Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Stephanides Károly (Bp., 1871. ápr. 7. – Bp., 1964. jún. 19.): karnagy, zeneszerző. Apja, ~ Vince zenész (fuvolás) a Gyapjú utcai német színháznál, fia, ~ Károly karnagy (1904–1976). A Markó utcai gimn. VIII. osztályából szerződött el karnagynak. Zongorázni Major J. Gyulától és Hans Koschiertől, zeneszerzést magánúton Vikulicstól tanult. Egy esztendőt töltött az USA-ban, Kansas Cityben, ahol egy zeneisk.-ban működött. Hazatérése után (1894) a zombor-bajai színházhoz, majd a szegedi Városi Színházhoz (1896) szerződött. Bölöny József intendánssága alatt (1898–1905) a Kolozsvári Nemzeti Színház karnagya. 1905-ben került Bp.-re a Népszínházhoz. 1908 őszén, Kálmán Imre kívánságára a Vígszínház karnagya lett, ahol 18 évig működött. Közben a Városi Színházban, az Operett Színházban és a Várszínházban is vezényelt. 1926-tól 5 éven át az Ufa Filmszínház zeneig.-ja, filmzenék szerzője és összeállítója. A 30-as években a rádió operettelőadásait vezényelte. Karnagyi működését 1943-ban fejezte be, de élete végéig foglalkozott zenével. Több operett, daljáték és szimfonikus mű szerzője. Mátyás szerelme c. történelmi daljátékát 1926-ban Szegedről a Rádió közvetítette. Ez volt az első vidéki közvetítés a M. Rádióban.
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1871. ápr. 7.–Bp., 1964. jún. 19.): karmester, zeneszerző. Karmesterként működött a zombor-bajai társ.-nál 1894-ben, Szegeden 1896-ban, Kolozsvárott 1897–1905 között, végül a Nép-, a Víg-, a Városi, a Fővárosi Operett-, és a Várszínházban. 1930 után közreműködött a Magyar Rádió operett-előadásain. 1926-tól az Ufa Filmszínház zenei vezetője volt Berlinben. Színpadi és film kísérőzenét, dalokat, zenés színpadi műveket is komponált. F.M. A bakter (1904); Mátyás király szerelme (1921).Stephanides Károly
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM
wikipedia