: A királyért (1959, Petőfi Színház); Ivan Kuprijanov. A XX. század fia (1960 Petőfi Színház); Gorkij: Kispolgárok (1960, József Attila Színház); Tennessee Williams: Üvegfigurák (1963, József Attila Színház); Vészi Endre: Hajnali beszélgetés (1963, József Attila Színház). Emlékezetes színpadképei: Rostand: A sasfiók; Hauptmann: Naplemente előtt; G. B. Shaw: Warrenné mestersége; Wilder: A mi kis városunk. Utolsó tervezői időszakát a Vígszínháznál töltötte. Nyugdíjba vonulása után ismét visszatért a festészethez.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1903. dec. 30.–Bp., 1968. nov. 8.): festőművész, díszlettervező. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, s pályáját mint festő kezdte. Díszlettervezői működése 1945-ben a Rádius Moziban újjáéledő Vígszínházban kezdődött, s az első évek során tervezett a Pesti Színháznak, a Művész Színháznak és a Medgyaszay Színháznak is. 1949-től kezdődően dolgozott a Madách, az Ifjúsági, a Jókai Színháznak, majd a hatvanas évek első felében a József Attila Színház tervezője volt. Néhányszor vidéki (Szolnok, Békéscsaba) társ.-hoz is hívták. Tervezőművészetét modern festőiség, választékos ízlés, stílusbiztonság, a művek és korok alapos ismerete, kifejező szolgálata jellemezte. F.T. Gábor A.: Dollárpapa; Felkai F.: Pilátus; Robles: A király nevében; Rostand: A sasfiók; Illés E.: Türelmetlen szeretők; Gorkij: Kispolgárok; Maugham–Nádas G.–Szenes I.: Imádok férjhez menni. Neogrády Miklós

könyvei

róla szóló könyvek
film
linkek
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
Amicus: 25347